Zala, 1951. augusztus (7. évfolyam, 177-202. szám)

1951-08-01 / 177. szám

VII. évfolyam 177. szám. A Szovjetunióban tartózkodó magyar parasztküldöttség csoportjainak táviratai Rákosi elvtárshoz A zalai olajipari vállalatok műszaki értelmiségi dolgozóinak ankétjei Az MDP ZALA MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA Ára 50 fillér 1951. augusztus 1. Szerda 3 - HÖtéves a forint 1946 augusztus 1-én, öt eszten­deje teremtette meg dolgozó né­pünk ereje Pártunk irányításával és a­ Szovjetunió baráti segítségé­vel a jó pénzt, a stabilizációt. Rákosi elvtárs 1946. május 11-én a Ganz-gyár nagyüzemi gyűlésén vitte a dolgozók elé a követelést; a nyár folyamán jó pénzt kell adni az országnak. Nem sokkal később a Párt megjelölte az idő­pontot is, amely legalkalmasabb a stabilizáció megvalósítására­. Ez az időpont 1946. augusztus 1 volt. Az értékálló pénz, a jó forint megteremtése a magyar dolgozó nép első, igazi, nagy győzelme volt, amelyet a felszabadulás ót­a elért. Nem fogadta el az imperia­listák felajánlott segítségét, stabilizációt, saját erejéből valósí­­­totta meg. A forint szilárd valuta lett, amelynek aranyalapja a mi mun­­kánk, a dolgozó nép áldozatkész­sége. Ez az alap erősebb minden másnál, mert a dolgozók feszülő izmaiban, a gépek termelő mun­kájában, a magyar mezők áldásos gazdagságában gyökeredzik. Mik voltak a stabilizáció alap­feltételei? A felszabadulás utáni időszakban, amikor az ország ro­mokban hevert, az ország gaz­dája, a dolgozó nép nem várt ölbe tett kézzel. Dolgozó népünk, a kommunistákkal az élen. Pár­tunk vezetésével, irányításával hozzáfogott a munkához. Nem hallgatott, kishitüekre, akik hí­­resztelték, hogy az amerikai tőke segítsége nélkül az ország soha­sem tud talpra állni. A Párt ke­mény harcot vívott a spekulán­sok, feketézők és árdrágítók el­len. A reakció, amely látta Pár­­tunk egyre jobban erejét, újra és újra kibontakozó megpróbál­kozott, hogy igénybe vegye a kül­földi segítséget. Olyan politikát akartak, amely kedvére lett vol­na a tőkéseknek. A dolgozó nép azonban nem akarta áruba bocsá­­j­ani nehezen megszerzett szabad­ságát, nem akarta eladni orszá­gát. A dolgozó nép építeni akart. Visszautasította az imperialista­ ajánlatot és saját erejéből fogott hozzá a romok eltakarítása után az ország,­­a dolgozók szabad, bol­dog országának felépítéséhez. A mi stabilizációnk lehetősé­gét a Szovjetunió Segítségével Pártunk jelölte meg s a kommu­nisták s a dolgozó nép segítségével valósították meg. Éppen abban rejlik a forint értékének szilárd­sága, vásárlóereje, hogy a dolgozó nép teremtő erejére épült és a szabad dolgozók millióinak mun­kájából, a munka egyre növekvő termelékenységéből meríti nö­vekvő értékét, mindinkább foko­zódó szilárdságát. A forint a dol­gozók munkájából, a munkapa­dok mellől, a gépek dübörgésé­ből, a traktorok és a kombájnok nyomán a gazdagon termő földek­ből indul el, hogy ismét vissza­térjen a dolgozókhoz, hogy mind­inkább emelje a dolgozók élt­­színvonalát s szebbé, boldogabbá tegye a dolgozók életét. Valóban értékálló csak a mi pénzünk, a mi forintunk lehet, amelynek aranyalapja az élmunkások, szta­hanovisták, az ipari dolgozók százezrei, a dolgozó parasztok és a boldogabb jövőért küzdő, ha­ladó értelmiség, mérnökök, tudó­sok, pedagógusok jó munkája. De amíg nálunk, saját erőnkből megteremtettük az értékálló pénzt, mi történt a tőkés orszá­gokban? Az amerikai terjeszke­dés politikusainak a marshali­­zált Franciaország részére nyúj­tott „segély”” engedélyezésénél egyik követelésük az volt, hogy Franciaország „hozza rendbe" ál­lami költségvetését és szállítsa le a frank értékét úgy, hogy ezek­nek az intézkedéseknek a terhe a dolgozókra háruljon . Franciaor­­szág még erősebben a Wall Street pénzeszsákjától függjön. Mit eredményezett­ tehát a Marshall­­segítség? Azt, hogy a gépkocsi­­gyártás az 1938-as termelés felé­re csökkent, azt hogy vasúti ko­csiból az előirányzott 20 ezer he­lyett csak 700 darabot gyárthat­tak, azt, hogy s­ francia munkás­­osztály éhezik, nyomorog és a leg­­kétségbeesettebb jövő előtt áll. Ugyanakkor mi, akik megvetés­sel utasítottunk vissza minden­nemű imperialista segítséget, nem csak, hogy értékálló pénzzel ren­delkezünk, hanem dolgozóink kemény munkája, önzetlen áldo­zatvállalása nyomán pénzünk ér­téke egyre szilárdabb lesz. A Marshall-terv súlyosan rá­nyomta bélyegét, Anglia gazda­sági életére is. A pénzügyi­ bi­zonytalanság alapjában ingatja meg Anglia gazdasági életét. forgalomban lévő papírpénz há­­­romszorosa a háború előttinek. A Daily­ Mail angol konzervatív lap ezt állapítja meg: „Kevés olyan ország van, ahol a nép olyan rosszul táplált, mint Angliában*1. A Szovjetunióban a rubel ér­téke hatalmasan emelkedett, vá­sárlóereje nagyra nőtt. A gaz­dasági élet soha nem lát­ott virág­zást ért el és a Szovjetunióval együtt, a Szovjetunió segítségé­vel épülnek, fejlődnek a népi de­mokratikus országok is. A nálunk hatalmas méreteket t öltött építkezés, mely városa­inkban, falvai­nkban­ látható, ipa­runk és mezőgazdaságunk roha­mos fejlődése, életszínvonalunk örvendetes emelkedése, a lehető­ség, hogy a dolgozók 10 ezrei üdülhetnek szebbnél-szebb nya­ralóhelyeken, annak is köszönhető, hogy Pártunk irányításával a­­ magyar dolgozók hite, törhetet­­­­len munkaereje, rendíthetetlen : bizalmas Pártunk és a Szovjet­­­­unió iránt, 1946. augusztus 1-én : megteremtette a jó forintot- Az öt év, mely a stabilizáció­­ j óta eltelt, kemény harcokban ed­­­­zette egyre szilárdabbá valután­ ;­kat. azt a forintot, melyet a mun­­­­kásosztály ereje tett időtállóvá,­­ melynek a munkásosztály terem­­­­tő ereje jelöli ki a boldog jövőbe ; ívelő diadalmas­­ útját*... Kövessük az élenjárókat kössük be a lemaradást a begyűjtésben! Az aratásban az elsők között jelenítettük Rákosi elvtársnak, hogy Zala megye elvégezte a Bé­kearatást. Minden okunk és lehe­tőségünk megvan, hogy elsők le­­gyünk a begyűjtésben is. Néhány községünk máris példát mutat­ ebben. A termés gazdag. Megyénk mégis szégyenletesen lemaradt­ a begyűjtésben. Az országban nagy lelkesedéssel teljesítik és túltelje­sítik vállalásaikat a dolgozó pa­rasztok. Addig itt a határszélen Zala megye elaludt. Cséplőgépeink 40—50 mázsás cséplési „eredmén­­nyel“ díszelegnek, s az elcsépelt gabona csak kis százaléka kerül a géptől a magtárba. Pártszerveze­teink és tanácsaink pedig nyugodt megelégedéssel veszik tudomásul, hogy nem megy a terménybegyűj­­tés, hogy a „géptől a magtárba!“ jelszó nem a tömegek, csak keve­sek jelszava. Ezen a tűrhetetlen helyzeten a legsürgősebben változ­tatni kell. Pártbizottságok! Kommunisták! Népnevelők! Vigyétek harcba a községek dolgozó paraszt­ságát a terménybegyűjtés sikeréért Állja­tok a begyűjtési csata élére — az ország kenyeréről, a megye hírne­véről van szó! Induljon harcba minden népnevelő — győzelemre kell vinnünk a begyűjtést, helyt kell állni határainkon! Községi tanácsok! Legyen harci riadó a „géptől a magtárba!“ jel­szó! Segítsétek ?. dolgozó paraszt­­ságot kötelezettsége teljesítésében! Félre minden opportunizmussal — érvényesítsétek következetesen, a nép törvényét mindazokkal szem­ben, akik elfelejtkeznek az állam iránti legelemibb kötelesség telje­sítéséről! Zala megye dolgozó parasztjai! Ne­m ürjéitek azt a szégyent, hogy megyénk az utolsók között kullog a begyűjtésben! Mozduljon meg az egész megye! Előre, harcba, a begyűjtés győzelméért! Kenyérgabona beadás állása a következő: Hatalmasan előretört Zalaeger­szeg város az árpa beadásban is. Alaposan, elmaradt Nagykanizsa város és a lenti járás,­­amelyeket most még az egerszegi járás is megelőzött. A járások versenyének állása a takarmánygabona beadásban: Valamennyi járásnak,de külö­kell a­ begyűjtés ütemét, hogy minden szem felesleges gabona a géptől a mag'­árba kerüljön és a járás a verseny győztesei között lehessen. Búza Rozs­év! heti évi heti % % ®/o •/­ 1. Zegerszeg v. 23 123 10 53 2. Lenti járás 9 47 11 58 3. Nkanizsa v. 8 41 10 56 4. Zszentgróti j. 7 37 9 50 5. Letenyei járás 6 30 9 47 6. Nkanizsai j. 6 30 8 42 7. Zegerszegi j. 2 13 4 19 Árpa évi heti V» */« 1. Zalaegerszeg város 16 64 2. Letenyei járás 14 56 3. Zalaszentgróti járás 9 36 4. Nagykanizsai járás 7 27 5. Zalaegerszegi járás 6 22 6. Nagykanizsa város 5 18 7. Lenti járás 4 18 ú­gy érezzük magunkat, mintha otthon lennénk, mintha hazajöttünk volna A becsehelyi parasztküldött levele a Szovjetunióból Kedves Elvtárssal Az ukrán nép hat­almas lelke­sedéssel fogadott bennünket, ami­kor átléptük a határt. Ettől kezd­ve lépten nyomon éreztük szere­tő gondoskodásukat. Úgyy érezzük magunkat, mintha otthon­­ len­nénk, mintha hazajöttünk volna. Útközben találkoztunk, a. . Le­­ningrádból szabadságra jövő gyár diákokkal Ök már két tantának a Szovjetunióban, dogok, de mi is boldogok gyünk, mert mi is tanulha­­tünk A Kárpátokat alig hagytuk el, hatalmas síkságra, értünk. Sze­münknek szokatlan nagyságú búza,­­rozs, árpa, zab táblák vál­togatták egymást. A termés, — ami ígérkezik — bő. A kapások táblái, szintén nagyok, de tiszták is. Gyomot sehol nem lehet lát­ni. Hogy mire képes a gép a szo­­cialista építésben, ma­éve Bob­va* jog­arról most győződhettünk meg igazán, uta­­zásunk harmadik napján. Berezs­nyától 3 km-re lévő mocsarát termőfölddé változtatta­­ a szovjet ember. A terület körülbelül 800— 1000 hold. Amerre vonatunk el­haladt, mindenütt folyik a nagy munka. Óriási gépek működnek. Szinte hihetetlen földet, mozgatnak meg.mennyiségű A szovjet ifjúság és a­ nők min­­denütt nagy számban dolgoznak. A vlackói állomáson a dolgozók több mint 50 százaléka nő, itt új pályaudvar is épül. a harmadik emeleten egy férfi és egy női bri­gád­ versenyben állt egymással Málterozást végezték akkor. Kár, hogy nem láthattuk a munka vé­gét. A nők méltó versenytársai voltak a férfibrigádnak. Amerre vonatunk elhaladt, mindenütt építenek a szovjet em­berek. Hatalmas alkotó munka fo­lyik. Szinte magunk is szeret­nénk mielőbb odahaza mindezt­­ megvalósítani. Most gyűjtjük a­­ tapasztalatainkat — aztán otthon , majd megmutatjuk, nem hiába : küldtek ki bennünket a Szov­­ ►­jetunióba! Elvtársi üdvözlettel: BALASSA JÓZSEF dolgozó paraszt. DICSEREGTÁBLA ZALaSZENTLÁSZLÓ dolgozó parasztsága árpabeadását, 100 szá­zalékban lelkesittette­ A megyében a legjobb ered­ményt érték el. HORVÁTH GYÖRGY bagolasánci 10 holdas középparaszt gabona­beadási kötelezettsége 701 kiló. Tiz mázsával meg­­toldotta, 1701 kilót adott be. Kötelezettségét ezzel 242 százalékban teljesítette. HOSSZÚ JÓZSEF szentliszlói dolgozó paraszt 536 kiló gabonát adott be. Előirányzata 317 kiló volt, így kötele­zettségét­ 150 százalékban teljesítette. 2M­ kiló ta­­karmánygabona beadási kötelezettségét M3 száza­lékban teljesített­e. 104­0 kilót adott be. PÁLFI FERENC nemesrádói dolgozó paraszt kenyérgabonabe­adását 170 százalékban teljesítette. 700 kiló elő­irányzattal­ szemben 1193 kilót adott be. VASS ISTVÁN csesztregi 3 holdas dolgozó paraszt kenyérgabona­­beadását 340 százalékban teljesítette. BERGÖSI LÁSZLÓNÉ 2 és fél holdas babosdöbrétei dolgozó’ pa­­rasztasszony beadási kötelezettségének 890 száza­lékban tett eleget. MAGYARÓDI ISTVÁN nagyrécsei 5 holdas dolgozó paraszt ke­nyérgabona beadási kötelezettségének 918 száza­lékban tett eleget­ PUSZTASZENTLÁSZLÓ dolgozó parasztsága a begyűjtési verseny­ben elért eredményéért a­ Megyei Pártbizottság vándorzászlaját kapta. CSORN 1E FÖL­DE dolgozó parasztsága kiváló eredményéért a Megyei Tanács v­ándor zászlóját nyerte el. [Korán ünnepelnek :a Boncodföldei DISz fiatalok! Va­sárnap reggel nagy lelkesedéssel­­„dolgoztak" _ a padokat hordták a?­­ arató ünnepség megrendezéséhez.­­Mi váltotta ki ezt a nagy lelkese­dést? Talán az, hogy az aratást az­­ utolsók között fejezte be Boncod­­­­földe? Vagy talán az, hogy a tar­­lóbántást még csak 50 százalék­ban végezték el? Jobb lenne, ha a boncodföldei DISz-fiatalok ,a község győzelmé­nek érdekében jobban neki­látná­nak a cséplés, begyűjtés, tarló­­bántási munkák elvégzésének és nem az aratóbál megrendezésén, hanem a munkák mielőbbi elvég. TTrvTTrmTmTTTTTTTTTT zésén törnék a fejüket!

Next