Zala, 1951. augusztus (7. évfolyam, 177-202. szám)

1951-08-01 / 177. szám

VII. évfolyam 177. szám. A Szovjetunióban tartózkodó magyar parasztküldöttség csoportjainak táviratai Rákosi elvtárshoz A zalai olajipari vállalatok műszaki értelmiségi dolgozóinak ankétjei Az MDP ZALA MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA Ára 50 fillér 1951. augusztus 1. Szerda 3 - HÖtéves a forint 1946 augusztus 1-én, öt esztendeje teremtette meg dolgozó népünk ereje Pártunk irányításával és a Szovjetunió baráti segítségével a jó pénzt, a stabilizációt. Rákosi elvtárs 1946. május 11-én a Ganz-gyár nagyüzemi gyűlésén vitte a dolgozók elé a követelést; a nyár folyamán jó pénzt kell adni az országnak. Nem sokkal később a Párt megjelölte az időpontot is, amely legalkalmasabb a stabilizáció megvalósítására. Ez az időpont 1946. augusztus 1 volt. Az értékálló pénz, a jó forint megteremtése a magyar dolgozó nép első, igazi, nagy győzelme volt, amelyet a felszabadulás óta elért. Nem fogadta el az imperialisták felajánlott segítségét, stabilizációt, saját erejéből valósította meg. A forint szilárd valuta lett, amelynek aranyalapja a mi munkánk, a dolgozó nép áldozatkészsége. Ez az alap erősebb minden másnál, mert a dolgozók feszülő izmaiban, a gépek termelő munkájában, a magyar mezők áldásos gazdagságában gyökeredzik. Mik voltak a stabilizáció alapfeltételei? A felszabadulás utáni időszakban, amikor az ország romokban hevert, az ország gazdája, a dolgozó nép nem várt ölbe tett kézzel. Dolgozó népünk, a kommunistákkal az élen. Pártunk vezetésével, irányításával hozzáfogott a munkához. Nem hallgatott, kishitüekre, akik híresztelték, hogy az amerikai tőke segítsége nélkül az ország sohasem tud talpra állni. A Párt kemény harcot vívott a spekulánsok, feketézők és árdrágítók ellen. A reakció, amely látta Pártunk egyre jobban erejét, újra és újra kibontakozó megpróbálkozott, hogy igénybe vegye a külföldi segítséget. Olyan politikát akartak, amely kedvére lett volna a tőkéseknek. A dolgozó nép azonban nem akarta áruba bocsájani nehezen megszerzett szabadságát, nem akarta eladni országát. A dolgozó nép építeni akart. Visszautasította az imperialista ajánlatot és saját erejéből fogott hozzá a romok eltakarítása után az ország,a dolgozók szabad, boldog országának felépítéséhez. A mi stabilizációnk lehetőségét a Szovjetunió Segítségével Pártunk jelölte meg s a kommunisták s a dolgozó nép segítségével valósították meg. Éppen abban rejlik a forint értékének szilárdsága, vásárlóereje, hogy a dolgozó nép teremtő erejére épült és a szabad dolgozók millióinak munkájából, a munka egyre növekvő termelékenységéből meríti növekvő értékét, mindinkább fokozódó szilárdságát. A forint a dolgozók munkájából, a munkapadok mellől, a gépek dübörgéséből, a traktorok és a kombájnok nyomán a gazdagon termő földekből indul el, hogy ismét visszatérjen a dolgozókhoz, hogy mindinkább emelje a dolgozók éltszínvonalát s szebbé, boldogabbá tegye a dolgozók életét. Valóban értékálló csak a mi pénzünk, a mi forintunk lehet, amelynek aranyalapja az élmunkások, sztahanovisták, az ipari dolgozók százezrei, a dolgozó parasztok és a boldogabb jövőért küzdő, haladó értelmiség, mérnökök, tudósok, pedagógusok jó munkája. De amíg nálunk, saját erőnkből megteremtettük az értékálló pénzt, mi történt a tőkés országokban? Az amerikai terjeszkedés politikusainak a marshalizált Franciaország részére nyújtott „segély”” engedélyezésénél egyik követelésük az volt, hogy Franciaország „hozza rendbe" állami költségvetését és szállítsa le a frank értékét úgy, hogy ezeknek az intézkedéseknek a terhe a dolgozókra háruljon . Franciaország még erősebben a Wall Street pénzeszsákjától függjön. Mit eredményezett tehát a Marshallsegítség? Azt, hogy a gépkocsigyártás az 1938-as termelés felére csökkent, azt hogy vasúti kocsiból az előirányzott 20 ezer helyett csak 700 darabot gyárthattak, azt, hogy s francia munkásosztály éhezik, nyomorog és a legkétségbeesettebb jövő előtt áll. Ugyanakkor mi, akik megvetéssel utasítottunk vissza mindennemű imperialista segítséget, nem csak, hogy értékálló pénzzel rendelkezünk, hanem dolgozóink kemény munkája, önzetlen áldozatvállalása nyomán pénzünk értéke egyre szilárdabb lesz. A Marshall-terv súlyosan rányomta bélyegét, Anglia gazdasági életére is. A pénzügyi bizonytalanság alapjában ingatja meg Anglia gazdasági életét. forgalomban lévő papírpénz háromszorosa a háború előttinek. A Daily Mail angol konzervatív lap ezt állapítja meg: „Kevés olyan ország van, ahol a nép olyan rosszul táplált, mint Angliában*1. A Szovjetunióban a rubel értéke hatalmasan emelkedett, vásárlóereje nagyra nőtt. A gazdasági élet soha nem látott virágzást ért el és a Szovjetunióval együtt, a Szovjetunió segítségével épülnek, fejlődnek a népi demokratikus országok is. A nálunk hatalmas méreteket t öltött építkezés, mely városainkban, falvainkban látható, iparunk és mezőgazdaságunk rohamos fejlődése, életszínvonalunk örvendetes emelkedése, a lehetőség, hogy a dolgozók 10 ezrei üdülhetnek szebbnél-szebb nyaralóhelyeken, annak is köszönhető, hogy Pártunk irányításával a magyar dolgozók hite, törhetetlen munkaereje, rendíthetetlen : bizalmas Pártunk és a Szovjetunió iránt, 1946. augusztus 1-én : megteremtette a jó forintot- Az öt év, mely a stabilizáció j óta eltelt, kemény harcokban edzette egyre szilárdabbá valután ;kat. azt a forintot, melyet a munkásosztály ereje tett időtállóvá, melynek a munkásosztály teremtő ereje jelöli ki a boldog jövőbe ; ívelő diadalmas útját*... Kövessük az élenjárókat kössük be a lemaradást a begyűjtésben! Az aratásban az elsők között jelenítettük Rákosi elvtársnak, hogy Zala megye elvégezte a Békearatást. Minden okunk és lehetőségünk megvan, hogy elsők legyünk a begyűjtésben is. Néhány községünk máris példát mutat ebben. A termés gazdag. Megyénk mégis szégyenletesen lemaradt a begyűjtésben. Az országban nagy lelkesedéssel teljesítik és túlteljesítik vállalásaikat a dolgozó parasztok. Addig itt a határszélen Zala megye elaludt. Cséplőgépeink 40—50 mázsás cséplési „eredménnyel“ díszelegnek, s az elcsépelt gabona csak kis százaléka kerül a géptől a magtárba. Pártszervezeteink és tanácsaink pedig nyugodt megelégedéssel veszik tudomásul, hogy nem megy a terménybegyűjtés, hogy a „géptől a magtárba!“ jelszó nem a tömegek, csak kevesek jelszava. Ezen a tűrhetetlen helyzeten a legsürgősebben változtatni kell. Pártbizottságok! Kommunisták! Népnevelők! Vigyétek harcba a községek dolgozó parasztságát a terménybegyűjtés sikeréért Álljatok a begyűjtési csata élére — az ország kenyeréről, a megye hírnevéről van szó! Induljon harcba minden népnevelő — győzelemre kell vinnünk a begyűjtést, helyt kell állni határainkon! Községi tanácsok! Legyen harci riadó a „géptől a magtárba!“ jelszó! Segítsétek ?. dolgozó parasztságot kötelezettsége teljesítésében! Félre minden opportunizmussal — érvényesítsétek következetesen, a nép törvényét mindazokkal szemben, akik elfelejtkeznek az állam iránti legelemibb kötelesség teljesítéséről! Zala megye dolgozó parasztjai! Nem ürjéitek azt a szégyent, hogy megyénk az utolsók között kullog a begyűjtésben! Mozduljon meg az egész megye! Előre, harcba, a begyűjtés győzelméért! Kenyérgabona beadás állása a következő: Hatalmasan előretört Zalaegerszeg város az árpa beadásban is. Alaposan, elmaradt Nagykanizsa város és a lenti járás,amelyeket most még az egerszegi járás is megelőzött. A járások versenyének állása a takarmánygabona beadásban: Valamennyi járásnak,de külökell a begyűjtés ütemét, hogy minden szem felesleges gabona a géptől a mag'árba kerüljön és a járás a verseny győztesei között lehessen. Búza Rozsév! heti évi heti % % ®/o •/ 1. Zegerszeg v. 23 123 10 53 2. Lenti járás 9 47 11 58 3. Nkanizsa v. 8 41 10 56 4. Zszentgróti j. 7 37 9 50 5. Letenyei járás 6 30 9 47 6. Nkanizsai j. 6 30 8 42 7. Zegerszegi j. 2 13 4 19 Árpa évi heti V» */« 1. Zalaegerszeg város 16 64 2. Letenyei járás 14 56 3. Zalaszentgróti járás 9 36 4. Nagykanizsai járás 7 27 5. Zalaegerszegi járás 6 22 6. Nagykanizsa város 5 18 7. Lenti járás 4 18 úgy érezzük magunkat, mintha otthon lennénk, mintha hazajöttünk volna A becsehelyi parasztküldött levele a Szovjetunióból Kedves Elvtárssal Az ukrán nép hatalmas lelkesedéssel fogadott bennünket, amikor átléptük a határt. Ettől kezdve lépten nyomon éreztük szerető gondoskodásukat. Úgyy érezzük magunkat, mintha otthon lennénk, mintha hazajöttünk volna. Útközben találkoztunk, a. . Leningrádból szabadságra jövő gyár diákokkal Ök már két tantának a Szovjetunióban, dogok, de mi is boldogok gyünk, mert mi is tanulhatünk A Kárpátokat alig hagytuk el, hatalmas síkságra, értünk. Szemünknek szokatlan nagyságú búza,rozs, árpa, zab táblák váltogatták egymást. A termés, — ami ígérkezik — bő. A kapások táblái, szintén nagyok, de tiszták is. Gyomot sehol nem lehet látni. Hogy mire képes a gép a szocialista építésben, maéve Bobva* jogarról most győződhettünk meg igazán, utazásunk harmadik napján. Berezsnyától 3 km-re lévő mocsarát termőfölddé változtatta a szovjet ember. A terület körülbelül 800— 1000 hold. Amerre vonatunk elhaladt, mindenütt folyik a nagy munka. Óriási gépek működnek. Szinte hihetetlen földet, mozgatnak meg.mennyiségű A szovjet ifjúság és a nők mindenütt nagy számban dolgoznak. A vlackói állomáson a dolgozók több mint 50 százaléka nő, itt új pályaudvar is épül. a harmadik emeleten egy férfi és egy női brigád versenyben állt egymással Málterozást végezték akkor. Kár, hogy nem láthattuk a munka végét. A nők méltó versenytársai voltak a férfibrigádnak. Amerre vonatunk elhaladt, mindenütt építenek a szovjet emberek. Hatalmas alkotó munka folyik. Szinte magunk is szeretnénk mielőbb odahaza mindezt megvalósítani. Most gyűjtjük a tapasztalatainkat — aztán otthon , majd megmutatjuk, nem hiába : küldtek ki bennünket a Szov ►jetunióba! Elvtársi üdvözlettel: BALASSA JÓZSEF dolgozó paraszt. DICSEREGTÁBLA ZALaSZENTLÁSZLÓ dolgozó parasztsága árpabeadását, 100 százalékban lelkesittette A megyében a legjobb eredményt érték el. HORVÁTH GYÖRGY bagolasánci 10 holdas középparaszt gabonabeadási kötelezettsége 701 kiló. Tiz mázsával megtoldotta, 1701 kilót adott be. Kötelezettségét ezzel 242 százalékban teljesítette. HOSSZÚ JÓZSEF szentliszlói dolgozó paraszt 536 kiló gabonát adott be. Előirányzata 317 kiló volt, így kötelezettségét 150 százalékban teljesítette. 2M kiló takarmánygabona beadási kötelezettségét M3 százalékban teljesítette. 1040 kilót adott be. PÁLFI FERENC nemesrádói dolgozó paraszt kenyérgabonabeadását 170 százalékban teljesítette. 700 kiló előirányzattal szemben 1193 kilót adott be. VASS ISTVÁN csesztregi 3 holdas dolgozó paraszt kenyérgabonabeadását 340 százalékban teljesítette. BERGÖSI LÁSZLÓNÉ 2 és fél holdas babosdöbrétei dolgozó’ parasztasszony beadási kötelezettségének 890 százalékban tett eleget. MAGYARÓDI ISTVÁN nagyrécsei 5 holdas dolgozó paraszt kenyérgabona beadási kötelezettségének 918 százalékban tett eleget PUSZTASZENTLÁSZLÓ dolgozó parasztsága a begyűjtési versenyben elért eredményéért a Megyei Pártbizottság vándorzászlaját kapta. CSORN 1E FÖLDE dolgozó parasztsága kiváló eredményéért a Megyei Tanács vándor zászlóját nyerte el. [Korán ünnepelnek :a Boncodföldei DISz fiatalok! Vasárnap reggel nagy lelkesedéssel„dolgoztak" _ a padokat hordták a? arató ünnepség megrendezéséhez.Mi váltotta ki ezt a nagy lelkesedést? Talán az, hogy az aratást az utolsók között fejezte be Boncodfölde? Vagy talán az, hogy a tarlóbántást még csak 50 százalékban végezték el? Jobb lenne, ha a boncodföldei DISz-fiatalok ,a község győzelmének érdekében jobban nekilátnának a cséplés, begyűjtés, tarlóbántási munkák elvégzésének és nem az aratóbál megrendezésén, hanem a munkák mielőbbi elvég. TTrvTTrmTmTTTTTTTTTT zésén törnék a fejüket!