Zala, 1952. február (8. évfolyam, 26-50. szám)

1952-02-01 / 26. szám

Sztálin elvtárs távirati« Ma»nilo<>orv zsi dolgozóihoz Kitü­nt­etetek a Szabad­i Nép 10. évfordulója és a Magyar Sajtó Napja alkalmából A magyar kormány tiltakozó jegyzéke az angol kormányhoz AZ NAP ZAI.AneoVHII rARTBIZOTTSA«AAAÜ WAPII.APJA VW. évfolyam 26. szám. Ara 50 filler 1952 február 1. Péntek TÍZ HARCOS ÉV 10 évvel eze­l­t, 1942. február­ben jelent meg az illegális Sza­bad Nép első száma- Programm­adó cikkében ezt írta: »Pártla­punk neve jelképezi azt a tör­téne­ti fel­adatot, mely elé a po­ltikai fejlődés a magyar népet és urainak hivatott vezetőjét — a KMP-t állította- Ez­ a törté­n­e­lmi feladatot Sztálin elvtárs ismerte fe és fogadta szavakba elsőnek, amikor a néme szovjet háború kitörésekor bejelentette, hogy most Európa elnyomott nemz­teinek szabadságharca kö­vetkezik a közös elnyomó, a fa­s’sz­a reakció ellen. A reakció sötét erőinek elsöprése szabad­dá teszi az utat Európa demo­­kratkus fejlődésének s ezen a kontinensen végkép kikü­szöböli a népek erőszakos e­l­nyomását és a háborút... - Ez a harc érdeke a munkásságnak épp úgy, min a parasztságnak és a polgárságnak­. - Ezt a har­cot tehát a nemzet döntő több­­ségének akaratává kell tenni­ Erre és a harc megszerv­zésére a munkásosztály hivatott.­ 1942-ben már nyilvánvaló volt a német fasizmus bukása A kommunisták hangja — de a józan ész is a háborúba való kilépést és a Szovjetunióval va­ló megegyezés kívánja. A Sza­bad Nép — hangot adva az ille­galitásban dolgozó kommunisták akaratának — megmutatta a "he­lyes utat, megmu­atta a harc m­ódozatait, ame­lek ' sikerre­­ vezetnek­ A Szabad Nép lángja bevilá­gitott a műhe­gekbe, meg­m­utatta a dolgozók verítékén h;zó tőkések­ igazi arca", megmagyarázta valódi érte­mét a szószékről e­lhangzott igéknek. Fáklya volt, amely megmu­atta az irányt, az utat, amely a szebb az emberibb, a szabad élet felé vezet. Harsogó hang volt, ame y a fülébe kiáltok a a gyári dős pózoknak, a földesurak földjein görnyedő földnélküli cselédek’ nek: „Ne fogjatok fegyvert el­nyomóitok, kizsákmányolóitok védelméért­. De nemcsak a dolgozókhoz szólt a Szabad Nép hangja. So­rain keresztül fe­csendült az úri világ, az elnyomás lélekharang­ja is Rettegve látták a kegyet­len, a dolgozók iránt irga­m­at nem ismerő dölyfös urak a kö­zelgő, sötét végzetet- A keleti fény nekik örök éjtszakát jelen­­tett. a szovjet fegyverek csi'ló­gásában nem az e nyomók, ha­nem az elnyomottak hajnalfénye lángol'. A Szabad Nép ha­ áros következetességgel mutatott rá, hogy ezzel a háborúval az impe­ria­lzmus oly mélyre ásta sír­ját hogy annak, a kérlelhete­len törvényszerűség folytán, feltét­lenül be kel zárulnia. A Szabad Nép hasábjain — megjelenésének első napjától, az első számtól kezdve — a marsi­­lenini eszme és a sztálini ’aval­­lás fénye ragyogott. Minden egyes betűje egy-egy parányi tégla, amely — ha kerülő uta­kon is, ezer veszélyben, a fasisz­ta őrület örvényén hánykolód­va köve­kezetesen haladt célja fe­l és eljutott rendeltetési he­lyére. azokhoz a dolgozókhoz, akik­­ ezeket a parányi téglákat összerakva, kiépite­ték őrhelyei­ket földalatti hariálásaikat Amikor Budap­sen —* a szó szoros érte­mében - minden egyes 'házat, háztömböt külön-külön 'figyeltek a fasiszták, a földalatti jenozg&loTÓ: bátor, elszánt hatfeo* sál ledöntötték Gömbös Gyula szobrát és felgyujtot­ták a nyi­laskeresztes székházat mint­egy jelezvén: — itt vagyunk, közte ok járunk , nem tudhat­játok, melyik pillanatban kerül­tek fegyverünk csöve­i .­A Szabad Nép a földalatti mozgalom ezen bátor, harcosai­­nak volt szószólója. Rózsa Ferenc elvtárs, a Sza­bad Nép első szerkesz­ője a föld a­atti hadállások periszkópjává építettte ki a Magyar Kommunis­­ta Párt illegalitásban dolgozó központi lap­. - Együtt dolgozott Schönherz Zoltánnal és Ságvári Endrévé - Az elnyomott melók felszabadítása, a dolgozók sza­bad, boldog életének valóravál­tása im nyitot­t harcukat. A Szabad Nép eső­szerkesztő­je, Rózsa Ferenc, nem élhette meg a boldog napot, ami­kor a fe szabadító, hős Szovjet Hadse­reg harcosai ki­űzték a csilla­gos, sarló kalapácsos zászlót, a szabadság vörös lobogóját Buda­­pest ormára. Rózsa Ferenc már tirha'áll­hat, de a harc, ame­l­­ben elvérzett, didda­­maskodo­t. A Szabad Nép Leleplez­i a fa­­sisz­ák aljasa hazugságai­t- Felvi­­lágosit­otta a dolgozóba­ , megma­gyarázta, hogy az ellenség nyu­­gatról jött, megmagyarázta, hogy a germán csizmák dobbanása elv­ébolyult agy vi­águralmi vágyá­­­nak tragikomikus harci indulója. A Szabad Nép 1942-ben már bis­­osi győzelmet hirdetett. Hirdette azoknak a győzelmét, akik kelet­ről jönnek, akik azért jönnek, hogy országunk dolgozó népéről levegyék a t­öbb­ száz éves igát, amit még a feudális urak rak­tak rá s amin az ipar kapitális­­ fái, a finánc eke dölyfös nagysá­gai csak annyit változtaPak hogy különböző mázzal vonták be A külső szin. a megváltozott form­a nem te­te könnyebbé a jármot­ A nyomortanyákon, a tömeglaká­­­sokon összezsúfolt rongyos, éhező pro «‘­árok sorsa nem lett kön­­­nyebb, a vézna üdővészes gyer­­­mekek nem lettek jóllakó t­abbak.­­ A különbség csak annyi volt a Szabad Nép első számának megje­lenése idejében, hogy a vézna gyermekek nagy része most már nemcsak éhes hanem apátián ár­va is let­t. 1945 ben amikor a S­zabad Nép már sokezer példányban az egész magyar dolgozó nép lapja let­t a harci fegyverek mellett mindin­kább használta az újjáépítés esz­közeit is. A pártszervezetek kez­deti tapasz­ala­tlansága idején ha­talmas segí­séget nyúj.­ot. a Sza­bad Nép. Nagyszerűen betöltöt­­e nemcsak a ko’lek 'iv ágitá or, propagandista hanem a kollet­­.iv szervező szerepét is. A párt erejének fejlesztéséért, növelésé­ért harcolt, a párt pedig a Sza­bad Nép hasábjain keresztül foly­atja küzde­ me a haladás gá­lái­val: Nagy Ferenccel, Kovács Bé­ával, Peyerékkel, a pár­ ádáz el­lenségével a jobboldali szociálde­mokráciával. A felszabadulás után Magyar­­ország nem volt még teljesen szuverén állam. Szövetséges el­lenőrzőbizottság avat­kozo­t be belső ügyeibe, jellemző a Szabad Nép éber­égére és harcosságára hogy 1945 ben lelep­ezt e az an­gol amerikai mes­erkedésoke amién a Szöve­séges Ellenőrző Bizottság a Szabad Nép betil­á­­sát, követelte. Hogy a Szabad Nép szilárdan meg tudta állani a helyét elsősor­­­ban is annak köszönhető hogy a­­ párt Polit­ikai Bizottsága Rá­­­­kosi elvtárs irányításával és ul­­­muta­t­uiva , birála­ival írásai­val támogatta a lap munkája . A Szabad Nép ezen harcos, küzdel­mes éveiben Révai József elv­árs volt a lap főszerkesztője, felelő­s szerkesztőié pedig Horvá­th Már­ton elv­árj. Ők ír­ák a legfonto­sabb cikkeket, neve­z­ik az új ká­dereket, a Szabad Nép későbbi munka­ársait. A mai Szabad Nép becsülettel folytatj­a az illegális Szabad Nép­­munkáját harcol a Szovje­tnió ál­tal adott szabadság, függe­len­ség megvédéséért, a dolgozó nép el é árja az imperialisták aljas, háborús szándékai* bemu’atja t'l­o gaz: arcá* ’eleplezi a h’b'' rus provoká'orokat. A Szahar' Nép b'ráló u mu'ató írásainak köszönhető hogy az 1951-es ér­vét túl­eljesít­e­tűk- de a Szabad Népnek köszönhe­jük a Gazda­, a Redeik és­­ a­ D^k-mozgalom ro­­hamos eliterjedését is. Lenin elv­­árj u mutatása nyomán a Sza­bad Nép állandóan hangsu­yozta a munkás-parasa levelezés kiszé­lesl­ését, harcolt a kul­urforra­dalom sikeréért. A Szabad Nép állandó betekintést nyúj a kom­munizmus ha almas épí­kezéseibe A Szabad Nép ank­otta meg do­l­gozó népünké- a Szővetunió és a szovjet nép szeretetére. Rákosi elv­árs a Szabad Nép hasábjain szól a dolgozók milliói­hoz, ugyancsak a Szabad Nép ha­­sábjain jelen­* meg először Rákos elv­ársnak az egé­sz magyar nép nevében írott cikke Sz­álin elv­árs 70 szüle­ésnapjára. ..A saj­ó — mondja Sztálin alvtárs — a legerősebb fegyver­­amelynek seg­­ségével a párt a naga, neki szükséges nyelvé ■ minden nap minden órában ke­zel a munkásosz­állyal­ 5 Most, amikor ötéves tervünk megvalósításáén dolgozunk, ami­kor az ötéves terv döntő eszten­­dejébe léptünk még ha almasabb feladatok hárulnak a Szabad Népre. A Szabad Nép — pár­unk hangja — napról napra ér­­­ esi­k arról, hogy mit fel­ek­ az üzemek a terv sikeréért, mit tett dolgozó népünk a szocializmus épí­éséért, a béke megvédéséér . A Szabad Nép hatalmas segítsé­get nyúj­­­t megyénknek. Segí­ept­e a pártszervezetek munkáját, segí­­e­te üzemeinket, hogy a ter­melékenységet fokozzák de a Szabad Nép segítségének kö­zön­­hatjük a munkás-parasz szövet­ség elmélyülését, a tszcs-k számá­nak, erejének örvendetes növeke­dését is. Ma amikor­­ a Szabad Nép­­ sz., íves évfordulóját ünnepeljük, ün­nepünk legyen olyan harcos, mint a Szabad Nép múl­ta és je­­’eje- Legyen ez az ünnepi év­forduló i^Indulópont, amelyben az eddiginél is szívósa­bb harcra indulunk a feladatok megválóéi, kásáért* %e&dm Elemér Pusztaszentlászló példáján — Pusztaedericsen 42 család 300 hold földön III. tipusu tszes-t alakított Január 30-án, szerda reggel négy agu küldőt­'sé­g érkeze­t a zalaegerszegi járási pártbizot­­ságra. Olyan küldöttség, ame­l egy község életének forduló pontját jó­t jelent­eni. Három pusz­aedericsi dolgozó parasz' és a kérésükre velük jöt­t ta­nácstitkár Egyszerű emberek voltak. min­­minden dolgozó paraszt . de megváltoz­atta őket az a nagy ' ett. az a változás ame­g 42 pusz­aedericsi dolgozó paraszt­­család éle­tben torténk Lassan beszélni kezdenek. El akarják mo­ndani egyszerre mind­aztt, amit éreznek maguk és ott­honmaradó társaik, akiknek kép­viselő.ében jöttek. “ Csoportot csakis eln­ök tegnap este­­­­ éri meg egy hang a csendet és azután úgy folyik tovább a beszélge és. kérdés fe­lelet, min­ta már évek óta csak errő­l beszélnének- A valóságban Pusztaedericsen még he­ékről sem nagyon lehet beszélni. Hal­lo­tak ugyan már ők is sokat a tszcs munkájáról, meg arról, hogy jobb o­t dolgozni. Lávák a kör­nyező községekben, arról is hallot­­tak, hogy a szomszédságukban el­ő terü­ő Pu­­z­aszentlászló szövetke­zet község lett, de náluk még nem volt eddig­­ termelőszövetke­­zeti csoport, nem látták annak munkáját. De egyben biztosak voltak, hogy ott jobb az élet Ezzel kezdődött meg a dolgozó parasztok mozgalma és 3 hét­el ezelőtt és azu­án majdnem min­­den nap összejött 15—20, néha még több do­gozó paraszt is, hogy egymás között megvi­­ssák a tapasztal­akat és azt, hogy cso­­portot alakítanak. Gondolkoztak azon is, hogy milyen típusu csoportot alaki­­­sarnak me­kik lesz a jobb, melyik­ben tudtak többet termelni, töb­bet adni az államnak, meg ma­gunknak is több jövedelmük le­gyen. Dönteni nem volt könnyű. Az egyik ezt, a másik azt java­solta­ Me^nénk alaposan, minden oldaláról. Gondoltak a gépek jobb kihaszná­lására, meg az állattenyész­ésre Ezt valamennyien a legfon­osabb­­nak ar­atták. — Valamennyien +<ar­oldunk ál­­atot, míg a magunk gazdái vol­­tunk —­ mondja Németh Ferenc, a küldöttek egyike — és tudjuk azt, hogy az álla­tenyész­éssel jó és eredményes gazdálkodást le­­het folytatni Es a beszélge őseiken alaposan mindent megvitattak­ Az egyik es én 17 do­gozó pa­raszt jött. ö­­sze a tanács irodájá­ba és határoztak­ Ott voltak az ujgazdák is, akik valamikor cse­­ndek voltak így nyiílatkoztak: — Voltunk mi már eleget cselédek«, mos­ szabad. ..etphví’ek vagyunk, földön^ vin. dé'kí'használni — így ahogy most v­agy­unk­­­ lem­­udjuk Ezért látjuk m, jobbnak, hogy egy nagy darab földnek együttesen legyünk gazdái. A 17 dolgozó parasz­nak, akár régi, akár­­ki gazda volt, a véleménye .Ugyanez volt A 17 ember egy­szerre vet­e kezébe a belépési nyi­latkozatot, egyszerre is írták alá. Az iroda ajtója egymás után nyi­ott, jöttek a dolgozó parasz­ok. A kir gyorsan terjed Egyi­­kük sem akart vtoba tenni és még azon az es­én 40 dolgozó pa­raszt család lépet­t be a csoportba. De ezen az estén már tuljutot­­ak a belépésen is. Határoztak hogy harmadik tipusu termelő szövetkezetet alakítanak, önálló­ak szeretnének lenni. E határoz­­táik, hogy meglévő állatállomá­nyukat szaporítják. Amikor meg­­indul a közös munka„ azonnal eerbevisznek tH­iirjen dombot, a ház­áji gazdálkodásban egy anyaikocát és egy tehenet tarta­nak meg- Ezt fontosnak tar­ják, mert lát­ák hogy a háztáji gaz­dálkodás elősegíti a maguk és a szél anyagi helyzetét is. És indult az uj élet után Pusz­­aederics dolgozó paraszt ága Nem akar kimaradni senki. Kót­­ai István (Varga) még meg­­ is sértődött, mert őt nem értesí­tették a történ­ekről. Pedig i­ Í9 az elsők között szeretett volna lenni. Éjszaka, fél tizenkét okor indult a tanácshoz, hogy még az­nap ő is aláírhassa a belépési nyi­­latkoza­­t. Egyre növekszik belépők száma: ve­lk erősödik a a béke tervét épitő ország. ( A szovjet film ünnepe Pßbi­uár közepén megyénk filmszínházaiban is megkezdő­dik a szovjet fi­m ünnepe. Ezek a napok elhozzák filmsz­ínhá­­zainkba a legújabb szovjet filma­lkotásokat, de ismét forgatásra kerülnek a legszebb eddig bem«­atott szovjet filmek is­ Ezek a filmek beszélnek arról, mennyire eggyé forrott­­ a nép és a mű­vészet a Szovjetunióban, ahol a művészek­­ gárdája a nép so­raiból meríti új erőit. Igaz emberek élete elevenedik meg ezekben a filmekben, me­lyeken keresztül megismerjük e­­ kommunizmust építő nép ha­talmas erejét, vidámságát, szívből fakadó da­lit, Zalaegerszepep többek közö­t az Aranycsillag Lovagja is be­mutatásra kerül, a szovjet film ünnepe alkalmából»

Next