Zala, 1952. július (8. évfolyam, 152-178. szám)

1952-07-01 / 152. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! \ Az MDP Központi Vezetőségének ülése Koreai harcosok levele a magyar dolgozókhoz 1952. július 1. Kedd AZ MDP ZALAMEGI £ 11 pARTBIZOTTSAJtAWAK NAPILAPJA Vili. évfolyam 152. szám. Ara 50 fillér Kútfej szövetkezeti község a begyűjtéssel is a békét védi­ ­ A jugoszláv határ hőserében lévő Kútfej szövetkezeti község az első negyedévben az utolsók között volt a begyűjtési terv teljesítésé­ben. Az egyik falugyűlésen aztán felszólalt Végh György 2 holdas dolgozó paraszt és a következőket mondta: „Tőlünk alig egy kilométer­re a békéért harcolnak­ az olajüze­mek dolgozói a több olajtermeléssel. Meg kell nekünk is mutatni, hogy méltók vagyunk hozzájuk. Tízért én az egész évi begyűjtési kötelezett­ségemnek a gabona kivételével jú­lius 1-ig eleget teszek.“ Végh György 2 holdas dolgozó paraszt be­váltotta ígéretét. Június 25-án egész évi tojás- és baromfibeadását teljesí­tette, adóját rendezte és egy hízott­­sertést adott be. Az addig üresen lévő békehi­radó táblára elsőnek került fel a neve, majd egymásután sorakoztak fel ,a jól teljesítő dolgozó parasztok nevei. Az elmaradók is igyekeznek, hogy nevük­ a táblára kerüljön. Az „Alkotmány­’ hármas típusú tszcs 6 darab hízott sertés beadásával ma­radt el, de hogy elmaradásukat be­hozzák, 10 darab sertést hizlalnak expresszhizlalással. Az igyekezetüknek­ meg is lett az eredménye. A község dolgozó pa­rasztjai elmondhatják, hogy a be­gyűjtési kötelezettségük­ teljesítésé­vel is a békét védik, mert a félévi kötelezettségüknek tojásból 107, ba­romfiból 102, hízott sertésből 110 vágómarhából­­ 92, adóból 122 száza­lékra tettek eleget, mellyel az elsők közé küzdötték fel magukat. A Zala me­gyei úttörő csapat­­vezetők tanfolyamon készülnek a nyári út­törő foglalkoz­tatásra A Zala megyei úttörő csapatve­zetők kéthetes tanfolyamon vesz­nek részt Budapesten, ahol felké­szülnek a nyári táborozások leve­zetésére, az úttörőcsapatok foglal­koztatására, melyek szorosan kap­­csol­ódnak a nyári mezőgazdasági munkák megsegítésével is. A csa­patvezetők a tanfolyamról távirat­ban köszöntötték Rákosi elvtársat: ■ Drága Rákosi elvtárs! Zala me­gye úttörő csapatvezető pedagógu­sai forró szeretettel köszönjük, hogy a csapatvezetői­ tanfolyamon szer­zett tudásunkat kibővítve nagyobb lelkesedéssel végezhetjük munkán­kat szocialista hazánk felépítésé­ben“. fl nagykanizsai járás termelőcsoportjai élenjárnak a tarlóhántásban és másodvetésben A nagykanizsai járásban láttak hozzá elsőnek az árpa aratásá­hoz a termelőcsoportok. Az ara­tással egyidőben megkezdték a tarlóhántást, majd a csépléssel egyidőben a másodvetést is. A miháldi termelőcsoport már vég­zett a csépléssel is. Átlag 16 má­zsa őszi árpájuk termett holdan­ként, míg az egyéni gazdák 1­ mázsa termésre számítanak. A szepetneki termelőcso­port előcsiráztatva vetett 30 hold nyári burgonyája már kikelt és megkezdték a kapálást. A já­rás többi termelőcsoportjában is június 27-ig 150 hold nyári ülte­­tésű burgonyát és egyéb másod­növényt vetettek el. Helyesen szervezték a munká­jukat, melynek eredménye, hogy az aratás befejezésével egyidőben végeznek a tarlóhántással és így példát mutatnak Zala megye töb­bi termelőcsoportjának. Zala­­szentbalázs szövetkezeti község­ben július 2-ig befejezik a bíbor­­h­ere, repce és ősziárpa tarlób­án­­tását. A HELYI IPARI ÉS VÁROSGAZDASÁGI DOLGOZÓK SZAKSZERVEZETE KONFERENCIÁJA ELÉ „Kisipari szövetkezeti mozgal­munk két év óta lényegileg egy­helyben topog és helyi iparunk, tehát túlnyomórészt helyi nyers­anyagokat feldolgozó és helyi szükségletek kielégítésére hiva­tott, a tanácsoknak alárendelt ipar is még gyermekcipőben jár" – mondotta Gerő elvtárs pártunk II. kongresszusán. Pártunk világosan megjelölte a helyi ipari vállalatok feladatait, azonban ezek a feladatok külön­böző okok és körülmények foly­tán csak részben valósultak meg. A megyei tanács irányítása alá tartozó helyi ipari vállalatok ter­melési értekezletén számos olyan hiányosság került felszínre, ame­lyeket jobb szervezéssel, körülte­kintőbb irányítással ki lehetett volna küszöbölni. Jellemző ezekre a vállalatokra, h­ogy szakszervezeteik tevékeny­sége nagyon is szűk térre korlá­tozódott. A versenyszervezés is ■— éppen a szakszervezetek hiá­nyos munkája folytán — vonta­tott volt, ami természetesen lé­nyegesen hátráltatta a tervtelje­­­sítést. Mi volt az oka, hogy a helyi ipari vállalatok szakszervezetei nem töltötték be a kívánt mér­tékben hivatásukat? Az ok egy­szerűen az volt, hogy a helyi ipari minisztériumhoz tartozó vállalatok 13 szakszervezetre ta­gozódtak. Nem volt meg az egységes irányítás. Ennek hát­rányos voltát világosan mutatja az az eset is, amely a zalaeger­szegi Autójavító Vállalatnál ját­szódott le a koreai békeműszak szervezése — helyesebben: nem ■ szervezése alkalmával. Amikor érdeklődtünk, hogy t szakszervezet tett-e már valamit a a békeműszakkal kapcsolatban, C3eke József,­ az üzemi bizottság elnöke azt válaszolta, hogy még semmit sem tettek, mert meg kell várniok intézkedését a Vasas Szakszervezet Itt csak egyetlen példára mu­tattunk rá a sok közül, de ebből­­ az egy példából is levonhatjuk a tanulságot. Pártunk már rég felismerte a­­ helyi ipari vállalatoknál mutat­­­kozó hiányosságokat és megke­­reste a hiányosságok okát is. Éppen ezért örömmel engedett a­­ dolgozók kérésének, s lehetővé­­ tette a Helyi Ipari és Városgaz­­­d­asági Dolgozók Szakszervezeté­nek megalakulását. A Szakszer­vezetek Országos Tanácsa Elnök­­ségének határozata rámutat az új szakszervezet fontosságára. Népi demokráciánk gyors fejlő­dése megköveteli a helyi ipari vállalatok erősítését. „Ami a helyi ipart illeti — mondotta Gerő elvtárs pártunk H. kongresszusán tartott beszá­molójában — itt a helyi taná­csok létrehozása, számos gazda­sági tevékenység fokozatos át­adása a helyi tanácsoknak és a helyi ipari igazgatóságok megte­­remtése kell, hogy jelentős mér­tékben meggyorsítsa a fejlődést. A szovjet tapasztalatok alapján hazánkban is megalakítottuk a helyi ipari minisztériumot, amelynek feladata a helyi ipar fejlesztése. A helyi ipar feladata, hogy a dolgozókat a maga sajátos ipar­cikkeivel ellássa s az élet min­dennapos szükségleteit kielégítse, a termelt áruk minőségének meg­javításával, a hulladékanyag gazdaságos felhasználásával, ál­talában termelésével segítse a gyáripart. A helyi ipari minisztérium, il­letve tanácsok megalakulása óta a helyi ipar nagyot fejlődött, en­nek ellenére mégsem sikerült, a dolgozók igényeit kielégíteni mert az emelkedő életszínvonal következtében az igények növe­kedtek és a vásárlóképesség foko­zódott, másrészt a magánszektor­ból a helyi került gépek ipari vállalatokhoz a magániparban folytatott rablógazdálkodás kö­vetkeztében leromlott állapotban voltak és nem feleltek meg a szo­cialista termelés követelményei­nek. A tervtörvény pontosan meg­szabja, milyen feladatokat kell megvalósítaniok a helyi ipari vállalatoknak. A megnövekedett feladatok tehát szükségessé te­szik, hogy a jelenleg még mutat­kozó hiányosságokat a legrövi­debb időn belül megszüntessük ötéves tervünk célkitűzései nem kis részben érintik a helyi ipari vállalatokat Itt meg kell emlí­tenünk az anyagellátást. A helyi ipari vállalatok az anyaggal való takarékoskodással, a selejtanya­­gok észszerű felhasználásával nagy mértékben elősegíthetik népgaz­daságunk erősödését. A zalaegerszegi Autójavító Vállalat majdnem kizárólag se­­lejtanyagból dolgozik. Olyan anyagokat használnak fel, ame­lyek más, nagyobb vállalatoknál csak mint hulladék jöhetnek szá­mításba. Ugyanezeket elmondhatnánk a nagykanizsai Vasöntöde és Gép­javító Vállalatról is. Ennnél a vállalatnál azonban azt is meg kell említenünk, hogy nemcsak a hulladékfelhasználásnál, hanem termelvényei sajátosságánál fogv­a is olyan helyet tölt be, mely szervesen illeszkedik gyár­iparunk országos tervéhez. A számtalan, kisebb-nagyobb és különböző öntvény, amely eb­ben az üzemben készül, a nagy gyárak munkáját hátráltatná mégis csak késve jutna a meg­­­rendelőkhöz. A népi demokratikus országok­ban, így hazánkban is fontos he­lyet foglal el a város- és község­gazdálkodás megszervezése. Ide­tartoznak a víz- és csatornamű­vek, fürdők, kertészetek, köztisz­tasági hivatalok, stb. Mindezek a dolgozók szükségleteit, a dol­gozók életének egészségesebbé, szebbé tételét vannak hivatva ki­elégíteni. Ahhoz, hogy a helyi ipari vál­lalatok egyre növekvő feladatai­kat megvalósítsák, szükségessé vált hozása, egy olyan szervnek a létre­amely hatékony segítsé­get nyújt a nehézségek legyőzésé­re és a munka szervezettségének biztosítására. A helyi ipari vál­lalatoknál úgy-ahogy eddig is dolgozott a szakszervezet, de amíg ezek a vállalatok egysége­sen a megyei tanács irányítása alá tartoztak, szakszervezeti vo­nalon szétágaztak és ez a szét­ágazna rányomta bélyegét a munkára és a munkaversenyekre is. Majdnem mindegyik helyi ipari vállalatnál lemaradtak a tervteljesítéssel. Ennek az oka elsősorban is az volt, hogy a szakszervezet nem úgy látta e­* feladatát, mint kellett volna Éppen a Vasöntödénél hangzott el !Az a kijelentés,, hogy a munka­verseny lendületet vett ugyan, de ez nem a szakszervezetnek, ha­nem a pártcsoport jó munkájá­nak köszönhető. Vajjon kinek a feladata a munkaversenyek szervezése? A szakszervezeté. Nemcsak a vas­­öntödénél, hanem a többi hasonló vállalatnál is megmutatko­zott a szakszervezetek helytelen, elégtelen munkájából származó hiányosság. A hibák gyökere, a fő ok ott volt, hogy ezek a vál­lalatok szakszervezetileg 13 kü­lönböző helyre tartoztak. Július 6-án tartják a Szakszer­vezetek Megyei Tanácsánál a megalakítandó „Helyi Ipari és Városgazdasági Dolgozók Szak­­szervezetének“ konferenciáját. A dolgozókra vár a feladat, hogy olyan szakszervezeti vezetőket válasszanak, akik majd szívósan és becsületesen harcolnak érde­keikért, akik szívügyüknek tart­ják a hely­i ipari vállalatok előtt álló feladatok megvalósítását, akik jó munkájukkal az új szak­­szervezetnek tekintélyt és meg­becsülést szereznek. Azok­ a ve­zetők pedig, akiket a dolgozók bizalma a szakszervezet élére ál­lít, okuljanak az eddigi hiányos­ságokból s mutassák meg, mit jelent a szakszervezet fő munká­ja. Ne felejtsék el az uj szak­­szervezet vezetői, hogy a párt velük van, segíti őket. A párt segítségét és a dolgozók bizalmát érdemeljék ki jó munkájukkal, a hiányosságok megszüntetésével és a munkaversenyek fokozottabb szervezésével. Bregyuk gyorscsépléssel 7 óra alatt 3 vagon gabona Gépállomásaink kiváló eredmé­nyeket­ érnek el a megindult csép­­lésben a Bregyuk-módszer alkal­mazásával. Az alsófakosi állami gazdaságban 7 óra alatt 3 vagon gabonát csépeltek el — egy óra alatt 43 mázsát. fl zalaegerszegi járásbíróság a tavaszi munkák elvégzését szabotáló kulákokat ítélt el Dolgozó parasztságunk lendületes harcot végzett a tavaszi munkák elvégzéséért és a többtermelésért. Dolgozó parasztságunk tudja, hogy a többtermelést csak a jó talaj­mű­veléssel és növényápolással lehet elérni, minden igyekezetével van, hogy a kapásnövényeket azon há­romszor, sőt négyszer Máskép gondolkodnak a megkapálja­ kulákok. Tudják, hogy népi demokráciánk­nak jelentős kárt okozhatnak, ha a munkák szabotálásával termésered­ményüket csökkentik. Ilyen kártevő célzat kisérte ifj. Boncz András és Ferinc Károly bocföldei kulákokat is, amikor ve­­teményeiket nem kapálták meg. Népi demokráciánk bírósága nem hagyhatja büntetlenül az ilyen mun­kát szabotáló cselekményeket, ezért ifj. Boncz András kulákot 720 néjfysziögöl szerződéses cukorrépa megkapálásának elmulasztásáért hónapi börtönre, 1000 forint pénz­­ büntetésre, 500 forint értékű vagyon­elkobzásra és 2 évi közügyektől való eltiltásra. Ferine Károlyt, aki 1200 négyszögöl napraforgót még egyál­talán nem kapált meg, 7 havi bör­tönre, 100 forint pénzbüntetésre, 500 forint értékű vagyonelkobzásra és 2 évre a közügyektől való eltiltásra ítélte. Az államügyészség mindkét sza­botáló kukákkal szemben a büntetés végrehajtását azonnal foganatba vette. A dolgozó nép védelme érde­kében azonnal lesújt minden olyan cselekmény elkövetőjére, aki ellensé­ges magatartásával a szocializmus építését gátolni akarja. DICSŐSÉGTÁBLA MAUTNER KÁROLY molnári dolgozó paraszt félévi beadásának ba­­romfiból 180, tojásból 120 százalékra tett eleget. HAJDÚ GYÖRGY a rédicsi begyűjtési állandó bizottság elnöke, 5 holdas dolgozó paraszt tojásbeadását egész évre teljesítette, baromfibeadását a háromnegyed évit, adóját mindenkor pontosan kifizeti. Jó munkájáért és a beadásáért a községi tanács könyvjutalomban részesítette. Maga kérte, hogy a tanács ütemezzen be részére egy sertést hogy ő is hozzájáruljon közsé­ge tervteljesitéséhez. ANTI ISTVÁNNÉ 4 holdas bődéi dolgozó parasztasszony 1 sertést adott be határidő előtt, tojásbeadását egész évre, baromfibeadását háromnegyed évre teljesitette, az adófizetésben élenjár, tejbeadási kötelezettségét is tulteljesitette. .. ZALAEGERSZEGI ■ [UNK]Dicsőség Sztálinnak"-tsz a kukorica második kapálását 100, harmadik kapálását 150, burgonya másodszori töltögetését 100, bíbor aratását 100, repce aratását 100, ősziárpa aratását 100 százalékra elvé­gezte. TAKÁCS SÁNDOR 6 holdas zalalövői dolgozó paraszt tojásból, ba­romfiból 120, szénából 130 százalékra teljesítette beadási kötelezettségét.

Next