Zala, 1952. december (8. évfolyam, 282-306. szám)
1952-12-02 / 282. szám
VILÁG PROLET ARJAI Visinszkij elvtárs ismét leleplezte, miért ellenzi tíz azonnali koreai tűzszünetet az angol-amerikai tömi. AZ HDP ZALAMEGYEI PÁRTBIZOTTSÍCÍÍNAK NAPILAPJA Viki. évfolyam 282. szám. Ara 50 fillér 1952 december 2, Keddrmm A magyar népgazdaság helyzete 1952-ben és feladataink a népgazdaság fejlesztése terén 1953-ban Gerő Ernő elvtárs beszámolója az MDP Központi Vezetőségének ülésén A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége 1952 november 29- i ülést tartott, melyen Gerő Ernő ivtárs beszámolt; a magyar népgazdaság helyzetiről 1952-ben és fel.datainkról a népgazdaság fejleszEgy évvel ezelőtt, 1951 november 30-án, Központi Vezetőségünk idlésén Rákosi elvtárs egész népgazdaágunk és népi demokráciánk fejlődésére nagyfontosságú javaslatokat tett, melyeket a Központi Vezetőség egyhangúlag jóváhagyott a Központi Vezetőség történelmi jelentőségű határozata nyomán jött létre a párt és a minisztertanács 1951 december 2-i határozata, melynek értelmében országunkban teljesen megszűnt a jegyrendszer, megszűntek a forgalmi korlátozásokra, mezőgazdasági termékekre vonatkozóan, lehetővé vált hogy a parasztság, a termelőszövetkezetek,amennyiben teljesítették kötelezőülégeiket az állammal szemben termékfeleslegeiket teljesen értékesíthessék. Ugyanakkor, szabadon ismeretes, felemeltük a béreket mint és in. fizetéseket, s rendeztük számos «.lelmiszer és ipai cikk árát. Mit hozott ez a nagyjelentőségű határozat? Az eredményeket nagyjában a következőképpen foglalhatjuk össze: 1. a párt. és a minisztertanács december 2.i határozatat mozgatóerőnek bizonyult az hatalmas 1951. i évi ipari termelési terv sikeres befejezésében és az erősen feszített 1952. évi népgazdasági terv megvalósításában. A december 2-i határozatnak döntő szerepe volt abban hogy 1951. decemberében addig soha nem ismert mértékben gyáriparunkban a munka emelkedett termelékenysége. 1951 decemberében egész gyáriparunkban a termelékenység hét százalékkal múlta felül a novemberi termelékenységet, míg egy vvel azelőtt, 1950 decemberében a termelékenység 5,2 százalékkal, a novemberi színvonal alá csökkent. De az 1951 december 2-i rendszabály nemcsak az érinél erenyséig, hanem a termelés nagyarányú növekedésében ,s éreztette hatását, s nemcsak decemberben, hanem az azt követő hónapokban is. 2. A rendszabály növelte a panaszzi és szövetkezeti árufelhozatalt, növelte a parasztság termelési kedvét és mindez nem kis szerepet játszott abban, hogy az idei aszály ellenére melynek kihatásairól később még részletesen lesz szó — sikerült sikerül biztosítani a lakosság zavarostalan élelmiszerellátását, s hogy endkívül rossz termés dacára a medőgazdasági fogyasztási cikkek piaci ára a múlt év hasonló időszakához képest sok árunál (szalonna, zsiradék, húsféleségek, baromfi stb.) jelentékeny mértékben esett, s csak viszonylag kevés árunál, főként főzelékféléknél emelkedett. 3. A rendszabály emelte a dolgozók s mindenekelőtt a bérből és fizetésből élők életszínvonalát és általános bőséget hozott létre az iparcikkről! tusban, a többi között olyan iparcikkeknél is, amelyekben megelőzően viszonylagos hiány mutatkozott, a dolgozók életszínvonalának emelkedését érzékelteti — a többi között — az egy főre jutó fogyasztás növekedése a legfontosabb élelmiszerekből, így 1952. január—okóber hónapokban, vagyis ez év első tíz hónapjá•hW r. Túrósokban .aa egy főre .cső tésé terén 1953-ban. A Központi Vezetőség a beszámolót beható vita után egyhangúlag elfogadta. Az alábbiakban részleteket közlünk Gerő Ernő elvtárs beszámolójából. A lisztfogyasztás 31.8 százalékkal, kenyérfogyasztás 7.9 százalékkal, a cukorfogyasztás 24.5 százalékkal, a a húsfogyasztás 4.6 százalékkal, a zsírfogyasztás 46 százalékkal, a tojásfogyasztás 21.6 százalékkal, a vajfogyasztás 49.3 százalékkal emelkedett.De emelkedés mutatkozik az élelmiszerfogyasztásban a falun is. Az élelmiszerfogyasztás növekedésében persze szerepet játszott bizonyos mértékű tartalékolás is. Továbbá szerepet játszott az, hogy a lakosság vásárlása az iparcikkek felől jelentős mértékben a magas értékű élelmiszerek felé tolódott el Ezért, bár az élelmiszerfogyasztás növekedése az életszínvonal emelkedését mutatja, ezt az emelkedést nem lehet csak pozitív oldaláról értékelni. 4. A december 2-i határozat hozzájárult a tőkés elemek gyorsabb kiszorításához a termelésből, az áruforgalomból és a közlekedésből. Míg 1951-ben a tőkés szektor részesedése a nemzeti jövedelemből kereken százalék volt addig 1952-ben a tőkés szektor részesedése 2—2,5 százalékra zsugorodik össze. Az emlékezetes 1051 decemberi párt- és minisztertanácsi jelentős mértékben erődítette határozat tehát népgazdaságunk szocialista alapjait. Hozzájárult a munkás-paraszt szövetség megszilárdításához és ezen belül növelte a munkásosztály vezető szerepét, öregbítette tekintélyét. A párt és a minisztertanács 1951 december 2.i határozata megvalósításának egyesztendős mérlege kézzelfoghatóan igazolja a mi viszonyaiut: közepette is annak a zseniális lenini-sztálini tételnek a helyességét, amelyet Sztálin elvtárs »A szocial minisztériumi ipar 1952 első tíz hónapjában befejezett termékekben 25,2 százalékkal, a teljes termelés terén pedig 24 százalékkal termelt többet, mint 1951 első tíz hónapjában. Az iparon felül a befejezett termelés terén a 32,5 százalékkal, a teljes nehézipar termelés terén pedig 29,9 százalékkal termelt többet, mint a múlt év azonos időszakában. A rendelkezésünkre álló adatok alapján körülbelül kiszámíthatjuk, hogy iparunk termelése évben — az élelmiszeripar idényszo ezűségét, az élelmiszeripar nyersanyagainak csekélyebb voltát is számítva — kereken 22 százalékkal lesz magasabb, mint 1951-ben volt. Ha figyelembe vesszük hogy ez évben a súlyos aszálykár miatt módosítottuk a könnyűipar és az élelmiszeripar tervét, megállapíthatjuk, hogy iparunk egészében a várakozásnak megfelel, termelési tervét teljesíti és igen gyors ütemben fejlődik. Jelentős fejlődést mutat az összes iparágak termelése (az iparágak termelési adatai a melléktermékeket és a kiegészítő ipari termelést magukban foglalják), í így a szénbánnyászat 1952 első tíz hónapjában 25.3 százalékkal, az ásványolajipar 20.1 Százalékkal, a vaskohászat 20.8 rizmus közgazdasági problémái Szovjetunióban« című művében sora nullázott meg, hogy tudniillik: Z"A város és a falu, az ipar és a mezőgazdaság gazdasági összefogása érdekében pedig bizonyos ideig fenn kell tartozni az árutermelést (az adásvétel útján történő cserét), mint várossal való gazdasági kapcsolatok, a nak a paraszt számára egyedül elfogadható formáját és teljes erővel ki kell fejleszteni a szovjet kereskedelmet, az állami és szövetkezeti dolhozkereskedelmet, kiszorítva az áruforgalomból minden rendű és rangú kapitalistát«. Az eredmények arról tanúskodnak, hogy a párt és a minisztertanács 1951 december 2-i határozatát egészében helyesen hajtottuk végre. Ittott azonban előfordultak következetlenségek, részben maguknál az intézkedéseknél, részben pedig ezek gyakorlati végrehajtásánál. következetlenség volt például Ilyen az, hogy a napraforgónál és a rizsnél az egész termés kötelező beadását rendeltük el, vagyis nem hagytuk meg a felesleget a parasztságnál és ezzel fékeztük a parasztság termelési kedvét ezeken a területeken. Aligha lehet véletlennek tekinteni, hogy a tervezett, vetésterülethez képest napraforgónál a legnagyobb a hiány a az összes termények közül, s a hozam is, az egyéb növényekhez képest nagyobb mértékben csökkent itt. S az sem lehet véletlen, hogy a rizs aratása ebben az évben rendkívül vontatott volt, s az átlagosnál sokkal nagyobb szemveszteséggel valósult meg. A feladat most az, hogy biztosít svjJa az 1051 december 2-i páni minisztertanácsi határozat eddig elés ért rendkívül jelentős eredményeit; hogy kiküszöböljük a határozat megvalósítása kapcsán elkövetett egyes hibákat és felmerült hiányosságokat; hogy átgondolt, tervszerű intézkedésekkel nemcsak megtartsuk, de kibővítsük, továbbfejlesszük ez eléri eredményeket. százalékkal, a villamosenergia-ipar L9.7 százalékkal, a gépgyártás 37.9 százalékkal, a vegyipar 31-4 százalékkal, a textilipar 10.9 százalékkal termelt többet, mint a megelőző év .azonos időszakában 1952 első tíz hónapjában 23 százalékkal több szenet, 60 százalékkal több bauxitot. 17.6 százalékkal több nyersolajat, 9.4 százalékkal több nyersvasat, 15.4 százalékkal több martinacélt, 12.6 zázalékkal több elektroacélt, 19.5 százalékkal több hengerelt acélt, 15.3 százalékkal több alumíniumot, 22 százalékkal több tehergépkocsit, 450 százalékkal több aratócséplőgépet, 19.6 százalékkal több villamosenergiát, 3. 4 százalékkal több 10.9 százalékkal több cementet, téglát 6.3 százalékkal több pamutszövést, 17.3 zázalékkal több bőrcipőt, 25.9 százalékkal több sört 60.4 százalékkalöbb zsírt és zsírszalonnát, S4 százalékkal több vajat, 17 százalékkal több sajtot, 25 százalékkal több cigarettát termelt állami iparunk mint 1951 azonos időszakában. Gerő elvtárs a továbbiakban am' köztelet arra hogy változatlanul érvényes pártunk II. kongresszusának útmutatása, amely a széntermelés, vaskohászat, villanósenergia-ipar és az alapanyagipar gyors fejlesztését jelölte meg népgazdaságunk szocialista fejlesztése alapvető feltételeként. Ezután néhány fogyatékosságra mutatott rá a vaskohászat és az építőipar területén, mint termelékenység nem kellő emelkedése, az önköltség, a béralap, a létszám terén lévő hiányosságok. Ezeknek egyik fontos oka, hogy egyes vezetők gondatlanságból, liberalizmusból s nem egyszer önelégültségből elmulasztják fontos párt- és kormányhatározatok végrehajtását. Nem lehet ugyanilyen egyértelmű, pozitív értékelést adni mezőgazdaságunk fejlődéséről az 1952-es év folyamán. Kövénytermelésünk ez évben jelentős mértékben elmarad az ötéves terv 1952. évi előirányzatához képest. Ennek fő oka az idei rendkívüli kedvezőtlen időjárás. A régi nagybirtokos-nagytőkés rendszer hasonló kedvezőtlen időjárás idején százezrek számára hozott volna éhínséget, s százezreket juttatott volna koldusbotra. A mi államunk azonban nem nagytőkés-nagybirtokos állam, nem a kizsákmányolók, a népelnyomók állama, hanem a munkások, parasztok, a dolgozó nép állama. A a mi népi demokratikus államunk erős állam, amely pártunk vezetésével előrelátó, átgondolt, szervezett intézkedések révén, tervszerű gazdaságpolitika útján, nemcsak az éhínség rémét hárította el, hanem biztosította és biztosítja népünk zavartalan ellátását, az egész népgazdaság gyors fejlődését, a súlyos fagykárok és aszály ellenére is. De a mi országunkban egyébként sem juthat koldusbotra senki, mert mindenki kaphat munkát és munkájáért igazságos bért, mely biztosítja maga és családja megélhetését. Melyek a főbb intézkedések, amelyeket a kedvezőtlen időjárás következményeinek elhárítására népi demokratikus kormányunk — pártunk kezdeményezésére — foganatosított? Mindenek előtt igen jelentős mértékben csökkentettük az élelmiszerkivitelt, illetve beszüntettük számos élelmiszer kivitelét. Ugyanekkor baráti országokból jelentős mennyiségű takarmánygabonát, illetve abraktakarmányt hoztunk be. A takarmánygabona és abraktakarmány behozatala azért vált szükségessé, hogy az állam birtokában lévő igen jelentős állatállományt a kedvezőtlen takarmánytennés ellenére is, fenntartsuk és továbbfejlesztjük, s hogy kevesebb takarmányt kelljen a dolgozó parasztságtól és termelőszövetkezetekből begyűjteni, mint ahogy terveztük. Ennek az inézkedésnek a révén vált lehetővé a kukorica, és burgonyabeszolgáltatás mértékének a minisztertanács által elrendelt igen jelentős csökkentése annak érdekében, hogy a dolgozó parasztság és a termelőszövetkezetek helyzetén enyhítsünk. Ugyanez a cél vezette pártunkat és kormányunkat, amikor igen jelentős mennyiségű állatot — malacot, süldői szarvasmarhát gib — vásároltunk fel, a piaci árnál magasabb áron s ily módon az állam a dolgozó parasztságnak és a termelőszövetkezeteknek sokmillió forint támogatást nyújtott. Ugyanekkor mintegy 300 millió forint összegű esedékes hitelt hosszabbítottunk meg, s mintegy további 21 millió forintot juttattunk a termelőszövetkezeteknek vetőmagvásárlás céljára. A leginkább rászoruló termelőszövetkezeteknek az állavi természetben, többszázezer méter külön nyomatokkal mutatott rá a külkereskedelem számára dolgozó iparágak és üzemek felelősségére az érvteljesítésben. .iparunk egészét tekintve megállapíthatjuk, hogy szocialista iparunk gyors ütemben, egészségesen fejlődik s ha a még fennálló jelentős hibákat és hiányosságokat rük, ■ minden lehetőségünk kiküszöbölarra, hogy a továbbiakban megvan újabb, még jelentősebb sikereket érjünk el, mázsa vetőmagkölcsönt is nyújtott. Emellett népi demokratikus kormányunk a fagykár és az aszály káros következményeinek elhárítására, tervszerűen igénybe veszi azokat az élelmiszertartalékokat, amelyeket — • figyelembe véve azt a lenini-sztálini elvet, hogy tervszerű, szocialista gazdálkodást nem lehet tartalékok nélkül folytatni — az előző években előrelátóan gyűjtött. Ugyanekkor kíméletlen harcot töltöttünk — ez is hozzátartozott és hozzátartozik a fagy- és aszálykár következményeinek leküzdéséhez — az opportunisták ellen saját sorainkban. Ugyancsak a fagy és leküzdésének egyik fontos aszálykár eszköze, hogy kemény megtorló intézkedéseket alkalmazzunk és fogunk alkalmazni a felvásárlók, a harácsolok, a reakciósok, a rémhírterjesztők, a feketevágók, a begyűjtést szabotálók, az üzérkedők ellen akik az aszályt önök céljaikra, a nép érdekei ellen akarják kihasználni. A mezőgazdasági év kedvezőtlen eredményét azért is tudjuk ellensúlyozni, mert nem vagyunk egyedül, mert a szabad országok, a kapitalizmus rendszeréből kivált független, demokratikus és szocialista nemzetek nagy és hatalmas táborához tartozunk. »_.A hábor utáni időszakban ezek az országok gazdaságilag tömörültek, megteremtették a gazdasági együttműködést és kölcsönös segélynyújtást«. (Sztálin: A Szocializmus közgazdasági problémái a Szovjetunióban.) Kern utolsósorban ez az újtípusú gazdasági együttműködés és kölcsönös segélynyújtás tette lehetővé mi számunkra is, hogy bátran szembenézzünk a nehézségekkel, s a fagy és aszály ellenére biztosítsuk népünk zavartalan ellátását és népgazdaságunk szakadatlan fejlődését. De persze hiba volna azt gondolni, hogy a kedvezőtlen időjárás s az ennek következményeként jelentkező terméshozamcsökkenés egyáltalán nem befolyásolja fejlődésünket. Ezt azért kell kifejezetten aláhúzni, mert, úgy látszik, pártfunkciomá"tumaink nem kis része, különösen a városi pártfunkcionáriusok közül sokan — de ez a vidékiek között sem kivétel— még mindig nem adnak maguknak számot arról az igen komoly kárról, amelyet az idei rendkívül kedvezőtlen időjárás népgazdaságunknak okozott. És ha pártfunkcionáriusaink előtt nem világos, mit jelent népgazdaságunk számára az idei fagy és aszálykár, úgy még kevésbbé vannak ennek tudatában az egyszerű emberek, akik azt látják,hogy a fagy és aszály ellenére az üzletek tele vannak áruval, élelmiszerekkel és iparcikkekkel. Az emberek ezt természetesnek veszik nem kevesen vannak, akik személyes sértésnek tekintik, na ilyen aszályos (Folytatás a oldalon) A párt és a minisztertanács 1951 december 2-i határozatának egy esztendős mérlege Az ipari termelés alakulása 1952 első tíz hónán ábasz és az 1932 várható teljesülése évi terv A mezőgazdasági termelés alakulása 1952-ben