Zala, 1953. január (9. évfolyam, 1-26. szám)
1953-01-01 / 1. szám
VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! IX. évfolyam 1. szám. BOLDOG ÚJÉVET! 1953 január 1. Csütörtök AZ MDF ZALAHEGTER PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA Ara 50 fillér 130 éve született Petőfi Sándor 130 évvel ezelőtt ajándékozta meg az 1823-as év első napja a magyar népét nagy forradalmárával, nemzeti büszkeségünk egyik legkiválóbb egyéniségével, Petőfi Sándorral. Őt ünnepeljük ma, róla emlékezünk. Emlékezünk azért, mert a maga korában első volt azok között, akik a forradalomért s ezen keresztül a szabadságért harcoltak. Az elmúlt több mint 100 esztendő alatt ..tilos volt Petőfit egészében látni. Eszmei célkitűzéseinek tisztasága, világos politikai látása, éles bírálata az, ami messze kora fölé emelte. Mint költő, mint politikus egyaránt példaképként állt előttünk, mert a forradalomnak katonája, majd vezére lett. A reakció népellenes politikusai és tudósai egész életét és költészetét széttaglalták, darabokra törték. Szerelmi költeményeit és leíró verseit adták a nép kezébe, elhallgattatva ezzel igazi mondanivalóját, forradalmi költészetét. A polgári kritikusok lekicsinylően ..költői hóbortot“. ..rögeszmét“. . rakoncátlanságot“,mrepjátszást“ láttak „színészi Petőfi-bul. Voltak, akik költői és .usagával próbálták imr ■U áani. Petőfi nagyságát azonban törpiteni nem lehetett. Költeményei a nemzet széles rétegeinek közkincsévé lettek. Népszerűsége túlszárnyalt az ország határain s ma az egész világon ismert e név. A Szovjetunióban is jól ismerik. S szovjet emberek lelkesen olvassák verseit. Egyszerű nyelve, versformája, ritmusa és mondanivalójának tartalma az, ami a dolgozók kincsévé tette műveit. Petőfi politikája bizonyíték arra, hogy a nemzeti egységnek, a szabadságharcos erők összefogásának politikája nemcsak összeegyeztethető azzal, de egyenesen megköveteli, hogy legyen egy öntudatos, szervezett, a forradalom vívmányaira és vezetésére éberen vigyázó élcsapat, amely döntő ereje az átalakulásnak és amely válságos pillanatokban meg tudja akadályozni az árulást. Petőfi nemcsak a jobbágy érdekeket képviselte, de képviselte az egész nép érdekeinek egységét. Az ő demokratizmusa ezért volt átfogó, mint Táncsics Mihályé. Ünnepeljük őt, a költőt, aki a demokratikus forradalom viharmadara volt, aki költői eszközökkel fejezte ki a magyar nép jussát és jogát a szabadságra, az emberi életre. Versben, dalban, ritmusban és légy vérrel a kézben proklamálta az ország birtokbavételét. Költészetével kiabálta a magyarság fülébe: ne aludjon tovább, hogy: talpra magyar! Ő azonban nemcsak népköltő, hanem népvezér is. Ha népünk Petőfi nevét mondta, akkor nemesok a magyar irodalom és költészet népies megújítójára gondolt, hanem az általa képviselt társadalmi és ioéitikai programaira is. Petőfi nen? csupán a magyar irodalmi, hanem az egész nemzeti fejlődés számára jelezte az utat. Tudta, hogy a magyar szabadság és függetlenség útja csak akkor van jó kézben, ha az a nép kezében van. Volt bátorsága és tettereje a néptömegekre támaszkodni. Társaival, Jókaival, Irinyivel, Vasvárival szervezte a pesti tömegmegmozdulást és a forradalmi után kivívott szabadság befejezett ténye elé állította Pozsonyt és Bécset is. Petőfi Sándornak, a forradalmi politikusnak nagysága abban állt, hogy" ismerte és alkalmazni akarta a forradalmi átalakulásokat, azt a főtörvényét, amely szerint kíméletlen eréllyel le kell számolni az ellenség cimboráival és szövetségeseivel saját táborunkban. Petőfi népi forradalmár volt és világosan látta, hogy a magyar szabadságharc része egy nagy szabadságmozgalomnak, amelytől elkülönülni nem szabad és amellyel vállalni kell a közösséget. A népek demokratikus szolidaritásának, a világszabadságnak, a magyar nemzeti ügy és a világszabadság ügye egységének nem volt nála nagyobb tudója és vallója 1848-ban, av.u.kv még a szabadságharc táborában, is sokan voltak, akik értetlenül és idegengedve nézték, hogy a magyar honvédségbe más nemzetek fiai is sereglettek. Révai, elvtárs mondja: ,,Tartozunk Petőfi szellemének azzal, hogy nem a mai életünk problémáitól elvonatkozva ünnepeljük. Petőfi öröksége nem holt tőke. Petőfi nem múlttá kövesedett klasszikus, kiapadt forrás, amelyből nem fakadhatnak már eleven hatások a mai ember teendői számára. A munka, amelyet mi végzünk ma, az ő műveinek folytatása és munka közben az ő példáját követjük és követni fogjuk tovább A magyar népi demokrácia váltotta valóra Petőfi örökségét. Folytattuk és befejeztük a jobbágyfelszabadítás művét. A „magyar nemest“ elűztük és birtokát annak kezébe adtuk, aki azt művelte. Leszámoltunk a belső bitangokkal“. Petőfi szellemében jártunk el a függetlenségünket veszélyeztető imperialista bérencek leleplezésekor, de Petőfi gondolatát váltjuk valóra, amikor kemény ököllel sújtunk le belső ellenségeinkre is. Petőfi szellemében cselekszünk akkoráimkor leleplezzük azokat, akik a prédikációt használják fel uszításra, a népek békéjének megbontására. Ezért valljuk, hogy Petőfi a miénk, ezért tartjuk olyan nagy tiszteletben életét, munkásságát és harcát. Ma a költő útja nem az az út, amelyet Petőfi járt. Ma a költő boldog, békés építő nép életét önti dalba. A dal a termelés és az épités csodáiról zeng nálunk. Ma Petőfivel boldogan mondjuk: El egy nép a Tisza táján, Mely már megtalálta magát Mely nem halni, hanem, élni készül, • Amely hittel építi az új hazát. A világ népei összefogtak a békéért folyó harcban, s nincs erő, amely ezt az összefogást semmivé tudná tenni Magyar békeküNcUcii beszámolója a Népek Békekongresszusáról A népek bécsi békekongresszusán részt vett magyar küldöttek kedden déluán Budapesten a Sportcsarnokban nagygyűlésen A nagygyűlést Mekis József elvtárs, a vasas szakszervezet elnöke, az Országos Béketanács tagja nyitotta mag, majd Rudics Erzsébet elvtársnő, Kossuth-díjas akadémikus, a Béke Világtanács tagja, az Országos Béketanács elnöke tartotta meg beszámolóját. — A bécsi békekongresszus az egész világ népeinek, az egész emberiség képviselőinek hatalmas és nagytekintélyű tanácskozása volt, amely joggal viselte a Népek Békekongresszusa büszke elnevezést — mondotta bevezetőben Andics elvtársnő. A népek kongresszusa a legkülönbözőbb békeirányzatok, a békére törekvő legkülönbözőbb személyek és csoportok összefogásán együttműködésén alapult Béke Világtanács vezetése alatt. A a népek békekongresszusángje minden várakozást felülmúló sikere a nemzetközi békemozgalom nagy diadala. A kongresszus a leghatározottbb és legvilágosabb formában foglalt állást azzal az imperialistaelfogással szemben, hogy a nemzeti függetlenség túlélte magát, hogy ellentétben áll a modern világ követelményeivel. A kongresszus egyöntetű álláspontja, hogy a béke alapja valamennyi állam függetlensége, a nemzetek függetlensége elválaszthatatlan a béke ügyétől. A nemzetközi békemozgalom az Ezután rámutatott, hogy a kongresszus megfeszített mukájából a magyar küldöttség is kivette részét. A magyar delegációt mindenütt nagy szeretettel fogadták, jeléül annak az elismerésnek és megbecsülésnek, amellyel a világ népei a magyar nép nagy erőfeszítéseinek és sikereinek adóznak A népek kongresszusa egészen közvetlenül a mi ügyünkkel foglalkozott,amikor határozatban a legenergikusabban követelte, hogy vegyék fel az Egyesült Nemzetek Szervezetébe azt a 14 államot is, amely eddig nem hallathatta hangját ebben a szervezetben. — A bécsi Konzer haus nagytermében — foly a Ka Andicse-várs hő —, a világ népei fogakossz, és nincs erő, amely ezt az öszefogást semmivé tudná tenni. A népek igazi, még soha nem látott ‘araszát éljük át, amelyhez foghatót nem ismert az emberi történelem. — Minket, magyar küldő tehet, ott a kongresszuson elfogott a kimondhatatlan hála érzése, a hála a nagy szovjet nép és Szálin elvtárs iránt. Elsősorban nekik köszönhetjük, hogy az emberiség megtalálta és erre inkább megtalálja a liwtat, abból a főnelemből, amelyet az amerikai imovilisták, ezek a néphyúzó háborús <yátogatók az emberiség számára készítenek. ". De a büszkeség érzése is előlszámoltak be a kongresszus tanulságairól, a békeharc újabb feladatairól, 1 elnyomott népek reménységévé vált. Ezt tükrözték a nyugateurópai és gyarmati országok küldőtőinek felszólalásai. Az elnyomott népek fokozódó szembeszegülése az imperialista erőkkel valóban alkalmas arra, hogy alapjaiban aláaknázza ezek háborús készülődéseit. Andics elvtársnő ezután rátért a jelenleg dúló háborúk azonnali megszüntetésének kérdésére. A kongresszus teljes egységben követelte, hogy ezeknek az embertelenségeknek haladéktalanul véget kell vetni és minden eszközzel meg kell akadályozni, hogy az amerikai gengszterek Koreához hasonló szörnyűségeket zúdítsanak az egész világra. A kongresszus a harmadik napirendi pont keretében a nemzetközi feszültség kérdéséről tárgyalt. Különösen fontosnak és haladéktalannak tartotta a kongresszus annak él era se hogy az öt nagyhatalom kormányai kössenek békeegyezményt. Hangsúlyozta Andics elvtársnő, hogy a bécsi béketalálkozó legkiemelkedőbb pontjai a szovjet küldöttek bölcs, határozott és világos beszédei volak. Felszólalásaikban a szovjet népek bölcsesége, ereje, a világ békéjének megvédésére való álda atos törekvés jutott kifejezésre, tett bennünket, a kimondhatatlan büszkeség érzése afölött, hogy a mi népünk is, a magyar nép is a népek békére törekvő nagy családjához, a béketáborhoz tartozik, a helyes úton, a sztálini uton halad. Az imperializmus szörnyű anyagi és szellemi nyomása alatt sínylődő népek szenvedései, hősies küzdelmei arra intenek bennünket, hogy nekünk, szabad ország boldog népének meg kell tíz szereznünk erőfeszítéseinket a béke érdekében. Táborunkban, a békemozgalomban van a helye minden becsületes magyar férfinek és nőnek, magyar nép minden fiának és rá. a nyárnak — mondotta befejezésül Andics elvtársnő — Legyen a magyar békemozgalom tényleg olyan erővé, amely — mint Rákosi elvtárs mondota —, egér dolgozó népünk átfogja és áthaja. Fesió a tí’ok A hat; ’más tapssal fogadott be. A móló után elsőnek Szádeczky Karloss Elemér, Kossuth-díjas tudós epett az emelvényre. Arról beszélt, milyen nagy a tudomány szerepe háború és béke kérdésében. Jelentős a fontos a tudósok részvétele a bérharcban. Harcolniuk kell az árulók elen, akik hajlandók a tudományt a pusztítás szolgálatába állítani. Ugyanakkor harcolniok kell a tudomány fejlesztéséért és békés alkalmazásáért. Bécsi széleskörű élményeivel kapcsolatosan elmondta, hogy ott nagyon sok tudós van állás n< M il, azok pedig, akik állásban vannak, olyan nyomorúságos bért k írnak, hogy néhány hónappal ezelőtt az osztrák egyetemi tanárok bérsztrájkot kezdtek. Tollas Sándorné, a debrecen-rákosi telepi Petőfi tszcs tagja, a következő felszólaló elmondotta, hogy az osztrák főváros lakói nyomorban, kifosztottan élnek. A küldöttek között négyszáznegyven nő volt — folytatta — és én arra gondoltam, hogy mi négyszáz, negyvenen a világ valamennyi asszonyának nevében döntünk az élet nagy kérdéseiben. A mi hangunkon megszólalt minden igaz asszony és édesanyja hangja. — Beszámolt arról a megható jelenetről,milyen nagy szeretettel vették körül a koreai asszonyok küldöttét. — Abban a pillanatban, amikor egymást átölelve láttam a koreai asszonyt , az amerikai küldötteket, minden eddiginél jobban éreztem, milyen jó is az, hogy mindenütt a világon élnek hozzánk hasonló, velünk egyformán gondolkodó, velünk egy célért küzdő emberek. Olyanok, akiktől fél az ellenség, olyanok, akik nyugtalanná teszik háborúra spekulálók életét. Számomra ez volt a régJiagvk ébrén — a békét akaró emberek nagy erejének felismerése. Máthé János római katolikus püspöki helynek a többi között elmondotta: Bécsben a hatóságok megakadályozták őket abban, hogy vasárnapi szentmiséjüket elmondhassák. — Hazatérve előttünk állnak az uj feladatok a békeharc uj állomásai — folytatta. — Tudjuk, hogy elsőrendű kötelességünk a bécsi tanulságokat paptestvéreink és híveink közkincsévé tenni, hogy a béke szer ügyéért folyó harcból ne maradjon ki hazánkból senki. Ezután Puskás Ferenc bajnok labdarugó szólalt fel. olimpiai Be zámolt az osztrák ifjúság hatalmas békevágyáról, majd így folyatta: — Mi, a békekongresszusmi részvevő sportemberek sokat beszélgettünk egymással. Beszélgetéseinkben arra az eredményre jutottunk, hogy nekünk, portembereknek mindent el kell követnünk, hogy a jövőben is nemzetközi versenyeken, olimpiászokon, a sport nemes csatáiban találkozzunk 's mérjük össze erőinket — nem pedig a harctereken. Méray Tibor elvtárs, a Szabad Nép munkatársa beszélt a bécsi kongresszus felejthetetlen élményeiről, a küldöttekről, akik közül soknak megiltották, hogy részt vegyenek a konresszuson, mégis megjelentek azok Hangsúlyozta, hogy a békeharcosok egysége legszebben, a legnagyobb meggyőző erővel a koreai kérdésig ...nilvánult meg. A harc a koreai békéért néhány nappal ezelőtt felmérhetetlen értékű támogatást kapott a nagy Sztálin szavaiban. A sztálini szavak új erőt, új hizlalást adtak a koreai békéért harcoló tömegeknek. Vívjuk mi magyarok ezt a harcot elemelt szóval és fokozott munkával kemény honvédelemmel és nemzetközi összefogással. Legyünk büszkék rura, hogy jó ügy, igaz ügy, a béke ügye mellett állunk, százmilliók mellett állunk, Sztálin táborában állunk — fejezte be beszédét Méray Tibor elvtárs. Ezután Mekis József elvtárs mondott záróbeszédet. A.«Ilies Erzsébet ektársnő beszámolója világ* «epei ismeréssel adóznak; ifi mag’yar nép erőfeszítéseinek