Zala, 1953. február (9. évfolyam, 27-50. szám)

1953-02-01 / 27. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! IX. évf. 27. szám. Ara 50 fillér 1953 február 1. Vasárnap Javul a tag- és tagjel­öltfel­vételi munka Zalaegerszegen Jól halad a gépjavítás a tőkjei gépállomáson AZ M­SP ZALA MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA A MAGYAR SAJTÓ NAPJA Népköztársaságunk minis­z­­­ter tan­ácsa a Szabad Nép első ii­tá­­j­el­enésének évf­or­dul­ój­át, minden év február elsejét, a Magyar Sajtó Napjává nyilvá­nító Ha. „Ez a nap ünnepélyes kifejezője annak a­ megbecsü­­lésnek, amellyel államunk az alkotmány szellemében a sza­­bad sajtót munkájában támo­gatja. Erősítse a Magyar Saj­tó Napja a Magyar Dolgozók Pártjának, kormányunknak el­­térhetetlen kapcsolatát a dol­gozó néppel, a munkásosztály és a dolgozó parasztság szövet­ségét, a magyar dolgozó nép egységét a­ békeharcban és öt­éves tervünk megvalósításaiban. Növelje a történelem során elő­ször igazán szabaddá lett sza­bad sajtó megbecsülését és szeretetét a legszélesebb töme­gekben...“ A felszabadulás óta eltelt évek során politikai, gazdasá­gi és kulturális téren messze túlhaladtuk azokat az álom­­nak tűnő merész célkitűzése­ket, amiket történelmünk nagyjai valaha zászlójukra ír­tak, amiért Petőfi vezetésével a márciusi ifjak harcba indul­tak. E nagy célok között min­dig ott volt a szabad sajtó megteremtése is. Amit a magyar nép évszá­zadok alatt — bármilyen hősi erőfeszítéseket tett, bármilyen történelmi óriások vezették is .— egymaga nem tudott elérni, mind megvalósult annak nyo­mán, hogy a dicső Szovjet Hadsereg felszabadította ha­zánkat és nagy pártunk, Rá­kosi elvtárs vezetésével maga mögé sorakoztatta dolgozó né­pünket a szocialista építő mun­kában, a békeharcban. ^ Február 1. — az illegális Szabad Nép megjelenésének évfordulója. 1942-t írtak akkor, Horthy-Magyarország fejjel rohant a falnak, országunk szekerét a Hitler-fasizmushoz kötötte és a magyar nép leg­jobb fiait, egész népünket háború poklába taszította. Ki­a váltképp üldözte, gyilkolta a népszabadság és a béke leg­jobb hazafiait, a kommunistá­kat. S ebben az időben a Sza­bad Nép, feliratán a büszke címsorral: „Rákosi Mátyás lap­ja“, száz veszéllyel és ezer megpróbáltatással dacolva, szólt a magyar néphez. Meg­mutatta a kibontakozás egyet­len útját, lelket öntött a csüg­­gedőkbe, bizton hirdetve Szovjetunió győzelmét és le­a győzhetetlenségét. A szabad magyar sajtó azó­ta is felemelő szerepet tölt be országunk építésében, maga is aktív tényezője a szocialista a átalakulásnak, a békeharcnak, kult­úrf­orr­adalomnak. Ez magyarázza azt, hogy a kom­mun­ista sajtó — napról napra beszélve a tömegekhez, tanítva a tömegeket — azelőtt elkép­zelhetetlen példányszámot ér el, százezrek és milliók min­dennapi szellemi kenyere lett. Ugyan melyik burzsoá újság dicsekedhet azzal, hogy egyes számait, cikkeit féltve őrzik az olvasók évek múltán is­? A kommunista sajtó jelentősége éppen abban áll, hogy a md­ról szólva felvázolja a holna­pot, hirdeti a marxizmus-lenin­­izmus időtálló, tört­énelem­f­or­maió igazságát­. Áthidalhatatlan szakadék tá­tong a kommunista és a bur­zsoá sajtó között. Elég kézbe venni egyetlen lappéldányt az imperialista bértollnokok tá­kolmányaiból s összevetni bár­melyik kommunista lappal. Az imperialisták sajtója rágal­maz, uszít, hazudik, ködösít, de hazugságaival sem képes ellep­lezni — sőt ezzel is alátá­masztja­­ a kapitalista rend­szer rothadságát, azt a tényt, hogy gazdái a maximális pro­fitot hajszolják országukban a lakosság többségének nyo­­morba döntésével, más orszá­gok leigázásával, a nemzetgaz­daság militarizálásával és há­borúkkal. Annál meg tisztelőbb és felemelőbb a már felszabadult országok sajtójának a felada­ta. A kommunista sajtó közli először (és legtöbbször csak a kommunista sajtó közli) Sztá­lin elvtárs világtörténelmi je­lentőségű nyilatkozatait és műveit, a Szovjetunió Kom­munista Pártja kongresszusá­nak anyagát és tapasztalatait- a nemzetközi békemozgalom har­ci felhívásait és módszereit, a Szovjetunió és a népi demokra­tikus országok népgazdaságá­nak korszakalkotó fejlődéséről szóló statisztikai jelentéseket, az igaz emberi élet megannyi hírét. Mindezzel hirdeti és alá­támasztja azt, hogy a kapita­lizmusnál felsőbbrendű szocia­lizmusnak gazdasági törvénye „az egész társadalom állandóan növekvő anyagi és kulturális szükségletei maximális kielé­­gítésének biztosítása, a szocia­lista termelésnek a legfejlet­tebb technika alapján történő szüntelen növekedése és töké­letesedése útján“­, hirdeti, hogy a szocializmus, a demokrácia, a béke erői legyőzhetetlenek. A mai kapitalista sajtó, ha igazat akar írni, akkor nem tehet mást, mint a történelem szemétdombjára való háborús uszítók nyilatkozatait közli, hírt ad a tőkés országok egy­más közti marakodásáról, fo­kozódó gazdasági nehézségeik­ről, a munkanélküliségről, kapitalista kultúra és erkölcs a csődjéről. Azért választja in­kább a tőkések sajtója a hazu­­dozást és azt a jó megoldást­, hogy az atom- és hidrogén­­bombát dicsőítve, a bűnözésre tanítsa az ifjakat, rémhistó­riákkal terelje el a dolgozók figyelmét az osztályharcról. A szabad magyar sajtó ta­nítómesterének tartja a szov­jet sajtót, amelynek alapítója korunk két legnagyobb géniu­sza, Lenin és Sztálin. tanulunk a magyar sajtó Híven év­százados haladó h­agyományai­­ból, amelynek témája Kossuth­­tól és Petőfitől Rózsa Ferencig a magyar nép keserve és sza­badságvágya volt. Ma, amikor romok helyén virágzó élet, urak országából a dolgozó nép hazája lett fennen­ hirdeti a Szabad Nép, a párt minden lapja, az egész szabad magyar sajtó ügyünk biztos győzelmé­nek tudatát, igaz tanításait elszántan küzd népünk minden megátalkodott külső és belső ellensége ellen s pártunk, Rá­kosi elvtárs szavait tolmácsol­va, vezeti dolgozó népünket a szabadság, a béke, a szocializ­mus utján. zmimi A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának határozata az 1953. évi tavaszi mezőgazdasági munkák előkészítéséről és végrehajtásáról A mezőgazdaság dolgozói előtt az a feladat áll, hogy pótolják az őszi munkákban bekövetkezett lemaradást, a lehető legkorábban megkezdjék a tavaszi talajmun­kákat, valamint a korai növé­nyek vetését, megműveljék és be­­vessék az ország szántóföldjének minden talpalatnyi területét. A tavaszi­­ mezőgazdasági munkát olyan minőségben és olyan agro­technikai módszerekkel végezzék, hogy feltétlenül elérjék, sőt túl­szárnyalják az 1953. évi tervben előirányzott termésátlagokat. A t­erv teljesítése és túlteljesí­tése érdekében a mezőgazdaság irányító szerveinek ki kell küszö­bölni az őszi munkák során elkö­vetett hibákat, fel kell számolni az irányítás és az ellenőrzés bü­rokratikus és laza módszereit. Különösen fel kell számolniok minden megalkuvást, a nehézsé­gekkel szembeni meghátrálást, csírájában el kell foj­tani­ok min­den ellenséges kártevő kísérlete­zést és bátor fellépéssel gondos­­kodniok kell a nehézségek leküz­déséről. Az egyéni gazdálkodóktól, a termelőszövetkezetek tagjaitól, a gépállomások és állami gazdasá­gok dolgozóitól pedig azt kö­veteli a terv teljesítése, hogy legjobb tudásukkal és munkaere­jükkel lássanak hozzá a tavaszi munkák előkészítéséhez, a lehető legkorábbi megkezdéséhez és gyors befejezéséhez, hogy jó ter­méssel biztosítsák dolgozó né­pünk bőséges ellátását. Ezért a Népköztársaság minisztertanácsa­­ az alábbi határozatot hozza: 1. Az 1953. évi tavaszi szántás­vetési munkák során biztosítani kell az ország minden talpalat­nyi szántóföldjének megművelé­sét. 1. A szántóföldek teljes meg­műveléséért és a helyes agrotech­nikai módszerek alkalmazásáért felelős: •a) állami gazdaságokban, kí­sérleti és tangazdaságokban, va­lamint célgazdaságokban a gaz­daság igazgatója, b) termelőszövetkezetekben (csoportokban) az elnök, az egyéni művelés alatt álló terüle­teken a tulajdonos, illetőleg tényleges gazdálkodó személy, az­ állami tartalékin­gatlanokon helyi földművesszövetkezet ügy­a­vezetője. 2. A termelőszövetkezetek, az egyéni termelő és a földműves­­szövetkezetek kezelésében lévő szántóterületek megművelésének ellenőrzéséért és biztosításáért a megyei, járási és községi tanács, ezen belül a végrehajtó bizottság, illetőleg annak elnöke, állami gaz­­daságok területénél pedig iránnyi­­tószervük felelős. 3. A teljes szántóterület meg­művelése érdekében a községek összes szántóterületére meg kell állapítani a művelésre kötelezett gazdaságot vagy személyt. a) Az állami gazdaságok és erdők , minisztere, valamint szántóföldi gazdálkodást folytató , egyéb állami gazdaságokat irá­nyító miniszterek, a gazdaságai­kat irányító szervek utján febru­ár 20-ig kötelesek értesíteni az illetékes községi tanácsot, hogy a község területén hány kat. hold a szántóterületük b) A földművelésügyi minisz­ter és a belügyminiszter gondos­kodjanak arról, hogy a járási ta­nácsok február 20-ig közöljék községi tanácsokkal a község tér, a melöszövetkezeteinek szántóterü­letét. c) A községi tanács február 28-ig köteles a község területének minden egyéni birtokosát felhív­ni, hogy a község területén bir­tokukban lévő szánt­ó­terület meg­műveléséről gondoskodj­anak. Ugyancsak köteles felhívni a földművesszövetkezet ügyvezető­jét, hogy a földművesszövetkeze­­teknek február 28-ig hivatalosan átadott terület hasznosításáról kishaszonbérletbe történő kiadás vagy saját kezelés útján gondos­kodjék. d) A felajánlott, de február 15- ig át nem vetít szántóterületek meg­­műveléséért a felajánló felelős. 1953 február 15. és szeptember 1. között felajánlás címén szántó­földet átvenni nem lehet II. Az 1953. évi növény­termelé­si terv végrehajtása érdekében minden gazdaság, illetve gazdál­kodó a számára előírt termelési kötelezettséget tartozik teljesíte­­ni 1. Az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek, valamint a szántóföldi termelést folytató egyéb állami vállalatok növény­­termelési tervét jóváhagyott termelési tervük alapján kell tel­jesíteni. 2. Az egyéni termelők az aláb­bi növényeket kötelesek megha­tározott területen termelni: a) aki őszi kenyérgabonaveté­si kötelezettségét nem teljesítette, a hiányt elsősorban tavaszi bú­zával, illetve egyéb tavaszi gabo­nával köteles pótolni. A vetése­ket úgy kell végezni, hogy az összes gabonavetésterület _ az ősziek a tavasziakkal együtt — a szántóterületnek országosan 45 százaléka legyen b) a 83—1952/IX. 16—M. T. számú rendeletben megjelölt kör­zetekben a tavaszi árpa vetéste­rületét sörárpával kell bevetni. c) a községi vetésterven belül a burgonya vetésterületét szántó­­területük arányában termelőn­­ként meg kell határozni. Napra­forgót a termelők a szántóföld legalább hét százalékán kötelesek termelni A kijelölt ipari üze­mek 15-20 km-es körzetében a bur­­gonyateremelési kötelezettséget legalább 50 %-ig ipari burgonyával kell teljesíteni. A községi tanács az egyéni termelők burgonya és napraforgó termelési kötelezett­ségét, előzetes meghallgatásuk után, február 28-ig köteles meg­adni. 3. A tavaszi munkák idejében való elvégzése érdekében az egyé­­ni termelők tulajdonában lévő fo­­gatoknak az alábbi mértékben kell mezőgazdasági munkát vé­gezni : a) a mezőgazdasági igaerő tu­lajdonosok kötelesek igaerejükkel a tavaszi mezőgazdasági munkák során állandó és folyamatos mun­kát végezni, b) a községi tanács az egyéni igaerő tulajdonost — amennyiben saját területén az időszerű me­­zőgazdasá­gi munkát elvégezte — kötelezheti más gazdaságban me­­zőgazdasági munka végzésére. Az így elvégzett munkáért a hi­vatalos díjtételek szerint megál­­lapított munk­a­díjat kell fizetni, kik végrehajtására az állami gaz­daságoknak, termelőszövetkezetek­­nek, gépállomásoknak és az egyéni termelőknek a téli hónapokban szerveze­ten fel kell készülni. 1. A termelőszövetkezetek és az egyéni termelők saját maguk kö­telesek gondoskodni teljes tavaszi vetőmagszükségletükről. a) A termelőszövetkezetek­­ emelési tervükben meghatározót a vetésterülethez szükséges vetőmag­ról február 28-ig kötelesek gon­doskodni és a vetőmagot a vetés idejéig gondosan megőrizni. b) Az I. és II. típusu termelő­szövetkezeti csoportokban a tagok részesedésük arányában adják át a vetőmagot a termelőszövetkeze­t csoport által kijelölt felelősnek és vetésig központilag tárolják tisz­­­telt állapotban. c) A termelőszövetkezetek és az­­ egyéni termelők a vetéstervük tel­­jesítéséhez esetleg hiányzó vető­magot csere, vagy vásárlás útján szerezzék be. 2. A tavaszi vetéshez gondosan kiválogatott, tisz­t­ ov és szükség szerint csávázott vető... (au. ■ kell­ előkészíteni. a) Az állami gazdaságok, ter­­melőszövetkezetek és *az egyéni ter­melők a tavasszal elvetésre kerü­lő vetőmagvak tisztításáról, továb­bá a tavaszi búza és a tavaszi ár­pa, valamint repülőüszög fertő­zöttség esetében a zab vetőmag csávázásáról február 28-ig ké­­le­sek gondoskodni. b) Az állami gazdaságokban leg­­alább 3 ezer kat. hold tavaszi búza, 12 ezer kat. hold tavaszi árpa 2500 kat. hold gyapot, a termelőszövet­kezetekben 600 kat. hold tavaszi búza, 3 ezer kat. hold tavaszi árpa vetőmagját a vetés előtt favovizál­ják. c) Az állami gazdaságok, terme­lőszövetkeze­ek és az egyént t­er­melők,minél nagyobb mér­ékben végezzék el a vetőmagvak előtti napon való melegítésé­­ve­l. A tavaszi szántás-vetési m­un­kák minél gyorsabb elvégzése dekében gondoskodni kell ma munkába állí ható gép ki jav­­ról és felhasználásáról. a) Az állami gazdaságok ' gépállomások igazgatói felel azért, hogy az összes erő- és mun­­kagépeiket február 15-ig kár , talán minőségben kijavítsák b) A termelőszövetkezetek , egyéni termelők minden fe­l rálható ekét, boronák simi­ ó­ sin­gert, vetőgépet legkésőbb feb­­ 28 ig javítsanak ki. c) A termelőszövetkezetek a állomásokkal február 15-ig lri meg a gépmunkaszerződéseket, szántóföldi brigádok területeit és összetételét állandósítsák, s a műve­­lési eszközöket jegyzőkönyvileg ad­ják át és a gépállomások trakto­ros brigádjával a tavaszi munkák végrehajtását egyeztessék össze. 4. A földművelésügyi miniszter és az állami gazdaságok és erdők minisztere a tavaszi munkák meg­kezdése előtt ellenőrizzék az álla­­mi gazdaságok, termelőszövekeze­tek, g­énállomások és a községek felkészülését a tavaszi munkákra. a) Az állami gazdaságokban február 15—20 között helyszíi szemle útján kell felülvizsgálni a vetőmagvak előkészítését, a gémer­ kijavítását és a tavaszi munkák megszervezését. b) A termelőszövetkezetekben a vetőmagvak elkészítését, a mun­(Folytatás a S. oldalon)

Next