Zala, 1953. február (9. évfolyam, 27-50. szám)
1953-02-01 / 27. szám
VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! IX. évf. 27. szám. Ara 50 fillér 1953 február 1. Vasárnap Javul a tag- és tagjelöltfelvételi munka Zalaegerszegen Jól halad a gépjavítás a tőkjei gépállomáson AZ MSP ZALA MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA A MAGYAR SAJTÓ NAPJA Népköztársaságunk miniszter tanácsa a Szabad Nép első iitájelenésének évfordulóját, minden év február elsejét, a Magyar Sajtó Napjává nyilvánító Ha. „Ez a nap ünnepélyes kifejezője annak a megbecsülésnek, amellyel államunk az alkotmány szellemében a szabad sajtót munkájában támogatja. Erősítse a Magyar Sajtó Napja a Magyar Dolgozók Pártjának, kormányunknak eltérhetetlen kapcsolatát a dolgozó néppel, a munkásosztály és a dolgozó parasztság szövetségét, a magyar dolgozó nép egységét a békeharcban és ötéves tervünk megvalósításaiban. Növelje a történelem során először igazán szabaddá lett szabad sajtó megbecsülését és szeretetét a legszélesebb tömegekben...“ A felszabadulás óta eltelt évek során politikai, gazdasági és kulturális téren messze túlhaladtuk azokat az álomnak tűnő merész célkitűzéseket, amiket történelmünk nagyjai valaha zászlójukra írtak, amiért Petőfi vezetésével a márciusi ifjak harcba indultak. E nagy célok között mindig ott volt a szabad sajtó megteremtése is. Amit a magyar nép évszázadok alatt — bármilyen hősi erőfeszítéseket tett, bármilyen történelmi óriások vezették is .— egymaga nem tudott elérni, mind megvalósult annak nyomán, hogy a dicső Szovjet Hadsereg felszabadította hazánkat és nagy pártunk, Rákosi elvtárs vezetésével maga mögé sorakoztatta dolgozó népünket a szocialista építő munkában, a békeharcban. ^ Február 1. — az illegális Szabad Nép megjelenésének évfordulója. 1942-t írtak akkor, Horthy-Magyarország fejjel rohant a falnak, országunk szekerét a Hitler-fasizmushoz kötötte és a magyar nép legjobb fiait, egész népünket háború poklába taszította. Kia váltképp üldözte, gyilkolta a népszabadság és a béke legjobb hazafiait, a kommunistákat. S ebben az időben a Szabad Nép, feliratán a büszke címsorral: „Rákosi Mátyás lapja“, száz veszéllyel és ezer megpróbáltatással dacolva, szólt a magyar néphez. Megmutatta a kibontakozás egyetlen útját, lelket öntött a csüggedőkbe, bizton hirdetve Szovjetunió győzelmét és lea győzhetetlenségét. A szabad magyar sajtó azóta is felemelő szerepet tölt be országunk építésében, maga is aktív tényezője a szocialista a átalakulásnak, a békeharcnak, kultúrforradalomnak. Ez magyarázza azt, hogy a kommunista sajtó — napról napra beszélve a tömegekhez, tanítva a tömegeket — azelőtt elképzelhetetlen példányszámot ér el, százezrek és milliók mindennapi szellemi kenyere lett. Ugyan melyik burzsoá újság dicsekedhet azzal, hogy egyes számait, cikkeit féltve őrzik az olvasók évek múltán is? A kommunista sajtó jelentősége éppen abban áll, hogy a mdról szólva felvázolja a holnapot, hirdeti a marxizmus-leninizmus időtálló, történelemformaió igazságát. Áthidalhatatlan szakadék tátong a kommunista és a burzsoá sajtó között. Elég kézbe venni egyetlen lappéldányt az imperialista bértollnokok tákolmányaiból s összevetni bármelyik kommunista lappal. Az imperialisták sajtója rágalmaz, uszít, hazudik, ködösít, de hazugságaival sem képes elleplezni — sőt ezzel is alátámasztja a kapitalista rendszer rothadságát, azt a tényt, hogy gazdái a maximális profitot hajszolják országukban a lakosság többségének nyomorba döntésével, más országok leigázásával, a nemzetgazdaság militarizálásával és háborúkkal. Annál meg tisztelőbb és felemelőbb a már felszabadult országok sajtójának a feladata. A kommunista sajtó közli először (és legtöbbször csak a kommunista sajtó közli) Sztálin elvtárs világtörténelmi jelentőségű nyilatkozatait és műveit, a Szovjetunió Kommunista Pártja kongresszusának anyagát és tapasztalatait- a nemzetközi békemozgalom harci felhívásait és módszereit, a Szovjetunió és a népi demokratikus országok népgazdaságának korszakalkotó fejlődéséről szóló statisztikai jelentéseket, az igaz emberi élet megannyi hírét. Mindezzel hirdeti és alátámasztja azt, hogy a kapitalizmusnál felsőbbrendű szocializmusnak gazdasági törvénye „az egész társadalom állandóan növekvő anyagi és kulturális szükségletei maximális kielégítésének biztosítása, a szocialista termelésnek a legfejlettebb technika alapján történő szüntelen növekedése és tökéletesedése útján“, hirdeti, hogy a szocializmus, a demokrácia, a béke erői legyőzhetetlenek. A mai kapitalista sajtó, ha igazat akar írni, akkor nem tehet mást, mint a történelem szemétdombjára való háborús uszítók nyilatkozatait közli, hírt ad a tőkés országok egymás közti marakodásáról, fokozódó gazdasági nehézségeikről, a munkanélküliségről, kapitalista kultúra és erkölcs a csődjéről. Azért választja inkább a tőkések sajtója a hazudozást és azt a jó megoldást, hogy az atom- és hidrogénbombát dicsőítve, a bűnözésre tanítsa az ifjakat, rémhistóriákkal terelje el a dolgozók figyelmét az osztályharcról. A szabad magyar sajtó tanítómesterének tartja a szovjet sajtót, amelynek alapítója korunk két legnagyobb géniusza, Lenin és Sztálin. tanulunk a magyar sajtó Híven évszázados haladó hagyományaiból, amelynek témája Kossuthtól és Petőfitől Rózsa Ferencig a magyar nép keserve és szabadságvágya volt. Ma, amikor romok helyén virágzó élet, urak országából a dolgozó nép hazája lett fennen hirdeti a Szabad Nép, a párt minden lapja, az egész szabad magyar sajtó ügyünk biztos győzelmének tudatát, igaz tanításait elszántan küzd népünk minden megátalkodott külső és belső ellensége ellen s pártunk, Rákosi elvtárs szavait tolmácsolva, vezeti dolgozó népünket a szabadság, a béke, a szocializmus utján. zmimi A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának határozata az 1953. évi tavaszi mezőgazdasági munkák előkészítéséről és végrehajtásáról A mezőgazdaság dolgozói előtt az a feladat áll, hogy pótolják az őszi munkákban bekövetkezett lemaradást, a lehető legkorábban megkezdjék a tavaszi talajmunkákat, valamint a korai növények vetését, megműveljék és bevessék az ország szántóföldjének minden talpalatnyi területét. A tavaszi mezőgazdasági munkát olyan minőségben és olyan agrotechnikai módszerekkel végezzék, hogy feltétlenül elérjék, sőt túlszárnyalják az 1953. évi tervben előirányzott termésátlagokat. A terv teljesítése és túlteljesítése érdekében a mezőgazdaság irányító szerveinek ki kell küszöbölni az őszi munkák során elkövetett hibákat, fel kell számolni az irányítás és az ellenőrzés bürokratikus és laza módszereit. Különösen fel kell számolniok minden megalkuvást, a nehézségekkel szembeni meghátrálást, csírájában el kell fojtaniok minden ellenséges kártevő kísérletezést és bátor fellépéssel gondoskodniok kell a nehézségek leküzdéséről. Az egyéni gazdálkodóktól, a termelőszövetkezetek tagjaitól, a gépállomások és állami gazdaságok dolgozóitól pedig azt követeli a terv teljesítése, hogy legjobb tudásukkal és munkaerejükkel lássanak hozzá a tavaszi munkák előkészítéséhez, a lehető legkorábbi megkezdéséhez és gyors befejezéséhez, hogy jó terméssel biztosítsák dolgozó népünk bőséges ellátását. Ezért a Népköztársaság minisztertanácsa az alábbi határozatot hozza: 1. Az 1953. évi tavaszi szántásvetési munkák során biztosítani kell az ország minden talpalatnyi szántóföldjének megművelését. 1. A szántóföldek teljes megműveléséért és a helyes agrotechnikai módszerek alkalmazásáért felelős: •a) állami gazdaságokban, kísérleti és tangazdaságokban, valamint célgazdaságokban a gazdaság igazgatója, b) termelőszövetkezetekben (csoportokban) az elnök, az egyéni művelés alatt álló területeken a tulajdonos, illetőleg tényleges gazdálkodó személy, az állami tartalékingatlanokon helyi földművesszövetkezet ügyavezetője. 2. A termelőszövetkezetek, az egyéni termelő és a földművesszövetkezetek kezelésében lévő szántóterületek megművelésének ellenőrzéséért és biztosításáért a megyei, járási és községi tanács, ezen belül a végrehajtó bizottság, illetőleg annak elnöke, állami gazdaságok területénél pedig iránnyitószervük felelős. 3. A teljes szántóterület megművelése érdekében a községek összes szántóterületére meg kell állapítani a művelésre kötelezett gazdaságot vagy személyt. a) Az állami gazdaságok és erdők , minisztere, valamint szántóföldi gazdálkodást folytató , egyéb állami gazdaságokat irányító miniszterek, a gazdaságaikat irányító szervek utján február 20-ig kötelesek értesíteni az illetékes községi tanácsot, hogy a község területén hány kat. hold a szántóterületük b) A földművelésügyi miniszter és a belügyminiszter gondoskodjanak arról, hogy a járási tanácsok február 20-ig közöljék községi tanácsokkal a község tér, a melöszövetkezeteinek szántóterületét. c) A községi tanács február 28-ig köteles a község területének minden egyéni birtokosát felhívni, hogy a község területén birtokukban lévő szántóterület megműveléséről gondoskodjanak. Ugyancsak köteles felhívni a földművesszövetkezet ügyvezetőjét, hogy a földművesszövetkezeteknek február 28-ig hivatalosan átadott terület hasznosításáról kishaszonbérletbe történő kiadás vagy saját kezelés útján gondoskodjék. d) A felajánlott, de február 15- ig át nem vetít szántóterületek megműveléséért a felajánló felelős. 1953 február 15. és szeptember 1. között felajánlás címén szántóföldet átvenni nem lehet II. Az 1953. évi növénytermelési terv végrehajtása érdekében minden gazdaság, illetve gazdálkodó a számára előírt termelési kötelezettséget tartozik teljesíteni 1. Az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek, valamint a szántóföldi termelést folytató egyéb állami vállalatok növénytermelési tervét jóváhagyott termelési tervük alapján kell teljesíteni. 2. Az egyéni termelők az alábbi növényeket kötelesek meghatározott területen termelni: a) aki őszi kenyérgabonavetési kötelezettségét nem teljesítette, a hiányt elsősorban tavaszi búzával, illetve egyéb tavaszi gabonával köteles pótolni. A vetéseket úgy kell végezni, hogy az összes gabonavetésterület _ az ősziek a tavasziakkal együtt — a szántóterületnek országosan 45 százaléka legyen b) a 83—1952/IX. 16—M. T. számú rendeletben megjelölt körzetekben a tavaszi árpa vetésterületét sörárpával kell bevetni. c) a községi vetésterven belül a burgonya vetésterületét szántóterületük arányában termelőnként meg kell határozni. Napraforgót a termelők a szántóföld legalább hét százalékán kötelesek termelni A kijelölt ipari üzemek 15-20 km-es körzetében a burgonyateremelési kötelezettséget legalább 50 %-ig ipari burgonyával kell teljesíteni. A községi tanács az egyéni termelők burgonya és napraforgó termelési kötelezettségét, előzetes meghallgatásuk után, február 28-ig köteles megadni. 3. A tavaszi munkák idejében való elvégzése érdekében az egyéni termelők tulajdonában lévő fogatoknak az alábbi mértékben kell mezőgazdasági munkát végezni : a) a mezőgazdasági igaerő tulajdonosok kötelesek igaerejükkel a tavaszi mezőgazdasági munkák során állandó és folyamatos munkát végezni, b) a községi tanács az egyéni igaerő tulajdonost — amennyiben saját területén az időszerű mezőgazdasági munkát elvégezte — kötelezheti más gazdaságban mezőgazdasági munka végzésére. Az így elvégzett munkáért a hivatalos díjtételek szerint megállapított munkadíjat kell fizetni, kik végrehajtására az állami gazdaságoknak, termelőszövetkezeteknek, gépállomásoknak és az egyéni termelőknek a téli hónapokban szervezeten fel kell készülni. 1. A termelőszövetkezetek és az egyéni termelők saját maguk kötelesek gondoskodni teljes tavaszi vetőmagszükségletükről. a) A termelőszövetkezetek emelési tervükben meghatározót a vetésterülethez szükséges vetőmagról február 28-ig kötelesek gondoskodni és a vetőmagot a vetés idejéig gondosan megőrizni. b) Az I. és II. típusu termelőszövetkezeti csoportokban a tagok részesedésük arányában adják át a vetőmagot a termelőszövetkezet csoport által kijelölt felelősnek és vetésig központilag tárolják tisztelt állapotban. c) A termelőszövetkezetek és az egyéni termelők a vetéstervük teljesítéséhez esetleg hiányzó vetőmagot csere, vagy vásárlás útján szerezzék be. 2. A tavaszi vetéshez gondosan kiválogatott, tiszt ov és szükség szerint csávázott vető... (au. ■ kell előkészíteni. a) Az állami gazdaságok, termelőszövetkezetek és *az egyéni termelők a tavasszal elvetésre kerülő vetőmagvak tisztításáról, továbbá a tavaszi búza és a tavaszi árpa, valamint repülőüszög fertőzöttség esetében a zab vetőmag csávázásáról február 28-ig kélesek gondoskodni. b) Az állami gazdaságokban legalább 3 ezer kat. hold tavaszi búza, 12 ezer kat. hold tavaszi árpa 2500 kat. hold gyapot, a termelőszövetkezetekben 600 kat. hold tavaszi búza, 3 ezer kat. hold tavaszi árpa vetőmagját a vetés előtt favovizálják. c) Az állami gazdaságok, termelőszövetkezeek és az egyént termelők,minél nagyobb mérékben végezzék el a vetőmagvak előtti napon való melegítésével. A tavaszi szántás-vetési munkák minél gyorsabb elvégzése dekében gondoskodni kell ma munkába állí ható gép ki javról és felhasználásáról. a) Az állami gazdaságok ' gépállomások igazgatói felel azért, hogy az összes erő- és munkagépeiket február 15-ig kár , talán minőségben kijavítsák b) A termelőszövetkezetek , egyéni termelők minden fel rálható ekét, boronák simi ó singert, vetőgépet legkésőbb feb 28 ig javítsanak ki. c) A termelőszövetkezetek a állomásokkal február 15-ig lri meg a gépmunkaszerződéseket, szántóföldi brigádok területeit és összetételét állandósítsák, s a művelési eszközöket jegyzőkönyvileg adják át és a gépállomások traktoros brigádjával a tavaszi munkák végrehajtását egyeztessék össze. 4. A földművelésügyi miniszter és az állami gazdaságok és erdők minisztere a tavaszi munkák megkezdése előtt ellenőrizzék az állami gazdaságok, termelőszövekezetek, génállomások és a községek felkészülését a tavaszi munkákra. a) Az állami gazdaságokban február 15—20 között helyszíi szemle útján kell felülvizsgálni a vetőmagvak előkészítését, a gémer kijavítását és a tavaszi munkák megszervezését. b) A termelőszövetkezetekben a vetőmagvak elkészítését, a mun(Folytatás a S. oldalon)