Zala, 1953. március (9. évfolyam, 51-76. szám)

1953-03-01 / 51. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESELJETEK! tavvaszbuza vetése az egerszegi Az ujudvari MASZOLAJ dolgozók felajánlása Beszámolót tartanak a megyei tanács tagjai AZ MDP ZALA MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA IX. évfolyam, 51. szám. * Megkezdődött megyénkben Ifjabb csatlakozások történtek Becsehely és járás versenyfelhívásához 1953. március 1. Vasárnap Teremtsenek rendet a megyei tanács mezőgazdasági osztályán Távolról sem kielégítő megyénkben a tavaszi mezőgazdasági üteme. A községi tanácsok munkák legnagyobb része kifogási kifogásra halmoz amiért még mindig csak az előkészületeknél tartanak, ahelyett, hogy a legteljesebb erővel volna a szántást és vetést.megkezdték A súlyos elmaradásért a községi és járási tanácsokon kívül elsősorban a megyei tanács mezőgazdasági osztálya a felelős. A mezőgazdasági osztály nem gazdája a tavaszi munkáknak. Az irányítás, ellenőrzés teljesen kicsúszott a kezükből. Ahelyett, hogy személyesen ellenőriznék, irányítanák a munkákat, egyik értekezletet a másik után tartják. A beszédből már elég volt! Most a tetteken a sor! Hogyan akarja biztosítani a megyei tanács mezőgazdasági osztálya, hogy időben megtörténjen a vetes, a szántás, amikor még mindig csak beszélnek róla? Értekezletekkel még nem szántottak fel egyetlen holdat sem, így még egyetlen szem mag sem került a földbe. Felécs Imre és Gacsi István elvtársak a h'szonegyedik úm "fő": Öt pp.?crt akarják tisztázni a feladatokat. Mit csináltak télen? fehalmozott értekezleteknek az az eredménye, hogy a megyei tanács mezőgazdasági osztályának nincs tiszta képe a tavaszi munkákról. Csupán néhány hiányos adat áll rendelkezésükre, hogy kezdték meg a munkát, hol van hol legsúlyosabb lemaradás. Az a néhány előadó, aki ki is jut vidékre, felületes, gyors munkát végez. Ezt tükrözik vissza jelentéseik is. Még arra is képtelenek, hogy a szerkesztőséget megfelelő anyaggal lássák el a tavaszi munkákkal kapcsolatban. A tanács agropropagandistája egyedül, minden segítség nélkül képtelen erre. A községekbe, járásokba kiküldött előadók viszont gyors, felületes munkájuk miatt nem tudják megfelelően tájékoztatni. Itt a legfőbb ideje, hogy rendet teremtsenek a mezőgazdasági osztályon belül. Miért nem szánt Szentgróton a türjei gépállomás ? A zalaszentgróti Új Barázda tszcs földjei készen állnak a szántásra, mégsem folyik a munka. Már napokkal előbb megkezdődhetett volna a szántásvetés, de a türjei gépállomás hanyagsága miatt még ma is megmunkálatlanul állnak a földek. A tszcsnek beütemezett traktor még a zalaegerszegi gépjavító műhelyben van. Ugyanakkor Zalaszentlászlón, Batykon tétlenül állnak a gépállomás gépei. Félre a bürokrata, merev, megoldásokkal! A zalaszentgróti Új Barázdában hat hold föld vár sürgős megmunkálásra. Az ország kenyeréről van szó. Most minden perc drága. Ezt tartsák szem előtt a türjei gépállomás vezetői. Haladéktalanul meg kell kezdeni a munkát. Nem tűrheti dolgozó népünk, hogy míg mások becsületesen dolgoznak, ők tétlenkedjenek! Ára 50 fillér KI A FÖLDEKRE! Roppant feladatok megoldása vár ezekben a napokban, hetekében mezőgazdaságunk mindenegyes dolgozójára. A tavalyi aszályos esztendő, az idei nem a legkedvezőbb tél után beköszöntött a tavaszias időjárás. A városok, községek és falvak határában szikkadnak a földek. A legöntudatosabbak a legjobbak [máris, minden késlekedés nélkül megindították a rohamot, megkezdték a szántást, vetést simlózást, hogy behozhassuk az elmúlt esztendő kiesését, bőséges termést takaríthassunk be, megtölthessük magtárainkat, terményraktárainkat és biztosíthassuk fejlődő, épülő hazánk ellátását. Több és jobb kenyeret adni dolgozóinknak, több és jobb mezőgazdasági nyersanyaggal ellátni gyárainkat! Ezt, a feladatot kell megoldania dolgozó parasztságunknak. Ezt követeli szocializmust építő hazánk, ezt követeli a béke érdeke. Napról-napra több és több bak érkezik a községekből, falvakból, tsz.ekből és tszcs-kből, hogy itt is, ott is folyik a szántás, a vetés. Zalacsány legjobbjai, a termelőszövetkezeti csoport ttagjai,a tanácstagok, a kommunisták egyre erőteljesebb ütemben végzik a szántást, vetést. Móricz István elvtárs párttaghoz és tanácstaghoz méltóan 800 ölön vetette el a tavaszi árpát, Horváth István tanácstag 1200 öl árpát vetett el. Ebben a községben a példamutatás ereje magával ragadta a falu dolgozóinak zömét. Zsédó Józsefné, Szabó Sándor ugyancsak megkezdték a szántást, a vetést. Minden nap, minden órában egyre többen és többen ragadják meg az eke szarvát és mennek ki a földekre. Letenye legjobbjai ugyancsak megkezdték a szántási vetést. Termelőszövetkezeteink és csoportjaink ,nagy része is átérzi, hogy nekik kell példát mutatniuk, nekik kell magukkal ragadni az egyénileg dolgozókat. Tormaföldén a Béke tsz-ben 12 holdon végezték el 25-ig a mélyszántást. A szepetneki Béke tsz.ben minden vizsgálják a talaj állapotát nap és ahol az megfelelően megszikkadt, azonnal, késlekedés nélkül megkezdik a munkát. így végezték már el jelentős területen a simítozást A fenti példák bizonyítják, hogy megyénknek szép számmal akadnak élenjárói, vannak büszkeségeink. A jó példa mégsem eléggé ragadós. Nincs meg a megyében az a lendület, hiányzik az a mindent magával ragadó, minden akadályt elsöprő munkatempó, amit hazánk, pártunk joggal elvár a megye dolgozó parasztságától, tanácsszerveitől, gépállomásaitól. Tunyaság, megalkuvás rothasztja sok községi tanácsunkat. Megfeledkeznek arról, hogy a tavaszi munkák csatájának ők alkotják a közvetlen vezérkarát, ők azok, akik a legközvetlenebb kapcsolatban vannak a dolgozókkal, akiknek a legközvetlenebbül kell irányitaniuk, szervezniük, mozgósitaniok, ellenőrizniük a tavaszi munkát. Egy századparancsnok a harcban nem maradhat a hátsó vonalak mögött. Neki ott kell lennie katonái között és személyesen irányítani a csatát. Ha nem ezt teszi, nem lesz győzelem. Községi tanácsaink sem ülhetnek ezekben a napokban és hetekben irodáikban, a „hátsó vonalakban“ Csak íróasztal mögül nem lehet jó munkát végezni. Nem elegendő, ha megbízzák a káiófelelősöket a földek szikkadásának ellenőrzésével. Ebbe a munkába nekik is szervesen be kell kapcsolódniok. A kiadott feladatok, utasítások ellenőrzése elsősorban az ő feladatuk. Úgy nem lehet csatát nyerni, ahogyan a bezerédi tanácsnál csinálják, ahol sem a tanács elnöke, sem a titkára nem ellenőrizte még egyetlen esetben sem a földek állapotát. Itt azért menn trágyáznak [ a tanács vezetőinek kijelentése szerint —, mert sárosak az utak. Azért nem szántanak, mert nedves a föld. De honnan veszik az erkölcsi alapot ennek kijelentésére a tanács vezetői, ha személyesen nemt győződtek meg róla. riadót. A párt megfújta a harci A tavaszi munka sikeréért indulunk döntő rohamra. Duzzadásig feszülő roppant erő áll teljes felkészültségben, hogy ahol lehet, azonnal meginduljon a munka. A bocskai tanácselnök mit sem törődik ezzel. A kormányhatározatok úgy látszik neki mit sem jelentenek. Nemhogy elősegítené, de hátráltatja a tavaszi munkákat. Elmaradtak az összi mélyszántással. Ahelyett, hogy szorgalmazná ezt a munkát, még eddig egyáltalában semmit nem tett az elmaradt mélyszántás azonnali elvégzésére. A tunyaság, a felelősség áthárítása, a nehézségek elöl való elbúvás jelentkezik gépállomásaink egy részénél is. Míg a pölöskei gépállomás területéhez tartozó földeken már napok óta dübörögnek a traktorok, a lenti gépállomás igazgatója valótlanságot, állítva azt mondja, hogy nincs kenőolaj, nem lehet szántani. Kenőolajuk pedig van, igaz, hogy a tavalyit szűrték meg, de van. A szántást régen, meg kellett volna kezdeniök. Persze kényelmesebb lett volna még várniuk néhány napocskát, míg a friss kenőolaj megérkezik, de a várás ezekben a napokban bűn, amikor van lehetőség a munka megkezdésére. Minden nap és minden óra, amennyivel később mennek ki a földekre, amennyivel később kezdik meg a szántást, a vetést, kárt okoz az államnak, kárt okoz a dolgozóknak, gyengíti erőinket.. Aki ma vár, az akarva-akaratlanul az ellenséget szolgálja. Ezen a tavaszon nem akárhoogyan kell dolgoznunk. Távolról sem elegendő az, hogy tesséklássak elvégezzük feladatainkat. A tavalyinál sokkal jobban kell elvégeznünk munkánkat. Az idén teljesen ki kell hevernünk a tavalyi aszályos esztendőt. Községi és járási tanácsaink ne tűrjék el iiaguk körében a hanyagságot. A haza, a párt azt követeli tőlünk, hogy menjünk ki földekre és dolgozzunk. Szervezzék meg tanácsaink sokkal szélesebbkörűen a felvilágosító munkát. Értessék meg mindenkivel, aki a mezőgazdaság területén dolgozik, hogy az idei termés most dől el ezekben a napokban Most dől el,hogy milyen gazdag lesz az aratásunk. Hallgassunk a párt szavára, kövessük a minisztertanács határozatának útmutatásait. Váltsuk tettekké a jelszót: Ki a földekre, szántani, vetni kell! Gyorsabb és jobb munkát vár a megye gépállomásainktól A február 26-i jelentés szerint a pölöskei gépállomás jár az élen a szántásban, 27 hold földet szántottak fel. Megyénk területén ez volt az első gépállomás, amelynek legelőször voltak kint gépei a határban és szántottak. Hogy elsőnek kezdték meg a munkát, ez köszönhető Juhász János igazgató és a gépállomás vezetősége jó szervező munkájának. Annak ellenére, hogy megyénkben ez a legnagyobb teljesítmény, ez sem kielégítő. Körültekintőbb munkával jobb eredményt is el tudtak volna érni. A letenyei és a türjei gépállomásokon 10— 1Q hold föld szántását végezték el Ha közelebbről megnézzük e gépállomások munkáját, az alacsony teljesítmény mellett ,megállapíthatjuk a szervezetlenséget is. Angyal Jenő és Salamon László igazgató elvtársak gondolnak-e arra, hogy ilyen munkával nem tudják teljesíteni tervüket. A felsőbagodi, a lenti és a zalatárnoki gépállomások 26-ig mindössze 5—5 hold földet szántottak fel. A gépállomások vezetői, agronómusai nem ellenőrzik a körzetükhöz tartozó földterületet. Arra hivatkoznak, hogy vizes a talaj, nem lehet géppel a földre menni. Ez még inkább bizonyítja azt, hogy az irodából figyelik az eseményeket. Az agronómusoknak, brigádvezetőknek és minden egyes traktorosnak ki kell már végre odújukból bújni és szétnézni a határban. Az orosztonyi gépállomás egy holdat, palini, csesztregi és a szentmiszlói gépállomások semmit a sem szántottak. A palini gépállomáson még csak 25-én indultak munkába a gépek. Árok István elvtárs, igazgatóhelyettes a brigádvezetőket beültette a javítóműhelyekbe. A brigádvezetők látják már, hogy itt a szántás ideje és lehet is szántani, de ők sem tesznek semmit a munka megkezdése érdekében, csupán igazgatójuk utasításait lesik. Mire várnak? A minisztertanács határozatának végrehajtása minden gépállomásrészére egyformán törvény. Azt minden gépállomásnak teljesíteni kell. Az ilyen megalkuvó munkával pedig, mint amilyen munkát megyénk hátul kullogó gépállomásai végeznek, pártunk és kormányzatunk határozatát teljesíteni nem tudják. Megyénk gépállomásainak sürgősen változtatni kell a jelenlegi állapoton. Most kezdtük meg a tavaszi munkát, máris lemaradás mutatkozik. A gépállomások pártszervezetei, minden erejükkel küzdjenek, mozgósítsák a népnevelőket, harcoljanak azért, hogy pár napon belül nyoma se legyen a lemaradásnak. A több kenyérért, a magasabb termésért vívott harcban gépállomásainknak él harcosoknak kell lenniök, ezt pedig csak úgy tudják megtenni, ha már a harc megkezdésének pillanatától kezdve az élen haladnak. Zalacsányban teljes lendülettel megindult a tavaszi munka. Jól dolgoznak a tanács vezetői, valamint az állandó bizottságok tagjai. A trágya kihordását úgyszólván teljes egészében befejezték, emellett folyik szántás és a tavasziak vetése. A munkában a kommunisták és tanácstagok járnak az élen. Móricz István elvtárs elsők között látott hozzá a szántáshoz. A föld megmunkálását azonnal követte nála a vetés. Február 26-ig 800 ölön vetette el a tavaszi árpát. Horváth István, 5 holdas dolgozó paraszt, tanácstag sem késlekedett egyetlen pillanatig sem. Mihelyt a földje megfelelően megszikkadt, azonnal megkezdte a szántást, ő 1200 ölön vetette már el a tavaszi árpát, emellett 500 öl borsója is már a földbe került. Példamutatóan dolgozik Magyar János tanácstag is, aki 600 öl zabot vetett el a napokban. A legjobbak magukkal ragadták a község dolgozóinak zömét. Szabó Sándor dolgozó paraszt is javában végzi a szántást és vetést. 500 ölön végezte el a borsóvetést. Zsédő Józsefné 12 holdas középparaszt sem akar lemaradni. Az ő földjén is folyik a szántás, vetés. A zalacsányi dolgozó parasztok munkája példamutaAtó az egész megyében. Jól dolgozik a zalacsányi Béke termelőszövetkezeti csoport. Befejezték az összes őszi gabona fejtrágyázását. Ahol a talaj állapota megengedi, ott azonnal végzik a simuládást is. Emellett már 20 holdon vetették el a lóherét. Ahol még nem sürgős a tavaszi munka A lenti szombathelyiek úgy látszik még mindig nagyon ráérőnek tartják a tavaszi munka megkezdését, a tanács tagjai nem akarják észrevenni, hogy megyeszerte javában folyik a szántás, vetés, simítózás. A tanács nem mozgósítja a község dolgozó parasztjait a munka azonnali megkezdésére. Tized rendű kérdésekkel foglalkoznak most, amikor minden percet ki kell használni a tavaszi munkákra. A tanács legutóbbi vb ülésén a tyúkok őszi kártételével foglalkoztak a tavaszi munkák helyett. Ez viszont a tanács tavaszi kártétele. Mit késlekednek, meddig várnak? Mikor akarják végre megkezdeni a szántást és vetést? Ligetfalva és a tavaszbuza A tavaszbuza vetőmag átvétele nem tűr egyetlen pillanatnyi késedelmet sem. Úgy látszik erről mit sem tud a zalacsányi földművesszövetkezet. Legalábbis ezt bizonyítja, hogy a földművesszövetkezet nem vett át 5 mázsa csereterményt, amit Ligetfalváról vittek be a földművesszövetkezetbe. Az átvételt azzal tagadták meg, hogy nem érkezett még meg a tavaszbúza, így a csereterményt, kénytelenek voltak visszavinni a ligetfalvi dolgozó parasztok. A mulasztásért súlyos felelősség ügyvezetőjét terheli a szövetkezet Gondatlanságával, kényelmeskedésével akadályozza, hogy a tavaszbúza mielőbb a földbe kerüljön. Felhívjuk a SZÖVOSZ figyelmét az ügy kivizsgálására. A felelősségre vonnás nem maradhat el.