Zala, 1953. május (9. évfolyam, 102-126. szám)
1953-05-01 / 102. szám
VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! ÉLJEN MÁJUS 1 — a békéért küzdő népek seregszemléje, a proletárnemzetköziség harcos ünnepe ! AZ MDP ZALA MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA IX. évfolyam, 102. szám. Ára 50 fillér 1953. május 1. Péntek Előre a választási békeverseny győzelméért Kiváló teljesítményekkel ünnepelnek az andráshidai ÁG dolgozói Az andráshidai állami gazdaság dolgozói kitűnő munkával készülnek az országgyűlési képviselőválasztásokra- A növénytermelés, állattenyésztés és gépesítés dolgozói keményen dolgoznak vállal á eik teljesítéséért, hogy jó munkájukkkal is szavazhassanak a nép jelöltjeire. Joó János traktoros váltótársával, Joó Lászlóval már csaknem egészévi tervüket teljesítették. Évi előirányzatuk 950 hold, április 28-án estig már 7373 holdnál tartottak. Barabás látván traktoros Vizlendvay István váltótársával ugyanezen ideig 530.7 normálholdat művelt meg. Kiemelkedő teljesítményt ért el még Devecser Imre zetore, a Vei 3821 normálholdat végzett. A növénytermelés dolgozói közül Keresztes Mária munkacsapatában többen értek el 130 százalékos teljesítményt, de a 100 százalékot valamennyien meghaladták. Bán Katalin munkacsapatában a cukorrépa sarabolásánál Paizs Ibolya 179, míg Baumgartner Olga és Barabás Jolán 175—175 százalékot ért el. A tehenészek közül Baranyai Ferenc 1330 liter tejjel termelt többet az előirányzatnál, ezért a fizetésén felül külön 133 liter tejprémiumban részesült. Ugyancsak kiemelkedő Jónás Gyula tehenész munkája, aki 1200 liter tejjel toldotta meg előirányzatát. A fizetésen felüli prémiuma 120 liter tej. SZILÁRD EGYSÉGBEN Kilencedszer ünnepeljük ma a szabad május 1 -ét. Május a természet megújulásának hónapja, amikor hosszú tél folyamán felgyülemlett szunnyadó erők ragyogó pompával törnek elő erdőn, mezőn. A munka is vidámabb ilyenkor és az ember is valahogy erősebbnek, szabadabbnak érzi magát. Nem véletlen, hogy a nemzetközi munkásosztály éppen május első napját választotta ünnepéül, hisz maga ez a tény is kifejezésre juttatja azt a hatalmas erőt, amely a munkásosztályban rejlik, amely már 63 évvel ezelőtt az első május 1-én rettegéssel töltötte el a tőkés világ kizsákmányolóit. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom, a munkásosztály nagy pártja, lánglelkű vezetői, Lenin és Sztálin elvtársak új életre keltették mindazt,ami nagyszerű és csodálatos a munkásosztályban. Az orosz proletáriátus nem egyszerűen csak felszabadította önmagát, hanem azzal, hogy megteremtette a világ első szocialista államát, amelyben szabad, egyenlő jogú minden dolgozó — lelkesítő példát állított a még tőkés rabságban sínylődő proletár százmilliók elé. Új tartalmat adott május 1-ének is, hisz a proletárdiktatúra állama azóta nemcsak elképzelt cél, hanem legyőzhetetlen valóság, amely puszta létével is hallatlan mozgósítóerőt jelent a nemzetközi munkásmozgalom harca szempontjából. Azelőtt egyforma nyomor és szenvedés közepette ünnepelt május 1-én a világ minden részén a munkásosztály. Kizsákmányolt, bérmunkás rabszolgaként, akit tüdővész, éhínség, munkanélküliség réme üldözött, akit az uralkodó osztály a legféktelenebb terror alatt tartott. Úgy ünnepeltek, ahogy nálunk Magyarországon felszabadulás előtt: kitéve a csendőr- a sortűznek, az elbocsátásnak, a börtönnek. Úgy, ahogy a nyugati tőkés, gyarmati országok dolgozói ünnepük ma május 1 -ét: egészségtelen műhelyekben, rejtekhelyeken. De amióta forradalmi harcok tüzében megteremtődött és felépült a Szovjetúnió szocialista állama, amióta a szovjet nép nemcsak megvédte saját szabadságát a Nagy Honvédő Háborúban, hanem a német fasizmus szétzúzásával felszabadította a népi demokratikus országokat is, azóta a világ negyedrészén már szabadon, lelkes munkagyőzelmekkel saját hatalmát ünnepli május 1-én a Szovjetúnió, a népi demokratikus országok munkásosztálya. Nálunk nem kell félni az elbocsátástól, hisz a gyár, az üzem a miénk. Nem kell félni a csendőrsortűztől, letartóztatásoktól, hisz miénk minden hatalom ebben az országban. Szabadok és függetlenek vagyunk, május 1-ét mi már nem úgy ünnepeljük, mint a szabadság elérésébe vetett reménynek és hitnek ünnepét, hanem mint a megvalósult szabad élet, boldog örömünnepét. De éppen azért, mert mi már szabadon élhetünk, nem feledkezhetünk meg a mai napon a múlt szolgaságáról és azokról sem, akik még mindig a monopoltőke rabszolgái a nyugati országokban, többszörösen kizsákmányolt páriák a gyarmatokon. Az idei május 1-e túl a határokon — a nemzeti különbségeken — a mi számunkra is közös harci ünnep, egységes kiállás azok mellett, akik most harcolnak azért a célért, amit mi már a Szovjetúnió segítségével elértünk. Ma még egységesebben és barátibban fog kezet minden munkás a világon. Mi azzal a boldog tudattal vonulunk fel ma, hogy jó munkánkkal, a szocializmus építésével hozzájárulhatunk a nemzetközi békefront további megszilárdításához. Jól tudjuk, a nyugati államok dolgozói a sztrájkharcok fokozásával, a háborús készülődések elleni határozott állásfoglalásokkal, a burzsoázia által sárba tiport béke, demokrácia és nemzetközi függetlenség zászlajának magasra emelésével harcolnak ma ugyanazért a célért: a béke megőrzéséért. Az idei május 1-ét a béke erőinek fokozódó sikereivel ünnepeljük. Az elmúlt napok külpolitikai eseményei ismételten megmutatták a Szovjetúnió következetes békepolitikájának, a békeszerető emberiség újabb békeoffenzívájának eredményességét. Az amerikai imperialisták kénytelenek voltak újra a tárgyalóasztalhoz ülni a koreai kérdésben. Az meggyőző válasz, amelyet a Pravda vezércikke adott Eisenhower legújabb beszédére, ragyogó bizonyítéka a Szovjetúnió következetes békeharcának, de magabiztosságának, erejének is. A Szovjetúnió szándékai olyan tiszták igazsága olyan és félreérthetetlenek, erős, hogy minden fondorlatos ravaszság, képmutatás lepattan róla. Ez történt most is. Az amerikai elnök úr ismételten azt szerette volna bebizonyítani, hogy a nemzetközi helyzet feszültségéért, háborús veszélyért a Szovjetúnió felelős. Arra számított, hogy nagyképű frázisokkal, a tények tudatos elferdítésével megrendítheti a világ népeinek a Szovjetunióba, a béke legfőbb őrébe vetett bizalmát. De a tényeket hiába ferdítette el, az valódi lényegükön nem változtat. Azt, hogy az USA, határaitól 2 ezer kilométerre agresszív módon megtámadta Korea népét és Kína elleni sorozatos provokációjukkal az egész Távol-Keletet háborús pokollá akarják változtatni, hogy újra felfegyverzi a militarista Nyugat-Németországot, hogy légitámaszpontok százait építi szerte a világon, hogy erőszakos módon beavatkozik szövetségeseik belügyeibe, hogy szeretnék gyarmattá tenni az egész nyugati féltekét semmiféle nagyhangú nyilatkozattal nem lehet elkendőzni. Eisenhower beszéde ismét visszafelé sült el. Mint ahogy eddig is és a jövőben is, most sem sikerült egyetlen józanul gondolkodó embert megtévesztenie. Eisenhower úr azonban annál nagyobbat tévedett. Különösen beszédének abban a részében, amelyben a népi demokratikus országok szabadságának és függetlenségének állítólagos „veszélyeztetéséről’ szónokolt. „Hajlandó-e megengedni — kérdezte a Szovjetúniótól —, hogy Kelet-Európa népei szabadon megválaszthassák kormányzati formájukat?” A Pravda, a szovjet nép válasza meggyőző: „különös volna azt várni a Szovjetúniótól, hogy beavatkozzék a népek által megdöntött reakciós rendszerek visszaállításának érdekében". Márpedig itt erről van szó. Az elnök úr e meggondolatlan kijelentéseit az országunkból kiebrudalt nagytőkések, földesurak, csendőrpribékek érdekében tette, ő értük szervezi, pénzeli, kezdeményezi a felszabadulás óta eltelt 8 év alatt egyfolytában a népi demokráciák elleni összeesküvéseket, kémtevékenységeket, szabotázsok sorozatát. Vájjon ki avatkozik be a mi belső ügyeinkbe? A Szovjetúnió talán, amely szabadon bocsátotta hadifoglyainkat, elengedte a jóvátételi kötelezettségünk nagy részét, önzetlen és baráti módon támogatja minden lépésünket? Vagy az Egyesült Államok kormánya, amely százmillió dollárt szavazott meg a népi demokráciák elleni kártevő munka finanszírozására, amely gonosz szomszédunk, a Tito-banda legaljasabb provokátorait mozgósítja ellenünk. A fasiszták által lerombolt országban az első hidat a szovjet katonák építették nekünk. A Tito-banda épp az elmúlt évben robbantotta fel a letenyei hidat, sorozatosan provokál a határmentén, amit mutat az elmúlt hetekben a rédicsi határszakaszon elkövetett gyilkosság. A Szovjetúnió soha nem avatkozott és nem is avatkozik más népek belügyeibe, mint ahogy mi sem, amint a Függetlenségi Népfront választási felhívása határozottan leszögezi: „Nem avatkozunk más államok belügyeibe, de megköveteljük, hogy a mi belügyeinkbe se avatkozzon senki". Megvetéssel utasítjuk vissza azokat a rágalmakat is, hogy a Szovjetúnió rákényszeríti befolyását Kelet-Európa népeire. Épp a Szovjetúnió volt az első nagyhatalom amely Magyarországgal az őszinte együttműködésen, kölcsönös segítségen alapuló megegyezést kötött. Ugyanakkor épp az Amerikai Egyesült Államok szavazógépezete akadályozta meg immár harmadízben, hogy a Szovjetúnió javaslatára országunkat felvegyék az Egyesült Nemzetek Szervezetébe. Válaszunk nem elröppenő szó, hanem tettekben megnyilvánuló diadalmas valóság, amint azt a választási békeverseny lelkes eredményei is mutatják Soha még ilyen nagyarányú versenymozgalommal nem készültek a magyar gyárak, falvak dolgozói május 1-re, mint most. Az idei május 1-nek éppen ez adja meg a különös jelentőségét, hogy egyben erőpróbája a május 17-i választásoknak. A választás népünk hatalmas megmozdulása, nemzeti egységünk, hazánk, pártunk iránti hűségünk nagyszerű megnyilvánulása lesz. Ennek erőpróbája,egjelentősebb állomása a mai nap. A felvonuló dolgozó magyar milliók egységes kiállása előrevetíti a választási nagy győzelmet. Ma is, mint a választási békeverseny eddigi napjaiban — szavazunk. Minden teljesített vállalás, minden terven felül termelt tonna olaj egy-egy szavazatot jelent A munka győzelmeivel adott szavazat pedig azt jelenti: a magyar nép elismeri és helyesli a megtett utat. Magáévá teszi azokat a célkitűzéseket, amelyeket a népfront választási felhívása elénk állít, kész harcolni az ötéves terv mielőbbi befejezéséért, Sztálinváros, a budapesti földalatti vasút, a tiszalöki vízierőmű, a sokezer új gyár, iskola, az egyre növekvő jólét megvalósításáért és már a mostani munkájával megteremti következő ötéves tervünk szocializmust megvalósító programmjának alapjait. Ezt bizonyítja a mai nagylengyel félüzemavatás, a begyűjtési minisztérium versenyjelentése, mely szerint az elmúlt hét során megyénk harcolt legsikeresebben a begyűjtési tervek sikeréért. Ezt mutatják azok a jelölőgyűlések, melyeken megyénk minden választópolgára egyhangú lelkesedéssel jelölte képviselőjének drága édesapánkat, Rákosi elvtársat, Kiss Károly elvtársat és a népfront többi jelöltjét. A zalai dolgozók tudják, hogy a most megválasztandó képviselők előtt milyen hatalmas feladatok állnak. Éppen ezért a legjobb, légi harcosabb dolgozókat jelölték, akik készen állnak önzetlenül szolgálni a nép ügyét. Darabos István elvtársat, a megyei pártbizottság titkárát, Beke György bánokszentgyörgyi tszcs-elnököt, Milei István pártonkívüli, kustányszegi dolgozó parasztot, Dedinszki János nagylengyeli geológust, Hodosi Ilona zalaegerszegi pártonkívüli pedagógust és a többieket. Amilyen egységes megyénk népe az építésben, olyan egységesen fogja május 17 én megválasztani képviselőit is. Természetesen ez egyáltalán nem jelenti azt, hogy a választási előkészületek most következő szakaszában már meg lehet pihenni. A választás harc, harc az ezer módon mesterkedő ellenség ellen, harc a negyedévi termelési és begyűjtési tervek teljesítéséért, a tavaszi munkák mielőbbi befejezéséért. A biztos győzelem tudata éppen ehhez a harchoz ad erőt.A mai nagy ünnepet is arra kell felhasználnunk, hogy tapasztalatai alapján még elsöprőbb győzelmet biztosítsunk május 17-én. Ma lelkes ünneplésünkkel, holnap még lelkesebb termelőmunkával, május 17-én pedig egységes szavazatunkkal előre. Marx—Engels—Lenin— Sztálin diadalmas zászlaja alatt a szocialista Magyarországért! Vasvári Ferenc A Blosenko-brigád dolgozóinak felhívása „választási békehét" szervezésére Mi, a Lovászi Kőolajtermelő Vállalat Blosenko-brigádjának dolgozói a május 17-én lezajló országgyűlési választások jelentőségét átérezve elhatároztuk, hogy megyénk olajipari termelő brigádjait, fúróberendezéseit és a megye összes dolgozóit május 1—17-ig ,a választási békehét megszervezésére hívjuk ki. Tudatában vagyunk annak, hogy nemzetgazdaságunk szempontjából olajtermelésünk igen fontos helyet foglal el mind a szocialista iparosítás, mind a szocialista mezőgazdaság létrehozásában. A fentiek alapján az alábbi vállalásokat tesszük: 1. A brigád a május havi nyersolajtermelési tervét 30 tonnával túl fogja teljesíteni. 2. A rétegenergia fenntartása és a halmozódás termelési hatásának fokozása érdekében a segédgáz felhasználását az L negyedévi átlaghoz viszonyítva 5 százalékkal csökkentjük. 3. Az anyagtakarékosság érdekében 10.000 forint értékű anyagot takarítunk meg népgazdaságunknak. U. A mélyszivattyú-berendezések helyes karbantartása érdekében vállaljuk, hogy brigádunk dolgozói lakatos- és ács-tapasztalatcsere útján átveszik a mélyszivattyúfelszereléssel kapcsolatos teendőket. 5. A felszabadulási hét tiszteletére vállaltuk, hogy a brigádon belül a baleseteket teljesen megszüntetjük, amit teljesíthettünk is, és ezt az eredményt a II. negyedévre is megtartjuk. I 6. Politikai felvilágosító munka segítségével brigádunk területén az igazolatlan mulasztást megszüntetjük. Úgy gondoljuk, hogy ezen versenykihívásunk visszhangra fog találni az olajipar és a megye összes üzemeiben is, melynek végső eredménye a 11. negyedévi tervek idő előtti teljesítése lesz. Ezzel a vállalásunkkal is erősíteni akarjuk épülő szocialista hazánkat, elősegíteni annak további fejlődését s a béke megvédését. Káldi István brigádmester, Stric József pártcsop. bizalmi, Jobbágy János szakszerv, bizalmi. Folyik a növényápolás termelőszövetkezeteinkben Termelőszövetkezeteink és csoportjaink a tavaszi vetésteinek teljesítése után a növényápolási munkákkal készülnek a választásokra. • A banki Vörösmező tsz 16 holdon végezte el a cukorrépa, 2 holdon pedig a cukorborsó sarabolását. A kukorica vetőmag megtakarítása érdekében az asszonyok 20 holdon fészkesen vetették el a kukoricát. A szepetneki Béke tsz nemcsak a cukorrépa sarabolását végezte el, de a holdon az egyezést is. Ezenkívül elvégezte a hold mák egyezését és megkapálták 35 holdon az olaszperjét. Muraszemenyen a Kerkamenti tszcs 2 holdon végezte el a mák, 14 holdon pedig az olaszperje kapálását. A terméshozam növelése érdekében 12 holdon vetettek négyzetesen kukoricát. Zalaudvarnokon a Rákosi tszcs 3 hold cukorrépa és 2 hold cukorborsó kapálását végezte el. A zalacsányi Szabadság tszcs két és fél hold cukorrépa, 2 hold mák, és három hold takarmányrépa sarabolását végezte el. A termelőcsoport 20 holdon vetett négyzetesen kukoricát. 11 zalabaksai Győzelem tszcs túlteljesítete begyűjtési előirányzatát Zalabaksán 70 békevédelmi szerződést kötöttek dolgozó parasztjai eddig a község <a választási békeversenyben. Többen vannak, akik vállalásaiknak már május 1- re eleget tettek, így Csóbor Károly 6 holdas dolgozó paraszt, tanácstag már félévi tojás, és baromfibegyűjtési kötelezettségét teljesítette. A jó példát a község három termelőszövetkezeti csoportja mutatja. A hármas típusu Győzelem tszcs első négy hónapi tojás, begyűjtési tervét 150, baromfibegyűjtési [Százalékra előirányzatát pedig 200 teljesítette. így hálálják meg pártunknak, kormányzatunknak a hidat, kulturothont, autóbuszt, járdát és az egyéb létesítményeket, amelyeket a felszabadulás óta kaptak.