Zala, 1953. június (9. évfolyam, 127-151. szám)

1953-06-02 / 127. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! AZ MDP ZALA MEGYE! PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA IX. évfolyam, 127. szám. Ára 50 fillér 1953. június 2. Kedd Kulturkásaik feladata a növényápolási munkák, az aratás, cséplés és a begyűjtési munkák sikeréért Az országgyűlési képviselő­választások előkészítő munká­jából azullum­unkásaink min­­d­en területen lelkesen kivették jó­­ részüket. Fáradtságot nem ismerve dolgoztak, hogy a nép­­mű­­velési munka minden esz­közével és szervezeti formájá­nak felhasználásával segítsék a választási harcot, és a tervek teljesítésére való mozgósítást. Az ország kenyere biztosításá­­n­­a­k, ötéves tervünk sikeres építésének, a békéért folyó harcnak fontos feladatai áll­am­i dolgozó parasztságunk előtt. Mindannyiunk kötelessé­ge e munkák sikeréhez a leg­nagyobb segítséget megadni. A­z edd­i­g­iek­n­él n­agy­ob­b j­elen­t­ő­­­séget ad e munkának az, hogy ebben az időszakban tartja ülé­sét Budapesten a Béke-Világ­­tan­ács. Kult­uragitációnknak ép­pen ezért az eddigieknél sok­kal fokozottabban kell helyt­állnia, hogy a béke harcos megvédésének tudatosításával a növényápolási munkák sike­res és gyors elvégzésére moz­gás­ítson. Az országgyűlési választá­sok sikere megmutatta népünk egységét, dolgozóink szoros felsorakozását pártunk politi­kája mellett. Ebben a munkap­ontt nagy szerepe volt a nép­művelési munka tömegi­ és vilá­gosító erejének. Ezt a harcos lendületet kell tovább fejlesz­tenünk. Legsürgősebb feladatunk a­­ növényápolási munkák meg­gyorsítása. A kedvező időjá­rás, a növények gyors fejlődé­se és a gyomosodás mértéke az eddiginél fokozottabb mun­kát követel. Minden kuliú"­munkásnak feladata, hogy a növényápolásért vívott harc első soraiban haladjon a kultur­­munka minden eszközével. Ha jól dolgozunk, segítjük mező­gazdaságunk fejlődését, pótol­hatjuk a múlt évi aszály okozta károkat, hozzájárulhatunk nép­­gazda­ságunk fejlesztéséhez. Kult­urbrigádjain­k lelkesít­sék, buzdítsák dolgozóinkat a soronlévő feladatok végrehaj­tására. A Szabad Föld Vasár­napok előadásain, falugyűlé­sen, tanácsülésen, kisgyű­lése­­k is szerepeljenek. Aratás, cséplés idején a termelőszö­vetkezetekben, állami gazdasá­gokban, egyénileg dolgozó pa­rasztok földjein, a cséplés ideje alatt a cséplőgépnél, a hegy­le­lőhelyeken adjanak brigádmű­sorokat kulturbrigádjaink. Rig­musaink legyenek a rigmus­brigádok éles fegyverei. Hasz­nálják fel munkájukban kulturmunkásaink a szemléltető agitáció minden formáját. A szemléltető szobák anyagát a meglévő országos és megyei anyag mellett új­ helyi anyag­gal frissítsék fel. Fokozottan érvényesítsék a békeagitációt, állandóan ismertessék a mun­­k­a­ve­r­se­n­y­e­k á­l­l­ás­á­t. Szervezzük a szemléltető szo­bákat népnevelő központokká. Kulturotthon igazgatóink szer­vezzenek „élőujságokat “, me­lyeknek az legyen a feladatuk, hogy a versenyek állását rig­musba szőve ismertessék. Le­het ezt csinálni ott is, ahol 2­3 község párosversenyben áll egymással, és a község „élőuj­ságja“ tanácsülés, falugyűlés, kisgyűlés vagy Szabad Föld Vasárnap előadása alkalmával elénekli eredményüket abban a községben, amellyel párosver­­senyben vannak. Fejleszteni, erősíteni kell r­a­j­zszakkör­einket. Felad­a­tuk, hogy a szemléltető agitáció legjobb módszereit a növény­­ápolás, az aratás, cséplés és begyűjtés elősegítésére alkal­mazzák. Továbbra is kell al­kalmazni az eddig bevált vil­lámok, röplapokkal való moz­gósítást. Kultúr brigádjaink az élenjárók házára, kapujára a felköszöntés után helyezzenek el díszes emléklapokat. Kultur­­otthonokban, földművesszövet­kezetek kirakatában szervez­zünk kalász-kiállításokat. To­vább kell szervezni a békevé­delmi szerződések anyagából álló „békefalakat“, melyek versenymozgalmat segítik elő, a a verseny nyilvánosságát bizto­sítják. A „békefalakat“ napra­kész állapotban kell vezetni, a teljesített vállalásoknál „be­csülettel teljesítette“, vagy „vállalásának teljesítésével bé­kénk ügyét szolgálja“, felira­tokat kell elhelyezni. A kultur­­ál ikonokban, szemléltető szo­bákban szervezzünk könyvki­­akti'tást- kiaoználjtí- kj! kruVv­\': munkásaink diapozitív vetítő­gépeinket is úgy, hogy utcai vetítéseket szerveznek, házak­nál t­iszteletre ütéseket. A mo­zik hangos híradóin keresztül is ismertessék a versenyered­ményeket, népszerűsítsék a jól dolgozókat, buzdítsák a lema­radó gazdákat. A mozikban tisztelethelyeket biztosítsanak a kiváló dolgozóknak. Mindehhez ismerni kell min­den kulturmunkásnak a párt­és kormányhatározatokat. A munka alapos rendszeres vég­zésének biztosítására külön munkatervet kell készíteni, melyben megjelölik munkásaink feladataikat.kultur* Kulturagitációs munkánk legfontosabb részét a munkák gyors és időbeni elvégzésének tudatosítása kell, hogy képez­ze. A­ kulturagitációs munkába be kell vonnunk minden kul­­turotthonunkat, kulturcsoport­­jainkat, rádiókat, könyvtára­kat, mozikat, művészeti anya­gunkat. Kulturagitációs mun­kánknak közvetlennek, gyors­nak, ötletesnek, politikusnak kell lennie, hogy eredménye­sen tudjuk támogatni, segíteni pártunk és kormányunk hatá­rozatainak végrehajtását. Ezért kulturagitációs munkánk a he­lyi pártszervezet irányításával a növényápolás, az aratás, cséplés és begyűjtés legfrissebb eredményeire és legsürgősebb feladataira épüljön. Az a feladat, hogy kultura­munkánk minden területe, minden formája lelkesítse dol­gozó parasztságunkat a soron­­lévő­­ feladatok elvégzésére, buzdítsa a lemaradókat, lep­lezze le békénk ellenségeit, harcoljon a maradiság, a nem­törődömség megnyilvánulásai ellen és fejlessze népünk mű­veltségét, öntudatát, további sikereink alapvető feltételeit. * r A jaltai és potsdami egyezményről. — Több segítséget ad­janak tanácsaink a kisipari szövetkezeteknek. — Megtartotta az éll­zemcimet az alulráshidai állami gazdaság. — A ZALA jogi tanácsadója.j Frissítsük fel a járások versenyét! A megyei tanács begyűjtési osztályának május 28-i jelentése szerint­­ a járások közöt­ti verseny állása a következő: 1. ZALAEGERSZEGI JÁRÁS Begyűjtési osztályvezető: Baán Joachim Hosszú ideje már, hogy a be­gyűjtési versenyben szilárdan tartják az első helyet. A begyűj­tési minisztérium legutolsó jelen­tése alapján országos viszonylat­ban a járás a második helyre ke­rült. A tej-, tojásbegyűj­tési ver­senyben azonban megyei viszony­latban a járások között a máso­dikak. Tejből 75, tojásból 69 szá­zalékra teljesítették tervüket. Fo­kozzák tovább munkájukat, min­den­ adottságuk megvan arra, hogy elérjék országosan az első helyet. 2. ZALASZENTGRÓTI JÁRÁS Begyűjtési oszt­ályvezető: Csikós Márton. Tojásból 61, tejből 81 százalék­ra teljesítették tervüket. Az utol­só értékelés óta­ azonban alig mu­tatkozik eredmény a járásban. A járási és községi tanácsok végez­zenek fokozottabb ellenőrző és felvilágosító munkát Különösen a tojásbeadás teljesítésénél kell javítaniuk. A pártszervezetek ve­zetésével induljanak harcba, hogy a Béke­ Világtanács budapesti ülésének napjára ne harmadik, hanem első helyen lehessenek. 3. NAGYKANIZSAI JÁRÁS Begyűjtési osztályvezető: Nagy Lajos. A­z elmúlt, értékelés óta a leg­jobb eredményt érték el a járások között. A tanácsok igyekeznek a versenyszellemet napról-napra fo­kozni. Beadásukat tojásból 55, tejből 75 százalékra teljesítették. Ha így fokozzák tovább munká­jukat rövidesen elérhetik, sőt megelőzhetik az előttük álló za­­laszentigróti járást. Mozgósítsák a begyűjtési állandó bizottságokat, végezzenek széleskörű felvilágosí­tó munkát a dolgozó parasztok között. 4. LENTI JÁRÁS Begyűjtési osztályvezető: Devecz Sándor. Az előző értékelés óta áll a munka. Nem dolgoztak úgy, hogy csak e­gy százalék eredményt is elértek volna. Beadási tervüket tojásból 70, tejből 60 százalékra teljesítették. Ugyanezek voltak az eredmények ezelőtt egy héttel is. A járási vezető elvtársak úgy gondolják talán hogy a tervek teljesítésében a félút is elég? Éb­­red­jenek fel! Rájuk vár a ver­senyben a megye! 5. LETENYEI JÁRÁS Begyűjtési osztályvezető nincs. A megyei tanács jó ideje ha­logatja a begyűjtési osztályvezető funkciójának betöltését. A járás eredménye érthetően, gyenge. Már jó ideje megkötöt­ték magukat az utolsó helyen. Sürgősen meg kell oldani a be­gyűjtési osztály vezetésének hiá­nyosságát, hogy a letenyei járás is teljes erővel harcba indulhas­son a terv teljesítéséért. Az andr­ásh­id­­ai AG 8%tahánov-par*cellái Az andráshidai ÁG dolgozói egy pillanatra sem feledkeznek meg adott szavuk teljesítéséről. Tudják, hogy a kezdeményezésükhöz csatlakozott állami gazdaságok komoly eredmé­nyeket­ várnak. toiuV.­­tippen “Azért mindent megtesznek, hogy termésü­ket magasabbra növeljék. A növénytermesztő brigádok takar­mányrépából 8 holdas, burgonyából 37 holdas, kukoricából pedig 29 hol­das Sztahánov-parcellát létesítettek. A Sztahánov-parcellákon különös gond­dal végezték már a talaj előkészíté­sét és a szovjet agrotechnika alapján végeztek el minden munkálatot. A répa vetésénél különös gonddal ügyel­tek a vetőmag kiválasztására, amit minőségileg is ellenőriztek, a földet előzőleg­­ jól megtrágyázták. Mikor a magot a földbe tették, utána ugyan­olyan gonddal, mint az előző mun­­kárt­nkat végezték, tárcsával, simuó­­val, boronával, hengerrel finomítot­ták a talajt. A gondos munkának most megmutatkozik az eredménye. A répa hiánytalanul kikelt és erőtel­­jes. Most a tavaszi növényápolási munkát végzik rajta. A „Május 11’ növény te i­uk&Uo­o­r­­g­au egyns. nyokcból álló munkacsapata dolgozik a parcellán. A sarabolást még május elején elvégezték, most az egyelés folyik. A minőségi munka érdekében a munkacsapat tagjai egymás között területekre osztották fel a parcellát. Mindenki felelős a saját területéért és igyekszik gondos munkát végezni. Versenyeznek az asszonyok egymás­sal, ki termel többet a saját terüle­tén. A Sztahánov-parcellán holdan­ként 300 mázsa répa termelését irá­nyozták elő A 37 hold burgonya Sztahánov-par­­celán 150 mázsa termésátlagot irá­nyoztak elő holdanként. A burgonya­vetés megmunkálását, a növényápolás munkálatait teljes egészében géppel végzik, már az ültetést is szovjet ültetőgéppel végezték el. De nemcsak az ápolási munkát végzik gondosan a munkacsapatok Előre felkészültek a növényvédelemre is. Előkészítették a pennetezőszereket a kártevő­­.­Óvá­rok ellen. A répa egy területén már megkezdték a permetezést. Állandóan figyelemmel kísérik a növényeket, nem­ támadta-e meg kártevő, hogy idejében megtehessék a kellő óvintéz­kedést. A 29 hold kukorica Sztahánov-par­­cellán 30 mázsa májusi morzsolt a holdankénti termésátlag előirányzata. Itt a kukoricát négyzetesen fészek­trágyázással vetették. Az időben elve­­tett kukoricában a fagy sem tudott kárt okozni, hiánytalanul kikelt és erőteljes. Már egyszer megfogásol­­ták. A parcellát területekre osztot­ták és felkészültek a kapálásra. Öröm és büszkeség ipari tanulónak lenni Amióta pártunk vette kezébe dolgozó népünk sorsának irányítását, gyökeresen megváltozott országunkban a fiatalság élete is. Nyomor, ki­­v let­­ség, megalázt­at,ás volt nem is oly rég az ipari tanulók sorsa. A felszabadulás előtti ifjú­ságnak bizonytalan volt a jövője, mos­ „a népi demokráciánk szélesre kitárta, előtte a jövő fo­ 7„ púrt — mondotta Rákosi elvtárs —, megszüntet­te a rengeteg akadályt, amely a dolgozó ifjúság fejlődését gátolta. A szocializmust­ építő állam gondoskodik róla, hogy ez az ifjúság minden tá­mogatást megkapjo­n­ arr­a, hogy nyugodtan, ala­posan felkészülhessen és nyugodt bizakodással nézhessen a jövőbe". Ez év máju 24-én a minisztertanács rende­letet adottfc ki az ipari tanulók állami ellá­­sáról. A rendelet pártunk és kormányzatunk szerető gondoskodásának újabb bizonyítéka, egyben bi­­zonyt­éka annak is, hogy kormányzatunk nagy jelentőséget tulajdonít az ipari tanulóképzésnek. Amíg­ az ipari tanulók eddig csak egyenru­hát, mun­karuhát és fizetést kaptak, az idei tan­évtől kezdve, teljes állami ellátásban részesülnek s em k­ert tanulmányi előmenetelüktől függően fizetést is kapnak. Ez azt jelenti, hogy újabb ha­­talmas­­ lépés történt ipari tanulóink életének szebbé ételére, a szaktudás elsajátításának kön­­­nyebbé tételére. Ahhoz, hogy felmérjük azt az arányaiban hatalmas különbséget, amely a ma ipari tanuló­ját a felszabadulás előtti kor ipari tanulójától elválasztja, nem kell mást tennünk, mint fel­keresnünk egy-két üzemet s megfigyelni a fiatal tanulók munkáját s vidám, derűs életét. A nagykanizsai MASZOLAJ Ásványolaj Gépgyár MTK-tanműhelyében büszkén beszélnek a fiatalok szakmai előmenetelükről, arról a szak­tudásról, amelynek ls­ ajárzásához a régi inasévek­ nem voltak elegendők. A tanulói abban az idő­ben nem azért tartották, hogy a szakmát­ elsz. já itsa. Ez nem volt érdeke a mesternek. Neki csupán olcsó munkaerő kellett. Az életbe induló fiatal segédnek a hosszú, keserves segédévek alatt kellett a szakmát elsajátítania­­, helye­sebben : összelopkodnia. A múlt nap a lovászi autójavító-műhelynél járva, ismét tanúi voltunk, hogyan foglalkoznak a fiatalokkal. A traktorjavító-műhelyben Bicsák Ferenc, aki kiváló munkás, nem a Saját, hanem a melléje beosztott Szunyogh Sándor tanuló ered­ményeiről beszélt. Elmondotta, hogy Szunyogh már darabbérben dolgozik, pedig még jócskán van ideje a szabadulásig. Hasonló volt a helyzet Joós Antalnál is, akinek szakmai tudásáról Ba­­zsika, Pál gondoskodik. Ma már nem a régi mesterek foglalkoznak a tanulókkal. A mostani mesterek nem hideggel, hanem szeretettel , a szakmai tudomány legcél­­ravezetőbb eszköz­ével nevelik a hozzájuk beosz­­tott, a rájuk bízott fiatalokat. Ezek a szocializ­must építő szakmunkások büszkék a fiatalok szakmai előmenetelére, eldicsekednek vele. A fia­­talok szeretik mest­ereiket. Ma öröm és büszkeség ipari tanulónak len­ni. Öröm azért, mert pártunk a legmesszebbme­nőkig gondoskodik boldog, gondtalan életükről s képzésükről s büszkeség azért, mert minden egyes fiatal tudja, hogy ők a megkezdett nagyszerű mű , a szocializmus továbbépítői.

Next