Új Zala, 1956. november (1. évfolyam, 4-22. szám)
1956-11-03 / 5. szám
2. _____ ••Öt régi politikai párt kezdte meg már működését Zala megyében Hatvan óra múlott el csupán csatri, hogy Nagy Imre, a Minisztertanács elnöke rádióbeszédében Hírül adta az ország lakosságának az egypártrendszer megszüntetéséről, a régi koalíciós pártok megalakulásáról szóló határozatot, s máris elkezdődtek megyénkben a szervezkedési munkák. Régi pártvezetők, névtelenségbe menekült lelkes párttagok álltak a szervezési munka élére, akik egykor a Kisgazdapárt, a Parasztpárt, a Szociáldemokrata Párt, a Demokrata Néppárt élén harcoltak eszményeikért, programjukért, s akikbe a dicstelenül kimúlt egypártrendszer nemcsak a szót és a meggyőző - dést fojtotta bele, hanem emberi méltóságukat, becsületüket mocskolták be a nyilvánosság előtt. Ezekben a percekben négy párt: a Független Kisgazdapárt, a Nemzeti Parasztpárt (Petőfi-párt), Magyar Szocialista Munkáspárt és a Szociáldemokrata Párt tagtoborzása kezdődött meg ,s a szervezés híreiről, az egyes pártok előzetes célkitűzéseiről az alábbi nyilatkozatokat jegyeztük fel: FÜGGETLEN KISGAZDAPÁRT — Kedden délután, nem sokkal a rádiónyilatkozat elhangzása után megalakult a Független Kisgazda, Földmunkás és Polgári Párt Zala megyei Szervező Bizottsága — tájékoztat Kámán Károly, a bizottság tagja —, melyben Bedő Károly, a kisgazdák egykori országgyűlési képviselője, továbbá Szalai László, Szigeti Árpád, Reinogh József, Kósa György, valamenynyien pártunk régi, kipróbált harcosai munkálkodnak. Egyidejűleg életre hívtuk az ifjúság kisgazdapárti szervezetét, a Független Ifjúsági Mozgalmat is, melynek szervezőbizottsága ugyancsak megkezdte működését. Beszéltünk már itt a városban régi párttagságunk tekintélyes részével, földmunkásokkal, parasztokkal, értelmiségiekkel egyaránt. Mindenhova nem tudtunk eljutni, hiszen a megye valamennyi községében volt pártszervünk, tagjaink száma negyvenezer körül járt, s pártunk 12 képviselőt adott Zalából az országgyűlés munkájához. — Programot adni ma még aligha tudunk, annak részletes kidolgozását most végzi el a párt országos vezetősége. Annyi azonban bizonyos, hogy ebben a programban csak a független, demokratikus és semleges Magyarország felépítése szerepelhet. Zászlónkra írjuk a teljes szólás-, sajtó- és vallásszabadság követelését is... Úgy gondolom, jogos a reményünk, hogy Kovács Béla, pártunk egykori főtitkára ismét komoly vezetőszerephez jut pártunk életében és az ország irányításában egyaránt... Tudomásunk szerint részt vesz a pártprogram kidolgozásában is, melyet megvitatás céljából pártunk tagsága elé terjesztünk, s a demokratikus elveknek megfelelően annak végleges elfogadása előtt mód nyílik a helyesbítésre, bővítésre is. — Hogy helyes-e a „koalícióspárt” megjelölés...? Igen, Nagy Imre így említette tegnapi rádióbeszédében, s nekem az a véleményem, hogy ez a megjelölés csak ideiglenes jellegű lehet. A magam részéről szükségét látom annak, hogy a továbbiakban pártunk részére teljes önállóság legyen biztosítva, a választáson külön, önálló listával induljunk, s önálló pártéletet élhessünk. — Az öröm és a gyász hangján üdvözöljük Zala megye dolgozó parasztságát és értelmiségét szabadságunk születésének idején. Kívánjuk, hogy mielőbb együtt örvendezhessünk annak, amit szabadságharcunk után, a zsarnokság ledöntésével elértünk. A Nemzeti Parasztpárt volt tagjai mindenkor helytálltak és egy pillanatra sem tették le a harci zászlót, de parasztságunk ügyéért mi sem tudtunk többet tenni, mint élni értük, sokszor búsulni velük. De hittel éltük át a nehéz esztendőket és hirdettük — s hirdetjük ma is — a belső és a nemzetközi békét. Álláspontom ma az, hogy azokkal a parasztpárti tagokkal, akik 1947 augusztusától nem értettek egyet pártunk politikájával és a legnehezebb időkben, a Nemzeti Parasztpárt erősödése idején visszavonultak, üljünk le beszélgetni, vizsgáljuk meg megyénkben a párt indításának előfeltételeit, és lehetőségeit. Rögzítsük véleményünket, javaslatainkat, s jutassuk el azokat az országos szervező bizottságunkhoz. — Egy bizonyos, haladó, forradalmi párt akarunk lenni, s folytatni akarjuk ezt a legszen- s tebb forradalmat továbbra is a független magyar nemzeti kormánnyal, a béke, a biztonság, a rend megteremtése érdekében. Védeni akarjuk történelmünk legnagyobb szabadságharcában most elért eredményeket, a semleges Magyarországot, azzal a kikötéssel, hogy nem akarunk többé vért ontani. Elég volt a külföldi parancsolgatásból, a magunk gazdái akarunk lenni. Ehhez viszont következetes forradalmi lendületre van szükség, s teljes egységre parasztságunk körében. Azt hirdetjük, hogy a mai körülmények között az egység az első. Ez a biztosítéka annak, hogy kiteljesedhessék a nagy nemzeti forradalom. Azt kívánjuk, hogy drága véreink hullása után meginduljon a szabad élet, a termelés, a helyes úton. Azt akarjuk, hogy művelt parasztságunkkal előbbre vigyük a demokráciát. Semmi esetre sem tartjuk sürgősnek, hogy a pártok küzdelme lekösse a forradalmi lendületet és elterelődjék a figyelem az elsődleges feladatról, teljes szabadságunk kivívásának annyira fontos kérdéséről. Szétverte hősies harcává dolgozó népünk. A történelem igazolta: nem lehetséges, hogy egy szűkkörű pártvezető klikk tartsa kezében a hatalmat, egy olyan klikk, mely szavakban a demokratizmust hirdette, a valóságban pedig elnyomta a szabad gondolatot, sőt magyarságunk, nemzeti büszkeségünk megtagadását követelte." A Magyar Szocialista Munkáspárt Ideiglenes Intézőbizottsága egyetért a dolgozók követeléseivel, elfogadja és támogatja a kormány intézkedéseit, programját és a széleskörű, nagy munkában segítségére kíván lenni a megyében megalakult önkormányzati szerveknek, a forradalmi harcokban létrejött nemzeti munkás-, paraszt- és katonatanácsoknak. Mi, magyar kommunisták, nem azonosítjuk pártunkat a volt MDP-pártvezérek diktatúrájával, elítéljük és megvetjük a sztálinista, rákosista klikkeket, akik beszéltek a tömegekről, a velük való kapcsolatról, de amikor a tömeg megjelent előttük, akkor fegyverrel akartak tárgyalni és gyáván megfutamodtak. E nagy, történelmi helyzetben minden becsületes, hazáját szerető kommunistának részt kell venni az országépítés nagy munkájában. Ezért felhívjuk a megye kommunistáit, hogy lássanak munkához. Céljaink: 1. Minden erőnkkel erősíteni és szilárdítani a nemzeti szabadságharcban kivívott népi hatalmat, a munkások, parasztok, értelmiségiek hatalmát. 2. A gyárak, üzemek, vállalatok a munkások tulajdonában legyenek és a munkások közvetlen irányításával működjenek. 3. A paraszti földtulajdont ért sérelmek orvoslása és annak biztosítása, hogy a föld a földesurak hatalmába vissza ne kerüljön. 4. Az értelmiségiek tudásuknak, képességüknek megfelelően kapjanak helyet a politikai és gazdasági vezetésben. 5. A munkások, parasztok, értelmiségiek és minden dolgozó életkörülményeinek állandó javítása. 6. Független, szabad Magyarországot, önálló nemzeti politikát. Együttműködést minden országgal, a teljes egyenjogúság alapján. SZOCIÁLDEMOKATA PÁRT A párt alakuló gyűlésén számos régi szervezeti munkás jött össze október 31-én Zalaegerszegen. A párt szervezeti életének kialakulása céljából héttagú intézőbizottságot választottak, annak elnöki tisztét Lukács Pálra, a zalaegerszegi vasútállomás dolgozójára ruházták. A párt célkitűzései határozott formában nem alakultak ki, végleges programot az országos elnökség csak Kéthly Anna bécsi hazatérte után ad ki a párttagság, s az egész nemzet részére. A főbb kérdésekben azonban már az alakuló gyűlésen sem volt a megjelentek között különbség. Megegyeztek abban, hogy olyan pártot akarnak a Szociáldemokrata név alatt, mely méltó lesz 80 esztendős múltjához, mely élesen elhatárolja magát a közelmúlt eseményeitől, mely valóban a munkásság érdekeit képviseli. Ennek érdekében általános az a vélemény, hogy azokat a régi szociáldemokratákat, akik MDP-tagokká csak az egyesüléskor váltak, zárt kapukkal várják. De akik a két párt egyesülése előtt léptek át az MDP-be, azok veszélyeztetnék a párt hagyományát, célkitűzését. A párt természetesen védi az eddigi szocialista vívmányokat, s a most kezdődő országépítést csak erről az alapról kiindulva tudják elképzelni. Természetesen ezeket a szocialista vívmányokat meg kell tisztítani a szennytől, és végre csakugyan fel kell fektetni azt a sokat emlegetett tiszta lapot. Általános véleményük az, hogy olyan pártot szerveznek, amelyben a munkások jól érzik magukat, sajátjuknak vallják és ki is állnak mellette. A Párt régi székháza itt áll Zalaegerszegen, a Kossuth Lajos utca és a Berzsenyi utca sarkán. Ezt, valamint egyéb vagyonukat szeretnék visszakapni, hogy a hit mellett a tárgyi feltételek is meglegyenek a párt további szervező munkájában. DEMOKRATA néppárt Novemberén alakuló ülést tartottak a volt Demokrata Néppárt tagjai is, s annak alapján az alábbi közleményt juttatták el szerkesztőségünkhöz: Bejelentjük a megye lakosságának, hogy a Demokrata Néppárt megalakult, célkitűzései azonosak az 1947 évi választásokéval, mely akkor Zalában teljes győzelmet hozott. Az alakuló gyűlés megválasztotta az ideiglenes megyei és városi vezetőséget, az alábbiak szerint: Elnök: Kováts Ferenc gazdálkodó, volt országgyűlési képviselő, volt országos alelnök, Zalaegerszeg; társelnökök: Horváth Ferenc gazdálkodó, volt országgyűlési képviselő Csáford, és Berkes János tanító, volt országgyűlési képviselő, Zalaszentbalázs. Alelnökök: Ebedji Kálmán gazdálkodó Zalaegerszeg és Légrády József járási forradalmi tanácselnök, Zalaszentgrót. Titkár: dr. Szabó Ferenc kisiparosok könyvelője, volt országgyűlési képviselő, Zalaegerszeg; pártügyész: dr. Szalay Gyula ügyvéd, Zalaegerszeg; pénztáros: Németh László kereskedő, Zalaegerszeg. A vezetőség munkáját 15 tagú választmány támogatja. A forradalmi tanácsok munkájában minden erőnkkel részt veszünk ésarra kérjük a párt híveit, hogy szervező munkával támogassanak bennünket. NEMZETI PARASZTPÁRT Fülöp István, a megyei könyvtár vezetője, volt parasztpárti titkár az alábbi nyilatkozatot adja: MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT . A párt ideiglenes intézőbizottsága az alábbi felhívást juttatta el lapunkhoz: Az átkos múlt nehéz láncait, az önkényt néhány nap alatt ÚJ ZALA íme, öt párt kezdte meg tehát eddig működését megyénkben, s ha végleges programmal még nem is tudnak odaállni a dolgozók elé, annyi máris bizonyos, hogy valamennyien a független, demokratikus és semleges Magyarország építését kívánják segíteni. Ezt a programot pedig valamennyi becsületes magyar ember támogatja. Megalakult a megyei Forradalmi Bizottság Megyénk dolgozóinak teljesedett kívánsága: a volt megyei tanács Kosztolányi Dezső utcai épületében november 1-én délelőtt megválasztották a küldöttek a megyei Forradalmi Bizottságot. A volt megyei Nemzeti Bizottságnak nem volt megfelelő összetétele, hiszen megalakulásakor csak pár, akkor meglévő forradalmi tanácsra és munkástanácsra támaszkodhatott. A megalakult pártok, üzemi munkástanácsokt, városi és járási forradalmi tanácsok küldték el most megbízottaikat erre a választó gyűlésre. Nehezen oldódott fel a küldöttek bizalmatlansága egymás iránt, mert az elmúlt tíz év arra is megtanította az embereket, hogy soraikba most csak olyanokat engedjenek be, akik méltóak arra, hogy a vérrel megváltott, szabad, független Magyarország felépítését megyei viszonylatban vezessék. A szélesebb körű megyei Forradalmi Tanácsba az alábbikat választották be: A megyei Kisgazda Párt részéről dr. Gelencsér Gyula ügyvédet, a Szociáldemokrata Párt részéről Lukács Pál MÁV ellenőrt, a közben Petőfi Párttá alakult Nemzeti Parasztpárt részéről Fülöp István megyei könyvtárvezetőt, a köztem Szocialista Munkáspárttá alakult Kommunista Párt részéről Busa Jánost, a Demokrata Párt részéről Kovács Ferenc kisgazdát, a zalaegerszegi Honvédség részéről Halász Ferenc századost, a a zalaegerszegi Határőrség részéről Doros László főhadnagyot, a nagykanizsai honvédség részéről Tamás József légvédelmi tüzér főhadnagyot, a nagykanizsai Határőrség részéről Málnás Lajos főhadnagyot, a lenti honvédség részéről Császár Károly századost, a Megyei Rendőrkapitányság részéről Banka Pál rendőralezredest, Nagykanizsai város Forradalmi Tanácsa részéről Majerszki Béla bányamérnököt és Varga Ferenc földművest, Zalaegerszeg város Forradalmi Tanácsa részéről dr. Fatér József orvost, Nácsin Károly földmérőt, és Pék Józsefet, a Forradalmi Tanács titkárát, a lenti járás Forradalmi Bizottság részéről Simon István gazdálkodót, Németh Károly gazdálkodót és Süket Győző ügyfélforgalmi előadót, a letenyei járás Forradalmi Bizottság részéről dr. Érsek Lajost, Ruczek Géza földművest, Vajda Kornél állatorvost, a nagykanizsai járás Forradalmi Bizottság részéről Udvari Jenő földművest és Varga Józsefet, a zalaegerszegi járás Forradalmi Bizottsága részéről dr. Möller Miklós orvost, Fekete Imre földművest, és Ebedli Kálmán földművest, a zalaszentgróti járás részéről Légrádi Józsefet, Szekszer Gyulát, Horváth Ferencet, a Budafai Kőolajtermelő Vállalat részéről Göncz István üzemvezetőt, a Lovászi Kőolajtermelő Vállalat részéről Farkas Béla mérnököt, és Szakony József technikust, a Nagylengyeli Kőolajtermelő Vállalat részéről Komornoki László bányamérnököt és Horváth Lajost, a Nagykanizsai Gépgyár részéről Kelemen István, a megyei munkástanács részéről Kiss Aladárt, a Szabad Szakszervezetek megyei intéző bizottsága részéről pedig Csendes Jánost. E széleskörű bizottság tizenhattagú végrehajtó bizottságot választott, s e tizenhattagú bizottság választotta meg soraiból elnöknek dr. Gelencsér Gyula ügyvédet, alelnöknek Szakony József technikust és Simon István gazdálkodót. Titkár Pék József lett. A nemzetőrség parancsnoka: Závoczky István, élelmezési felelős: Kiss Aladár, szállítási felelős: Lukács Pál, sajtófelelős: Fülöp István. Az egyes összekötők pedig az alábbiak: Zalaegerszeg városé Nácsin Károly, Nagykanizsáé Varjga Ferenc, nagykanizsai járásé , Udvari Jenő, lenti járásé Süikét Győző, zalaszentgróti járásé Légrádi József, letenyei járásé Érsek Lajos, zalaegerszegi járásé Borda János, a honvédségé Doros László főhadnagy. A választás után dr. Gelencsér Gyula elnök emelkedett szólásra, majd a következőkben a Forradalmi Bizottság megtárgyalta a legfontosabb közbiztonsági, élelmezési és szállítási problémákat. 1956. november 3. ........... ........ ui—»i—»■ A magyar szormány tiltakozása a szvjet csapatok magyarországi Mzdulatai miatt A magyar kormány ma három szóbeli jegyzéket intézett a Szovjetunió budapesti nagykövetségéhez. Az első jegyzék emlékeztet arra: a magyar kormány már a múlt héten felkérte a Szovjetunió kormányát, kezdjen azonnali tárgyalásokat a Magyarországon tartózkodó szovjet csapatok kivonására. A Szovjetunió kormánya annakidején ezt helyeslően fogadta, s hasonlóképpen nyilatkozott a szovjet nagykövet is a magyar miniszterelnöknél tett látogatása során. A fent ismertetett megbeszélések ellenére azonban közli a szóbeli jegyzék: október 31-én és november 1-én sajnálatos módom újabb szovjet egységek lépték át a magyar határt. A magyar kormány minden tőle telhető erőfeszítést megtett, hogy elérje e csapatok visszarendelését. Lépéseink azonban hiábavalónak bizonyultak, sőt a szovjet csapatok tovább folytatták előnyomulásukat, egyes egységek pedig Budapest körül vonultak fel. Mindennek következtében a magyar kormány 1956 november 1-én felmondta a Varsói Szerződést. A magyar kormány, véleményünk szerint a magyar—szovjet viszonynak a magyar semlegesség tiszteletben tartásán, valamint a teljes egyenjogúság, a szuverenitás, az egymás belügyeibe való be nem avatkozás elvén kell alapulnia. A magyar kormány ennek érdekében javasolja, hogy a fenti elvek alapján azonnal kezdődjenek meg a tárgyalások a Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió küldöttségei között a Varsói Szerződés felmondásának végrehajtásáról, különös tekintettel a Magyarországon állomásozó szovjet csapatok haladéktalan kivonására. A magyar kormányküldöttség tagjai: Losonczy Géza államminiszter, a küldöttség vezetője, Kővágó József, Márton András, Farkas Ferenc, Zentai Vilmos. A második szóbeli jegyzék ugyanennek a kérdésnek a katonai oldalát közelíti meg, s indítványozza, hogy a szovjet csapatok kivonását előkészítő vegyes bizottság 1956 november 2-án, tehát azonnal kezdje meg munkáját a magyar országgyűlés épületében. A magyar kormány az alábbi tagokat jelöli az előkészítő vegyesbizottságba: Erdei Ferenc államminiszter, Maléter Pál vezérőrnagy, Kovács István vezérőrnagy, Szűcs Miklós ezredes. [ A harmadik szóbeli jelentés : ismét a szovjet csapatok magyarországi hadmozdulatai ellen tiltakok. Ismételten megállapítja, hogy november 2-án, tehát a mai napon is újabb szovjet egységek lépték át a határt, birtokba véve útközben a vasútvonalakat és vasútállomásokat. Nyugat-Magyarország területén kelet-nyugat irányú szovjet csapatmozdulatok tapasztalhatók. Ez a tiltakozás kiemeli: a magyar kormány szükségesnek tartotta, hogy a Magyarország ellen irányuló lépésekről újra tájékoztassa a Budapestek akkreditált külképviseletek is vezetőit, s egyben határozottam felhívja a Biztonsági Tanács figyelmét az újabb fejleményekre. (MTI) Nagy Imre üzenete az ENSZ főtitkárához Az Egyesült Nemzetek Szervezet főtitkárának, Dag Hammarksjöld Úrnak, New York Excellenciás Uram! A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke, mint megbízott külügyminiszter az alábbi kiegészítő információkat kívánom Excellenciád tudomására hozni. November elsejei üzenetemben már említettem, hogy újabb szovjet katonai alakulatok vonultak be Magyarországra, s hogy erről a magyar kormány értesítette a szovjet nagykövetet, felmondta a varsói szerződést, kinyilatkoztatta Magyarország semlegességét és az Egyesült Nemzetek Szervezetéhez fordult Magyarország semlegességének garantálására. November másodikán a Magyar Népköztársaság kormányához újabb, pontos honvédségi jelentések érkeztek, amelyek szerint jelentős szovjet egységek lépték át az ország határát, Budapest felé vonulnak, és útközben birtokukba veszik a vasútvonalakat, vasútállomásokat, vasúti biztosító berendezéseket, stb. Jelentések érkeztek arról is, hogy Nyugat- Magyarország területén keletnyugat irányú csapatmozdulatok tapasztalhatók. Fentiek alapján a magyar kormány szükségesnek tartotta, hogy tudomására hozza a budapesti szovjet nagykövetségnek, és a Budapestre akreditált külképviseleteknek, a népköztársaságunk ellen irányuló lépéseket. A Magyar Népköztársaság kormánya egyben konkrét javaslatot tett a szovjet kormánynak a Magyarországon állomásozó szovjet csapatok viszszavonására, valamint a varsói egyezmény felmondásának végrehajtására vonatkozó tárgyalások színhelyére és közölte a magyar kormányküldöttség tagjainak névsorát. A magyar kormány ezen túlmenően javaslatot tett a budapesti szovjet nagykövetségnek: alakítsanak vegyes bizottságot a szovjet csapatok kivonásának előkészítésére. Kérem Excellenciádat, szólítsa fel a nagyhatalmakat Magyarország semlegességének elismerésére, és utasítsa a Biztonsági Tanács a szovjet és a magyar kormányt a tárgyalások azonnali megkezdésére. Kérem Excellenciádat, ismertesse a Biztonsági Tanács tagjaival a fentieket és fogadja őszinte nagyrabecsülésem kifejezését. NAGY IMRE, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke és meghatalmazott külügyminisztere. A Petőfi Párt Intéző Bizottsága október 31-én tartotta első szervező ülését. Megalakult a megyei vezetőség, amelynek fő feladata a párt újjászervezése, a volt Nemzeti Parasztpárt tagjaiból. Jelentkezni lehet a 205-ös telefonszámon. Levélben (postafiók 2.) Zalaegerszegen.