Zalai Hírlap, 1959. augusztus (4. évfolyam, 179-203. szám)

1959-08-01 / 179. szám

2. Nagy fia emlékét idézi a francia nép Párizs (MTI) Franciaország népe Jean Jauresra emlékezik a haza nagy fia születésének századik, meggyilkoltatásának 45. évfordulóján. A párizsi ünnepség csütörtö­kön este Acroissant nevű Mont­martre utcai kávéház előtt zaj­lott le. E kávéházban oltotta ki ugyanis a gyilkos merénylő re­volvergolyója a szabadság és a béke védelmezőjének életét. Jacques Duclos, a Francia Kommunista Párt Politikai Bi­zottságának tagja, a Központi Bizottság titkára mondott em­lékbeszédet. Magyar — osztrák vízügyi egyezmény Pénteken Budapesten ki­cserélték a Magyar Népköztár­saság és az Osztrák Köztársaság között a határvidék vízgazdál­kodási kérdéseinek szabályo­zásáról Bécsben 1956. április 9-én aláírt egyezményt megerő­sítő okiratait. Az Izvesztyija Nixon látogatásának pozitív jelentőségéről Moszkva (TASZSZ) Az Isz­­vesztyija »Megfigyelő» aláírás­sal kommentálja Nixon ame­rikai áléinak szovjetunióbeli látogatását. Mint a cikkíró megállapítja, a szovjet közvélemény nem­csak az Egyesült Államok moszkvai kiállításának hivata­los megnyitásában látja Nixon útjának értelmét, az amerikai alelnöknek módjában van ta­lálkozni szovjet emberekkel, eszmecserét folytathat a szov­jet állam vezetőivel. Ezek a találkozások elősegítik, hogy az amerikai politika irányítói jobban megismerhes­sék a szovjet valóságot, jobban meg­érthessék a szovjet embereket, de egyúttal elősegítik a szocia­lista államról és politikájáról alkotott bizonyos elfogult el­képzelések eloszlatását is. A szovjet közvélemény szerint — emeli ki az Izvesztyija — az am­erikai alelnök látogatásá­nak meg le­sz az eredménye, és hozzájárul a szovjet-amerikai kapcsolatokban felgyülemlett bizalmatlanság és gyanakvás eltüntetéséhez. A szovjet emberek — foly­tatja a lap — örömmel fogad­ták az amerikai alelnöknek azt a kijelentését, hogy a világ­békét okvetlenül meg kell őrizni. Az emberek az ameri­kai államférfiaktól nem csak a béke fontosságának hangoz­tatását, hanem a katonai tá­maszpontok megszüntetésére irányuló felhívást is szeretnék hallani. Olyan tetteket is vár­nának tőlü­k, amelyek enyhít­hetik a nemzetközi feszültsé­get. Ezt várja az amerikai ve­zetőktől a világ közvélemé­nye, de erről nem nyilatkozik Nixon úr. Az Izvesztyija a továbbiak­ban elítéli bizonyos köröknek és sajtószerveiknek azon pró­bálkozásait, hogy az amerikai alelnök látogatását éppen el­lenkező célokra használják fel, vagyis a gyanakvás és a bizal­matlanság szítására, s a nem­zetközi politikai légkör mérge­zésére. Elegendő példának fel­hozni erre a hírhedt «rab nem­zetek hetének» megszervezé­sét. De vajon mi célt szolgál az is, hogy az amerikai sajtó elhallgatta Hruscsovnak az amerikai kiállítás megnyitása alkalmával mondott beszédét, vagy hogy a Hruscsov és Ni­xon beszélgetéséről készült te­levíziós adást célzatosan hasz­nálják fel­!? A józan értelemnek felül kell kerekednie, írja befejezé­sül az Izvesztyija , s előbb­­utóbb diadalmaskodnia kell a Szovjetunió és az Egyesült Ál­lamok viszonyában is. Hazánk népe és kormánya minden tőle telhetőt megtesz a két ország viszonyának megjavításáért. Most az amerikai vezetőkön a sor. (MTI) A Pravda kommentárja (Folytatás az 1. oldalról.) kapcsolatban számukra kedve­zőtlen visszhangja miatt — va­lamilyen módon leplezni pró­bálják követeléseiket. A nyu­gati hatalmak nem kevesebb, mint öt esztendőben javasol­ják megállapítani a Nyugat- Berlinre vonatkozó egyezmény érvényét. Naumov kommentárjában ki­emeli újságíró köröknek azt a megállapítását, hogy a Nyugat a maga «béketervében» mind­össze két és féléves határidőt tűzött ki a legbonyolultabb nemzetközi kérdések egész komplexumának megoldására. Most viszont csupán a berli­ni kérdés rendezésére ötéves határidőt indítványoz. Mind­emellett — mint a New York Herald Tribune írja — a nyu­gati hatalmak nyugat-berlini jogait «a legcsekélyebb mér­tékben sem szabad csorbítani, vagy módosítani. »Az ötéves határidő után pedig — írják a lapok — ismét össze kell ülniök a minisztereknek és dönteniök kell, hogy vagy meghosszabbít­ják a megállapodás érvényét, vagy új egyezményt kötnek, de szerintük a nyugati hatal­mak megszállási jogait az új egyezményben is érintetlenül kell hagyni. Ezt a nevetséges javaslatot — hangsúlyozza Nau­mov — a berlini kérdésben fog­lalt nyugati álláspont «újab­b elemének« próbálják feltüntet­ni. A Pravda tudósítója a követ­kező megállapítással fejezi be kommentárját: A nyugati ha­talmak ország-világ előtt ki­nyilvánítják, hogy nem kíván­ják a nyugat-berlini kérdés megoldását megegyezéses ala­pon. (MTI) . ­lad­aras Várható időjárás szombat estig: A napt­ali felmelegedés gyengülése. Fel­­hőátvonulásoik, sok helyen, főképpen az ország nyugati felében további esők, zivatarok, mérséke­lt,­­időnként megélénkülő szél. Vágható legalacso­nyabb éjszakai hőmé-sék1e£ keleten 16—1^), nyugaton 13—16 l­egmagasabb napp­ali hőmérséklet szombaton kele­ten 24—27, nyugaton 20—23 fok kö­zött. Távolabbi kilátások: szeles, hűvös idő, kisebb esőkkel. Kína még nagyobb ugrásra lendül RÉSZLETEK A­ KOZSIN RIPORTJÁBÓL «­Chen Csang Csi Jüe», azaz «Termelj többet és takarékos­kodj!«, ma ez a négy szó sze­repel legsűrűbben a pekingi lapok hasábjain. Ez a négy szó tarkállik mindenütt a falakon, a távíró- és hirdetőoszlopokon. Ez a harci jelszava a 18 millió torma acélért, 380 millió tonna szénért, az áramtermelés, a gép- és szerszámgépgyártás, va­lamint más ipari termékek nö­veléséért versenyző kínai mun­kásoknak. A népi Kína új nagy gazdasági ugrásra készül. Egy év alatt megtü­bbszörözőldik a termelés A várható nagy ugrás mére­teit már abból is megítélhet­jük, hogy a 32 legfontosabb ipari termék közül 17-ből (szénből, acélból, kőolajból, műtrágyából, különféle gépek­ből stb.) másfélszer, sőt egyik­­ből-másikból kétszer annyit, vagy még ennél is többet gyár­tanak, mint tavaly. Ezt a nagy és nehéz feladatot javarészt, nem új vállalatok üzembehe­lyezése révén oldják meg (bár sok új gyárat építenek), hanem úgy, hogy a működő vállalatok megnövelik termelésüket. Az idén üzembehelyezett bányák például csak 30 millió tonnát termelnek majd az előirány­zott 380 millió tonna szénből. Hasonló az arány a kohászat­ban. Minden dolgozó kollektíva konkrét feladatokat tűzött ma­ga elé. Az utóbbi időben erő­sen korszerűsítik a meglévő berendezést, kivált a kohászat­ban és a széniparban. Az új berendezések egy részét a meg­lévő vállalatok műszaki újjá­alakítására és kibővítésére használják fel. Napirendre ke­rül a munkaigényes folyama­tok, a kézierővel végzett nehéz munkák gépesítése. A kínai dolgozók az elmúlt években, kivált tavaly, gazdag tapasztalatokat szereztek, s lé­nyegesen emelték szakképzett­ségüket. Soha még ilyen nagy méretekben nem folyt a dolgo­zók általános és műszaki kép­zése. A Kínai Szakszervezetek Országos Szövetségének egyik vezetője, Feng Li-jün közölte, hogy Kínában ma minden har­madik munkás termelő mun­kája mellett elemi vagy közép­iskolát végez. A kohászok indították meg azt a tömegmozgalmat, amely­nek célja: a berendezés jobb kihasználása révén növelni és gazdaságosabbá tenni a terme­lést. A múlt év végén a kínai kohászat már odáig jutott el, hogy a közepes és nagy kohók egy köbméter hasznos térfogat­ra eső nyersvas termelése or­szágos átlagban 14­87 tonnát tett ki. Ugyanekkor a Martin-ke­mencék 1 négyzetméterre eső átlagos termelése 781 tonna volt. Ezek világviszonylatban is igen számottevő eredmények. Gyorsolvasztás a kohászatban A penghszi vasmű és sang­­haji 3. sz. acélgyár munkásai a verseny zászlóvivői. Az ország északkeleti részén lévő pengh­szi vasmű már 40 éves és be­rendezésének javarésze elavult, de azért a kohászok mégis 2,15 tonnára, majd a közelmúltban már 2,58 tonnára emelték a hasznos térfogat 1 köbméterére eső nyersvasgyártást. A sang­­haji olvasztárok a Martin-ke­mencék 1 négyzetméterére eső termelését 13 tonnára növel­ték. Példájuk országszerte köve­tésre talált. A kínai nép nem­rég örömmel értesült arról, hogy az ansaniák, akik fontos szerepet játszanak a kínai ko­hászat továbbfejlesztésében, májusban 1024 tonnával több nyersvaasat, s 867 tonnával több acélt olvasztottak, mint áprilisban. Tért hódít a gyorsolvasztás módszere. Ansanban az eredeti tervek szerint 15 óránként csa­polták volna a legnagyobb Martin-kemencét. Az olvasztá­sok 12—10 órára csökkentették ezt az időt. A 12. sz. közepes Martinkemence olvasztárai nemrég országos csúcsot állí­tottak fel 1 5 óra 20 perces ol­vasztási idővel. A kínai iparfejlesztés másik fő iránya idén a kőszénterme­lés lényeges növelése. A terv előirányozza, hogy a szénterme­lést a tavalyihoz képest 110 millió tonnával növeljék. Ez kétszerese annak, amennyivel az egész ötéves tervidőszakban növekedett a széntermelés. A múlt év végén, amikor Kína messze maga mögött hagyta széntermelésben Ang­liát, és világviszonylatban a harmadik helyre került, az or­szág főbb bányáiban naponta 960 000 tonnát hoztak felszínre. A folyó év első hónapjaiban a napi átlagos széntermelés már 1 millió 130 000 tonnára emel­kedett ezekben a bányákban. sárkány képét láttam. A kínai mitológiában a sárkány a le­győzhetetlen erőt személyesíti meg. A kínai bányászok meg­­nyergelték a sárkányt, kemé­nyen fülönfogták és erősen tart­ják a kezükben. Lenn a föld alatt olyan emberekkel talál­koztam, akiket mintha az ak­natornyon látott sárkányt meg­lovagoló hősről mintáztak vol­na. A »nagy ütközet« napján láttam őket. Így nevezik a ki- ,­nai bányákban azokat a na­­­­pokat, amikor tömegméretek­ben kezdik alkalmazni mind­azt, amivel addig csak a leg­tapasztaltabb munkások kísér­leteztek. Az akna ezen a napon 4800 tonna szenet küldött a fel­színre, holott általában 3000 tonna a teljesítménye, pedig rendszeresen túlteljesíti a ter­vet. Megtudtam, hogyan szü­letett meg a győzelem. A dolog nyitja az volt, hogy a legtöbb brigád ezúttal a szénfejtés ha­ladó kétciklusos módszerét al­kalmazta. Egyre több korszerű géppel és berendezéssel szerelik fel a kínai szénbányákat. De a gép­ellátás még mindig nem tud lépést tartani a gyorsan nö­vekvő szükségletekkel. A Csindszki kombinát bányái idén például legalább tíz vil­lanymozdonyt igényeltek a megnövekedett földalatti szál­lításhoz, de csak egyet kaptak. Erre maguk gyártottak tíz vil­lanymozdonyt a javítóműhe­lyekben. Ezt tapasztaljuk országszerte. Mély értelme van a «Chen Csang Csi Jüe!« — »Termelj többet és takarékoskod!» jel­szónak. A­­kínai munkások erős akarattal minden nehézséget le­győznek és eredményesen har­colnak országuk iparosításáért, a szocializmusért. Jó termést hozott a Rajkai-féle géppel szeretett gabona A brüsszeli világkiállításon nagy sikert aratott Rajkai Pál gabonaszeletelő gépe. A találmány lényege, hogy a gép ket­tévágja a gabonaszemet és azt a felét, amely csíraképes, el­vetik, a másik felét pedig megőrlik. A múlt év őszén a gombai Kossuth Termelőszövetke­zetben kísérletképpen két kísérleti parcellát jelöltek ki, ösz­­szehasonlításul 5 holdon szeletelt gabonát, a másik öt holdon pedig szokvány vetőmagot vetettek. A szeletelt magból szilár­dabb rugalmasabb szárú növény nőtt, termése megadta a hol­danként 1 15 mázsát. Mint a termelőszövetkezetekben elmondották, az ősszel kétszáz holdon vetnek búzát. Az erre szükséges 200 mázsa szokvány vetőmag helyett a Rajkai-módon szeletekből 100 mázsa is elegendő. MOST VÁSÁROLJON a Zala megyei Népbolt leértékelt ruházati cikkeket árusító boltjában mélyen leértékelt árakon cipőt — szandált selymet — kartont NÉHÁNY AJÁNLATUNK: Női bőrtalpas borjúbox félcipő 140,— Női pórótalpas félcipő, borjúbox 163,— Női pórótalpas papucscipő 120,— Női crepp-talpas félcső, borjúbox 190,— és 230,— Ft Férfi krepp-talpas félcipő, borjúbox 270,— Férfi pórótalpas félcipő, borjúbox 150,— és 270,— Ft Férfi pórótalpas vikkendcipő 130,— Férfi szandál, dupla bőrtalpú 175,— Emprimé selyemruhanyag métere 24,—­ és 28,— Ft Piké karton ruhaanyag métere 24,— Flokon ruhaanyag métere 20,— Mintás santung ruhaanyag métere 24,— és 28—, Ft Fehér és színes zsebkendők 7,80 Selyem puplia 25,— Konyharuha és pohártörlő 13,— és 16,— Ft Len törülköző 18,— és 22,­— Ft Keresse fel boltunkat Zalaegerszegen a Rákóczi út 1. sz. alatt, ahol igen nagy választékból vásárolhat leértékelt áron. ZALAI HÍRLAP Modern módszerek a bányákban Nemrégiben a Csinhszi Kom­binát bányáiban jártam (Hopej tartomány). Néhány órát töl­töttem 700 méter mélységben. Az aknatornyon 5 méter hosszú 1959. augusztus 1. Nemzetközi filmfesztivál Moszkvában Beszélgetés Vlagyimir Szurínnal, a „Moszfilm“ stú­dió vezérigazgatójával, a moszkvai Nemzetközi Filmfesztivál szervezőbizottságának elnökével Közeleg a moszkvai Nemzet­közi Filmfesztivál megnyitásá­nak napja. Ismeretes, hogy a filmfesztiválra augusztus 3— 17. között kerül sor a Kreml színházában, amely így rövide­sen a világ filmművészeti fó­rumává változik. V. Szurin vezérigazgató a fesztivállal kapcsolatban a kö­vetkezőket mondotta: — A szovjet filmművészet állandó résztvevője a nemzet­közi fesztiváloknak, amelyek már hagyományossá váltak a nemzetközi filméletben. Csu­pán 1958-ban 25 ország nem­zetközi filmfesztiváljain mu­tattak be szovjet filmeket, ame­lyek közül sokat díjaztak és díszoklevelekkel tüntettek ki. Most pedig a szovjet filmgyár­tás dolgozói látják vendégül külföldi kollégáikat. A szovjet filmgyártás dolgo­zói a háború utáni években szoros kapcsolatot létesítettek külföldi kollégáikkal, s több koprodukciós filmet készítettek velük. A franciákkal közösen ké­szül a «Normandia—Nyeman» című film, a kínai kollégákkal pedig »Keletről fúj a szél« cím­mel színes szélesvásznú filmet forgatunk. A szovjet filmgyár­tás dolgozói sikeresen együtt­működnek indiai, albán, finn, lengyel, román és bolgár kollé­gáikkal is. Moszkvában és a többi szovjet városban rend­szeresen mutatnak be külföldi filmeket. Az elmúlt években a Szovjetunióban megrendezték a Kínai Népköztársaság, Cseh­szlovákia, India, Lengyelország, Magyarország, Franciaország, az Egyesült Arab Köztársaság, Finnország és más országok filmjeinek fesztiválját és ün­nepi hetét. Reméljük, hogy eredményes valóra válthatják­ az Egyesült Államok és a Szovjetunió 1958 novemberé­ben aláírt filmcsere egyezmé­nyét is. A szovjet filmgyártás dol­gozói a moszkvai Nemzetközi Filmfesztivál megrendezésével erősíteni és fejleszteni kíván­ják alkotó kapcsolataikat és együttműködésüket a külföldi filmgyártási dolgozókkal és a filmművészet segítségével is erősíteni akarják a különböző nemzetek kölcsönös megérté­sét. A moszkvai Nemzetközi Filmfesztivál jelvényén a világ jóakaratú embereinek szívéhez közelálló szavak állnak: «A hu­manista filmművészetért, a bé­kéért, és a népek közötti ba­rátságért». — Hogyan zajlik majd le a fesztivál?_____________ — A filmművészet e kiemel­kedő ünnepének minél jobb megszervezése, a számos kül­döttség és vendég fogadása cél­jából külön bizottságok ala­kultak, amelyeket a szovjet filmművészet legkiválóbb sze­mélyiségei — G. Alekszandrov, Sz .Geraszimov, Sz. Jutkevics stb. irányítják. A szervező bizottság több mint 60 országnak küldött meg­hívót. Minden ország — akár kicsiny, akár nagy, akár fej­lett, akár fejletlen a filmgyár­tása — egy egész műsort be­töltő­­játékfilmet és két, más műfajhoz tartozó rövidfilmet küldhet a moszkvai fesztivál­ra. A fesztiválnak a Filmprodu­cerek Nemzetközi Szövetsége által jóváhagyott szabályzata szerint minden résztvevő ország hivatalos küldöttséget meneszt­­het a fesztiválra. A szervező bizottság ezenkívül a világ szá­mos országából kimagasló film­művészeket hívott meg Moszk­vába, hogy mint díszvendégek vegyenek részt a fesztiválon. Eddig a következő országok­ jelentették be részvételüket: Ausztria, Bulgária, Nagy-Bri­­tannia, Magyarország, Vietnam, Dánia, a Német Demokratikus Köztársaság, Olaszország, In­dia, Indonézia, Irak, Kanada, a Kínai Népköztársaság, a Ko­reai Népi Demokratikus Köz­társaság, Hollandia, az Egye­sült Arab Köztársaság, Len­gyelország, Románia, Tunisz, Franciaország, Finnország,­ Csehszlovákia, Svédország és Japán. Részt vesz a fesztiválon­ az ENSZ titkársága filmügyi osztályának képviselője és a velencei filmfesztivál bizottsá­ga is. A fesztivál filmjeit nemcsak a Kreml színházában fogják bemutatni, hanem a legnagyobb moszkvai filmszínházakban, a »Fórumban« és az »Udornyik­­ban« is. A művészi körök szá­mára a Film Központi Házá­ban rendezik meg a fesztivál filmjeinek társadalmi bemuta­tóit. — Milyen díjakat ____ osztanak ki?___________ — A fesztivál legjobb film­jei számára különböző díjakat­ alapítottak. A «Nagy Arany­­díj»-jal a legkiválóbb, egész, műsort betöltő játékfilmet fog­ják kitüntetni. Három »Arany­­díj«-at alapítottak a kiváló­­művészi értékekkel rendelkező egész műsort betöltő filmek ju­talmazására. Tíz »Ezüstdíj«-at osztanak ki a legjobb doku­mentum, rajz és báb, s ifjúsági, filmek között, valamint a leg­kiválóbb rendezői munkáért,­ forgatókönyvért és női alakítá­sért, a legjobb filmzenéért és­­operatőri munkáért. A díjazott filmeket egyúttal­ díszoklevéllel tüntetik ki. A Szovjet Filmművészeti Dolgo­zók Szövetsége megállapította a «Kritika díját» is. A szervező bizottság jóvá­hagyta a fesztivál zsűrijét,, amelyet széles képviseleti ala­pon hoztak létre. — Milyen egyéb rendezvé­nyek kísérik a fesztivált? — Számos szakmai megbe­szélésre is sor kerül, hogy a különböző országok filipsyár­­tási szakemberei kicserélhes­sék véleményüket és megvitat­hassák a filmgyártás időszerű­­kérdéseit. A fesztivál napjaiban Moszk­vában szélesre tárulnak a szín­házak, hangversenytermek, múzeumok kapui, hogy a kül­földi küldöttségek és vendégek­ megismerkedhessenek a szov­jet népek kulturális és művé­szeti életével. A Film Házá­ban a fesztiválon nem vetített filmekből bemutató sorozatot szerveznek a külföldiek számá­ra. E vetítéseken megjelennek a szerzők és a neves filmszak­emberek is. A moszkvai fesztivál idején a Szovjetunióban megrendezik a Film Napját. A filmszínhá­zakban, parkokban, klubok­ban, és kultúrpalotákban meg­szervezik a filmművészeti dol­gozók találkozóit a nézőközön­séggel és sok kiváló filmet fog­nak vetíteni. Szilárd meggyőződésünk,, hogy a moszkvai filmfesztivál­ jelentős esemény lesz a világ népeinek életében és hozzájá­rul nemes céljaink eléréséhez. EDDIG CSAK BUDAPESTEN VÁSÁROLHATÓ Gardénia, kozmetikai cikkek a­ megye kozmetikai szaküzleteiben is kiphatók. RÜZS KÖLNI KRÉM 182­8

Next