Zalai Hírlap, 1959. augusztus (4. évfolyam, 179-203. szám)

1959-08-01 / 179. szám

1639. augusztus 1. Legalább annyi következetességet a végrehajtásnál, mint amennyit a tervek elkészítésénél Értékes munkaterveket készítettek a zalaszentgróti járás pártszervezetei Az elmúlt hetekben a zalaszentgróti járás minden alapszervezeteiben párttaggyű­lésre hívták össze a kommu­nistákat. A napirend minde­nütt a pártszervezet előtt álló feladatokat vitatta. Pontosab­ban: megtárgyalták a kong­resszus előtti időszak feladatai­nak munkatervét. Időben és sze­mélyre szólóan meghatároz­ták, hogy a pártszervezet előtt milyen feladatok állanak és ezek végrehajtásáért ki lesz a felelős. A megvitatott és elfogadott ér­rvek papíron rögzítik mind­azt, amit egy-egy alapszerve­zetnek az elkövetkező hónapok­ban el kell végeznie, hogy a pártalalpszervezetek tevékeny­ségét ténylegesen a közelgő pártkongresszus szelleme has­sa át. A járási pártbizottság appa­rátusa csupán néhány elvtárs­ból áll A kis létszám lehetet­lenné teszi, hogy rövid idő alatt minden alapszervezethez eljus­sanak és ott tartalmas útmu­tatással könnyítsék meg az alapszervi pártvezetőség mun­káját. Az alapszervezeteknek azonban mindenütt segíteni kellett, hogy biztosítsák az ala­pos felkészülést. Ezért tapasz­talt, de más területen dolgozó párttagok társadalmi munká­ban egészítették ki a pártappa­rátust. Jelenleg 45 Tapasztalt kommunista látogatja az alap­szervezeteket, méghozzá mind­egyikük állandóan ugyanazt a szervezetet az elkövetkező hó­napokban. Ők segítették az alapszervezetek vezetőségeit a munkatervek elkészítésében is. A társadalmi aktívák jó sze­replését máris lemérhetjük, ha mérlegre tesszük a pártszerve­zetek terveit. Még a gyenge alapszervezetekben is olyan munkaterv készült, amelynek megvalósulása ma még le sem mérhető javulást eredményez­het a kommunista kollektívák tevékenységében. A zalaszentgróti já­rás pártszervezeteinek munka­tervében első helyen szerepel a párt belső életének erősítése, a párt szervezeti, eszmei, po­litikai egységének szilárdítása. Ezért szinte mindenütt a veze­tőségválasztó taggyűléseiket a tagság egészének mozgósításá­val kötik egybe. A bírálat és önbírálat gyakorlati alkalma­zásával arra törekednek, hogy változást idézzenek elő a kifo­gásolható magatartást tanúsító párttagoknál. Nagy gondot for­dítanak arra, hogy a pártok­tatásiba lehetőleg a párttagság nagy részét bekapcsolják. A pártvezetőség, különösen a párttitkár személye számotte­vően befolyásolja a falusi párt­munkát. Természetes tehát, hogy a tagság a döntésnél fi­gyelembe veszi a p­ártonkívü­­liek véleményét is, és úgy hoz­za majd meg határozatát. Ez­zel hozzájárulnak a párt tö­megkapcsolatainak erősítéséhez és a pártszervezet tekintélyének növeléséhez. Egyébként a pártszervezetek munkájának jelentős részét — a tervek mindezt világosan tük­rözik — a párt és a tömegek kapcsolatainak, a lakosság köz­ti politikai munka megjavítá­sának szelleme hatja át. Ezt a célt szolgálja az olyan kezde­ményezés, mint amellyel a Za­laszentgróti tégagyárban talál­koztunk: kisgyűléseket szervez­nek a kongresszus előkészítése során. A tézisekkel megismer­tetik az egész munkáskollektí­vát és kikérik véleményüket. Hasonló elgondolásokkal talál­kozhatunk a községekben is. Például a türjei községi alap­szervezet mun­katerve kimond­ja: A mi feladatunk az érdek­lődés felkeltése a kommunis­tákon kívül a község lakossá­ga körében a kongresszus és annak tézisei iránti, hogy a pártonkívüliek is érezzék a kongresszus nagy jelentőségét. Ezt a célt szolgálja a kustányi kommunisták határozata is, amely kimondja, hogy folyama­tosan biztosítani kell a dolgo­zók ügyes-bajos ügyeinek elin­tézését. A törmegkapcsolato­k javítását célozza a munkater­veknek a tömegszervezetekkel foglalkozó része is. E téren a korábbi hónapokhoz viszonyít­va, jelentős változást eredmé­nyezhet a tömegszervezetek pártirányításána­k megjavítása. A legtöbb pártszervezetben szinte újjáéledt az ifjúsággal való foglalkozás. Amíg­­az el­múlt hónapokban alig-alig akadt példa a KISZ szerveze­tekkel való törődésre, addig je­lenleg jóformán nincs párt­­szervezet, mely ne tűzte volna ki célul az ifjúsággal való sok­kal nagyobb mérvű foglalko­zást. Hasonló tapasztalatok vannak a többi tömegszerve­zetekkel is. A termelőszövetkezetekkel való törődés, a szocialista me­zőgazdaság eszméjének propa­gálása, a szövetkezetek ered­ményeinek ismertetése nem le­het kampányfeladat. S ha ed­dig valahol az volt, az a kom­munisták gyengeségéből fa­kadt. Jelenleg minden tervben ott szerepel, hogy a pártszerve­zetek az eddiginél jóval na­gyobb politikai segítséget nyúj­tanak a szövetkezeteknek, is­mertetik eredményeiket, nép­szerűsítik őket. Ugyanakkor gondoskodnak arról is, hogy magát a tsz-t segítse a pártszer­vezet belső problémáinak meg­oldásában. Már a július végi taggyűlé­sek mérlegként szerepeltek, amikor is megkeresték a kom­munista kollektívák gyenge pontjait. Az őszinte jóakarat és javítókészség, amely áthatja az alapszervezetek készülődését, számos javaslattal járul hozzá a szervezeti élet megerősítésé­hez. Az a terv, melyet már az alapszervezetek elfogadtak, biz­tosítja, hogy a vezetőségi ülése­ket, taggyűléseket rendszere­sen megtartsák, s ezzel a párt­élet rendszerességét megvaló­sítsák. A sok helyi sajátosság mel­lett szintén általános vonása a terveknek, hogy személy sze­rint bíznak meg elvtársakat egyes feladatok elvégzésével. Igaz, itt elsősorban a vezető­ségi tagokról van szó, de mégis pozitív ez a törekvés, hisz alapjában helyes elvekre igyek­szik építeni a pártmunkát. A jelenlegi elgondolá­sok sokat lendíthetnek a párt­életen, ha legalább olyan kö­vetkezetesség érvényesül a megvalósításnál, mint elkészí­tésénél. Ebben ugyanúgy, ahogy eddig, segíthetnek a já­rási aktívák, és akkor minden alapszervezet — elmondhatjuk — méltóan készül pártunk so­­ron következő kongresszusára, és hozzájárul annak sikeréhez. Több csoportra le­hetne osztani a regge­li és esti munkásvo­natokon naponta uta­zó vidéki dolgozókat, aszerint, hogy ki mi­vel tölti idejét az uta­zás alatt, így meg le­hetne említeni hor­goló-, olvasó-, kereszt­rejtvény fejtő-, kártyá­zó-, vitatkozó- és pletykáló csoportokat. Az utóbbi napokban egy újabb, kedves kis csoport is feltűnt a mun­kás vonatokon. Megjelentek az első táskarádiósok. Nem hiába 800, 600 és 350 forintra csökkent a kis rádiók ára. S egy hét alatt közel húsz darab fogyott el belő­­lük a zalaegerszegi szaküzletekben. A táskarádiókat zömmel vidéki fiatalok vásá­rolták, akik naponta utaznak és hordják magukkal a készülé­ket. Útközben kitart­ják antennáját a vo­nat ablakán, s szól a tánczene, közvetíti a híreket, az időjárásje­lentést. A készülékek szá­ma napról napra nö­vekedik. Idestova kedvenc időtöltés lesz vonaton a »­rádiózás«.­­ Egy minden nap utazó pókaszepetki fiatalember is táska­rádióval a kezében jelent meg egyik este a vonaton. Barátai, is­merősei körülrajong­ták. — Klassz lesz, meg­hallgatjuk a tánczenét — mondta az egyik ipari tanuló. — Kapcsold már be »Szilvi« — sürgette a ■másik fiú. És szorgoskodtak, segítkeztek, ügyesked­tek a fiatalok. Egyik lehúzta az ablakot, a másik kinyújtott kar­ral tartotta a légáram­lattól le-lehajló an­tennát, a harmadik fogta a készüléket, s a tulajdonos,a göndör­hajú «Szilvi» kényel­mesen tekergette jobbbra és balra az állomáskeresőt. Meg­szólalt a kis «táska». — Merre jártál teg­nap este ... — hallat­szott a népszerű slá­ger dallama. Mindannyian közel­dugták fülüket a rá­dióhoz, mert bizony a vonat kerekeinek csattogása erősebben hallatszott, mint a tánczene. — Majd ha megáll az állomáson, akkor jobb lesz — jelentette be a szépét­ki fiú. S bevonták az anten­nát. Ezután minden állomáson kitartották újra, s mint akik so­ha nem hallgattak még rádiót, úgy vár­ták a kis doboz min­den hangját. — 10 óra 46 perc — közölte a bemondó és a fiúk kórusban ismé­telték. A kocsi min­den utasa karórájára nézett. Ellenőrizték, állították a pontos időt. A »rádiós fiú« ha­zaért. Barátai utána kiáltották a vonatról: — Reggel is hall­gatjuk ám! S így van azóta majdnem minden nap. Szól a kis rádió a pe­ronon, a fülkében, s egyre több szólal meg még ezután a többi vonatokon is. A fejlődés, az élet­­színvonal emelkedése hozza magával a vo­natra e kedves kis rá­diókat, s talán azt is megérjük majd, hogy beteljesül az egyik a­li­­bániai ipari tanuló ki­jelentése: —­ Ép majd táska­televíziót vásárolok. S. M. Rádió a vonaton ZALAI HÍRLAP A Felőli Tsz tagjai a Balatonság Vasárnap, napsütötte, szép idő esetén útra kelnek a zala­­szentbalázsi Petőfi Termelőszö­vetkezet dolgozói vagy százan, két tömött autóbusszal és a na­pot a Balaton mellett töltik. Megérdemlik, hogy egy napot kellemes pihenéssel töltsenek el ott, ahol régen a dologtala­­nok süttették magukat. A szentbalázsi fiatalok és öregek jó munkát végeznek az idei nyáron. Az aratásnak már a végén járnak, az építkezéseknél gyorsan magasodnak a falak, reggeltől estig asszonyok, lá­nyok csoportjai hajladoznak, hogy a kukorica-, cukorrépa­földön minél kevesebb legyen a gaz. Ez a kirándulás jutalom. Az anyagiakat a termelőszövet­kezet fizeti. A szentbalázsiak ellátogatnak Hévizre is, meg­­fürdenek a gyógyfürdőben, majd átutaznak Badacsonyba, megízlelni a kéknyelűt, meg a többi borfajtát. Jó szórakozást kívánunk a termelőszövetkezet minden kiránduló öregjének és fiataljának! 77 ezer forint hasznot „hozott“ a zalabéri szeszfőzde Alig egy hónapja, hogy laka­tot tettek a zalabéri Vörös Csil­lag Termelőszövetkezet szesz­főzdéjére. No, nem­­véglege­sen«, csak az őszi főzési szezon kezdetéig. A főzde az elmúlt év októberétől működött. Az idén szeptemberben kezdődik a munka. A szeszfőzde több, mint 100 hektoliter kitűnő mi­nőségű pálinkát adott a nép­gazdaságnak a főzési idény vé­géig, emellett a szövetkezetnek is biztos, jelentős jövedelem­­forrása. A Vörös Csillag pa­rasztjainak 77 000 forint be­vétele származott a pálinkafő­zésből. A magas jövedelem a főzde két dolgozója, Buzgó La­jos és Aczél József jó, lelkiis­meretes munkáját dicséri. 16 irányban halad a párt művelődéspolitikai határozatának valóra váltásáért folyó munka Az elmúlt év decemberében hozta meg nagyjelentőségű ha­tározatát az MSZMP megyei bizottsága a megye kulturális helyzetéről és feladatairól. A határozat részletes elemzését adja az iskolai nevelő-oktató munka, a népművelés színvona­la emelésével kapcsolatos ten­nivalóknak. A megyei pártbi­zottság határozatának alapján, annak iránymutatásával ké­szültek el a járások, városok, üzemek és községek 3 éves művelődési tervei. Helyes községi tervek A közelmúltban alkalmam nyílt több tervet átolvasni, ta­nulmányozni, mit tesznek egy­­egy községben azért, hogy a művelődéspolitikai irányelvek 3 éven belüli megvalósításával emeljék a megye lakosságának általános műveltségi, kulturális színvonalát, s ezekkel hozzájá­ruljanak öntudatos, tiszta vi­lágnézetet valló embertöme­gek neveléséhez. Egy néhány kivételtől elte­kintve az érződik a községi tervekből, készítőik ismerik a község általános helyzetét, he­lyesen határozzák meg a leg­fontosabb tennivalókat, a tár­gyi feltételek biztosítását, a munka tartalmi színvonalát, il­letően egyaránt. Több község terve, a gellénházat különös­képpen, de a zalalövői, bődei, andráshidai, s még nagyon sok részletesen kifejti, milyen mód­szerekkel kívánják megvalósí­tani a kitűzött célokat az álta­lános iskolai oktató-nevelő munka színvonalának emelését, a falvak lakói világnézetének formálását, a műveltség kor­szerű ismeretekkel való kiegé­szítését, a dolgozók általános műveltségének emelését, egy-két esetben találkozni el­nagyolt, csak néhány anyagi részt, vagy a tennivalók felü­letes, általános vonatkozásban való meghatározását tartalma­zó tervvel. Ezekkel kapcsolat­ban az szükséges, hogy a ter­veket felülvizsgáló művelődés­­ügyi szervek nyújtsanak min­denre kiterjedő, részletes segít­séget azok alapos átdolgozásá­hoz. Igaz, minden terv csak any­­nyit ér, amennyit megvalósíta­nak belőle, de ugyanígy áll a fordítottja is. Csak jól megala­pozott, a lehetőségeket híven tükröző tervek alapján való­síthatók meg azok a feladatok, amelyeket a párt művelődési politikájának irányelvei meg­os­tároznak. Reális anyagi elképzelések Több községben széles mére­tű társadalmi megsegítési ak­ció indult a művelődési prog­ram megvalósításáért. Iskolák, művelődési házak építésére va­ló törekvés tapasztalható szin­te mindenütt. Néhány esetben jóval az anyagi lehetőségeken túl terveztek, s ezeknek felül­vizsgálata sürgősnek látszik. A legtöbb tervből érződik azon­ban, hogy az anyagi feltételek megteremtésénél, a reális lehe­tőségeket, a község anyagi ere­jét fgyelembe véve alkották meg azokat. Több községben bizottságo­kat hoztak létre egy-egy rész­feladat megvalósítására, meg­erősítették, újjáválasztották, új erőkkel frissítették a művelő­dési otthonok vezetőségét. Eze­ken a helyeken nem egyetlen ember, a kultúrház igazgatója, hanem egy tettrekész kollektí­va munkálkodik a fáin kultu­rális felemelkedéséért. A következtetés Tíz—tizenöt művelődési terv áttanulmányozása után már lehet általános következtetése­ket levonni. S ezek azt tükrö­zik, helyes irányt szabtak a feladatok megoldásához. Alig 3. Szalai Sándor, a Budafai Kő­olaj­termelő Vállalat termelő­­mestere igen jelentős újítást dolgozott ki. Megoldotta a ke­rettyei olaj rétegrepesztéshez történő felhasználását. A rétegrepesztés homokhor­dozó folyadékához eddig buzsá­­ki olajat használtak. Ennek a szállítási költsége egy kútnál 10 ezer forintba került. A szál­lítási költség tehát egy évben legkevesebb félmillió forint volt, de ugyanennyi Lovásziban is­. Az újítás kidolgozásához se­gítséget nyújtottak a műszaki vezetők, elsősorban Barabás András és Lőrincz Jánosné mérnökök. Sikeres a kísérlet A legnagyobb örömükre már az első kísérlet jól sikerült. A Szalai elvtársék­ által össze­állított homokhordozó folyadék felhasználásával végzett réteg­repesztés után az egyik kút ter­melése megtízszereződött. A kút addig 300 literes napi terv­vel termelt. A repesztés után időszakosan 3500 liter a kút na­pi termelése. — Már öt kísérlet volt — mondotta Szalai elvtárs —, s mind igazolta, hogy a kerettyei olajjal előállított folyadék jobb, mint a buzsáki. Homok­hordozása kiváló, s szeretik a kútjavítók is, mert biztonságo­sabb vele a munka. Síkosabb, nem ragad be a szerszám. Ju­­ratovics Aladár mérnök elvtárs, a kútjavító részleg vezetője egy szovjet módszert is kipróbált ezzel a folyadékkal. A rétegfe­nék tömítése nélkül béléscső­ben repesztett. A tömítés tete­mes költségeit megtakarítot­ták, ugyanakkor a kút 2600 li­teres napi terve helyett azóta 10—11 ezer litert termel, 1 milliós megtakarítás A kísérletek még folynak annak megállapítására, hogy az új homokhordozó mennyivel hasznosabb a termelésre, mint a buzsáki olajjal előállított fo­lyadék. A buzsáki olaj szállí­tási költsége pedig máris meg­takarításban jelentkezik, amely Bázakerettyén és Lovásziban egy év alatt egymillió forint Megoldották a kerettyei olajjal történő rétegrepesztést Egymillió forint megtakarítás szállítási költségekben Műemlékké nyilvánították a zalaegerszegi Hencz-malmot. Az öreg épület tatarozását rövidesen megkezdik. Két kulturális hír — A csehszlovákiai Mlada Fronta kiadásában jelenik meg Jaroslav Putik cseh író Lelki­ismeret című könyve J. R. Op­­penheimerről, az atombomba egyik megteremtőjéről. A könyv a tudós életével, sorsá­val, vívódásaival foglalkozik. — X — — Meyerbeer levelezését és naplóját, a nagy komponista végakarata értelmében csak most, száz év után hozták nyil­vánosságra. A hagyaték értékes Heine, Berne, Goncourt, Du­mas, George, Sand, Rossini, Liszt, Chopin, Berlioz, Gounod, Verdi és Wagner-leveleket tar­talmaz. j­eleinkbel) I­t érzik magukat Fonyódon a zalai pajtások Megérkeztek a zalai pajtások a fernyőd— bélatelepi táborba. A tábor lakói kilenc napot tölte­nek itt, és már az első napon is nagyon jól érezték magu­kat. Sok-sok élményben van részük, így emlékezetes ma­rad a szovjet primirokkal való testvéri találkozás, akik a szomszédos táborban nyaral­nak. A találkozás alkalmával műsort rendeztünk, táncokkal, mókás játékokkal, versenyek­kel. Igen élénken telnek a napok. Valamennyi táborlakó elége­dett az ellátással. Valamennyi­en egészségesek, sokat fürde­­nek, napoznak. A fegyelemre is sokat adnak, és vigyáznak egymás holmijára. Szabó Árpád Bűnös meggondolatlanság és vagy 18 kévét belehordtak a sáros gödörbe. Közvetlen a gödör mellett volt egy halom fenyőgally, de ahhoz hozzá sem nyúltak. Sze­rintük attól nem jött volna ki a gépkocsi. Én úgy gondolom, hogy az ilyen emberek nem­csak a kenyérrel bánnak így. Kele György vb-tag Belezna Reméljük, hogy a Zala megyei Építőipari Vállalat vezetői megfelelő felelősségrevonást alkalmaznak az illetékes gép­kocsiszemélyzet ellen és megelőzik a hasonló eseteket. (A szerk.) Érdemesnek tartom, hogy kö­­­­zöljek egy esetet, hiszen ke­nyérről van szó. A beleznai pe­dagóguslakás építéséhez kez­dett az Építőipari Vállalat. Az anyagot szállító tehergépkocsi július 15-én délután megsül­­­lyedt a Beleznára vezető föld­úton. Erre a kocsirakodók ne­kiestek az út mellett learatott­­ gabonának, amely Kele Jánosé.

Next