Zalai Hírlap, 1965. július (21. évfolyam, 153-179. szám)

1965-07-01 / 153. szám

2 Péter János külügyminiszter Londonba utazott Budapest. (MTI). Péter János külügyminiszter M­i­­­chael Stewart brit kül­ügyminiszter meghívására szerdán reggel néhány napos hivatalos látogatásra London­ba utazott. Búcsúztatására a Ferihegyi repülőtéren megjelent d­r. Csanádi György közle­kedés- és postaügyi miniszter, Mód Péter, a külügymi­niszter első helyettese, Szi­lágyi Béla külügyminisz­terhelyettes és a Külügymi­nisztérium több vezető mun­katársa. Ott volt a búcsúzta­tásnál H. M­ Charless, Nagy-Brittannia és Észak-Ír­­ország Egyesült Királyság bu­dapesti nagykövetségének ide­iglenes ügyvivője és a nagy­­követség több tagja. Péter János külügyminisz­ter elutazása előtt a követke­zőket mondotta a sajtó képvi­selőinek: — Várakozással tekintek a londoni látogatásra és az otta­ni megbeszélésekre. Azzal a reménnyel utazom, hogy a vé­leménycsere sokféle tekintet­ben hasznos lehet a jelenlegi nemzetközi helyzet vonatko­zásában. Keresni fogom és ta­nulmányozni akarom az angol külpolitikának azokat az ele­meit, amelyeket egy olyan or­szág, mint a Magyar Népköz­­társaság komolyan figyelembe vehet a jelenlegi nemzetközi helyzet veszélyes gócainak enyhítésére és az európai kér­dések megoldására irányuló törekvéseiben. Bár a két or­szág kapcsolatai mindenféle tekintetben állandóan fejlőd­nek, bizonyos vagyok benne: kölcsönösen nagy figyelmet fordítunk arra, hogy milyen területeken lehet kapcsolata­inkat — a két ország és a nem­zetközi helyz­et javára — to­vább fejleszteni. London. (MTI). Péter János magyar külügyminiszter, mint a brit kormány vendége, há­romnapos látogatásra London­ba érkezett. Ez az első magyar külügyminiszteri látogatás Angliában 1919 óta. Péter János szerdán találko­zott Wilson miniszterelnök­kel a Downing Street 10-ben, majd részt vett azon az est­ebéden, amelyet Stewart külügyminiszter adott tiszte­letére a Lancester-palotában. A magyar külügyminiszter csütörtökön és pénteken meg­beszéléseket folytat majd a külügyminisztériumban. Ülést tartott a VDK minisztertanácsa Hanoi­ (TASZSZ). A Viet­nami Tájékoztatási Iroda je­lentése szerint a VDK Minisz­tertanácsának legutóbbi ülé­sén összegezték az első féléves állami terv és költségvetés végrehajtásának eredményeit, s megvitatták a második fél­éves terv és költségvetés vég­rehajtásával kapcsolatos fel­adatokat és intézkedéseket. A Minisztertanács közlemé­nyében rámutat, hogy a viet­nami nép a folyó év első hat hónapjában jelentős eredmé­nyeket ért el az amerikai ag­­resszorok elleni harcban és az állami terv teljesítésében. A közlemény hangsúlyozza, hogy a Minisztertanács a termelés növelésére, a katonai erők fo­kozására irányelveket dolgo­zott ki, feladatokat és intézke­déseket tűzött ki és felhívta az ország népét, hogy töreked­jen újabb eredményekre mind a munkában, mind pedig a harcban. Saigon­ (MTI): A Dél-Viet­­namban állomásozó amerikai haderők parancsnokságának szóvivője bejelentette, hogy amerikai és délvietnami harci repülőgépek szerdán rakéták­kal és bombákkal támadtak célpontokat a VDK területén. A támadó gépek pilótái azt je­lentették, hogy egy hidat le­romboltak, egy másikat meg­rongáltak, megrongáltak to­vábbá egy vasúti szerelvényt, két folyami bárkát. Két dél­­vietnami repülőgép röpcédulá­kat dobott le a demarkációs vonaltól mintegy 1íz kilomé­terrel északra fekvő Ha Tinh helységre. Heves harcok Dél-Vietnamban Az AFP s­aigoni jelentése szerint szerda reggel óta a kö­zép-vietnami fennsíkon heves harcok dúlnak. A szabadság­­harcosok Phu Bon tartomány­ban bekerítettek egy délviet­­nami egységet, és meg nem erősített hírek szerint hatal­mukba kerítették a Saigontól 320 kilométerrel északkeletre fekvő Thuan Mon városkát. A terület felett elrepülő egyik amerikai felderítő gépet a sza­badságharcosok lelőtték. A be­kerített kormánycsapatok fel­mentésére délvietnami ejtőer­nyősöket vetettek be­ A dél­vietnami parancsnokság a ren­delkezésére álló valamennyi vadászbombázót bevetette Thoun Mon körzetében. Meg­figyelők szerint a Dong Xoai vidékén június 9 ás 12 között lezajlott csata óta, amelyben a saigoni diktatúra csapatai és az amerikaiak súlyos vere­séget szenvedtek, a legnagyobb ütközet van kifejlődőben. Egy amerikai szóvivő szerint befejezettnek tekinthető a Sai­gontól észak—északkeletre le­vő „D”-zóna ellen hétfőn meg­indított amerikai—dél-vietna­mi—ausztráliai kombinált hadművelet. Nyugati tudósí­tók egyöntetűen megállapít­ják, hogy a sok hűhóval beha­rangozott akció úgyszólván semmi eredményt sem hozott. ­ lengyel belbiztonsági szolgálat beolvadt a hadseregbe Varsó. (MTI) Marian Spy­chalski marsall honvédélmi miniszter és Mieczyslaw Mo­czar belügyminiszter közös napiparancsban közölte, hogy július 1-i hatállyal — a kor­mány idevonatkozó határozata értelmében — az eddig a bel­ügyminisztérium hatáskörébe tartozó belbiztonsági alakula­tokat a néphadsereg köteléké­be olvasztották be. A napiparancs megállapít­ja, hogy a belbiztonsági szol­gálat az elmúlt húsz év alatt a nép szolgálatában teljesítet­te kötelességét. Ma, amikor a legutolsó szejm-választások után az egész nép ismételten hitet tett a népi hatalom és a szocialista rendszer mellett, megszűnt a belbiztonsági szol­gálat eddigi szerepe. ZALAI HÍRLAP és Pál Prágába utazón Ilku Pál művelődésügyi mi­niszter — a prágai spartakiád alkalmából — Cesimir Cisar csehszlovák iskola- és műve­lődésügyi miniszter meghívá­sára szerdán a csehszlovák fő­városba utazott. A miniszter búcsúztatására a Nyugati pá­lyaudvaron megjelent a Műve­lődésügyi Minisztérium és a Külügyminisztérium több ve­zető beosztású munkatársa, s ott volt Frantisek Pisek, a Csehszlovák Szocialista Köz­társaság budapesti nagykö­vete is. (MTI). Nehéz helyzetben az algériai kormány Algír (MTI) Algírban a ked­di nap nyugalomban telt el, este sem volt semmiféle tün­tetés­ A kulcsfontosságú he­lyekre kirendelt rendőrséget is visszavonták röviddel éjfél előtt. Hivatalos közlés szerint uta­sítást adtak ki arról, hogy a rádióamatőrök azonnal szün­tessék be adásaikat. Buteflika algériai külügy­miniszter magához kérette az Algériában működő nagykö­veteket, hogy közölje velük: „Algéria nem engedi meg, hogy bárk­i is beavatkozzék belügyeibe”. A külügyminisz­ter által összehívott nagykö­vetek listája nem került nyil­vánosságra, diplomáciai kö­rökből annyit meg lehetett tudni, hogy a francia és az amerikai nagykövet nem volt jelen a figyelmeztetés közlé­sekor. Az algériai forradalmi ta­nács, amelynek összetételét eddig még nem hozták nyil­vánosságra, 15 tagból áll, s ezek között 11 katona, a négy civil pedig a következő négy miniszter: Buteflika, Medegh­­rn, Belkaszem és Bumaza — írja tájékozott forrásra hivat­kozva az AFP. Hozzáteszi, le­hetséges, hogy közreműködés­re kérik fel Ferhat Abbaszt, az algériai ideiglenes kormány volt elnökét és Rabah Bitatot, Ben Bella első kormányának volt miniszterelnökhelyettesét. Ferhat Abbasz azonban — folytatja a francia hírügynök­ség — politikai feltételeket szabott közreműködéséhez, amelyek a következők: több­­párt­rendszer és választások megtartása. Az új kormány nehéz hely­zetben van, mert a burzsoázia olyan vezetőinek együttműkö­dését, mint amilyen Ferhat Abbasz, csak az egypártrend­­szerről való lemondással biz­tosíthatja, de ha kitart mel­lette, ezzel egyes baloldali erőknek, elsősorban az algé­riai szakszervezeti szövetség­nek a jelentőségét csökkent­­heti. Kairó. (MTI. Ali Bhutto pa­kisztáni külügyminiszter ked­den este megérkezett Kairóba. Mint már jelentettük, Bhutto megérkezésére várva halasz­tották el a „kis csúcs” újabb tanácskozását szerdára. A kairói sajtó első oldalon közli a „kis csúcs” híreit, és kommentálja annak jelentősé­gét. Az Al Akhbar megállapítja, hogy az eddigi tanácskozások Nasszer, Lukarno, Csou En-laj között éppúgy, mint Sasztri in­diai miniszterelnök és Ajub Khan pakisztáni elnök kairói megbeszélései jelentős ered­ményekkel jártak, amelyek erősíteni fogják az afro-ázsiai nemzetek jövőbeni kapcsola­tait. (49.) Néhány nappal később az orvos az egyik újságban meg­látta Bruce Reynolds őrnagy­nak, a megszökött postara­bló­­nak az arcképét. Úgy tűnt ne­ki, hogy hasonlít ahhoz a kül­földihez, aki nála járt Észle­letét rögtön jelentette a né­met rendőrségnek, az pedig to­vábbította a jelentést London­ba. Másnap a német lapok öles címbetűkkel, első oldalukon közölték: Az egyik angol pos­tarabló 50 000 márkáért új ar­cot akart csináltatni egy ham­burgi orvosnál! A hír bizonyára Bruce Rey­nolds őrnagyot lepte meg a legjobban. Ugyanis hamaro­san kiderült, hogy dr. Bäcker rejtélyes páciense egy tudat­­hasadásban szenvedő dán egyetemi hallgató volt, akit időközben egy elmegyógyin­tézetben kezelés alá vettek. Az egyik nürnbergi szállo­dában valóságos hajsza játszó­dott le, amíg letartóztattak egy gyanús vendéget. A letar­tóztatás után a nürnbergi rendőrség az Interpol útján büszkén jelentette Londonba. Elfogták James White posta­rablót. A letartóztatott férfi való­ban feltűnően hasonlított a körözött James White posta­rablóra. A rendőrség gyanú­ját még megerősítette, hogy az illető egy exotikus külsejű, sö­tét bőrű, fekete hajú nővel és egy kisgyermekkel együtt szállt meg. Amikor a rendőrök elvezették a szállodából, ki­tépte magát közülük, és futás­nak eredt. Az egyik rendőr fi­gyelmeztetésül utána lőtt. A szökevényt végül is utcai járó­kelők fogták el. Ám hamarosan kiderült, hogy nem postarablót, hanem egy angol kereskedőt tartóz­tattak le. A túlbuzgó nürnber­gi rendőrség kénytelen volt egy nap alatt két delikvensé­től is bocsánatot kérni a té­vedésért- Ugyanis egy nappal előbb egy kanadai egyetemi tanárt tartóztattak le posta­rablóként. Vesztegetési kísérletek A bűnper öt hónappal a pos­tarablás után, 1964. januárjá­ban kezdődött. Rögtön a tár­gyalás megnyitása után szen­zációs bejelentés hangzott el- Ugyanis Karin Field, a letar­tóztatott Brian Field ügyvéd felesége közölte a bírósággal, hogy két nappal azelőtt fel­kereste egy ismeretlen férfit és felajánlotta, hogy 3000 font­tal megvesztegeti az egyik es­küdtet. Ő rögtön értesítette az aján­latról Butler detektív-főfel­­ügyelőt, s amikor az illető még egyszer jelentkezett, a rendőrség letartóztatta. Az egyébként kérlelhetetlenül szi­gorú Butler azonban hama­rosan szabadlábra helyezte. A sajtó ebből a körülményből arra a következtetésre jutott, hogy az illetőt voltaképpen a rendőrség küldte Karin Field­­hez, hogy beugrassá. A tárgyalás során még egy vesztegetési kísérlet került szóba. Az egyik esküdt ugyan­is bejelentette, hogy ismeret­len személyek „nagyon sok pénzt” kínáltak fel neki, ha a vádlottak bűnössége ellen sza­vaz. Természetesen visszauta­sította az ajánlatot (F­olytatjuk.) Az angliai postarablás hiteles története Aláírták a szovjet—jugoszláv közös közleményt Moszkva (TASZSZ). A Szov­jetunió Legfelső Tanácsának Elnöksége, a szovjet kormány és az SZKP Központi Bizott­sága szerdán a nagy Kreml­­palotában fogadást adott Jo­­szip Broz Tito jugoszláv elnök tiszteletére-A fogadáson megjelentek a kommunista párt és a szovjet kormány vezetői, a társada­lom, a tudományos és a kultu­rális élet képviselői, a diplo­máciai képviseletek Moszkvá­ban akkreditált vezetői. A Szovjetunió Legfelső Ta­nácsának Elnöksége Joszip Broz Titónak, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztár­saság elnökének, a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége fő­titkárának, Jovanka Broznak, a jugoszláv küldöttség tagjai­nak és a kíséretükhöz tartozó személyiségeknek, akik részt vettek a német fasiszta bitor­lók ellen vívott harcban, át­nyújtotta azt a jubileumi em­lékérmet, amelyet a Nagy Honvédő Háborúban aratott győzelem 20. évfordulója al­kalmából létesítettek. Az emlékérmeket Anasztasz Mikojan, a Szovjetunió Leg­felső Tanácsa Elnökségének elnöke nyújtotta át szerdán a Kremlben. Szerdán a Kremlben Leo­­nyid Brezsnyev, az SZKP Köz­ponti Bizottságának első tit­kára, Anaszitasz Mikojan, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének elnöke és Joszip Broz Tito, a Jugoszláv Kom­munisták Szövetségének főtit­kára aláírta a szovjet—jugosz­láv közös nyilatkozatot. Moszkva. (TASZSZ). A Kremlben, a kongresszusi pa­lotában szerdán szovjet—ju­goszláv barátsági gyűlést tar­tottak. A gyűlésen Mikojan, a Szov­jetunió Legfelső Tanácsa El­nökségének elnöke és Tito ju­goszláv államfő mondott be­szédet. 1985. Július 1. KÖZLEMÉNY a KGST Végrehajtó Bizottságának leningrádi ülésszakáról Leningrád (TASZSZ) A KGST titkársága közleményt adott ki a KGST végrehajtó bizottságának Leningrádban megtar­tott 18. ülésszakáról­ A felek megállapodtak, hogy a közle­mény a lapokban egyidejűleg, július 1-én jelenik meg. A közlemény szövege a következő: • A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának végrehajtó bizottsága 1965. június 25-től 29-ig Leningrádban tartotta 18. ülésszakát. Az ülésszakon részt vett Sz. Todorov, a Bolgár Népköz­­társaság Minisztertanácsának elnökhelyettese; D. Simunek, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság miniszterelnökhelyet­­tese; P. Jaroszewicz, a Lengyel Népköztársaság Miniszter­­tanácsának elnökhelyettese; Apró Antal, a Magyar Forra­dalmi Munkás-Paraszt Kormány elnökhelyettese; D. Dombo­­zsav, a Mongol Népköztársaság Minisztertanácsának elnök­­helyettese; H. Meuser, a Német Demokratikus Köztársaság állami tervbizottságának elnökhelyettese; G. Radulescu, a Román Népköztársaság Minisztertanácsának elnökhelyettese és V. Novikov, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnök­­helyettese. Az ülésszakon Apró Antal magyar megbízott, a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány elnökhelyettese elnö­költ. A végrehajtó bizottság meghallgatta a végrehajtó bizott­ság irodájának tájékoztatóját, amely összegezte a KGST tagországok előzetes elgondolásait népgazdaságuk és gazda­sági kapcsolataik fejlesztésére vonatkozólag az 1966—1979 közötti időszakban; meghallgatta továbbá az iroda össze­foglalóját a KGST tagországok között lefolyt kétoldalú kon­zultációk eredményéről. A KGST-tagországok között 1966—­ 1970. évi népgazdasági terveik összehangolása érdekében le­folyt kétoldalú konzultációk lehetővé tették, hogy a KGST tagországok előre megegyezzenek kölcsönös áruforgalmuk­ban, megállapodjanak gazdasági együttműködésük olyan egyéb kérdéseit illetően, amelyek nagy jelentőségűek a gaz­dasági fejlesztési terveik további kidolgozása szempontjából.­­ A végrehajtó bizottság megállapította, hogy létrejöttek a szükséges feltételek az említett időszakra szóló hosszúle­járatú kereskedelmi és más gazdasági egyezmények meg­kötéséhez-A végrehajtó bizottság megvitatta a KGST deviza és pénzügyi kérdésekkel foglalkozó állandó bizottságának tájé­koztatóját a gazdasági együttműködés nemzetközi bankjá­nak 1964-ben végzett tevékenységéről. Ebben az évben elő­ször alkalmazták a gazdasági együttműködés nemzetközi bankja keretében a KGST tagországok között átszámítási rubelben történő sokoldalú elszámolások rendszerét. A bank a KGST tagországok között átszámítási rubelben történő sokoldalú elszámolások központjává vált és 1964-ben körül­belül 23 milliárd átszámítási rubel értékű külkereskedelmi elszámolást és egyéb fizetést tett lehetővé. A bank meg­kezdte a betétek gyűjtésére és elhelyezésére vonatkozó mű­veleteket, valamint a szabadon átváltható valutában történő hiteloperációkat is. A végrehajtó bizottság javasolta, hogy a KGST tagorszá­goknak a bank tanácsában helyet foglaló képviselői az első év tapasztalatai alapján tegyék meg a szükséges intézke­déseket a bank tevékenységének fejlesztésére és tovább­ javítására. A végrehajtó bizottság megvizsgálta azokat a javaslato­kat, amelyeket a KGST gépgyártási állandó bizottsága ter­jesztett elő a textilipari gépek és felszerelések gyártásának szakosítására és az 1966—1970 közötti időszakban történő kölcsönös szállítására vonatkozólag; megvizsgálta továbbá az erdőgazdasági gépek és néhány nagyfontosságú fakitermelő gépfajta gyártásának szakosítására és kölcsönös szállítására vonatkozó javaslatokat. A végrehajtó bizottság több mint 200 fajta textilipari gép és felszerelés, valamint több mint 30 fajta erdőgazdasági és fakitermelő gép gyártásának szakosí­tására vonatkozólag fogadott el ajánlásokat. Az ülésszakon tájékoztató hangzott el arról, hogyan hajt­sák végre a KGST 15. ülésszakának határozatait, amelyek a KGST tagországokban 1970-ig építendő tengeri szállítóflotta hajótípusaira vonatkoztak. A tájékoztatót megvitatva, a vég­rehajtó bizottság megállapította, hogy a KGST gépgyártási és közlekedési állandó bizottsága az 1962—1964 közötti idő­szakban jelentős munkát végzett a KGST tagországok ten­geri szállítóflottájának hajótípusai kérdésében. Ez a munka lehetővé tette, hogy meghatározzák a javasolt tengeri szállí­tóhajó-típusok alapvető műszaki és üzemeltetési sajátságait, kidolgozzák a tengeri szállítóhajó-típusok terveinek elkészí­téséhez és megépítéséhez szükséges dokumentációt. Az ülés­szakon jóváhagyták a KGST tagországokban 1970-ig elkészí­tendő fő tengeri szállítóhajó-típusok listáját. A végrehajtó bizottság ülésszakán megvizsgálták a gazda­sági együttműködés folyó kérdéseit is, s ezekkel kapcsolat­ban megfelelő javaslatokat és határozatokat fogadtak el. Az ülésszak a testvéri barátság és a teljes kölcsönös meg­értés légkörében folyt le.

Next