Zalai Hírlap, 1971. október (27. évfolyam, 231-257. szám)
1971-10-03 / 232. (233.) szám
2 Mit ígér az AGROKER? Visszatekintve az év eddig eltelt időszakára, általában elmondható, hogy a korábbi éveknél kevesebb gondot jelentett a mezőgazdasági üzemek alkatrész ellátása — főleg az aratás idején. Ezúttal néhány munkagép kivételével összehasonlíthatatlanul jobb volt e téren is az ipar és a kereskedelem munkája, mint a megelőző esztendőben. Amíg egy évvel korábban hiánycikk volt a traktor, most sokkal kiegyensúlyozottabb volt az ellátás. Az eLátó vállalat vezetői szerint erő- és munkagépekből ezután sem lesz hiány, sőt a jövő évben is kielégíthetik a mezőgazdasági üzemek igényét. RS—09-es, DT—75-ös traktorok jelen pillanatban is a vásárlók rendelkezésére állnak, de kapható a vállalatnál D—4—KB és UE—50-es, valamint Zetor traktor is. A különböző típusú pótkocsikból ugyancsak nincs hiány. Ezek még az őszi betakarításnál segítségükre lehetnek a gazdaságoknak, akár az SZK—4- es kombájnok, amelyek adapterrel felszerelve a kukorica betakarítását gyorsíthatják. Az alkatrészellátás némi javulása ellenére is sok problémát vet fel. Különösen a csehszlovák gépek ■ alkatrész utánpótlása kíván javítani valót. Az egyébként is hiányos ellátást még csak fokozza, hogy a külföldről beszerzett gépekhez egy éven át nem gondoskodik a külkereskedelem alkatrészről. Pedig a tapasztalatok igazolják, hogy ez idő alatt is kisebb-nagyobb hibák előfordulnak. Az alkatrész előállítással megbízott gépjavító állomások fokozódó termelésétől némi javulást vár az ellátó vállalat a jövő esztendőben, de végleges megoldásra csak 1973-ban lehet számítani. Akkor is csak úgy, ha tovább fokozzák a gépjavítók az alkatrészek gyártását. Valamit az is segítene a biztonságosabb ellátáson, ha a mezőgazdasági üzemek azt a gyakorlatot folytatnák mint a gépek beszerzésekor, s már ebben az évben bejelentenék a következő esztendőre szükséges alkatrész igényüket. Igaz, az lenne legjobb, ha a vállalat mindenkor kielégítené a mezőgazdasági üzemek szükségletét — tehát nem az elosztó kereskedelem jellemezné munkájukat —, de ha más nincs, el kell fogadni ezt az ajánlatot. HALAI HÍRLAP Bővül a gyermekbútorok választéka A Lenti Fém-, Fa- és Szolgáltató Ktsz negyedik ötéves tervében megvalósuló berurházások között a faipari részleg bővítése is szerepel. Az új, 1440 négyzetméter alapterületű üzemrész építése jól éli, a helyi Építőipari Ktsz november végére szeretné befejezni a még hátralevő munkálatokat. Nemcsak külsőségeiben, hanem belső felszereltségében, modern technológiájában is újat jelent ez a csarnok, hiszen új gépek érkeztek, s a már meglevő faipari gépparkból is csak a korszerűbbeket helyezik itt el. A kereskedelem és a fogyasztók régi kívánsága valósul meg akkor, ha beindul az új részlegnél a termelés, ugyanis a kisz faipari részlege a gyermekbútorok gyártását is itt végzi. Az üzemszerű termelés feltételei adottak: igény van a gyártmányra, a gyártóeszközök megfelelő színvonalúak, a szakember-ellátottság jó. Külön tervező csoportot hozott létre a ktsz, mely a gyermekbútorok különböző típusait hivatott megtervezni.Ezzel párhuzamosan növelték aközépvezetői állományt, s két faipari mérnököt alkalmaztak a speciális feladatok elvégzésére. A Szabadság-híd születésnapja A múlt század kilencvenes éveinek elején Budapesten nagyszabású városrendezési terv készült, akkor jelölték ki a pesti Vámház és a budai Gellért tér között felépítendő dunai híd helyét. Addig csak három híd ívelte át a folyót: az 1849-ben felavatott Lánchíd (az angol Clark fivérek alkotása), az 1875-ben elkészült Margit-híd (a párizsi Gouin cég építette) és az egy évvel ezután befejezett déli Összekötő Vasúti-híd (Feketeházy János főmérnök tervezte, Cail és társa párizsi cég építette). A Vámház-téri híd — később Ferenc József hídnak nevezték el — építése 1894-ben kezdődött és jól két év múltán fejeződött be. A tervezésre kiírt pályázaton — mint húsz évvel korábban — ismét Feketeházy János elképzelését fogadták el. A megváló ks- írásban Czekélius Aurél és Nagy Virgil építészek működtek közre. Ez a híd volt az első, amely teljesen a hazai tudomány és munka együttműködésével jött létre. Az akkori tudományos írások különös jelentőséget tulajdonítottak annak, hogy míg korábban a látványos városi hidakon a hegesztett vasszerkezeteket a tervezők igyekeztek elrejteni különböző fém és kőburkolatok alá, az új híd büszkén viselte vasfúd jellegét. A híd ívei és a kapuzatok formáiban egységbe ötvöződött a konstrukció és az esztétikum. Az új híd 365 méter hosszú lett, 20 méter 10 centi széles és 6102 tonna vasat foglalt magába. A főtartók mindkét végén 600—600 tonna nyersvasat helyeztek el. Ez, mint a mérleg két serpenyője, egyensúlyban tartja az építményt. Akkoriban még a gyalogos átkelők is vámot fizettek minden hídon. A megnyitás idején jelent meg egy képeslapban az aktuális vicc: — Egy krajcár a vám — állták útját az egyik sétálónak. — Micsoda, én fizessek vámot? Nem vagyok ökör! — tiltakozott. — Ha az új ökör volna — mondta tisztelettudóan a vámos — akkor többet fizetne. A hidat fél évszázad múltán, a második világháborúban, tüzérségi lövedékek erősen megrongálták — 28 helyen érte találat — később 1945 január 17-én a Pestről kiszorított náci seregek utóvédei a mintegy 140 méteres középső részt felrobbantották. A főváros felszabadulása után a szovjet hadsereg műszaki alakulatai, magyar munkások segítségével, huszonöt nap alatt uszályokra és faoszlopokra épített átkelőhelyet ácsoltak a híd helyén. Tíz hónapig állt ez az ideiglenes híd, majd a Kossuthhidat követően a Szabadsághad újjáépítése volt a felszabadulás után a magyar hídépítők második legnagyobb vállalkozása. Bizonyos átalakításokat, korszerűsítéseket hajtottak végre rajta, de az eredeti formáját megőrizték. Az a több tízezer ember, aki naponta átkel rajta, talán nem is gondol rá, hogy a hídnak is van születésnapja. Pedig van: a Szabadság-híd 75 éves. V. F. : A 75 éves budapesti Szabadság-híd Késik az átadás Beszámoló a zalaegerszegi Rákóczi út korszerűsítéséről Egyik kesernyés humorú olvasónk panaszos levelében annak kért bennünket, hogy a Rákóczi út korszerűsítését próbáljuk meg legalább Luca napjára befejeztetni. A munkák még tavaly kezdődtek, és azóta az ott élő lakók feszülten figyelték a dolgok alakulását. Szinte együtt éltek az építőkkel, lesték a menetközbeni problémákat. Márpedig abból volt elég. Egy út korszerűsítése nem kis feladat,, menetközben ezerféle akadály nehezíti a kivitelezőt a munka végzésében. Mi is újra megnéztük hát az utcát. A beszélgetéskor az egyik illetékes vezető „ázsiai” állapotoknak nevezte a Mártírok útjától a Vizsla-árokig terjedő szakaszt Valóban nagy rendetlenség volt ott, viszont egyáltalán nem találtunk ázsiai népsűrűségre jellemző munkáshadat. Pedig egy közúti jelzőtábla is hirdette, „építkezés”. No, de félre a tréfával. A zalaegerszegi városi tanács építési osztályán kapott információ szerint a KPM Közúti Igazgatósága illetékes nyilatkozni ezügyben, mert ő a beruházó. A beruházó elégedett . A tapasztalatok szerint a munkálatok úgy állnak, hogy a Gasparich utcáig az aszfaltozást megcsinálják október 10-ig. Tehát a forgalmat az útra lehet terelni — mondja Zsiborás József, igazgató. Megtudtuk még, hogy a kérdéses szakaszon még vannak közművesítési problémák, az érintett vállalatok azonban ígéretet tettek az akadályok elhárítására. A további szakasz építésére — a Gasparich utcától a Lenin útig — a kitűzött határidő október 15 volt. Azonban már most látszik, hogy egyhónapos csúszás várható. Ennek oka a beruházó szerint közművesítési probléma. A beruházó szerint az alvállalkozók mindent elkövettek, hogy határidőre elkészítsék a közművesítéseket, azonban a közbejött objektív nehézségek miatt ezt nem tudták teljesíteni. Telefonon felkerestük az Észak-zalai Víz- és Csatornamű Vállalatot. A telefonnal Agg Ferenc, takony vele:• Agg elvtárs! A Rákóczi úti korszerűsítéssel kapcsolatban van-e a vízműnek valami elmaradt munkáta? — Tudomásom szerint nincs. A Mártírok útjától a Gasparich útig leszámláztuk a végzett munkát, a visszaigazolást meg is kaptuk. Most rendelték meg tőlünk a további, Lenin útig tartó szakasz elkészítését. A következő alvállalkozó a Zala megyei Távközlési Üzem volt. Igaz, csak közvetve, mert a munkák java részét a pécsi hálózati építők végezték. Az Aranyi János és Dózsa utcánál akadályozza az padékvíz bekötési problémák vannak, csak ezután lehetne elvégezni a homokozást és betonozást. — Azt tudjuk vállalni, hogy a Gasparich utcáig az aszfaltozás valóban elkészül a megállapodás szerint,hiszen a betonra a közbülső „binder” réteget elterítettük, a felső takaró réteg felhordása van hátra. A szakaszhoz szükséges mintegy 550 tonna massza az uzsai keverőtelep nem egészen egynapi teljesítménye, két nap alatt a helyszínre szállítható. Ha nem jön közbe semmi probléma, október 4-én már kész is lesz az aszfaltozás, útépítést a fellépett postai kábel. Németh Ferenc üzemvezető azt a választ adta, hogy ha a Közúti Építő Vállalat a megrongált vezetékeknél besegít a földmunkába, akkor elvégzik a csőszakaszok építését, hogy a KÉV-et a bajból kisegítsék. Arra nincs lehetősége a postának, hogy a kábelfektetést is megoldja, mert nincsenek felkészülve, anyagbeszerzéssel együtt talán tavaszig is elhúzódna amunka. Tehát így áll a dolog. Lesz út, csak később. A lucaszéke még másproblémát is rejt magában, nevezetesen a kooperáció hiányát. Egy, kicsit jobb együttműködéssel sok akadályt elkerülhettek volna. Takáts Sándor — Valóban nagyon kellemetlen, hogy a vállalt határidőre nem tudjuk átadni a forgalomnak az utat, de nem tehetünk róla. A 110 méteres szakaszon közművesítési problémák vannak, viszont a betonozás már október 10-ig nem kötne meg mondta Kovács József, a Zalaegerszegi Közúti Építő Vállalat termelési osztályának vezetője. Elmondta, hogy áthidaló megoldásként szó lehet egy betoncsík üzembeállítására, egyirányú forgalom létesítésére. Természetesen ehhez rég szükséges más hatóságok beleegyezése is. A kivitelezők szerint szennyvíz és csak az aszfaltoz. És az alvállalkozók Időpont: 1971. október 1. délelőtt 10 óra. Csak a tábla jelzi, hogy útépítés folyik a Rákóczi Út elején. (Kiss Ferenc felvétele.) Kongresszusra készülnek a fogyasztási szövetkezetek írta: Kádatti János, a megyei párt vb. tagja, a MÉSZÖV elnöke A FOGYASZTÁSI Szövetkezetek Országos Tanácsa 1971. július 2-án bejelentette, hogy 1971. december 14—16- ra összehívja a Fogyasztási Szövetkezetek VII. Országos Kongresszusát. A bejelentést követően megkezdődtek a kongresszusi előkészületek a megye fogyasztási szövetkezeteinél is. Ennek során értékelik a VI. kongresszus határozatainak végrehajtására tett intézkedéseket, meghatározzák a IV. ötéves terv során elvégzendő feladatokat, továbbá akcióprogramokat készítenek, mozgósítják a szövetkezeti tagságot és a szövetkezeti, dolgozókat a feladatok végrehajtására, valamint a jelenleg folyó küldöttgyűléseken megválasztják megyei küldötteiket. Amint azt az Általános Fogyasztási Szövetkezetek Zala megyei Szövetsége 1971. április 7-i küldöttgyűlésének határozata is rögzítette: ......a Zala megyei fogyasztási szövetkezetek eredményesen hajtották végre a SZÖVOSZ VI. kongresszusának 1967. évi április 7-i határozatait...” A szövetkezetek szervezetileg és gazdaságilag megerősödtek. A gazdaságirányítási reformot követő szövetkezetelméleti viták nyomán megalkotott jogszabályok eredményeként megvalósult a szövetkezetek gazdasági önállósága, erősödött a szövetkezeti demokrácia, tökéletesedett a szövetkezeti önkormányzat. Rendezésre került az állam és szövetkezetek viszonya, az állami felügyelet kérdése. Megszűnt a szövetségek felügyeleti jogköre és irányító tevékenysége A területi, szövetségek és az országos szövetség a szövetkezetek érdekképviseleti szervei lettek. A szövetkezeteknek ezt a gazdasági önállóságát, társadalmi rendszerünkben elfoglalt helyét és szerepét, a tagok jogait és kötelezettségeit, személyes és anyagi kapcsolataik formáját, az állam és a szövetkezetek viszonyát rögzíti az egységes szövetkezeti törvény. A SZÖVETKEZETEK által elkészített és a felügyeletet gyakorló szerv által jóváhagyott alapszabályban rögzítik, hogy minden fontos kérdésben a szövetkezet tagsága vagy a tagság által megválasztott testületi szervek döntenek, figyelemmel arra, hogy döntéseiben érvényesüljön az egyéni, a csoport és társadalmi érdek megfelelő összhangja. Az állam a szövetkezetek gazdálkodását a közgazdasági szabályozó rendszeren keresztül befolyásolja és gondoskodik arról, hogy a szövetkezetek gazdálkodása megfelelően szolgálja a gazdasági és politikai célok elérését, megakadályozza a túlkapásokat és biztosítja a helyes arányok kialakulását. A szövetkezetek a kezdeti nehézségek után jól oldották meg a megnövekedett feladataikat, szervesen kapcsolódtak be a megye gazdaságpolitikai feladatainak megvalósításába A Zala megyei általános fogyasztási és értékesítő szövetkezetek 1970-ben — a VI. kongresszust követő negyedik évben — 996 millió forint bolti kiskereskedelmi forgalmat bonyolítottak, 58 százalékkal többet, mint 1966-ban. Mérsékeltebben bár, de jelentősen, 32 százalékkal nőtt az elmúlt négy év alatt a vendéglátóipari forgalom és 10 százalékkal az ipari termelés. A felvásárlás — mint alapvető tevékenység — területén érződött a legjobban a termelő vállalatok saját értékesítésének hatása, ennek következtében a zöldség-gyümölcs felvásárlás értéke 1970-ben alatta maradt az 1966. évinek. Az általános fogyasztási és értékesítő szövetkezetek felvásárlási tevékenysége úgyszólván a szórványgyümölcsösökből és házikertekből származó termékekre korlátozódott. A szórványgyümölcsösökből származó termékek minősége elmarad a nagyüzemi termelésből származó áruk minőségétől. A szórványgyümölcsösökből származó áruk felvásárlását csak az ipari feldolgozás bővítése, konzervgyárak, feldolgozó üzemek építése tenné lehetővé. A FORGALOM ilyen arányú növeléséhez hozzájárultak az elmúlt években épített úti egységek. A szövetkezetek Végrehajtva a VI. kongresszus azon határozatát, hogy :.rendbe kell hozni elsősorban az ellátási központok hálózatát, a növekvő igények kielégítésére alkalmas üzlethálózatot kell kialakítani, üzletházak, kombinátok és további szakosítások útján" 99 millió forintot fordítottak új beruházásokra, 45 millió forintot a meglevő hálózat szinten tartására és korszerűsítésére. Elkészültek olyan jelentős egységek, mint a nagykanizsai „Dél-zalai” áruház, a letenyei, a zalalövői és zalaszentgróti iparcikk áruház, a lenti szállodaétterem, a nagykanizsai étterem-presszó stb. A takarékszövetkezetek a falusi lakosság bankjai. Tevékenységük ma már a megye minden községére kiterjed. Főtevékenysége a lakosság megtakarításainak begyűjtése és a lakosság részére kölcsönök nyújtása. A takarékszövetkezetek a ill. ötéves terv időszakában 79 millió forinttal növelték korábbi betétállományukat, ami lehetővé tette, hogy — figyelemmel a már korábban meglevő betétekre és a kölcsönvisszafizetésekre — ezen időszak alatt 222 millió forint kölcsönt tudtak nyújtani a lakosságnak termelési, építési, személyi, áruvásárlási és kisiparfejlesztési kölcsönök formájában. AZ ELMÚLT 5 év alatt 67 szövetkezeti lakás épült a megye két városában. A lakásfenntartó szövetkezeti forma lehetővé tette, hogy a kisebb keresetű dolgozók saját megtakarításaik felhasználásával, viszonylag olcsóbban juthat. 1971. október .