Zalai Hírlap, 1972. június (28. évfolyam, 127-152. szám)
1972-06-23 / 146. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! AZ MSZMP ZALA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXVIII. évfolyam, 146. számra: 80 fillér 1972. június 23., péntek Megkezdte tanácskozását az országgyűlés Napirenden az 1971. évi költségvetés teljesítéséről szóló jelentés Csütörtök délelőtt 11 órakor összeült az országgyűlés. Az ülésen részt vettek: Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke; Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke, továbbá Aczél György, Apró Antal, Fehér Lajos, Gáspár Sándor, Kállai Gyula, Komócsin Zoltán, Németh Károly, Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, valamint a Központi Bizottság titkárai és a kormány tagjai. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a budapesti diplomáciai képviseletek több vezetője. Az ülést Apró Antal, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. Napirend előtt meleg szavakkal köszöntötte az ülésterem vendégpáholyában helyet foglaló Indira Gandhi asszonyt, az Indiai Köztársaság hivatalos látogatáson hazánkban tartózkodó miniszterelnökét. Apró Antal ezután közölte, hogy az alkotmány módosítása szükségessé teszi az országgyűlés ügyrendjének módosítását. Bejelentette, hogy a módosítás előkészítésére a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság kapott megbízást. A bizottság módosító javaslatait az őszi ülésszakon terjeszti az országgyűlés elé. Apró Antal ezután javaslatot tett az ülésszak tárgysorozatára, amelyet az országgyűlés egyhangúlag elfogadott. A napirend a következő : 1. A Magyar Népköztársaság 1971. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat; 2. a bíróságokról szólótörvényjavaslat; 3. a Magyar Népköztársaság ügyészségéről szóló törvényjavaslat; 4. interpelláció. Ezután megkezdődött a Magyar Népköztársaság 1971. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat tárgyalása. Faluvégi Lajos pénzügyminiszter emelkedett szólásra. A lakosság jövedelme az áruellátás oldaláról megalapozott volt, biztosítottuk a fogyasztói piac egyensúlyát. A kereskedelem folyó áron számolva 9 százalékkal több árut adott el. Gyarapodott az alacsonyabb jövedelműek igényeit kielégítő áruk mennyisége. Egyes termékekből — például a sertéshúsból, kötöttáruból — javult a kínálat. Bővült a tartós fogyasztási cikkek választéka. Négyezerrel több lakás A több tartós fogyasztási cikk természetesen megnöveli a lakossági ipari-javító szolgáltatások iránti keresletet. Tavaly e téren is tapasztaltunk némi javulást, az ezt támogató szabályozó módosítások nyomán, a helyzettel azonban nem vagyunk még elégedettek. Az elmúlt évben a tervezett 71 000 helyett 75 000 lakás épült. A negyedik ötéves terv nagy feladatai miatt javítani kell a lakásépítést és gazdálkodást a központi és a tanácsi szerveknél és a vállalatoknál egyaránt, összhangban a lakásigények emelkedésével, rohamosan bővíteni kell a kommunális szolgáltatások körét, és ebben az elmúlt években nem lebecsülendő eredményeket értünk el. A lakosság életkörülményeit nagymértékben a tanácsok alakítják. Nagyobb az önállóságuk, ami az új tanácstörvény egyik pillére. A tanácsi gazdálkodás 1971. évi tapasztalatai általában kedvezőek. Helyesebb arány alakult ki a központi és tanácsi pénzalapok között. Az új bevételi rendszer megyei szinten megfelelően szolgálta a kívánt célokat, az egyes területek ellátása közötti színvonalkülönbségek mérséklését. A tanácsok nagyobb zökkenők nélkül finanszírozták intézményeiket Gondokat okozott azonban, hogy a városi, községi tanácsok jelentős részénél a vállalatoktól és szövetkezetektől származó bevételek a vártnál nagyobb mértékben tértek el az előirány(Folytatás a 3. oldalon.) Faluvégi Lajos pénzügyminiszter expozéja Az elmúlt esztendő a IV. ötéves terv első éve volt. Az ötéves terv kidolgozása során körvonalaztuk gazdasági alapjaink fejlesztésének közös útját, meghatároztuk azokat az eszközöket is, amelyek biztosíthatják a tervszerű fejlődést. A gazdasági folyamatok azonban csak fokozatosan befolyásolhatók és 1971-ben, az új irányzatok mellett, még érvényesültek az előző évek jellegzetességei is. Az elmúlt gazdálkodási év meghatározó vonása — amely kifejezésre jut az állami költségvetés végrehajtásában is —■ az, hogy a nemzeti jövedelem az előző évet meghaladó ütemben, 7 százalékkal emelkedett. Ebben nagy szerepük volt a korábbinál jóval kedvezőbb mezőgazdasági hozamoknak. A gazdasági növekedés üteme az elmúlt évek átlagánál némileg magasabb és jól illeszkedik a szocialista országok fejlődési ritmusába. A költségvetési bevételek a termelés és forgalom bővülésével, a hatékonyság javulásával párhuzamosan emelkedtek, de valamivel várakozásaink alatt maradtak. A vállalatoktól származott a bevételek négyötöd része. A bevételek 9 százalékkal növekedtek. A megtermelt nemzeti jövedelemből a fogyasztást lényegében a gazdasági fejlődéssel arányosan bővítettük. A felhalmozás azonban a nemzeti jövedelemnél gyorsabb volt, ezért a tervtől eltérően alakult a fogyasztás-felhalmozás aránya és a többletfelhasználást a külkereskedelem behozatala fedezte. A bevételeket meghaladó ütemben, 15 százalékkal nőttek az állami költségvetés felhalmozásokkal kapcsolatos kifizetései. A társadalmi közös fogyasztásra szánt eszközök ma már az állami költségvetés bevételeinek 43 százalékát veszik igénybe. A nemzeti jövedelemnél jobban, sőt a tervezettnél is gyorsabban, mintegy 10 százalékkal emelkedtek az egészségügyi, szociális és kulturális intézmények kiadásai. Ezek szükségesek voltak az elmúlt esztendő életszínvonalpolitikai céljainak megvalósulásához. Végeredményben a költségvetést 191,6 milliárd forint bevétellel és 194,9 milliárd forint kiadással zártuk. Amint azt már az 1972. évi költségvetés beterjesztésekor jeleztem, az állami költségvetésnek a tervezettet meghaladó, kereken 3,3 milliárd forint hiánya keletkezett. Ennek oka az, hogy a vállalatoktól remélt és elvárt bevételeink egy része nem folyt be. Szélesítettük a gyermekek eltartásához nyújtott támogatást és az öregek társadalmi ellátását. 1972. év január 1-i hatállyal felemeltük a három- és többgyermekes családok, valamint az egyedülálló egy- és kétgyermekes szülők családi pótlékát, a már megállapított nyugdíjakat pedig — reálértékük megtartása céljából — 1971-től évenként 2 százalékkal növeljük. . A 3—6 éves gyermekek 59 százalékának van ma helye az óvodákban. Ennek ellenére csaknem 30 000 felvételi kérelmet nem sikerül teljesíteni. Ha ezt az igényt az idén akarnánk kielégíteni, az mintegy 1,8 milliárd forint beruházást tenne szükségessé. Ilyen öszszeget csak folyamatosan és szoros társadalmi összefogással lehet előteremteni. 1971- ben 41 000 gyermeket helyezhettünk el bölcsődében, személyenként 12 000 forint állami költséggel. A gyermekgondozási segély igénybevételével 180 000 anya nevelte otthon kisgyermekét, erre kereken 1,3 milliárd forintot fizettünk ki. A családtámogatás rendszerét tovább kívánjuk fejleszteni. Az egészségügy és oktatás területén tovább bővítettük az intézmények hálózatát, emeltük ezek szakmai színvonalát. Népművelési célokra, a művészeti intézmények feladatainak ellátására a költségvetés az előirányzatnál 75 millió forinttal többet fordított. Az országgyűlés nyári ülésszakán rövid ideig megjelent Indira Gandhi, az Indiai Köztársaság miniszterelnöke is. (MTI Fotó : Szebellédy Géza Saly. ( RS) A lakosság jövedelme a tervezett mértékben növekedett A továbbiakban arról szólt az előadó, hogyan sikerült valóra váltani gazdaságpolitikánknak azt az alapelvét, hogy a lakosság életszínvonala tartósan, kiegyensúlyozottan növekedjék, az életkörülmények javuljanak. A lakosság jövedelme a tervezett mértékben emelkedett, az egy keresőre jutó reálbér mintegy 2,5—3 százalékkal, az egy főre jutó reáljövedelem pedig 5—6 százalékkal nőtt. Jellemző a keresetek tervszerű emelkedése. A bérek a termelékenységgel összhangban nőttek, javult a munkaerőstabilitás. A nagyvállalatok munkásainak átlagjövedelme 5—10 százalékkal haladja meg a kisebb vállalatokét. A mezőgazdasági áruértékesítés növekedésével együtt érvényesült az a — már korábban is ható — irányzat, hogy a parasztság reáljövedelmének emelkedése a munkásokét valamelyest meghaladta. A IV. ötéves tervben egészében azonban valóra váltjuk az eredeti célt, hogy e két osztály jövedelmi helyzete azonos mértékben javuljon. Ezután a központi bérintézkedésekről, a magántevékenység adóztatásáról szólt, majd így folytatta. A kormány az 1971. évben tovább folytatta annak a törekvésnek az érvényesítését, amelynek célja egyfelől a munkából származó jövedelmeknek a teljesítmény alapján történő differenciálása, másfelől a családi jövedelmek kereső-eltartott arány miatti különbségeinek kiegyenlítése. _ ________________________________ Csütörtökön délelőtt az Országházban folytatódott Focs Jenő, a Minisztertanács elnöke és Indira Gandhi, az Indiai Köztársaság miniszterelnöke közötti megbeszélés. A szívélyes, baráti találkozón jelen volt Péter János külügyminiszter, Hollai Imre külügyminiszter-helyettes, dr. Kós Péter, a Magyar Népköztársaság új-delhi nagykövete, illetve P. N. Haksar, az indiai miniszterelnöki titkárság vezetője és C. B. Muthamma, az Indiai Köztársaság budapesti nagykövete. Indira Gandhi és kísérete csütörtökön vidékre látogatott el. A vendégeket elkísérte Fehér Lajos, a Minisztertanács elnökhelyettese, Hollai Imre külügyminiszter-helyettes és dr. Kós Péter, a Magyar Népköztársaság új-delhi nagykövete. Az út első állomása Balatonfüred volt, ahol a megyei és a városi tanács vezetői fogadták az indiai kormányfőt. Ezt követően Indira Gandhi a sétányon színpompás virágcsokrot helyezett el Rabindranath Tagore szobránál, majd egy levelet szakított le, s magával vitt emlékül arról a hársfáról, amelyet a nagy hindu költő 1926-ban ültetett el. A miniszterelnök-asszony maga is hársfát ültetett el a szobor közelében, s közvetlen szomszédságában annak a két másik hársfának, amelyeket az Indiai Köztársaság két elnöke, dr. Zakir Husain, illetve V. V. Giri 1968., illetve 1970. évi látogatása alkalmával ültetett el a füredi Tagore-sétányon. A városi tanács elnöke ezután Tagore balatonfüredi tartózkodását megörökítő albumot nyújtott át az indiai kormányfőnek, aki ezt követően beírta nevét a faültetést megörökítő balatonfüredi emlékkönyvbe. (Folytatás a 2. oldalon.) Folytatódott Fock Jenő és Indira Gandhi megbeszélése Az indiai miniszterelnök vidéki látogatásai A Finn Kommunista Párt küldöttségének látogatása hazánkban A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának meghívására június 15— 22. között Magyarországon tartózkodott a Finn Kommunista Párt Központi Bizottságának küldöttsége, amelyet Arvo Aalto főtitkár vezetett. A finn pártküldöttséget fogadta Kádár János, az MSZMP KB első titkára. A finn testvérpárt képviselői megbeszélést folytattak Komócsin Zoltánnal, a PB tagjával, a KB titkárával. Az elvtársi légkörű találkozón kölcsönösen tájékoztatták egymást a két párt helyzetéről, tevékenységéről és véleménycserét folytattak időszerű problémákról, különös tekintettel az európai béke és biztonság kérdéseire, valamint a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom és az antiimperialista harc időszerű feladataira. A finn pártküldöttség látogatása során megismerkedett az MSZMP városi, megyei, községi és nagyüzemi szervezeteinek tevékenységével, munkamódszerével. A küldöttség tegnap elutazott hazánkból. A Ferihegyi repülőtéren Gyenes András, a Központi Ellenőrző Bizottság tagja, a KB külügyi osztályának vezetője búcsúztatta a vendégeket. (MTI) Összehangolt támadás Hoé védelmi állásai ellen Offenzívát indítottak a khmer hazafiak Hanoi, Saigon (MTI): B- 52-es amerikai óriásbombázók szerda déltől csütörtök reggelig 23 bevetésben támadták a Vietnami Demokratikus Köztársaság területét és Dél-Vietnam felszabadított térségeit. Egy saigoni amerikai katonai szóvivő szerint az Észak- Vietnam ellen intézett szőnyegbombázások az ország déli részére, a Dong Hai partmenti város és a fegyvermentes övezet közötti térségre összpontosultak. Dél-Vietnamban elsősorban a Quang Tri, Hué és Kontum körüli felszabadított területeket támadták. Hanoiban, a Demokratikus Vietnam fővárosában három nap óta úgyszólván egymást követik a légiriadók. Csütörtökre virradóan is több alkalommal üvöltöttek fel a légiveszélyt jelző szirénák — írta az AFP hanoi tudósítója. A hanoi rádió közölte, hogy az amerikai támadó gépek a főváros közelében levő sűrűnlakott területeket bombázták. A saigoni amerikai katonai szóvivőnek arra az állítására, hogy az amerikai gépek az elmúlt 24 órában „csak” az ország déli területét bombázták, egyértelműen rácáfol a hanoi rádiónak az a csütörtök reggeli közlése, hogy a VDK légvédelme szerdán a fővárostól mindössze 24 kilométerrel északnyugatra, illetve 48 kilométerrel északkeletre lelőtt két F—4 Phantom típusú amerikai gépet. A dél-vietnami népi felszabadító erők csütörtökön reggel átkeltek a Hué egykori császárvárostól északra levő My C'nanh folyón a tüzérség és páncélosok támogatásával heves támadást indítottak a saigoni kormánykatonaság állásai ellen, s megfutamodásra kényszerítették a Thieu-rezsim több zászlóalját. A hazafiak ezzel az akcióval egyidejűleg összehangolt támadást indítottak a kormánykatonaság Haé körüli védelmi állásai ellen is. Phnom Penh (AFP): A kambodzsai hadszíntérről a Khmer hazafiak támadó akcióinak felélénküléséről érkeztek jelentések. A népi erők csütörtökön hajnalban nagyerejű általános offenzívát indítottak a Phnom Penh fővárostól mindössze 60 kilométernyire levő Neak Luong körüli ellenséges állások ellen. Washington (AFP). Charles Bray amerikai külügyi szóvivő szerdán azt mondotta, ha Észak-Vietnam és a DIFK magatartása a párizsi tárgyalásokon „rugalmasabbá válnék”, akkor az Egyesült Államok „hajlandó lenne ezt tudomásul venni”. Washington — fűzte hozzá — továbbra is valami „jelre” vár, amelyből arra következtethet, hogy Észak- Vietnam és a DIFK kész Párizsban rugalmasabb álláspontot tanúsítani. Szerinte azonban egyelőre „semmi sem készteti az Egyesült Államokat arra, hogy az új párizsi teljes ülések hasznosságát illetően módosítsa álláspontját”.