Zalai Hírlap, 1973. március (29. évfolyam, 50-76. szám)

1973-03-22 / 68. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT ZALA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXIX. évfolyam, 1-8. szám­ára: 80 fillér 1913. március 22., csütörtök Az országgyűlés előtt a kormány munkája Megkezdődött a parlament tavaszi ülésszaka Szerdán a Parlamentben megkezdődött az országgyűlés tavaszi ülésszaka. Legfelsőbb ál­lamhatalmi testületünk tanácskozásán részt vett Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke; Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke, Aczél György, Fehér Lajos, Gáspár Sándor, Kállai Gyula, Németh Károly és Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, továbbá a Köz­ponti Bizottság titkárai, a kormány tagjai. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a Budapesten akkreditált diplomáciai képvise­letek számos vezetője. Az ülést Apró Antal, az országgyűlés elnö­ke nyitotta meg. Megemlékezett történelmünk­­kimagasló forradalmi eseményének évforduló­járól, a Magyar Tanácsköztársaság megala­kulásáról, majd bejelentette, hogy az Elnöki Tanács a legutóbbi ülésszak óta alkotott tör­vényerejű rendeleteiről szóló jelentését az országgyűlésnek bemutatta. A jelentést a kép­viselők tudomásul vették. A Minisztertanács megbízásából dr. Korom Mihály igazságügyi miniszter benyújtotta az országgyűlésnek a büntető eljárásról szóló törvényjavaslatot. Az ügyrendnek megfelelően arról is tájékoztat­ta a képviselőket az országgyűlés elnöke, hogy hatan nyújtottak be interpellációt. Az országgyűlés ezt követően elfogadta az ülésszak tárgysorozatát: 1. a Minisztertanács elnökének beszámolója a kormány munkájáról; 2. a büntető eljárásról szóló törvényjavaslat; 3. a Legfelsőbb Bíróság elnökének megvá­lasztása; 4. interpellációk. A napirendnek megfelelően ezután Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke emelkedett szólásra, csolatban a beruházási tevé­kenység növekedésének mér­séklése miatt helyenként ki­használatlan építőipari kapaci­tások keletkeztek. Ez átmene­tileg elkerülhetetlen. Az idén ez a kihasználatlanság már csökken. Az építőiparnak sok­oldalúan fel kell készülnie ar­ra, hogy a későbbi időszakban ismét nagyobb feladatokat kell megoldania. 1971-ben a tervezettnél job­ban nőtt az állami költségve­tés hiánya, amely részben a tőkés világpiaci inflációból eredő áremelkedésekből, rész­ben a beruházási többletkölt­ségekből és a nem kielégítő gazdaságossággal működő­­vál­lalatok tervezettnél alacso­nyabb befizetéséből, vagy tá­mogatásának növekedéséből adódott. Ezen változtatnunk kellett és változtattunk is, s az elmúlt évet a tervezett 3,2 mil­liárddal szemben 2,6—2,7 mil­liárd forintos költségvetési hiánnyal zártuk. Az országgyűlés által jóvá­hagyott 1973-as költségvetési törvényben ugyanennyi hiányt irányoztunk elő, figyelembe kell venni azonban, hogy mind­ a bevételek, mind a kiadások mintegy 20 milliárd forinttal magasabbak a tavalyinál. A hiány további csökkentését se­gíteni kell ésszerű takarékos­sággal is. A költségvetési egyensúly teljes megteremtése még to­vábbi évek feladata. Ennek fő útja gazdálkodásunk javítása és a gazdasági szerkezet terv­szerű fejlesztése. Ésszerűen és törvényes úton — tehát nem indokolatlan áremelésekkel — fokozni kell a vállalati jöve­delmezőséget, a költségvetési bevétel növelését. Célszerű, gazdaságos fejlesztést Ezután a gazdaságos terme­lés fejlesztésének néhány idő­szerű kérdéséről beszélt. Ezzel kapcsolatban hangsúlyozta: Gazdasági ösztönzőkkel, szük­ség esetén a központi beavat­kozás eszközeivel is gyorsítani kell ezt a folyamatot. Az anya­gi ösztönzés elvének követke­zetes érvényesítése mellett ne veszítsük szem elől a politikai meggyőzés, az erkölcsi ösztön­zés nélkülözhetetlen fontossá­gát. A továbbiakban így foly­tatta : A vállalatok munkájának célszerű fejlődését a kormány egyebek között azzal is segíti, hogy a Központi Bizottság ál­lásfoglalása alapján a közel­múltban határozatot hoztunk 50 gazdálkodó egység — 180 vállalat — tevékenységének megkülönböztetett figyelem­mel kíséréséről. Ezek a válla­latok állítják elő egész ipari termelésünk mintegy 55 száza­lékát, s az ipari export kéthar­madát. Itt összpontosul az (Folytatás a 2. oldalon.) Úgy igyekszünk dolgozni, hogy megfelelhessünk a bizalomnak Fock Jenő beszéde Kormányunk munkájának középpontjában a Magyar Szo­cialista Munkáspárt X. kong­resszusa határozataiból adódó feladatok és az országgyűlés által két évvel ezelőtt elfoga­dott kormányprogram meg­valósítása áll. Az 1971-ben jó­váhagyott kormányprogram időarányos részét végrehajtot­tuk — mondotta bevezetőben a szónok, majd így folytatta: — Társadalmunk lényegétől elválaszthatatlan a közéleti de­mokratizmus, a szocialista köz­­gondolkodás és a közerkölcs fejlesztése. Az üzemi, a taná­csi szervek útján, a tömeg­szervezetek és a tömegmozgal­mak keretében egyre fokozó­dik a dolgozók részvétele a közügyek intézésében. Mind teljesebbé­­válik a képviseleti szervek szerepe, a nép egyre inkább saját ügyének intézője. Ezután ismertette az utóbbi két évben alkotott jelentősebb törvényeket, majd a követke­zőket mondotta: Országunk gazdasági fejlő­dését jelzi, hogy a nemzeti jö­vedelem évről évre érdemlege­sen nő. Az eddigi ütemet foly­tatva és az 1972. évi főbb ará­nyokat megtartva, minden le­hetőségünk adott a negyedik ötéves terv teljesítéséhez. Az eredmények mellett szin­te természetes, hogy gazdasá­gi életünkben részben az öt­éves tervünket megelőző idő­szakból eredő nehézségek is jelentkeztek. Kedvezőtlenül alakult a nemzeti jövedelem­ből a felhalmozás aránya, a külkereskedelem és a költség­­vetés egyensúlya. Ezeket a kedvezőtlen jelenségeket és a teendő intézkedéseket 1971 de­cemberében megtárgyaltuk a párt Központi Bizottságában, a kormányban, az országos gazdasági aktívaértekezleten és más fórumokon, végül az 1972. évi terv és költségvetés vitája során az országgyűlésben. Intézkedéseink hatására 1972-ben mindhárom területen javulást értünk el. Minden erőnkkel arra törekszünk, hogy ezt a folyamatot továbbra is segítsük, s ezzel a népgazdaság egyensúlyát ez év végére, s méginkább 1974—75-re meg­erősítsük. jabb ütemben és a tervezett­nél is nagyobb mértékben emelkedett. De még sok a ten­nivaló, különösen a beruhá­zott vagyonnal, az álló- és for­góeszközökkel való jobb gazdálkodásban. Ezzel növel­hetjük tartósan a munka tár­sadalmi termelékenységét. A korábbi évek elmaradását még korántsem sikerült be­hozni a munka termelékeny­ségét tekintve, a szocialista or­szágok sorában középen fogla­lunk helyet. A legfejlettebb kapitalista országokhoz képest pedig 10—15 éves elmaradá­sunk van. A termelékenység további növelésére nagy szük­ség, de lehetőség is van, ame­lyet komplex módon, a tech­nika megújításával, a munka- és üzemszervezés javításával, a­ vezetés színvonalának eme­lésével és jobb munkafegye­lemmel kell elérnünk. Fock Jenő miniszterelnök beszámol a kormány munkájáról. (MTI Fotó:Vigovszki F. felv.—KS) A KB novemberi határozata miniamnyiunk számára megjelölte a tennivalókat Szólt ezután a Központi Bi­zottság tavaly novemberi ál­lásfoglalásáról, s ezzel kapcso­latban kiemelte: A Központi Bizottság 1972 novemberében mindannyiunk számára világosan megjelölte a politikai, gazdasági, kulturá­lis fejlődés további tenni­valóit, rámutatva azokra a he­lyenként jelentkező, az egész­séges fejlődést akadályozó fe­szültségekre, amelyek meg­szüntetésén munkálkodnunk kell. Jóllehet a közreadott ál­lásfoglalás számottevő része a fejlődést akadályozó, nehezítő tényezőkkel foglalkozik, egé­szében és alapvető tartalmában optimista, jobb és színvonala­sabb munkára felhívó és ösz­tönző dokumentum. Olyan, amely a fejlődést gátló ténye­zők őszinte feltárásával is a jövő felé mutat. A továbbiakban így foly­tatta: Gazdaságpolitikánk fő irány­vonala a társadalmi termelés hatékonyságának erőteljes nö­velése és ennek révén olyan ütemű fejlődés biztosítása, amely lehetővé teszi a lakos­ság életszínvonalának rend­szeres növelését, életkörülmé­nyeinek és kulturális ellátott­ságának további javítását, a termelésnek a korszerűség kö­vetelményeivel összhangban álló fejlesztését, a nemzeti va­gyon jelentős gyarapítását. Ehhez nem elegendő a ter­melés mennyiségi növelése, a minőség is fontos, ez együtt fejeződik ki a hatékonyságban. Társadalmi termelésünk haté­konysága az elmúlt két évben tovább nőtt, de ütemével nem lehetünk elégedettek. Figye­lembe véve a munkaerőhelyze­tünket, örvendetes jelenség, hogy az ipari és mezőgazdasá­gi élőmunka termelékenysége a megelőző időszaknál gyor­ Javulás a beruházási munkában A kormány egyik legfonto­sabb feladatának a beruházá­si munka megjavítását tekin­tette, és intézkedéseink hatá­sára javulás következett be. A beruházások egészségtelenül gyors üteme mérséklődött, az 1972. évi beruházások az előző évihez képest összehasonlítha­tó áron számítva 2 százalékkal csökkentek. Továbbra sem megnyugtató a befejezetlen beruházások aránya. Számuk ugyan valamelyest csökkent, de a beruházások kivitelezése nem eléggé javult, nagyok a többletköltségek, a befejezési határidőknél késések mutat­koznak, elsősorban ezen okok következtében a befejezetlen beruházások száma, aránya még mindig igen magas. A termelési célokat szolgáló építkezések tervezésével kap­ ­1 Koszorúzások a Tanácsköztársaság kikiáltásának 54. évfordulóján A Magyar Tanácsköztársa­ság kikiáltásának 54. évfordu­lója alkalmából a Magyar Szo­cialista Munkáspárt zalaeger­szegi városi bizottsága, a Ha­zafias Népfront városi bizott­sága és a városi tanács tegnap délután koszorúzási ünnepsé­get rendezett. A forradalmár orvos, dr.­ Hamburger Jenő szobránál a Himnusz elhangzása után, a rendező szervek, valamint a szakszervezetek képviselője koszorúzott. Koszorút helye­­­­zett a szobor talapzatára a­ Hamburger úttörőcsapat kül­döttsége. Koszorúzási ünnepséget tar­tottak a városi köztemetőben az 1919-es hősök emlékművé­nél is, ahol a városi párt vég­rehajtó bizottság tagjai he­lyezték el a kegyelet és a meg­emlékezés virágait. ★ Nagykanizsán az Eötvös té­­­­ren levő tanácsköztársasági­ emlékműnél tartottak koszorú­­­­zási ünnepséget, ahol a városi pártbizottság, tanács, a mun­kásmozgalom régi harcosai, a Hazafias Népfront városi bi­zottsága, valamint az üzemi pártszervezetek képviselői he­lyezték el koszorúikat. Koszorúzás zajlott le továb­bá a Szabadság téri általános iskola emléktáblájánál, vala­mint a Landler gimnáziumban levő Landler Jenő emléktábla előtt. ♦ A Magyar Tanácsköztársaság kikiáltásának 54. évfordulója alkalmából szerdán délelőtt koszorúzási ünnepség volt Bu­dapesten a Felvonulási terem a tanácsköztársasági emlék­műnél. A Himnusz hangjai után el­sőként az MSZMP Központi Bizottsága és a budapesti pártbizottság nevében Bugár Jánosné, a Központi Bizottság tagja és Nagy Richárd, a bu­dapesti pártbizottság­­ titkára helyezett el koszorút: a kor­mány nevében dr. Csanádi György közlekedés- és posta­ügyi, valamint dr. Korom Mi­hály igazságügyminiszter ko­szorúzott. A zalaegerszegi Hamburger szobor előtt a róla elnevezt úttörőcsapat küldöttsége elhelyezi a koszorút. Brezsnye­v és Koszigin fogadta Willi Stophot Moszkva, (MTI): Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára és Alekszej Koszigin, a szovjet Minisztertanács elnöke szerdán fogadta Willi Stophot, a Né­met Demokratikus Köztársaság miniszterelnökét, aki vietnami látogatásáról hazatérve látoga­tást tett Moszkvában. A találkozón a szívélyesség és a teljes kölcsönös megértés légkörében eszmecsere folyt az SZKP-t és a NSZEP-et, vala­mint a két országot érdeklő­­ kérdésekről, köztük a Szovjet­­­­unió és az NDK között a nem­zetközi küzdőtéren érvényesü­­l­­ő együttműködés időszerű I problémáiról. A tárgyaló fe­­­­lek megerősítették változatlan I szolidaritásukat a vietnami­­ néppel, amely azért küzd, hogy I minden fél maradéktalanul teljesítse a párizsi megállapo­dás feltételeit és létrejöjjön a tartós béke Vietnamban és egész Indokínában. Willi Stoph tegnap Moszk­vából hazaérkezett Berlinbe. Riad­ókészü­ltségben az iraki és a kuvaiti hadsereg Kuvait, Kairó, Beirut (AFP): Az iraki és a kuvaiti hadsereg egyaránt riadókészültségben van azt követően, hogy a két ország határán kedden fegyve­res összetűzés történt, ame­lyért Irak és Kuvait egymást vádolja. . A kuvaiti Minisztertanács kedden este újabb ülést tar­tott, amelyen megvizsgálták a kialakult helyzet legújabb fej­leményeit. Ezekről Kuvait fo­lyamatosan tájékoztatja Mah­mud Riadót, az Arab Liga fő­titkárát. Több fél is felajánlotta, hogy hajlandó közvetíteni az Iraki —kuvaiti feszültség felszámo­lása érdekében. Anvar Szadat egyiptomi el­nök kész azonnal különmeg­­bízottat küldeni a helyszínre, ha a helyzet ezt megkívánja. Mahmud Riad, az Arab Li­ga főtitkára tegnap Kuvaitba utazott a határincidens követ­kezményeinek elsimítására, s hogy a helyszínen tanulmá­nyozza a helyzetet. A szíriai külügyminiszter hasonló meg­bízatással utazott Bagdadba és Kuvaitba. Jasszer Arafat, a palesztínai felszabadítási szervezet veze­tője kifejezte a palesztínai mozgalom aggodalmát az ira­ki—kuvaiti"­ határvillongás miatt... . Kötetlen véleménycsere a bécsi konzultáción Bécs, (MTI): Dr. Ustor End­re nagykövet, a magyar dele­gáció vezetője szerdán este Bécsben a magyar nagykövet­ség épületében fogadást adott a haderőcsökkentési konzultá­ción résztvevő delegációk tisz­teletére. A fogadáson a küldöttségek vezetői kötetlen formában folytattak véleménycserét a konzultáció kérdéseiről. Hazánk bécsi nagykövetsége az elmúlt napokban kétszer volt az európai haderők és­ fegyverzet csökkentéséről kez- s­deményezett előzetes konzul-­­ táció résztvevőinek tanácsko-­­ zási színhelye. Az elmúlt hét­­­­en pénteken a Szovjetunió, az­­ Egyesült Államok, valamint a­­ NATO-országok képviselője és­­ a magyar küldöttség vezetője ] tanácskozott itt, szerdán este­­ pedig „egy fedél alatt” talál­­­­kozott a Bécsben jelenlevő va­­l­amennyi küldöttség. 1

Next