Zalai Hírlap, 1976. május (32. évfolyam, 103-127. szám)

1976-05-01 / 103. szám

2 Kádár János és Lázár György fogadta Hans-Dietrich Genschert Elutazott Budapestről az NSZK 1* fi Ifi", mintH/Irja Kádár János, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára pénteken a Központi Bizottság székházában fogadta Hans- Dietrich Genschert, a Német Szövetségi Köztársaság alkan­­cellárját és külügyminiszterét. Lázár György, a Miniszter­­tanács elnöke — ugyancsak pénteken — szintén fogadta Hans-Dietrich Genschert, az Országházban. A találkozókon jelen volt Pója Frigyes külügyminiszter. Ham­burger László, a Magyar Nép­­köztársaság bonni nagykövete, illetve Herman Kersting, a Német Szövetségi Köztársaság budapesti nagykövete. Hans-Dietrich Genscher, a Német Szövetségi Köztársaság alkancellárja és külügymi­nisztere, aki Pója Frigyes kül­ügyminiszter meghívására hi­vatalos látogatást tett Ma­gyarországon, pénteken dél­után elutazott Budapestről. Hans-Dietrich Genscherrel együtt elutazott felesége, va­lamint kísérete is. Búcsúztatásukra a Ferihegyi repülőtéren megjelent Pója Frigyes és felesége, Nagy Já­nos külügyminiszterhelyettes és a külügyminisztérium több vezető munkatársa. Jelen volt a búcsúztatásnál Hamburger László, a Magyar Népköztársa­­ság bonni nagykövete és Hermann Kersting, a Német Szövetségi Köztársaság buda­pesti nagykövete is. (MTI) Kádár János, a Magyar Szocialista, Munkáspárt Központi U*«*­ '.ságának első titkára pénteken délelőtt a Központi Biz­zottság székházában fogadta Hans-Dietrich Genschert, a német Szövetségi Köztársaság alkancellárját, külügymi­nisztert. (MTI—Telefotó—KS) Kádár János látogatása Angyalföldön Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára — Katona Imrének, a budapesti pártbizottság első titkárának társaságában — má­jus 1. előestéjén ellátogatott Angyalföldre. A vendégeket a XIII. kerületi pártbizottság székházában a kerületi pártbi­zottság titkára, állami és tö­megszervezeti vezetői fogad­ták. Kovács Károly, a XIII. kerületi pártbizottság első tit­kára tájékoztatót adott a ke­rület dolgozóinak május 1-i ünnepi felkészüléséről, a IV. ötéves tervben elért munka­sikerekről, illetve a kongresz­­szusi munkaverseny eredmé­nyeiről. Kádár János ellátogatott a Magyar Hajó- és Darugyárba, ahol Szaló János, a pártbizott­ság titkára és Szép János ve­zérigazgató köszöntötte. A ven­dégek találkoztak a vállalat párt-, gazdasági és társadalmi szerveinek vezetőivel és a szo­cialista brigádok képviselői­vel. A Központi Bizottság első titkára felkereste a Kender- és Jutagyárat. Németh Lászlóné, a pártbizottság titkára és Hu­szák Vilmos vezérigazgató kö­szöntötte és tájékoztatta a vendégeket a vállalat helyzeté­ről, majd kalauzolta őket az üzemben. Az ünnep alkalmából a dolgozók röpgyűléseket tar­tottak az egyes részlegek­ben. Kádár János is részt vett a kiszerelő üzemegység­ben tartott gyűlésen, amelyen Bereczki Károly üzemvezető a nemzetközi munkásosztály nagy ünnepének jelentőségé­ről, az üzem dolgozóinak má­jus elseje megünneplésére való felkészüléséről szólt. A Köz­ponti Bizottság első titkára el­beszélgetett a dolgozókkal munkájukról, életkörülmé­nyeikről és emléksorokat írt az Alkotmány, a Kun Béla, a Váci Mihály és a Várkonyi György szocialista brigádok naplóiba. Kádár János mindkét üzem­ben nagy megelégedéssel szólt a látottakról, a dolgozók ered­ményes munkájáról. Elismeré­sét és jókívánságait fejezte ki a termelő munkában elért si­­kereikért (MTI) TELEX | TELEX | TELEX | TELEX | BUDAPEST Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke táviratban fejezte ki jókí­vánságait XIV. Károly Gusztáv svéd király születésnapja, Svédor­szág nemzeti ünnepe alkalmából. WASHINGTON A Nemzetközi Újjáépítési és Fej­lesztési Bank bejelentette, hogy 63 millió dollár összegű kölcsönt fo­lyósít Törökországnak. A kölcsönt annak a mintegy 120 ezer földmű­vesnek támogatására használják majd fel, akiknek egy főre jutó évi jövedelme kevesebb, mint 285 dollár. BEJRUT Nem ül össze szombaton a liba­noni parlament, hogy új köztár­sasági elnököt válasszon -- jelen­tette be pénteken este Bejrútban Kamal Asszad, a parlament elnö­ke. Asszad e bejelentését a kép­­viselőház ügyrendi bizottságának az esti órákba nyúló rendkívüli ülését követően tette. BUENOS AIRES Az argentin katonai kormány utasítására csütörtökön egy cor­­dobai ejtőernyős támaszponton több ezer marxista könyvet éget­tek el. Az ezzel kapcsolatos köz­lemény szerint az intézkedéssel „elejét akarták venni, hogy az ef­fajta irodalom megfertőzze a fia­talságot”. NEW YORK Mint az ENSZ székhelyén beje- CLUiamnak­, Angola tagfelvételi ké­relemmel fordult az Egyesült Nem­zetek Szervezetéhez. PEKING A kínai külügyminisztérium pén­teken a Szovjetunió pekingi nagy­­követsége előtt csütörtökön dél­után bekövetkezett robbanással kapcsolatban úgy nyilatkozott, hogy „ellenforradalmárok szabo­tázs-akciójáról van szó”. PEKING A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság parlamentjének most véget ért ülésszakán Pak Szong Cseit választották a kormány (közigazgatási tanács) elnökévé, és Kim Irt a köztársaság első alelnö­­kévé. ROMA Az olasz parlament bizalmi vi­tájának lezárásaként Aldo Moro kormányfő megállapította: „nin­csenek meg többé a szükséges po­litikai feltételek ahhoz, hogy kor­mánya hivatalban maradhasson, ennek megfelelően összehívta a minisztertanácsot a lemondás be­jelentésére. Ezt követően a Quiri­­nale palotába ment Leone köztár­sasági elnökhöz, és átadta lemon­dását az államfőnek. BUDAPEST A Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség küldöttsége, amely dr. Maróthy Lászlónak, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottsága tagjának, a KISZ KB első titkárának vezetésével Len­gyelországban járt, néniken ha­zaértek«** ZALAI HÍRLAP Felvonták az állami Zászlót Mátk­a 1-e, a nemzetközi munkásmozgalom nagy ünne­pe tiszteletére péntek délután a Parlament előtti Kossuth La­jos téren katonai tiszteletadás közepette felvonták az Állami Zászlót. Ugyancsak katonai tisztelet­­adással vonták fel a magyar nemzeti lobogót és a munkás­­mozgalom vörös zászlaját a gellérthegyi Felszabadulási Emlékműnél. (MTI) Tovább javulnak a szovjet-francia kapcsolatok Párizs (MTI): Szovjet—fran­cia közös közleményt adtak ki abból az alkalomból, hogy Andrej Gromiko szovjet kül­ügyminiszter április 27-től 30-ig látogatást tett Francia­országban. A Szovjetunió és Franciaor­szág kijelentette, eltökélt szán­déka „folytatni az erőfeszíté­seket azért, hogy szilárd jelle­get adjanak az enyhülésnek, és hozzájáruljanak egy olyan lég­kör kialakításához, amely ked­vez a nemzetközi együttműkö­dés fejlődésének és enyhülé­sének Európában és világszer­te a béke megőrzésének” — hangzik a közlemény. A tárgyalások során, „ame­lyek a szovjet—francia kap­csolatokat jellemző barátság és kölcsönös megértés légkö­rében zajlottak le, megállapí­tották, hogy a két fél sok kérdésben egymáshoz közel álló, vagy hasonló álláspontot képvi­sel” — mutat rá a közlemény. Nemzetközi problémákat vizsgálva a felek ismét kije­lentették, hogy híven az eny­hülés politikájához, amelyet a Szovjetunió és Franciaország kezdettől fogva szorgalmazott eltökélt szándékuk tovább haladni ezen a valamennyi nép érdekeinek megfelelő úton. A Szovjetunió és Franciaor­szág „nagy jelentőséget tulaj­donít annak, hogy az európai biztonsági és együttműködési értekezleten részt vett vala­mennyi állam tartsa tisztelet­ben a Helsinkiben elfogadott záró dokumentumban rögzített elveket, és teljes egészében va­lósítsa meg e dokumentumban foglalt tételeket” — hangoz­tatja a közlemény. A felek megelégedéssel nyi­latkoztak a szovjet—francia kapcsolatok fejlődéséről, és ki­fejezték azt a meggyőződésü­ket, hogy a legmagasabb szintű szovjet—francia találkozók „döntő módon elősegítik a Szovjetunió és Franciaország között a kölcsönös megértés fejlődését és a két nép közele­dését”. Andrej Gromiko pénteken délben repülőgépen visszauta­zott Moszkvába. Brezsnyev a Lihacsov autógyárban Moszkva (MTI): Pénteken a moszkvai Lihacsov autógyár­ban, a szovjet autógyártás egyik központjában ünnepi nagygyűlést tartottak. Az üzem munkásai és mérnö­kei előtt nagy beszédet mon­dott Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára. Minden tervünk, a párt egész politikája annak a fő célnak a megvalósítására irá­nyul, hogy jobb élete legyen a szovjet népnek — hangsú­lyozta Brezsnyev. Bármivel foglalkozzon is a párt, legye­nek azok külpolitikai ügyek, vagy belső jellegű intézkedé­sek, mi kommunisták, állan­dóan feltesszük magunknak a kérdést: az egyes problémák megoldása hogyan, milyen módon hat a szovjet nép éle­tére és jólétére, a kommuniz­mus nevében folyó alkotó munka békés feltételeinek biztosítására, az egyetemes béke erősítésére. Beszéde után az SZKP Köz­ponti Bizottságának főtitkára átnyújtotta az üzem kollektí­vájának az Októberi Forra­dalom érdemrendet, amellyel a gyárat az 1971—1975-ös öt­éves tervben előírt munkasike­rekért tüntették ki. A portugál Forradalmi Tanács jóváhagyta az elnökválasztási törvényt Lisszabon­ A portugál fegy­veres erők legfelsőbb forra­dalmi tanácsa csütörtökről péntekre virradóra megtar­tott ülésén jóváhagyta az el­nökválasztást szabályozó tör­vényt Az erről pénteken dél­előtt kiadott hivatalos közle­mény szerint a poétikai pár­tok és a Fegyv Moz­galma még februá­rb óan megál­lapodott abban, hogy a két választás között nem szervezik át az ideiglenes kormányt, hanem eredeti összetételében megtartják. A tanács ezzel az állásfoglalásával gyakorlati­lag visszautasította a demok­ratikus néppártnak (PPD) azt a törekvését, hogy még az el­nökválasztás előtt alakítsák át a kormányt és rekesszék ki belőle a kommunistákat A közleményből kitűnik, hogy a forradalmi tanács az elnökvá­lasztás utánra halasztja az új kabinet megalakítását. A tanács értékelte a nem­zetgyűlési választások ered­ményét is és megvitatta „az eredményekből adódó további teendőket”. 1*7*. má]n . A MÉRCE: HELSINKI Érvényben van-e még az enyhülés? — kérdezte egy nyugati vezércikkíró. Ha már kérdezi, nyilvánvaló, hogy kételkedik, vagy kételkedést igyekszik ébreszteni. Szá­munkra, nehezen érthető az ilyen kérdés, annyi azonban tény, hogy az utóbbi hóna­pokban hűvösebb lett a nem­zetköz légkör. Az enyhülés folyamata, amely a 70-es évek első felében oly szép lendü­letet vett , lelassult. Vegyük föl a vita kesztyű­jét, és nézzünk szét tágabb házunk táján, Európában! Vajon változott-e valami, ami tavaly még szükségessé tette az enyhülést? Vajon nem akarja-e Kelet és Nyugat egyaránt elkerülni az atom­háborút és nem érdeke-e va­lamennyi népnek az együtt­működés? Válaszunk nem csak ilyen általánosságban mozog. Van egy kitűnő mér­cénk: a Helsinkiben, az euró­pai biztonsági és együttmű­ködési értekezlet befejezése­kor aláírt záróokmány, amely nemcsak azt mutatja meg, érvényben van-e még az eny­hülés, hanem azt is, hogy mi történt és mit kell még tenni érte. Ez a — magyar nyelven száz oldal terjedelemben és több mint százezer példány­ban megjelentetett — ok­mány, hosszú távra szóló ma­gatartáskódex. Egyúttal azon­ban megkívánja, hogy min­den aláíró törekedjék a meg­valósítására. A tavaly nyáron életbe lépett záródokumen­tum (érdemes felfrissíteni emlékezetünkben) politikai, gazdasági, kulturális és hu­manitárius fejezetekből áll, al­fejezetek, pontok és alpon­tok tömege található benne, mégis egységes egészet alkot Az okmány szelleme nem­ en­gedi meg, hogy bárki kiválo­gassa magának a neki tetsző passzusokat, a többit pedig elhanyagolja, különben nem az európai egység, hanem a különbségek dokumentumává lenne. Hangsúlyozni kell ezt a gondolatot, mert a magatar­táskódex célja is egységes: szilárdítani a békés egymás mellett élést, a népek közötti megértést és bizalmat Ennek alárendelt minden részlet, ebből kiindulva szorgalmaz­zák a szocialista országok a záróokmányba foglaltak meg­valósítását. Nézzünk, néhány példát! A fő fejezetekből a neve­zetessé vált „kosarakból” az elsőben az államok együtt­élésének tíz alapelvét talál­juk. Ez az okmány gerince, hiszen olyan tételeket tartal­maz, mint a belügyekbe való be nem avatkozás, a határok sérthetetlensége, az emberi jogok tisztelete. Ezeket az el­veket — mint a béke fő fel­tételeit — érvényesíteni kell az államok közötti kapcsola­tokban. Elmondható: Európá­ban nagyjában-egészében ez meg is történik, ha a nyuga­tiak olykor meg is próbálnak ideológiai—szellemi síkon be­avatkozni belső ügyeinkbe. A szocialista országok minden magas szintű kelet-nyugati tárgyaláson arra törekszenek, hogy a megkötendő egyezmé­nyek Helsinki szellemében jöjjenek létre és szó essék a záróokmány jelentőségéről. A nyugati partnerek ebben álta­lában egyetértenek velünk, a részletek értelmezésében vi­szont vannak viták. A GAZDASÁGGAL foglal­kozó fejezetnek sok ága-boga van, mi most két különösen időszerű részletet emelünk ki. Az egyik a hátrányos megkülönböztetéseik fölszá­molása­ a nemzetközi keres­kedelemben. E területen ta­pasztalható ugyan haladás, Svédország, Ausztria, Török­ország és más államok már a legnagyobb kedvezmény el­vének kölcsönös alkalmazásá­val kötnek gazdasági szerző­déseket a szocialista orszá­gokkal. A Közös Piac és az Egyesült Államok azonban még tartja magát a diszkri­minációkhoz, és ezzel fékezi a nemzetközi gazdasági kap­csolatok fejlődését Másik gondolat amelyet Leonyid Brezsnyev vetett fel: hívja­nak össze a környezetvéde­lem, a közlekedés és az ener­giagazdálkodás kérdéseivel foglalkozó európai kongresz­­szusokat E javaslattal kap­csolatban még csak odáig ju­tottunk, hogy a nyugatiak hajlandók megvizsgálni a gondolatot. KÖZISMERT, hogy a Nyu­gat „a harmadik kosárra” fekteti a fő hangsúlyt. Erre utaltunk, amikor a váloga­tásról szóltunk. A harmadik kosárnak is vannak alfejeze­­tei: a kulturális értékek, az oktatási tapasztalatok és az információk cseréjével, vala­mint az emberi viszonylatok­kal foglalkoznak. Bátran le­szögezhetjük, hogy hazánk eleget tesz az ilyen elvárá­­saiknak is. Sőt, ha összeha­sonlítjuk, hogy hány nyugati szerző könyvét fordítják ma­gyarra, hány nyugati filmet és tévéjátékot mutatnak be nálunk, és mennyi magyar művet a Nyugaton, még ará­nyosan számítva is a mi ja­vunkra billen a mérleg nyel­ve. Ha megnézzük, hogy mennyi ideig kell várni a ma­gyar állampolgároknak egy­­egy nyugati vízumra és mi­lyen gyorsan kapnak a nyu­gatiak a mi határainkon be­lépési engedélyt, ugyanilyen eredményre jutunk. A szocia­lista országok természetesen nem állítják, hogy csak a Nyugatnak van tennivalója a záróokmány végrehajtásáért. Talán így fogalmazhatnánk: számos kérdésben asztalhoz kell ülni a közös tennivalók megbeszélésére. Van a fel­adatoknak olyan típusa, ame­lyet az idő hoz magával, más szóval új jelenségekre al­kalmazandó a Helsinki ok­mányban foglaltak megfelelő része. ÉRVÉNYBEN van-e tehát az enyhülés? A záróokmány végrehajtásának vizsgálata azt mutatja, hogy igen, de egyúttal még sokat kell tenni érte. Hogyan gyorsulhat föl ismét az enyhülés folyamata? A záróokmány bő útmuta­tást ad ehhez. Nyugaton is. Tatár Imre Kuba-ellenes merényletet hiúsítottak meg Panamában Havanna (MTI). A panamai kormány csütörtökön este közzétett nyilatkozata szerint május elsején fel akarták rob­bantani Kuba panamai nagy­­követségét. A tervet a pana­mai biztonsági szolgálat hiúsí­totta meg és letartóztatta az ellenforradalmi csoport há­rom tagját: mindannyian ku­bai emigránsok, miami (Egye­sült Államok, Florida) lako­sok. A banda többi tagja — számuk még nem ismeretes — szökésben van. A feltételezé­sek szerint Panama amerikai zónájában, valamelyik katonai támaszponton kaptak menedé­ket. A panamai kormány nyilat­kozata (bár hangsúlyozza, hogy minden részletet még nem hozhat nyilvánosságra) ismerteti a „Galléros atya” fe­dőnevű akciót végrehajtani szándékozók terveit. Eszerint május elsején — amikor a hatóságok az ünnepségekkel vannak elfoglalva — panamai katonai egyenruhában akar­tak behatolni a kubai nagykö­vetségre, hogy ott robbanó bombákat helyezzenek el. Az volt az elképzelés, hogy a robbanás okozta zűrzavart kihasználva, elrabolják — a szomszéd épületben lévő — spanyol nagykövetet, akit túszként akartak volna fel­használni követeléseik telje­sítésének kikényszerítésére. Az összeeskövőknél megtalált előre megszövegezett tíz pon­tos követelések között szerepelt ötmillió dollár váltságdíj, va­lamint „kubai szabadsághar­cosok” szabadon bocsátása. A letartóztatottak, akiknél fegyvereket, mérgesgázt, kábí­tószereket, rádió adó-vevőt találtak, beismerték, hogy az akciót a CIA pénzelte és a tervről tudott az Egyesült Ál­lamok republikánus pártjának elnökjelöltségére pályázó Ro­nald Reagan is. Pénteken hajnalban a hon­­durasi kormány közölte: le­tartóztatta Luis Carlos Muller kubai emigránst, a CIA ismert ügynökét, aki beismerte, hogy ha az akció sikerül, neki és há­rom társának kellett volna­­ elrabolt spanyol követet és­­ akció végrehajtóit biztonságos helyre szállítani. „árulókat” lepleztek le Albániában Tirana (ATA). Enver Hod­zsa, az Albán Munkapárt KB első titkára csütörtökön beje­lentette, hogy az országban leleplezték „ellenségek és áru­lók csoportját”, akik — szerin­te — alá akarták ásni az al­bán—kínai barátságot. Az első titkár szavai, mint nyugati hírügynökségek meg­állapítják, első ízben erősítet­ték meg hivatalosan az Albá­niában folyó hatalmi harcról külföldön elterjedt híreket. Enver Hodzsa, aki a kínai segítséggel épülő elbasani fémmű albán és kínai mun­kásainak csoportját fogadta, közölte a beszélgetés során azt is, hogy menesztették a kormányból a földművelési, valamint a közoktatás- és művelődésügyi minisztert, akik „súlyos hibákat követtek el a párt , irányvonalának ke­resztülvitelében és feladatuk végzésében”. (MTI)

Next