Zalai Hírlap, 1981. július (37. évfolyam, 152-178. szám)

1981-07-31 / 178. szám

III. július II. ZALAI HÍRLAP Nem látványos, de eredményes A hátrányos helyzetűekért Zalakaroson Odafigyelésre érdemes mun­káról tájékoztatott Zalakaro­­son Bán Józsefné, a tanács igazgatási csoportjának veze­tője. Az igazgatási területen — Zalakaros mellett Galambokon és Zalaszentjakabon — megle­hetősen magas volt a hátrányos és veszélyeztetett helyzetű gyermekek­­ száma. Közülük igen sokan éltek már-már re­ménytelennek tűnő körülmé­nyek között, asszimilálódni, saját siralmas helyzetükön változtatni nem akaró népes cigány közösségben. (A terüle­ten a 13 éven aluli fiatalok mintegy 30 százaléka cigány­ajkú.) Szerencsére már többségük nem tartozik a veszélyeztetett helyzetűek közé. Ez azonban többek között annak is kö­szönhető, hogy társadalmi fel­ügyeletük és gondozásuk ki­­szélesedett az elmúlt években. Jól kialakított iskolahálózat, hozzáértő és lelkes pedagógu­sok, egészségügyi dolgozók se­gítik a tanács erőfeszítéseit. Ennek nyomán biztató szemlé­letváltozás kezd teret nyerni az érintett családok többségé­nél. Ennek olyan bizonyítható eredménye is van, mint az, hogy az idén befejeződött tan­évben — elsőként az iskola hasonló sorsú diákjai közül — szakmunkásbizonyítványt nyert egy Galambokon felnőtt cigány fiatalember. A folyta­tás is optimizmusra készteti a sorsát segítő-alakító felnőtte­ket. Demján György ugyanis nemcsak befejezte tanulmá­nyait, hanem azóta szorgalma­san dolgozik a helyi termelő­­szövetkezetben. Bánné — amikor a tanács szociálpolitikai bizottságának gyermek- és ifjúságvédelmi munkájáról­ beszél —, azt sem hallgatja el, hogy elért ered­ményeikben jelentős szerepet játszik, hogy Domjánékhoz hasonló szemléletű család már akad a községben. Persze a tanács gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsola­tos felelőssége és feladata nem lett kevesebb. Jelenleg 5 csa­lád 13 kiskorú gyermekét vé­dik óvóintézkedéssel. Közöttük az a család ö­n a legrosszabb helyzetben, ahol még az­ apát is csak erélyes intézkedések­kel lehet rábírni a rendszeres munkára. Egy másik család­ban az édesanya alkoholelvo­nó kezelését kezdeményezték. További 11 család 2­1 gyerme­két állami gondozásban tart­ják — mindaddig, amíg ott­honi körülményeikben elfo­gadható változás nem követ­kezik be. A családi környezetben élő hátrányos helyzetű gyermekek nevelését anyagilag is jelentő­sen támogatják. Gyámügyi se­gélyezésre 1979-ben például 10 ezer forintot terveztek, kevés­nek bizonyult. Egy évvel ké­sőbb így jártak a 15 ezer fo­rintos kerettel is ... Az idén­re 30 ezret biztosítottak, nagy hányadát arra, hogy vala­mennyi iskoláskorú gyermek napi rendszeres étkezését biz­tosítsák. Remélhetően a következő években tovább csökken a kör­zetben a hátrányos helyzetű gyermekek száma. Erre enged következtetni, hogy a beisko­láztatást 100 százalékosan si­került biztosítani a cigány családoknál is, s évről évre csökken a tankötelezettség megszegéséért elmarasztaltak száma. A tanács nemrégiben kelt határozatában úgy foglalt állást, hogy a nevelőmunka hatékonyságának fokozása mellett kellő szigorúsággal kell felelősségre vonni a gyer­mekeik ellen vétő szülőket. Különösen fokozni kell a ci­gány lakossággal való törő­dést. Ha szép terveik sikerül­nek, az új tanévben 12—13 ci­gány tanuló fejezheti be idő­ben általános iskolai tanulmá­nyait. — Megelőző intézkedéseink közül az egyik leghatéko­nyabb, hogy rendszeresen láto­gatjuk a problémás családo­kat. Szólunk, ha nem tetszőt látunk, de a dicséretről sem feledkezünk meg, ha arra ér­demes változást tapasztalunk, — mondta Bán József­né. Rokonszenves kitartásuknak nemcsak az érintett családok látják a hasznát. László Mária Olasz gyártmányú folyamatos sirtragasztót helyeztek üzem­be a Zalaegerszegi Ruhagyár lenti üzemének előregyártó egységében. Képünkön: a kabátok részeit munkálják meg a nagy teljesítményű berendezésen. Jutalma a szeretet, amivel körülveszik NÉGY ÉVE belső ellenőr Bencze Irén, a Zala megyei Tejipari Vállalat Zalaegersze­gi Sajt- és Vasgyárában, ön­ként vállalt közművelődési te­vékenysége pedig szinte egy­idős itteni munkaviszonyával. — Hogyan kezdődött? ■— Tudták, hogy részt ve­szek a Családi Szertartások Irodájának különböző műso­raiban. Ha névadó ünnepsé­get, gyermeknapot, vagy nyug­díjas találkozót szervezett az üzem, hozzám fordultak ta­nácsért. Aztán indult Csopa­kon egy egyhónapos tanfo­lyam azok képzésére, akik közművelődési munkában vesznek részt. Engem küldtek és hazatérve megkérdezték, vallanám-e korábbi munkakö­röm változatlan betöltése mel­lett, társadalmi megbízatás­ként ezt a munkát? Azt fe­leltem, szívesen! — Akkori döntését azóta sem bánta m­eg. — Sőt, miután már megis­mertem az embereket, még nagyobb lelkesedéssel csiná­lom, mint az elején, örülök, ha sikere van egy-egy elő­adásnak, ha az emberek azzal jönnek hozzám, hogy még több hasonlót kellene szervez­ni. Persze kudarc is előfordul, de tudom, hogy a következő alkalommal még több ener­giát fektetek egy-egy prog­ram szervezésébe és akkor si­kerrel jár. — 1977-ben végezte el a számviteli főiskolát. Azóta Zalaegerszegen él albérletben. Miután nem kell hazajutni a családhoz, gyerekekhez, má­soknál több energiát fordít­hat a munkájára. Hogyan tel­nek az estéi? — EGY RÉSZÉT kitöltik a Családi Szertartások Irodájá­nak rendezvényein való fellé­pések, de amikor egyedül va­gyok otthon, akkor sem unat­kozom. A közművelődési mun­ka azért is jó, mert kényte­len vagyok állandóan tovább­művelni magamat. Ahhoz, hogy valamilyen színházi elő­adást, műsort ajánlani tudjak a gyárban dolgozóknak, alap­vető feltétel, hogy magam tá­jékozott legyek. Ehhez pedig rengeteget kell olvasni, sok mindennek utánanézni. Olvas­gatok az otthon töltött esté­ken és jegyzetelek. F­l sem tudnám képzelni az életemet könyvek nélkül. Ha valaki belép a szobámba, rögtön az tűnik a szemébe, hogy szinte mindent elborítanak a köny­vek. A helyiség olyan hosszú csak, hogy az ágyam fér el benne, aztán mellette egy mennyezetig érő könyvespolc. Oldalt pedig van egy kis be­nyíló mosdóval, egy szek­rénnyel, asztallal, székekkel. Nehéz volt olyan albérletet ta­lálnom, ahol a könyveimet el tudtam helyezni. — S most jól érzi magát? — Miután bezsúfolhattam ide a kedves könyveimet, ki­tűnően. — Melyik rendezvényre em­lékszik szívesen, amelyet si­kerként könyvelhet el a maga számára? — RENDKÍVÜL NAGY népszerűsége volt a veszpré­mi állatkert igazgatója elő­adásának,a­melyre nemcsak diafilmeket hozott, hanem vadkutya-kölyköket is. Aztán igen jól sikerült műsorral, já­tékkal tarkított gyermeknapot rendeztünk. — Hogyan sikerült megta­lálni a hangot mindenkivel, hiszen nem dolgozott a ter­melésben? — Azt hiszem, ez kétoldalú.. Nekem nem lehetett előre kö­szönni, mert megelőztem min­denkit. Aztán soha nem úgy mentem végig a csarnokokon, hogy besiettem az egyik és kiszaladtam a másik ajtón. Meg-megálltam ismerkedni az emberekkel, megnéztem, milyen körülmények között, hogyan dolgoznak. Megtud­tam, kinek mekkora családja van, mi érdekli a legjobban, milyen gondjai vannak. E tö­rődésért cserébe sok szerete­­tet kapok az emberektől és ez nagyon jólesik. Az, hogy reg­gel munkakezdéskor a portás bácsi kijön, elém hozza a kul­csot, vagy más apró figyel­mességek sokkal többet szá­mítanak az ember mindenna­pi közérzetében, mint azt gon­dolnánk. — Milyen módszerei van­nak a közművelődési munká­ban? — Különösebb papírra vet­hető módszereim nincsenek, azonkívül, hogy a gyár falain kívül is sokat gondolkodom azon, mit lehetne kitalálni, mit lehetne még csinálni? Például nemrégiben poszter kiállítást rendeztem az öltöző folyosóján. Ott óhatatlanul mindenkinek látnia kellett a kép­eket. Egészen biztos, hogy volt közöttük, ami megtetszett nekik és ha valahol máshol találkoznak vele, felismerik. Ha ennyit elértem, úgy ér­zem, már érdemes volt meg­rendezni a kiállítást. — Az itt vállalt társadalmi munkáján, a versmondáson, rendezvényeken való fellépé­seken kívül van más elfog­laltsága is? — Igen, az MHSZ városi bizottsága mellett működő kulturális tanácsnak vagyok a tagja. Segítem a különféle műsorokra való felkészülése­ket. Például a város március 15-i műsorát is én állítottam össze az idén. Hiúság ide, hiú­ság oda, erre büszke vagyok. — Elképzelhető, hogy nem lesz mindig ennyi ideje. Ami­kor a családról is kell gon­doskodnia, honnan egyezteti össze e sok tennivalót? — OLYAN LESZ majd a család, amelyben megmarad­hatok olyannak, amilyen va­gyok. Csak így tudom elkép­zelni az életemet. Bán Zsuzsa ­ Nőtt a bolti forgalom, emelkedett a felvásárlás, lemaradt a vendéglátás Túlteljesítette féléves tervét a Nagykanizsa és vidéke Áfémsz Az első féléves adatok tükrében vizsgálva is meg­állapítható, hogy a Nagykanizsa és Vidéke Áfémsz tovább növelte befolyását működési területének ke­reskedelmében. A járás településeinek többségében alapellátást biztosító szövetkezet részesedése Nagyka­nizsa kereskedelmében 23 százalékos, ugyanakkor 28 azoknak a községeknek a száma, ahol más érdekelt­ségű üzlet hiányában a teljes ellátás a feladatuk. Az elmúlt években történt fejlesztések már éreztetik ked­vező hatásukat, ami elsődlegesen a forgalom növeke­désén keresztül mérhető. Több tényező együttes hatására — összességében 6,3 száza­lékkal teljesítettük túl 272 millió forintos, első félévre­­ előírt bolti kiskereskedelmi­­ tervünket — mondta Prosze­­j­nyák Zoltánné, a szövetkezet­­ elnöke, akit rögtönzött mér-­­­legkészítésre kértünk fel. —­­ Eredményeink sok tényező­­ együttes hatására alakultak í­­gy, melyek közül a technikai, tárgyi feltételek lényeges ja­vulását, a keresett árucikkek­kel való profilbővítéseket, a nagyobb alapterületen bizto­sított szélesebb választékot, a többcsatornás árubeszerzést, a javuló reklám-propaganda te­vékenységet, a nemzetközi áruházi cseréket emelném ki. Az általánosságban vett növe­kedésen belül meghatározó volt, hogy élelmiszerekből 20, ruházatból 4,9, vegyesiparcikk árukból pedig 32 százalékkal adtunk el többet a tervezett­nél. Bár a szövetkezet az üzlet­­politikai célkitűzéseinek meg­felelően ebben az időszakban is nagy hangsúlyt fektetett az alapvető élelmiszerekkel való ellátásra, a legnagyobb fejlő­dést mégis a vegyesiparcikk terén érték el. Hogy ezen ága­zatban valamennyi egységük tudta teljesíteni a tervét, sőt növekedésről is számot adhat­tak, azt a profilbővítéseknek, a vidék ellátását is meghatá­rozó közös árubeszerzésnek, a szezonális cikkek időben és nagy választékban történt ki­szállításának, az előjegyzéses vásárlás kiszélesítésének kö­szönhették. A mozgó ABC el­ső félévben elért 884 ezer­ fo­rintos forgalma ugyan negatí­van érintette az egyes vidéki üzleteket, viszont a lakosság áruellátásában, kínálatában pozitív szerepet játszott, sőt versenyre késztette a helyi boltokat. Kedvezően alakult a szövet­kezet felvásárlási, termeltetési tevékenysége is. A 33,5 millió forint értékű felvásárlási for­galom elérése érdekében közel ezer kistermelővel, szakcso­porti taggal kötöttek termék­értékesítési szerződést. Többek közt a növényvédelmi szolgá­lat előrejelzéseinek időbeni továbbadásával, térítés nélküli magjuttatással, termelési cé­lú OTP hitel folyósítá­sához való közreműködés­sel, illetve kölcsönfolyósítással és a takarmányellátás javítás­­ával növelték a termelői és a tenyésztői kedvet. Ennek ered­ménye lett, hogy 9,5 millió fo­rintra teljesítették a felvásár­lási forgalmi tervüket, ami a tervhez viszonyítva 28,4 szá­zalékos többletet jelent Sokat jelentett a kedvező időjárás . Az ágazat sikerében ter­mészetesen­ közrejátszott a rendkívül kedvező időjárás, mely előbbre hozta a felvá­sárlások idejét is — emelte ki a túlteljesítés egyik tényező­jét dr. Németh János árufor­galmi főosztályvezető. — Ez­zel együtt sokat mond, hogy csak zöldségfélékből 87 száza­lékkal tudtuk növelni a for­galmunkat. Az összesből a bolti felvásárlás 76 százalékos túlteljesítése különösen ked­vező számunkra. Kanizsán és vidéken több egységünk meg­kapta a jogot a kistermelőktől, kertgazdasági szakcsoportok­tól való közvetlen zöldség- és gyümölcsvásárlásra, s ez meg­látszik az érintett boltok for­galomnövekedésén is. A tervezettnél 3,6 százalé­kos lemaradást mutat az áfémsz vendéglátóipari üzem­­ágának teljesítése. A szövet­kezet szakembereinek számí­tása szerint az év elején meg­szűnt három egység — Erkel Művelődési Ház, a Fegyveres Erők Klubjának büféje és az Izzós presszó­­ okozta a ki­esést, hiszen a vidéki egysé­gek 11 százalékos növekedést értek el. Az áfémsz felújításra 24, be­ruházásra pedig 21 millió fo­rintot fordít ez évben, mely­nek nagyobbik fele a követ­kező hat hónapban kerül fel­­használásra, kifizetésre. Vár­hatóan augusztus közepén nyitják meg az északi város­­­részben épült cukrász- és hi­degkonyha üzemüket és az an­nak emeletén kialakított ze­nés presszót. Rekonstrukció és új egységek Az utolsó negyedévre terve­zik a teljes rekonstrukción át­eső Dél-Zalai Áruház régi szárnya emeleti részének, majd jövő év első negyedév végére az alsó­s és a két szárnyat összekötő folyosó át­adását A zömében az Építő­ipari Szövetkezet kivitelezésé­ben készülő 26 millió forintos rekonstrukció után teljes ka­pacitással dolgozhat majd a város legnagyobb egysége. Várhatóan októberben indul a teljes rekonstrukción átesett palini húsüzem is, mely évi 10 ezer sertés és 250—300 szarvas­­marha teljes feldolgozására lesz képes. Ugyancsak októ­berben nyitja kapuit a szepet­­neki 100 négyzetméteres új vegyesbolt, s megkezdődik az ottani, lebontásra ítélt italbolt helyére szánt iparcikk szaküz­let építése. Ez évben kerül sor a sandi vegyesbolt teljes re­konstrukciójára is. Kaiser László Nyári kosícert Egerszegen A Budapesti Cimbalmos-trió hangversenyéről kitűnő hangulatú, érdekes , zenei élménnyel gazdagodtak­­ azok a megyeszékhelyi zene- t kedvelők, akik — sajnos elég kis számban — részesei voltak szerdán este a Zenélő Udvar­hangversenysorozat legutóbbi előadásának. A Zalaegersze­gen először vendégszereplő Budapesti Cimbalmos-trió túl­nyomórészt barokk­ művekből összeállított, igényes program­jára került sor a járási hiva­tal remek akusztikájú, kimon­dottan kamarazene előadásá­ra való, külsőségeiben is im­pozánsnak mondható díszter­mében. A trió tagjai Fábián Márta (cimbalom), Kovács Imre (fu­vola) és Sztankovics Béla (gi­tár), akik 1977 óta dolgoznak együtt, és fő profiljuk olyan kevéssé ismert barokk­ kom­pozíciók megszólaltatása, ame­lyek stílustörés nélkül előad­hatók ebben az összeállítás­ban. A fiatal művészek az or­szághatáron túl is népszerűe­­, az idén például Jugoszláviá­ban, Csehszlovákiában, Auszt­riában és az NSZK-ban adtak hangversenyeket, de még to­vábbi külföldi szereplések várnak rájuk. Műsoruk első részében Bais­­nortiers: E-moll szonátájának és Leclair: Forlane és Tam­bourin című darabjának rend­kívül karakterisztikus, stílusos előadását szeretném elsősor­ban kiemelni: zenei megfor­málásban és technikai megva­lósításban egyaránt meggyőző I volt mindkét produkció. A I szünet utáni rész modern zenei I kompozíciókkal indult, szá­momra ez a blokk jelentette a maradandóbb élményt Ránki György: Románc és Öröm­tánc, valamint Láng István: Hullámok című művei is ere­detileg erre az összeállításra íródtak. Bennem a Láng-da­rab hagyott mélyebb nyomot A kimondottan izgalmas di­­nam­ikai- és hangszín-effektu­sok, a három hangszer jellem­ző karaktereinek mesteri ki­használása erőteljesen fejezte ki a hullámok játékának han­gulatát. A következő két ka­rakterdarab kétségtelenül az est fénypontját jelentette Igor Sztravinszkij Valzer és Polka címmel írt darabot a világhírű magyar cimbalom­­művész, Rácz Aladár számára cimbalomra és zongorára. E művet most gitárkísérettel hallottuk. A groteszk hangvé­telű keringő a Petruska han­gulatát idézte Fábián Márta ragyogóan sikerült előadásá­ban. Hasonlóan remek pro­dukció volt Ibert: Entr-Acte című, spanyolos hangulatú ze­néje fuvolára és gitárra, amit Kovács Imre és Sztankovics Béla adott elő mély átéléssel. Befejezésül egy Stamitz­­duót és egy Telemann-trió­­szonátét hallottunk: itt már némi fáradtság érződött a mű­vészek játékán, ami főként a gyorstételek gyakori tempóin­­gadozásaiban nyilvánult meg. Ennek ellenére elmondhatjuk hogy igazán maradandó zene élménnyel gazdagodva távoz­hattunk a hangversenyről. Vas János

Next