Zalai Hírlap, 1990. április (46. évfolyam, 77-100. szám)

1990-04-03 / 78. szám

Landsbergis tárgyalásokat javasol Gorbacsovnak Litván válasz Moszkva lépéseire Moszkva (MTI)­ Tárgyalásokat javasolt Moszkvának a köztársaság jogi státusáról hétfőn a litván par­lament elnöke, válaszul Gorbacsov szombati felhívására. Vytautas Landsbergis továbbra is kitar­tott Litvánia függetlensége mellett. Az üzenet, amelynek szövegét a litván parlament juttatta el az MTI moszkvai irodájához, egyebek között hangoztatja, hogy a litván nép éppen Gorbacsov demokrati­kus politikája és kezdeményezései láttán vélte úgy: eljött az ideje a litván függetlenség helyreál­lításának. Ezt Litvániában nem titkolták, hiszen tavaly augusztus óta többször is megfogalmazódott a nagy nyilvánosság előtt ez a törekvés. Landsbergis szerint „a litván parlament elnöksége felfigyelt arra, hogy a szovjet kormány kész tárgyalni a litván rendeletek és határozatok jogosságáról” a szovjet alkotmány tükrében. Litvánia képviselői szintén készek a tárgyalások, a párbeszéd megkezdésére bármilyen szinten a szovjet kormánnyal vagy annak képviselőivel. Az üzenet, amely külön is hangoztatja, hogy Litvánia lé­pésével nem kíván kárt okozni sem a Szovjetuniónak, sem a peresztrojka politikájának, a továbbiakban így fogalmaz: „Ma, amikor erősödik a szovjet katonai nyomás Litvániára, amikor a fiatalembereket még a Vörös Kereszt védelmét élvező házakból is elrabolják és visz­­szaviszik őket alakulataikhoz, Litvánia népe és kormánya ismét a Szovjetunió és Litvánia népeit érintő kérdések megtárgyalását javasolja a Szovjetunió kormányának". Az üzenet szerint Litvánia bármilyen szinten kész tárgyalásokat kezdeni a szovjet kormánnyal vagy annak képviselőivel. Landsbergis ugyanakkor egyértelműen Moszkva értésére adta azt is, hogy Litvánia nem enged a függetlenségből. A litván törvényhozás hétfőn egyébként megkezdte a testület által Gorbacsovnak adandó válasz vitáját, amely feltehetően kedden fejeződik be. Egyúttal kinevezte a köztársaság gazdasági miniszterét és legfőbb bíráját. Vilniusban tartózkodik a szovjet parlament Szojuz (Szö­vetség) nevű tömörülésének küldöttsége. A képviselői csoport legfőbb céljának az ország egységének megőrzését és az állampolgárok érdekeinek védelmét tekinti. Képviselőjük a szovjet tévéhíradó beszámolója szerint a belügy­minisztérium, a KGB és a hadsereg közös saj­tóközpontjában tartott tá­jékoztatót. Kohl-interjú: Német egység „európai háztető” alatt London (MTI): Helmut Kohl kancellár számítása szerint még az idénő­ lebonyolítják a keletnémet tartományi választásokat, a jövő év másod­i -' "felében pedig meg­választják az egységes Né­metország parlamentjét. Kelet- Németország öt éven belül virágzó országgá válhat — mondta a Fi­nancial Times-ban hétfőn megjelent interjújában. A kancellár az „európai háztető” alatt végbemenő német újraegyesítésről, a keletnémet gazdaság talpraállításáról, az Európai Közösségek pénzügyi in­tegrációjáról és a rövid hatótávú eurorakéták jövőjéről nyilatkozott Londonban a brit lap szer­kesztőinek. A kancellárnak az egységes Németország jövőjét illetően két fő mondanivalója volt az interjú során — írja a lap.­­ Mindkettő szorosan kapcsolódik Konrad Adenauernek, a szövetségi köztársaság első kancellárjának és Ludwig Erhardnak, az NSZK első gazdasági miniszterének po­litikai hitvallásához. Az egyik az, hogy a német egység csakis „európai háztető" alatt valósulhat meg. Ezért ő sürgeti az Európai Közösségeken belüli politikai uniót. Margaret Thatcher viszont ellenzi azt. A kancellár ragaszko­dik Európa egységéhez, amelynek gondolatát híres zürichi beszédében még Winston Chur­chill fejtette ki 1946-ban. Helmut Kohl meggyőződése szerint Kelet-Németország gaz­dasági talpraállítása az 1948-as nyugatnémet valutareform után Ludwig Erhard által oly sikere­sen kezdeményezett „szociális piacgazdaság” exportja útján valósítható meg. Kijelentette, hogy számítása szerint még ez évben lebonyolítják a kelet­német tartományi választásokat, és a jövő év második felében meg­választják az egységes Német­ország parlamentjét. „Amint megszületnek a megfe­lelő döntések és megkezdődik a változások végrehajtása, az idei nyár végén már nagy beruházási fellendülés veszi kezdetét Kelet- Németországban. Felgyorsul a két gazdaság integrációja, és az NDK öt éven belül virágzó ország, az egész Európai Gazdasági Közösség motorja lesz”­­— mondta az interjúban. Az európai pénzügyi inte­gráció, illetve az európai központi bank kérdésében viszont mintha lassítana, és kissé visszakozna Helmut Kohl—vélekedik Finan­cial Times. — Megerősítette ugyan, hogy változatlanul vallja: gyorsan és komolyan kell előre­haladni a pénzügyi integráció felé, ám nyomatékosan kiemelte azt is, hogy Bonn kemény feltétel­ekhez köti a reményei szerint majd Frankfurtban működő központi bank életrehívásának Sütő Andrást az USA-ban gyógykezelik Sütő András író, a romániai magyarság egyik kiemelkedő személyisége,akit a március 19-i marosvásárhelyi magyarellenes atrocitások során elszenvedett súlyos sérülései miatt két hétig a budapesti Központi Katonai Kórházban gyógykezeltek­­, hétfőn speciális szemészeti szakvizsgálatokra az Amerikai Egyesült Államokba utazott. (MTI) Csak exportra dolgoznak a Kerszöv faüzemében A Lenti áfész faüzemének teljes kapacitását leköti belga partnerének megrendelése. A kis üzem jó munkájával, a szállítási határidők pontos be­tartásával — ha kellett, szom­bat-vasárnapi munkával — el­érte, hogy a neves nyugati cég az idén megduplázta a múlt évben adott megbízatását, s 52 millió forint értékű áru — palacktartó-, illetve könyvespolc és festő-bak — gyártását kérte. (Polgár Tamás felvétele) MM 1990. ÁPRILIS 3. ,KEDD Zalai Hírlap A Jövő Temploma a fővárosban Paskay László bíboros, prímás, esztergomi érsek március 31-én Gazdagréten — ünnepélyes keretek között — letette a Jövő Templomának alapkövét. (MTI Fotó — Friedmann Endre) MDF választási gyűlés Tótszerdahelyen Vasárnap este Tótszerdahelyen választási gyűlést tartott Rudics Róbert, az MDF 4-es számú választókerületi jelöltje. A megjelenteket Schmidt István, a kanizsai szervezet tagja köszöntötte, majd barátságos beszélgetésre invitáló szavai után Rudics Róbert vette át a szót. Elöljáróban megköszönte az első fordulóban iránta meg­nyilvánuló bizalmat. Mivel nem először járt már Tótszerdahelyen, beszédét igyekezett rövidre fogni. Néhány szóval kitért életútjára, kiemelve, hogy mindig érdekelte a politika, de a kommunista egy­­pártrendszerben inkább a pasz­­szív ellenállást választotta, s nem vállalt semmilyen funkciót. Ezután szólt arról, hogy miként került kapcsolatba az MDF-fel. Az első fordulót értékelve elmondta, hogy a sok kis párt „zavarórepülése” ellenére jól választott a nép, ami nagyfokú érettségére vall. Bizonyítja ezt, hogy a kommunista utódpártok közül csak az MSZP volt képes voksokat szerezni. A lehetséges koalícióról szólva elmondta, hogy a keresztényde­mokratákkal már megegyeztek, a kisgazdák pedig országos szinten ígéretet tettek, de ez majd a vidéki szervezeteknél, helyi szinten dől el. Teljes mértékben kizárta az Agrárszövetséggel, a Hazafias Választási Koalícióval, az MSZMP-vel, valamint az MSZP- vel való szövetséget. A kor­mányalakítás lehetőségénél hangsúlyozta, hogy az MDF-ben és az SZDSZ-ben is megvan a hajlam arra, hogy az ország érdekében összefogjon, de reméli, erre nem lesz szükség, mert az MDF program önállóan is alkalmas arra, hogy az országot kivezesse a válságból. Másrészt akkor nem lenne valódi befo­lyással bíró parlamenti ellenzék, ami többpárti diktatúrához ve­zethetne. Ezután rátért azokra a programpontokra, amelyek szerint a legfontosabbak az MDF és az ország szempontjából. így be­szélt a gazdasági tulajdon­­viszonyok rendezésének szük­ségességéről, a nemzeti vállalkozói réteg kialakításáról, valamint a szerkezetváltásról. A munkanélküliségről szólva hangsúlyozta, hogy az el­kerülhetetlen, s megoldását az infrastrukturális ágazatok fej­lesztésében látja. Beszédének végén szólt a mezőgazdaság, az önkormányzatok problémájáról, majd érintette a nemzetiségi kérdést is.A gyűlés a helybeliek kérdéseire adott válaszokkal fe­jeződött be. Nem vizsgálják felül a kamatadóról hozott döntést Az Alkotmánybíróság határozata megfellebbezhetetlen Az Alkotmánybíróság hétfő délelőtti teljes ülésén meg­tárgyalta Németh Miklós minisz­terelnöknek az Alkot­mánybírósághoz intézett levelét, amelyben a kamatadó tárgyában hozott alkotmánybírósági hatá­rozat felülvizsgálatát kérte. A testület a következő döntést hozta: az Alkotmánybíróságról szóló törvény úgy rendelkezik, hogy az Alkotmánybíróság határozatai véglegesek, azok ellen fellebbezésnek nincs helye. A törvény általános szabályai értelmében az alkotmánysértő jogszabály akkor veszti hatályát, ha az alkotmánysértést megállapító határozat a Magyar Közlönyben megjelenik. Az Alkotmánybíróság nem látott elég okot arra, hogy a törvénynek a megsemmisítés időpontjára, vonatkozó szabályától eltérjen.

Next