Zalai Hírlap, 1990. április (46. évfolyam, 77-100. szám)
1990-04-03 / 78. szám
Landsbergis tárgyalásokat javasol Gorbacsovnak Litván válasz Moszkva lépéseire Moszkva (MTI) Tárgyalásokat javasolt Moszkvának a köztársaság jogi státusáról hétfőn a litván parlament elnöke, válaszul Gorbacsov szombati felhívására. Vytautas Landsbergis továbbra is kitartott Litvánia függetlensége mellett. Az üzenet, amelynek szövegét a litván parlament juttatta el az MTI moszkvai irodájához, egyebek között hangoztatja, hogy a litván nép éppen Gorbacsov demokratikus politikája és kezdeményezései láttán vélte úgy: eljött az ideje a litván függetlenség helyreállításának. Ezt Litvániában nem titkolták, hiszen tavaly augusztus óta többször is megfogalmazódott a nagy nyilvánosság előtt ez a törekvés. Landsbergis szerint „a litván parlament elnöksége felfigyelt arra, hogy a szovjet kormány kész tárgyalni a litván rendeletek és határozatok jogosságáról” a szovjet alkotmány tükrében. Litvánia képviselői szintén készek a tárgyalások, a párbeszéd megkezdésére bármilyen szinten a szovjet kormánnyal vagy annak képviselőivel. Az üzenet, amely külön is hangoztatja, hogy Litvánia lépésével nem kíván kárt okozni sem a Szovjetuniónak, sem a peresztrojka politikájának, a továbbiakban így fogalmaz: „Ma, amikor erősödik a szovjet katonai nyomás Litvániára, amikor a fiatalembereket még a Vörös Kereszt védelmét élvező házakból is elrabolják és viszszaviszik őket alakulataikhoz, Litvánia népe és kormánya ismét a Szovjetunió és Litvánia népeit érintő kérdések megtárgyalását javasolja a Szovjetunió kormányának". Az üzenet szerint Litvánia bármilyen szinten kész tárgyalásokat kezdeni a szovjet kormánnyal vagy annak képviselőivel. Landsbergis ugyanakkor egyértelműen Moszkva értésére adta azt is, hogy Litvánia nem enged a függetlenségből. A litván törvényhozás hétfőn egyébként megkezdte a testület által Gorbacsovnak adandó válasz vitáját, amely feltehetően kedden fejeződik be. Egyúttal kinevezte a köztársaság gazdasági miniszterét és legfőbb bíráját. Vilniusban tartózkodik a szovjet parlament Szojuz (Szövetség) nevű tömörülésének küldöttsége. A képviselői csoport legfőbb céljának az ország egységének megőrzését és az állampolgárok érdekeinek védelmét tekinti. Képviselőjük a szovjet tévéhíradó beszámolója szerint a belügyminisztérium, a KGB és a hadsereg közös sajtóközpontjában tartott tájékoztatót. Kohl-interjú: Német egység „európai háztető” alatt London (MTI): Helmut Kohl kancellár számítása szerint még az idénő lebonyolítják a keletnémet tartományi választásokat, a jövő év másodi -' "felében pedig megválasztják az egységes Németország parlamentjét. Kelet- Németország öt éven belül virágzó országgá válhat — mondta a Financial Times-ban hétfőn megjelent interjújában. A kancellár az „európai háztető” alatt végbemenő német újraegyesítésről, a keletnémet gazdaság talpraállításáról, az Európai Közösségek pénzügyi integrációjáról és a rövid hatótávú eurorakéták jövőjéről nyilatkozott Londonban a brit lap szerkesztőinek. A kancellárnak az egységes Németország jövőjét illetően két fő mondanivalója volt az interjú során — írja a lap. Mindkettő szorosan kapcsolódik Konrad Adenauernek, a szövetségi köztársaság első kancellárjának és Ludwig Erhardnak, az NSZK első gazdasági miniszterének politikai hitvallásához. Az egyik az, hogy a német egység csakis „európai háztető" alatt valósulhat meg. Ezért ő sürgeti az Európai Közösségeken belüli politikai uniót. Margaret Thatcher viszont ellenzi azt. A kancellár ragaszkodik Európa egységéhez, amelynek gondolatát híres zürichi beszédében még Winston Churchill fejtette ki 1946-ban. Helmut Kohl meggyőződése szerint Kelet-Németország gazdasági talpraállítása az 1948-as nyugatnémet valutareform után Ludwig Erhard által oly sikeresen kezdeményezett „szociális piacgazdaság” exportja útján valósítható meg. Kijelentette, hogy számítása szerint még ez évben lebonyolítják a keletnémet tartományi választásokat, és a jövő év második felében megválasztják az egységes Németország parlamentjét. „Amint megszületnek a megfelelő döntések és megkezdődik a változások végrehajtása, az idei nyár végén már nagy beruházási fellendülés veszi kezdetét Kelet- Németországban. Felgyorsul a két gazdaság integrációja, és az NDK öt éven belül virágzó ország, az egész Európai Gazdasági Közösség motorja lesz”— mondta az interjúban. Az európai pénzügyi integráció, illetve az európai központi bank kérdésében viszont mintha lassítana, és kissé visszakozna Helmut Kohl—vélekedik Financial Times. — Megerősítette ugyan, hogy változatlanul vallja: gyorsan és komolyan kell előrehaladni a pénzügyi integráció felé, ám nyomatékosan kiemelte azt is, hogy Bonn kemény feltételekhez köti a reményei szerint majd Frankfurtban működő központi bank életrehívásának Sütő Andrást az USA-ban gyógykezelik Sütő András író, a romániai magyarság egyik kiemelkedő személyisége,akit a március 19-i marosvásárhelyi magyarellenes atrocitások során elszenvedett súlyos sérülései miatt két hétig a budapesti Központi Katonai Kórházban gyógykezeltek, hétfőn speciális szemészeti szakvizsgálatokra az Amerikai Egyesült Államokba utazott. (MTI) Csak exportra dolgoznak a Kerszöv faüzemében A Lenti áfész faüzemének teljes kapacitását leköti belga partnerének megrendelése. A kis üzem jó munkájával, a szállítási határidők pontos betartásával — ha kellett, szombat-vasárnapi munkával — elérte, hogy a neves nyugati cég az idén megduplázta a múlt évben adott megbízatását, s 52 millió forint értékű áru — palacktartó-, illetve könyvespolc és festő-bak — gyártását kérte. (Polgár Tamás felvétele) MM 1990. ÁPRILIS 3. ,KEDD Zalai Hírlap A Jövő Temploma a fővárosban Paskay László bíboros, prímás, esztergomi érsek március 31-én Gazdagréten — ünnepélyes keretek között — letette a Jövő Templomának alapkövét. (MTI Fotó — Friedmann Endre) MDF választási gyűlés Tótszerdahelyen Vasárnap este Tótszerdahelyen választási gyűlést tartott Rudics Róbert, az MDF 4-es számú választókerületi jelöltje. A megjelenteket Schmidt István, a kanizsai szervezet tagja köszöntötte, majd barátságos beszélgetésre invitáló szavai után Rudics Róbert vette át a szót. Elöljáróban megköszönte az első fordulóban iránta megnyilvánuló bizalmat. Mivel nem először járt már Tótszerdahelyen, beszédét igyekezett rövidre fogni. Néhány szóval kitért életútjára, kiemelve, hogy mindig érdekelte a politika, de a kommunista egypártrendszerben inkább a paszszív ellenállást választotta, s nem vállalt semmilyen funkciót. Ezután szólt arról, hogy miként került kapcsolatba az MDF-fel. Az első fordulót értékelve elmondta, hogy a sok kis párt „zavarórepülése” ellenére jól választott a nép, ami nagyfokú érettségére vall. Bizonyítja ezt, hogy a kommunista utódpártok közül csak az MSZP volt képes voksokat szerezni. A lehetséges koalícióról szólva elmondta, hogy a kereszténydemokratákkal már megegyeztek, a kisgazdák pedig országos szinten ígéretet tettek, de ez majd a vidéki szervezeteknél, helyi szinten dől el. Teljes mértékben kizárta az Agrárszövetséggel, a Hazafias Választási Koalícióval, az MSZMP-vel, valamint az MSZP- vel való szövetséget. A kormányalakítás lehetőségénél hangsúlyozta, hogy az MDF-ben és az SZDSZ-ben is megvan a hajlam arra, hogy az ország érdekében összefogjon, de reméli, erre nem lesz szükség, mert az MDF program önállóan is alkalmas arra, hogy az országot kivezesse a válságból. Másrészt akkor nem lenne valódi befolyással bíró parlamenti ellenzék, ami többpárti diktatúrához vezethetne. Ezután rátért azokra a programpontokra, amelyek szerint a legfontosabbak az MDF és az ország szempontjából. így beszélt a gazdasági tulajdonviszonyok rendezésének szükségességéről, a nemzeti vállalkozói réteg kialakításáról, valamint a szerkezetváltásról. A munkanélküliségről szólva hangsúlyozta, hogy az elkerülhetetlen, s megoldását az infrastrukturális ágazatok fejlesztésében látja. Beszédének végén szólt a mezőgazdaság, az önkormányzatok problémájáról, majd érintette a nemzetiségi kérdést is.A gyűlés a helybeliek kérdéseire adott válaszokkal fejeződött be. Nem vizsgálják felül a kamatadóról hozott döntést Az Alkotmánybíróság határozata megfellebbezhetetlen Az Alkotmánybíróság hétfő délelőtti teljes ülésén megtárgyalta Németh Miklós miniszterelnöknek az Alkotmánybírósághoz intézett levelét, amelyben a kamatadó tárgyában hozott alkotmánybírósági határozat felülvizsgálatát kérte. A testület a következő döntést hozta: az Alkotmánybíróságról szóló törvény úgy rendelkezik, hogy az Alkotmánybíróság határozatai véglegesek, azok ellen fellebbezésnek nincs helye. A törvény általános szabályai értelmében az alkotmánysértő jogszabály akkor veszti hatályát, ha az alkotmánysértést megállapító határozat a Magyar Közlönyben megjelenik. Az Alkotmánybíróság nem látott elég okot arra, hogy a törvénynek a megsemmisítés időpontjára, vonatkozó szabályától eltérjen.