Zalai Hírlap, 1998. április (54. évfolyam, 77-101. szám)

1998-04-01 / 77. szám

— Ha egy vezetőnek nincsenek jó segítői, ak­kor nem tud produkálni, ha nem együtt dolgozik a csapat, akkor gond lehet — mondja Tanai József Tornyiszentmiklós kör­jegyzője, aki nemrég­ a Magyar Köztársaság Ér­demrend Ezüst Érdem­kereszt polgári tagozata kitüntetést vehette át. A vele készült beszélgetés az 5. oldalon olvasható. Megújuló áradat „A táncosnő-export tranzitországa vagyunk” — fogalmaz az alezredes. Bár az igaz, a delikvensek jó része nem ily elfoglalt­ságot keres a megcélzott országokban. (5. oldal) Két múzeum Novának A közelmúltban elhunyt feleségemmel, Némethy Piroskával annak idején úgy döntöttünk, hogy mind a gyűjteményt, mind a házunkat a falura hagy­­uk. A gyűjteményt Nová­­ól írott monográfiáim egészítik ki. (6. oldal) Kézművesek stratégiája Kamaránk alapvető cél­­a a szervezet stabil pénz­­ügyi működésének megte­­remtése, a tagsági érdekek maximális képviselete és az ilyen irányú érdekérvé­­nyesítés kialakítása. (7. oldal) kincsen foci­vidők nélkül Ha a budapesti csapatok erejének listáját megnéz­­ük, szinte csak elvétve kad bennük olyan játékos, ki nem töltött rövideb h­­osszabb időt vidéken. (14. oldal) Egerszegi~lenti kiadás / 1996.áprilisi.,szerda |REEEZE31|| Zalai Hírlap Is LIV. évfolyam, 77. szám KÖZÉLETI NAPILAP Ára: 29 Ft Képeslapra nem telik... A fotózásért is fizetni kell az egerszegi Falumúzeumban Ma, április elsején nyit a za­laegerszegi Falumúzeum, a me­gyeszékhely számos külföldi vendéget is vonzó szabadtéri néprajzi látványossága. Tegnap az utolsó simításokat végezték a területen, helyükre kerültek a virágládák, rendbe tették a porták környékét. Ta­valy jelentős felújítások tör­téntek a múzeumfaluban, az év­tizedek óta álló házak tetőszer­kezetére, zsúpfedésére ráfért már a renoválás. Idén a szerény költségvetésből nem futja na­gyobb volumenű „szépítkezés­re”, sőt, ebben a szezonban már a fotózásért is fizetni kell annak, aki maradandó emléket szeretne magával vinni az itt látható nép­rajzi értékekről. (Más újdonságok Képeslapra sajnos nem telik címmel a 8. ol­dalon olvashatók.) Kezdődik a szezon, az utolsó simításokat végzik a zalaegerszegi Falumúzeumban. A Nemzeti Minőségi Díjért Az eddigi győztesek segítőkész beszámolója — aspiránsoknak A magyar gazdasági életben két évvel ezelőtt került beveze­tésre a Magyar Nemzeti Minő­ségi Díj, mellyel minden eszten­dőben az üzleti életben kiemel­kedő eredményt elért vállalko­zásokat díjazzák. Az 1997. évi díjkiosztásra nemrég került sor magas protokolláris külsőségek között a budapesti Kempinsky Hotelben, s a főszereplők — az­az a kitüntetett cégek — képvi­selői közül tegnap számosan Za­laegerszegen, a ZÁÉV tanács­termében rendezett fórumon tá­jékoztatták az érdeklődőket módszereikről, a rangos siker­hez vezető útról. Egyébként — mint mondani szokás — a meghívottakat sem csak úgy, az utcáról verbuvál­ták: valamennyien az ISO 9000- es minőségtanúsítvány vala­mely változatával rendelkez­nek, ergo, nekik van mindenek­előtt esélyük arra, hogy a minden tekintetben nagyra tar­tott díjat valaki Zalából is átve­hesse a miniszterelnöktől. A tanácskozás elnökeként az a Balogh András­­— egyébként a ZÁÉV minőségbiztosítási veze­tője — funkcionált, aki az or­szágban tavaly kiképzett 20 mi­nősítő egyikeként tagja volt az ítélkező zsűrinek, mely négy ka­tegóriában — nagy, közepes, ki­csi és szolgáltató — hirdetett győztest. A cím elnyerése jogán elsőként Báder László, az Orac­le Hungary minőségügyi igaz­gatója számolt be munkájukról, tapasztalataikról. (Részletek Mi­nőségi módszervásáron címmel a 3. oldalon olvashatók.) elzálog a kórházért­ ­kormányzati garancia Nagykanizsán nagykanizsai közgyűlés­api ülésén úgy döntött,­­ felhatalmazza Tüttő István úrmestert a kórház előfi­­■zírozási ügyében folytató t­­árgyalásokra az Országos­­ségbiztosítási Pénztárral ?), valamint — ha az OEP szkodik hozzá — két ingát­­ajánlanak fel a jelzálogjeg e­gyzésére. napirend kapcsán Tüttő Ist­­emondta: az OEP csak úgy meg a város legnagyobb ig­­énye számára a 26 millió fos előfinanszírozási ősz­ét, ha annak visszafizetésé­­­­i önkormányzat kezességet­­ vagy forgalomképes in­­nta jelzálogot jegyeznek be. Az előbbire Nagykanizsa gazdasági helyzetében nincs le­hetőség, mivel a költségvetés a felvehető hitel maximumával számolt, így megoldást a jelzá­log jelenthet. Négy szóba jöhető ingatlant nevezett meg a polgár­­mester: a mozit, a Csengery utca 89. alatti irodaházat, a Mindenki Sportpályáját, s a szabadhegyi lakóterületet — bár ezt az elő­terjesztő sem javasolta. A vitá­ban Marton István képviselő ki­fejtette, hogy szokatlan az OEP kívánsága, mivel az érvényes kormányrendelet ilyen szabá­lyozást nem említ. (Egyéb információk — Kép­viselő-testületi ülések cím alatt — a 4. oldalon találhatók.) Régiós marketing A Győr-Moson-Sopron, Vas és Zala megyét magába fogla­ló régióval kapcsolatos tervek megvalósíthatóságáról, s to­vábbi szervezőmunka szük­ségességéről tartott megbe­szélést tegnap Zalaegerszegen a Nyugat-dunántúli Regio­nális Marketing Munkacso­port. Horváth László, a csoport el­nöke elmondta: a testületet ta­valy decemberben alakította a Nyugat-dunántúli Területfej­lesztési Tanács. (Folytatás Marketing tanács­kozás címmel a 3. oldalon.) Érvényesüljenek nemzeti jellemzőink A csatlakozási tárgyalások mindkét fél szempontjából sikeres lezárásának meghatározó feltétele, az európai integráció alap­elveinek keretei között érvényesüljenek a nemzeti sajátosságok - hangoztatta Kovács László külügyminiszter az EU-csatlako­­zási tárgyalások ünnepélyes megnyitóján kedden Brüsszelben. Az EU külügyminiszterei és Kovács László kedden indítot­ták útjukra a csatlakozási tár­gyalásokat, amelyek - mindkét fél várakozásai szerint - 2002- re elvezetnek a teljes jogú tag­sághoz. Ehhez a megbeszélé­seknek az ezredfordulóra le kell zárulniuk, mert az eddigi ta­pasztalatok szerint a belépés nemzeti ratifikációja az EU-ban legalább másfél-két évet vesz igénybe. Kovács a nyitó tárgya­láson részletesen ismertette a központi elemeket, amelyekre a megbeszélések épülnek majd. (Folytatás Demokrácia és piac­­gazdaság címmel a 2. oldalon.) Pénzt a védelemre ülésezett a Gazdaságvédelmi Bizottság Az ÁPV Rt. megszűnésével és a privatizáció lezárásával összefüggő kérdések rendezése során forrást kell biztosítani a privatizációs szervezetnek a környezetvédelmi garanciák be­váltásához, valamint az ÁPV Rt.-hez tartozó vállalkozások környezeti kárainak felszámolá­sához. Ezt Bencze József, a feke­tegazdaság elleni tevékenység összehangolására létrehozott testület elnöke mondta el ked­den. A bizottság állást foglalt a külföldi munkavállalók ma­gyarországi tevékenységével kapcsolatban. Hangsúlyozták, hogy nem elegendő a külföldi állampolgárságú beltag eseté­ben a jövedelemszerzésre alkal­mas vízum kérvényezése. (To­vábbiak Új kereskedelmi tör­vény kell címmel a 2. oldalon ol­vashatók.) Suchman sokallta? „Minél kevesebből ússzuk meg!” Ez az elv vezérelte a gazdasági döntések kialakítását a Bokros-csomag időszakában - mondta Suchman Tamás szocialista országgyűlési képviselő, volt priva­tizációs miniszter, akit tanúként hallgattak meg a 804 millió fo­rintos sikerdíjáról ismert Tocsik Márta büntetőperében. A bíróságon Suchman úgy vélekedett, hogy az önkormány­zati belterületi földek privatizá­cióját elősegítő alkufolyamat közgazdaságilag szükséges és jó volt. Tocsik 10 százalékos si­kerdíja pedig nem volt kirívó, az önkormányzatokat képviselő irodák is hasonló díjért végezték munkájukat. Ugyanakkor To­csik esetében a díj 3 százalékos mértékét tartotta volna optimá­lisnak, de - mint mondta - az al­kufolyamat leállításának nem volt erkölcsi-politikai alapja. Tevékenységének parlamenti ellenőrzéséről szólva kiemelte: sajnálja, hogy 1996 szeptembe­rében Dávid Ibolya országgyű­lési képviselő interpellációjára (azt kérdezte, nem tartja-e sok­nak a sikerdíjat) ő úgy válaszolt, soknak tűnik, de törvényes. El­mondta: a válasz mögött parla­menti titkárságának téves infor­mációi húzódtak meg: eszerint a sikerdíj mintegy 300 millió fo­rint lett volna. (MTI) A környezetről Beleznán Tegnap délelőtt békés han­gulatú közmeghallgatást tar­tottak Beleznán, a GE Ligh­ting Tungsram Nagykanizsai Fényforrásgyára községbeli szennyvíziszap-tárolójának teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálata ügyében. A település határában az 1980-as évek elejétől fogadják a gyár melléktermékeként kelet­kező, veszélyesnek minősített anyagot, s most azért volt szük­ség a közmeghallgatásra —ame­lyen a szakembereken kívül csak Pécsi József, Belezna pol­gármestere vett részt —, mert a Tungsram Rt. kérte az­ engedé­­lye meghosszabbítását. (A ta­nulságokról Észrevétel nem ér­kezett címmel a 3. oldalon ) Hplvs/íni C7Aftllp Q Kolor7noi fnlunon /C1--*-----* il!l í* ' '■ ' '

Next