Zalai Közlöny, 1925. január-március (64. évfolyam, 1-72. szám)
1925-01-01 / 1. szám
64. évfolyam, 1. szám Nagykanizsa, 1925 január 1, csütörtök ára 2000 korona T. P. VI.: 24 Zalaegerszeg FDILÍTIKAS HAM.LAP Szerkesztőség és kiadóhivatal Fő ut 5 Interurban-Telefon 78, nyomda 117. szám Felelős szerkesztő: Kempelen Béla Előfizetési ára: Egy hóra 30.000 korona Három hóra... .................. 90.000 korona Újév Mire e sorok megjelennek, benne vagyunk az uj évben. Az elmúltat néhány órával ezelőtt eltemettük s új lapokat nyitunk a történelem évkönyveiben a jövevény számára. Nincs okunk rá, hogy az elmúlt évet megsirassuk; a legtöbb ember részére több küzdelmet és harcot jelentett a létért, mint amennyi örömet hozott. A gazdasági élet épen csak a legutolsó hónapokban kezdett némi nyugvópontra jutni, de a jövedelmek s a megélhetési viszonyok között az ellentétek egyre élesebben domborodnak ki. Kezdünk már mindenről lemondani, amit még csak nemrégiben is hihetetlennek tartottunk s az élet komolysága mind ridegebbé teszi gondolkodásunkat és lelkünket. A politikában sem látunk valami sorsdöntő eseményt s a nehéz életviszonyokba inkább rezignáltan nyugszunk már bele, mintsem a jövőtől is valami sok jót remélnénk. A jövő... ? Ez az a kérdés, mely talán sohasem nyomult annyira érdeklődésünknek homlokterébe, mint ma és épen a újév napján. A múltban sem törhette át egész bizonyossággal szemünk azt a ködös derengést, melybe a jövő tekintetünk előtt burkolva volt, de ma sürü fellegek takarják el előttünk a legközelebbi idők horizontját. Az életet bizonyos egykedvűséggel járjuk és már a reménység is kezd elhagyni bennünket a tekintetben, hogy felvirrad még egy jobb, boldogabb jövőnek hajnalhasadása. A múltak fájó emlékei után mit várhatunk még a jövőtől... ? És mégis, félre kell tennünk minden kishitűséget s törhetetlen bizalommal nézni annak az évnek eredményei elé, melynek küszöbét ma átléptük. Hasson át bennünket az a tudat, hogy csak vállvetett közös munkával dolgozhatunk a Haza felvirágoztatásán s diadalmaskodjék érzéseink felett az a meggyőződés, hogy a szenvedéseknek nem gyengíteni, de fokozni kell a tetterőt. Fogjunk össze mindnyájan az épitő munkában, hit lángja s a hazr lege, merit minden hlyet az uj épületh* hozzájárul sorsúmllásához. Az isteni Göfidví mindnyájunknak ert munkához. BELFÖLDI HIREK* Megnyíltak a vámsorompók. Tíz hosszú esztendő után végre a mai nappal megnyíltak a magyar vámsorompók. A kormány rendelete szabaddá teszi a behozatalt és kivitelt, amelyet hosszú esztendőkön keresztül tilalmak korlátoztak és csak egyes egészségügyi, rendészeti, hadügyi és állami egyedárusítási szempontból elrendelt korlátozások maradnak fenn. A Pálosok 700 éves jubileíme: Az eredetileg magyar alapítású és újabban Magyarországra visszatelepített Pálos-rend a jövő évben üli fennállásának 700. évfordulóját. A Pécsett levő egyedüli magyar rendház tagjai nagyban készülnek a jubiláns évfordulónak a megünneplésére. Az ünnepségeket 1925 január 10-én, Szent Pál remete ünnepén kisebb ájtatosság vezeti be, míg a jubileumi főünnepséget július 25-én, Szent Jakab napján akarják megtartani azon a helyen, ahol a Pálosok első kolostora állott. Ez a hely a Pécs melletti Szent Jakab-hegy, ahol az ünnep alkalmából tábori misét tartanak. Valószínű, hogy a jubileum alkalmából a pécsi székesegyházban három napos ájtatosság lesz, amelyen a pécsi egyetem is részt vesz. A budapesti Szent Domonkos-rendház legkiválóbb szónokai fogják a jubileumi szentbeszédeket és ájtatosságokat végezni. Itt említjük meg, hogy a jubiláló szerzet pécsi házfőnökéhez Rcskovszky Iván belügyminiszter meleghangú levelet intézett és ebben támogatásáról biztosította a visszatelepített, de még nagy nehézségekkel küzdő magyar szerzetesrendet. Gyűjtések szabályozása. A szanálási törvény szerint az egyesületek nem kaphatják meg azokat az összegeket, amelyeket azelőtt szoktak kapni támogatás címén. Az egyesületek, hogy fenntarthassák magukat és minden zökkenő nélkül tovább tudjanak működni, a hiányzó összeget kénytelenek gyűjtés útján pótolni. Különösen a nagyobb ünnepek előtt lehet észrevenni a gyűjtések megnövekedését. Igen érdekes tünet, hogy az ilyen gyűjtésekben csupán csak a polgári, a kereskedő és az iparos osztály vesz részt, mig a falusiak, akik talán a legjobban megtehetnék, hogy egy kis pénzt adjanak, a legtöbb esetben kicsúsznak a gyűjtésekért több gyüjtőkv nem érkezikra, vagy pedig a városin igen akarnak a falukra mint értesülünk, ezt azt különösen a falukra *zségekre nézve egyenszabályozni,; mégpehogy az egyes polgároktól kijáróság egy igen csekély díjat évenként beszedni, amelyet azaz alkalmanként előforduló gyüjkre fordítanak. Megreformálják az ipartestületeket. Az iparosok egy része tudvalévően mozgalmat indított a kézműveskamara létesítése érdekében. A mozgalomnak az Ipartestületek Országos Szövetsége állott a hátterében. A kereskedelmi miniszter ankétra hívta össze az érdekelteket ebben az ügyben. Az ankéton kifejtették a kereskedelmi és iparkamarák képviselői, hogy mindenekelőtt az ipartestületek reformjára van szükség. A miniszter magáévá tette az ankét többségének ezt az álláspontját és bejelentette, hogy a reform alapelvennek kidolgozására hat tagú bizottságot kíván kiküldeni. Ezt a bizottságot Walkó miniszter most nevezte ki. A bizottság felhívást intézett, melyben megjelölte azokat a kereteket, melyek között a bizottság működik. Eszerint a bizottság feladata tulajdonképen az ipartestületi reform kidolgozása, azonfelül állásfoglalás abban a pontban, miként létesítsenek központi szervet. A bizottság január első napjaiban fogja megkezdeni működését. mával a feloldozást megadni, vagy őket egyházi segédlettel eltemetni. Radikális és szocialista körökben e püspöki pásztorlevél, amely a katolikusoknál egész természetes és magától értetődő valami , nagy sirámokat váltott ki és azt követelik, hogy az állam szüntesse be a Vatikánnal a diplomáciai kapcsolatot. A kormány most úgy akarja magát megbosszulni a felvidéki katolikus püspökök pásztorlevele miatt , hogy bűnvádi eljárást indít mindazon papok ellen, akik a pásztorlevelet a szószékről a híveknek kihirdették. KÜLFÖLDI BIBÉK A szerb királyi pár Párisban. A szerb királyi pár Párisba érkezett. Fogadásukra megjelent a köztársasági elnök képviselője és a szerb követség. A királyi pár inkognitóban tartózkodik Párisban. Nagy viharok Angliában. Nagybritánia partvidékein újabb vihar dühöng. A Temse elöntötte a házakat, kerteket és utcákat. A Franciaországgal való postaösszeköttetés is szünetel. A felvidéki püspökök pásztorlevele. A felvidéki püspökök karácsonykor együttes pásztorlevelet adtak ki, amelyben határozottan állást foglaltak a katolikus hívők egyházellenes irányú egyletekben való megmaradása ellen. A katolikus hívek csupán ama szervezetnek lehetnek tagjai, amelyek az egyház vagy a vallás ellen semmit sem tettek. Azokat a híveket, akik bármilyen szocialista, kommunista, anarchista, vagy nihilista politikai pártban vagy egyesületben, vagy a szabadkőműves páholyokban továbbra is megmaradnak — szigorúan tilos bármely szentségben részesíteni, nekik gyónás alkal B-lista a városházán Nagykanizsa, december 31 A Nagykanizsa város képviselőtestülete által a keddi rendkívüli közgyűlésen megválasztott létszámcsökkentési bizottság szerdán délelőtt ült össze tanácskozásra a városházán. A tanácskozás, amelyen dr. Sabján Gyula polgármester elnökölt, délelőtt 11 órától délután fél 2 óráig tartott. A délután folyamán leírták a végzéseket és kikézbesítették az érdekelteknek. A bizottság határozataképen 16 városi alkalmazott került B-listára. Hegedűs György, Karlovics József és Plander György kültanácsosok állását megszüntették. Az adóhivataltól elbocsátották Pintér Gyula, Verhás Gusztáv és Zverina Frigyes dijnokokat; a forgalmiadó-hivatal személyzetéből Deckert Lajos, Sipos József ellenőröket, Nizner Viktor jövedelmi ellenőrt, Hornig András forgalmi piaci ellenőrt, a gazdasági hivatalból Schmidt Zsigmondné, Horváth Magda napidíjast, a tűzoltóságtól Snndár Antal rajvezetőt és Rozsonics József szertári szolgát, Vojkovics József erdőőrt, Nagy György és Németh János napibéres szolgákat. Novai Imre dr. aljegyzőnek B-listára helyezése iránt beadott kérelmét a bizottság nem találta teljesíthetőnek azzal az indokolással, hogy a városi adminisztráció zavartalan lebonyolítása szempontjából második aljegyzői állásra feltétlen szükség van , márpedig dr. Novai elbocsátásával az állást is meg kellene szüntetni, ami súlyos zavarokat okozna a város ügyforgalmának lebonyolításában. Szomorú kötelességnek tett eleget a város az 1924. esztendő utolsó aktusaként. A törvény szigora parancsoló kényszerűséggel nyúlt bele sok munkásember boldog ujesztendejébe s a szanálás nevében áldozatokat követelt kicsiny Magyarország minden városától, sok-sok hivatalától. A törvény szigora még tovább is megy és az uj esztendő reményei közé odaállította kikerülhetetlen árnyéknak az 1925. évben elkövetkező két újabb létszám-redukciót.