Zalai Közlöny, 1925. január-március (64. évfolyam, 1-72. szám)

1925-01-01 / 1. szám

64. évfolyam, 1. szám Nagykanizsa, 1925 január 1, csütörtök ára 2000 korona T. P. VI.: 24 Zalaegerszeg FDILÍTIKAS HAM.LAP Szerkesztőség és kiadóhivatal Fő­ ut 5 Interurban-Telefon 78, nyomda 117. szám Felelős szerkesztő: Kempelen Béla Előfizetési ára: Egy hóra 30.000 korona Három hóra... .................. 90.000 korona Újév Mire e sorok megjelennek, benne vagyunk az uj évben. Az elmúltat néhány órával ez­előtt eltemettük s új lapokat nyitunk a történelem évkönyvei­ben a jövevény számára. Nincs okunk rá, hogy az elmúlt évet megsirassuk; a legtöbb ember részére több küzdelmet és har­cot jelentett a létért, mint a­mennyi örömet hozott. A gazda­sági élet épen­ csak a legutolsó hónapokban kezdett némi nyug­vópontra jutni, de a jövedelmek s a megélhetési viszonyok kö­zött az ellentétek egyre éle­sebben domborodnak ki. Kez­dünk már mindenről lemondani, amit még csak nem­régiben is hihetetlennek tartottunk s az élet komolysága mind ridegebbé teszi gondolkodásunkat és lel­künket. A poli­ti­kában sem­ lá­tunk valami sorsdöntő eseményt s a nehéz életviszonyokba in­kább rezignáltan nyugszunk már bele, mintsem a jövőtől is valami sok jót remélnénk. A jövő... ? Ez az a kérdés, mely talán sohasem nyomult annyira érdeklődésünknek homlokterébe, mint ma és épen a újév napján. A múltban sem törhette át egész bizonyosság­gal szemünk azt a ködös de­rengést, melybe a jövő tekin­tetünk előtt burkolva volt, de ma sürü fellegek takarják el előttünk a legközelebbi idők horizontját. Az életet bizonyos egykedvű­séggel járjuk és már a remény­ség is kezd elhagyni bennünket a tekintetben, hogy felvirrad még egy jobb, boldogabb jö­vőnek hajnalhasadása. A múltak fájó emlékei után mit várhatunk még a jövőtől... ? És mégis, félre kell tennünk minden kishitűséget s törhetet­len bizalommal nézni annak az évnek eredményei elé, melynek küszöbét ma átléptük. Hasson át bennünket az a tudat, hogy csak vállvetett közös munkával dolgozhatunk a Haza felvirágoz­tatásán s diadalmaskodjék ér­zéseink felett az a meggyőző­dés, hogy a szenvedéseknek nem gyengíteni, de fokozni kell a tetterőt. Fogjunk össze mindnyájan az épitő munkában, hit lángja s a hazr lege, merit minden h­lyet az uj­ épületh* hozzájárul sorsúml­lásához. Az isteni Göfidví mindnyájunknak ert munkához. BELFÖLDI HIREK* Megnyíltak a vámsorompók. Tíz hosszú esztendő után végre a mai nappal megnyíltak a magyar vámsorompók. A kormány rendelete szabaddá teszi a behozatalt és kivi­telt, amelyet hosszú esztendőkön ke­resztül tilalmak korlátoztak és csak egyes egészségügyi, rendészeti, had­ügyi és állami egyedárusítási szem­pontból elrendelt korlátozások marad­nak fenn. A Pálosok 700 éves jubile­íme: Az eredetileg magyar alapítású és újabban Magyarországra visszatele­­pített Pálos-rend a jövő évben üli fennállásának 700. évfordulóját. A Pécsett levő egyedüli magyar rend­ház tagjai nagyban készülnek a ju­biláns évfordulónak a megünneplé­sére. Az ünnepségeket 1925 január 10-én, Szent Pál remete ünnepén kisebb ájtatosság vezeti be, míg a jubileumi főünnepséget július 25-én, Szent Jakab napján akarják megtar­tani azon a helyen, ahol a Pálosok első kolostora állott. Ez a hely a Pécs melletti Szent Jakab-hegy, ahol az ünnep alkalmából tábori misét tartanak. Valószínű, hogy a jubileum alkalmából a pécsi székesegyházban három napos ájtatosság lesz, amelyen a pécsi egyetem is részt vesz. A bu­dapesti Szent Domonkos-rendház leg­kiválóbb szónokai fogják a jubileumi szentbeszédeket és ájtatosságokat vé­gezni. Itt említjük meg, hogy a ju­biláló szerzet pécsi házfőnökéhez Rcskovszky Iván belügyminiszter me­leghangú levelet intézett és ebben támogatásáról biztosította a vissza­­telepített, de még nagy nehézségek­kel küzdő magyar szerzetesrendet. Gyűjtések szabályozása. A sza­nálási törvény szerint az egyesületek nem kaphatják meg azokat az össze­geket, amelyeket azelőtt szoktak kapni támogatás címén. Az egyesületek, hogy fenntarthassák magukat és min­den zökkenő nélkül tovább tudjanak működni, a hiányzó összeget kény­telenek gyűjtés útján pótolni. Külö­nösen a nagyobb ünnepek előtt lehet észrevenni a gyűjtések megnöveke­dését. Igen érdekes tünet, hogy az ilyen gyűjtésekben csupán csak a polgári, a kereskedő és az iparos osztály vesz részt, mig a falusiak, akik talán a legjobban megtehetnék, hogy egy kis pénzt adjanak, a leg­több esetben kicsúsznak a­­ gyűjtések­ért több gyüjtőkv nem érkezi­­kra, vagy pedig a városi­­n igen akarnak a falukra mint értesülünk, ezt a­zt különösen a falukra *­zségekre nézve egyen­­szabályozni,; még­pe­­hogy az egyes polgároktól kijáróság egy igen csekély díjat­­ évenként beszedni, amelyet az­az alkalmanként előforduló gyüj­­kre fordítanak. Megreformálják az ipartestü­leteket. Az iparosok egy része tudva­lévően mozgalmat indított a kézmű­­veskamara létesítése érdekében. A mozgalomnak az Ipartestületek Or­szágos Szövetsége állott a hátterében. A kereskedelmi miniszter ankétra hívta össze az érdekelteket ebben az ügyben. Az ankéton kifejtették a kereskedelmi és iparkamarák képvi­selői, hogy mindenekelőtt az ipar­testületek reformjára van szükség. A miniszter magáévá tette az ankét többségének ezt az álláspontját és bejelentette, hogy a reform alapel­­ve­nnek kidolgozására hat tagú­­ bi­zottságot kíván kiküldeni. Ezt a bizottságot Walkó miniszter most nevezte ki. A bizottság felhívást in­tézett, melyben megjelölte azokat a kereteket, melyek között a bizottság működik. Eszerint a bizottság fel­adata tulajdonképen az ipartestületi reform kidolgozása, azonfelül állás­­foglalás abban a pontban, miként létesítsenek központi szervet. A bizottság január első napjaiban fogja megkezdeni működését. mával a feloldozást megadni, vagy őket egyházi segédlettel eltemetni. Radikális és szocialista körökben e püspöki pásztorlevél, amely a katoli­kusoknál egész természetes és ma­gától értetődő valami , nagy sirá­mokat váltott ki és azt követelik, hogy az állam szüntesse be a Vati­kánnal a diplomáciai kapcsolatot. A kormány most úgy akarja magát megbosszulni a felvidéki katolikus püspökök pásztorlevele miatt , hogy bűnvádi eljárást indít mind­azon papok ellen, akik a pásztorle­velet a szószékről a híveknek kihir­dették. KÜLFÖLDI BIBÉK A szerb királyi pár Párisban. A szerb királyi pár Párisba érkezett. Fogadásukra megjelent a köztársa­sági elnök képviselője és a szerb követség. A királyi pár inkognitóban tartózkodik Párisban. Nagy viharok Angliában. Nagy­­británia partvidékein újabb vihar dühöng. A Temse elöntötte a háza­kat, kerteket és utcákat. A Francia­­országgal való postaösszeköttetés is szünetel. A felvidéki püspökök pásztor­levele. A felvidéki püspökök kará­csonykor együttes pásztorlevelet ad­tak ki, amelyben határozottan állást foglaltak a katolikus hívők egyház­ellenes irányú egyletekben való meg­maradása ellen. A katolikus hívek csupán ama szervezetnek lehetnek tagjai, amelyek az egyház vagy a vallás ellen semmit sem tettek. Azo­kat a híveket, akik bármilyen szo­cialista, kommunista, anarchista, vagy nihilista politikai pártban vagy egye­sületben, vagy a szabadkőműves pá­holyokban továbbra is megmaradnak — szigorúan tilos bármely szentség­ben részesíteni, nekik gyónás alkal­ B-lista a városházán Nagykanizsa, december 31 A Nagykanizsa város képviselő­testülete által a keddi rendkívüli köz­gyűlésen megválasztott létszámcsök­kentési bizottság szerdán délelőtt ült össze tanácskozásra a városházán. A tanácskozás, amelyen dr. Sabján Gyula polgármester elnökölt, dél­előtt 11 órától délután fél 2 óráig tartott. A délután folyamán leírták a végzéseket és kikézbesítették az ér­dekelteknek. A bizottság határozataképen 16 városi alkalmazott került B-listára. Hegedűs György, Karlovics József és Plander György kültanácsosok állását megszüntették. Az adóhivatal­tól elbocsátották Pintér Gyula, Ver­­hás Gusztáv és Zverina Frigyes dijnokokat; a forgalmiadó-hivatal személyzetéből Deckert Lajos, Sipos József ellenőröket, Nizner Viktor jövedelmi ellenőrt, Hornig András forgalmi piaci ellenőrt, a gazdasági hivatalból Schmidt Zsigmondné, Horváth Magda napidíjast, a tűzoltó­ságtól Snndár Antal rajvezetőt és Rozsonics József szertári szolgát, Vojkovics József erdőőrt, Nagy György és Németh János napibéres szolgákat. Novai Imre dr. aljegyzőnek B-lis­tára helyezése iránt beadott kérel­mét a bizottság nem találta telje­síthetőnek azzal az indokolással, hogy a városi adminisztráció zavar­talan lebonyolítása szempontjából második aljegyzői állásra feltétlen szükség van , már­pedig dr. Novai elbocsátásával az állást is meg kel­lene szüntetni, ami súlyos zavarokat okozna a város ügyforgalmának le­bonyolításában. Szomorú kötelességnek tett eleget a város az 1924. esztendő utolsó aktusaként. A törvény szigora pa­rancsoló kényszerűséggel nyúlt bele sok munkásember boldog ujeszten­­dejébe s a szanálás nevében áldo­zatokat követelt kicsiny Magyaror­szág minden városától, sok-sok hi­vatalától. A törvény szigora még tovább is megy és az uj esztendő reményei közé odaállította kikerül­hetetlen árnyéknak az 1925. évben elkövetkező két újabb létszám-reduk­ciót.

Next