Zalai Közlöny, 1925. április-június (64. évfolyam, 73-143. szám)
1925-04-01 / 73. szám
64. évfolyam, 73 szám Nagykanizsa, 1925 április 1 szerda A? a 180 © korona Készpénzzel bérmentesítve Alispáni hivatal 24 Zalaegerszegi Saarkezstőség és kisdőhivatal Pouí 5 ÍBlervban-Telefort 78, nyomda 07. Szása Felelős szerkesztő: föempetan Béla ES&flsetés? éra; ügy bóra Három bors.................. 30.000 koroná üö.OGO korona KÜZDELEM BUDAPESTÉRT A székesfőváros népe választásra készülődik. Nem tudni még, mit határoz a belügyminiszter; még nincs meghatározva a választás időpontja sem, de a két ellenfél egy állóharc minden hadieszközét állítja máris szolgálatába. A felkészültség után ítélve elkeseredett, kíméletet nem ismerő, a végsőkig kemény és elszánt küzdelemre van kilátás. Mindkét fél tudja, hogy lenni vagy nem lenni — ez most a jelszó. Rendkívül sok függ ettől a választástól. Ha a keresztény községi párt kezéből kisiklanék a székesfőváros vezetése, a keresztény nemzeti gondolat végleg száműzetnék a főváros hivatalos életéből, politikájából, ténykedéseiből és a magyar székesfőváros ismét odajutna, ahová a nepotista törzsfőnöki klikkrendszer juttatta — a bűnös Budapestig Ismét visszaülne az árván maradt zsöllyéjébe a hazajáró liberalizmus és röhögve terpeszkednék az a rendszer, amely a mi szépséges magyar fővárosunkból egy olyan Augias-istállót teremtett, amelyet a keresztény és nemzeti rezsim éveken át tartó megfeszített munkával sem tudott teljesen megtisztítani és szagtalanítani.Ha pedig ismét a keresztény nemzeti gondolat kerül ki győztesen és úrrá lesz a magyar székesfőváros fölött, lassanként megerősödik, megizmosodik az a rendszer, amely az egyenesség útján haladva csakis a polgárság boldogulásáért küzd és bevehetetlen várrá épül a korrupt liberalizmus fölött. Évekre kiható, az egész jövőt átalakító horderejű , a lefolytatandó budapesti választás. És mert az ország szíve szerint igazodik az ország testének többi része, mert tudjuk, hogy a test többi tagjai is csak akkor lehetnek egészségesek, ha a szív is az, mert tapasztaltuk, hogy a legcsúnyább patkányforradalmat a főváros csinálta, onnét gördült el a lavina, amely maga alá sodorta és összeroppantotta a magyar test többi részeit, a vidéket, nem lehet a vidéknek közömbös, mi folyik most Budapesten, mit csinál a főváros népe, melyik párt és vele melyik világnézet kerül majd ki győztesen az urnákból. Az-e, amely évtizedes uralma alatt úgy gazdálkodott, hogy katasztrófális deficitet teremtett, állásokat állásokra kreált és egy oly hivatali apparátust varrt a polgárság nyakába, mellyel Newyorkot lehetne elközigazgatni és adminisztrálni, amely a dolgozókkal csak temetésük alkalmával törődött és akinél az ember csak a törzsfőnököknél és kapcsolt részeinél kezdődött, vagy az, amely ennek a nepotista gazdálkodásnak és klikkrendszernek átkos fattyúhajtásait, kinövéseit, bűneit, szennyét és bűzét eltüntetni, kisöpörni, kisurolni, kimeszelni, kifesteni, kisoformozni, jóvátenni és az agyonnyomorított lakossággal feledtetni igyekezett, rendet, igazságot, részrehajthatatlanságot, biztonságot teremtett és a polgárságba visszacsepegtette a hitet a magyar székesfővárosba. Megindult a sajtókampány is. Ugyanazok, akik Károlyi Mihálynak dithirambokat zengtek és csúnya defaitista játékukkal a nemzet hóhérainak tettek szolgálatot, birákként lépnek fel a keresztény rezsim ellen és mindazt a sok bűnt, azt a temérdek szemetet, ami az ő nevükhöz fűződik, a keresztény rezsim arcába vágják, mondván: íme, hát így gazdálkodtak a keresztény rezsim emberei! számítva a feledő, gondolkodásra is Budapest, március 31 A nemzetgyűlés választójogi bizottsága ma délelőtt Kállay Tibor elnöklésével megkezdte a választójogi javaslat részletes tárgyalását. Elsőnek Szilágyi Lajos szólalt fel. A szövetkezett ellenzék a kormánnyal szemben emberi és állampolgári jognak tekinti a választójogot és így áthidalhatatlan ellentét van a kormány és a szövetkezett ellenzék álláspontja között. A miniszterelnök, amikor az általános választójog veszedelmeit sorolta fel, olyan képeket festett, amelyek nem léteztek. Az általános választójog nem jelentheti a munkásság uralmát a polgárság felett, mert Magyarországon a polgárság van többségben és már ezért sem kell félteni a társadalom rendjét. Nem lehet mondani, hogy nagy számban vannak olyan polgárok, akik nem rendelkeznek még kellő ítélőképességgel, mert ha vannak is ilyenek, nincsenek olyan nagy számban, hogy ez a szűk választójog elfogadható lenne. A miniszterelnök beszédéből — mondotta — megértette az ellenzék, hogy semmi kilátásuk sincs arra, hogy akár a választójog bizottsági, akár plenáris tárgyalásán valami, jelentős indítványukkal célt érjenek. Ennek dacára részt vesznek a választójogi bizottság tárgyalásain és pontrólpontra végigveszik az egész javaslatot. Bethlen István gróf miniszterelnök: A szocialista pártnak azzal a törekvésével szemben, hogy osztályharcot hirdet, szükség vann arra, hogy Magyarországon az összes osztályok a politikai hatalomban részesüljenek és a polgári társadalom vezető szerepét rejt és a meddő harcban elfásult tömegre, amely agyafúrt praktikájukat nem veszi észre, követ fog és szintén azok felé dobálja, akik csak az ő jólétét és boldogulását akarják. De őszintén és igazán akarják. Megindult tehát a harc. Valóságos élet halál küzdelem ez, mely a keresztény vagy liberális Budapestért most folyik. Hogy ki kerül ki győztesen, ki tudná ezt előre megmondani, de az ország népének nem lehet mindegy, hogy ismét a törzsfőnöki klikkek és a páholyok kreatúrái üljenek a főváros nyakába és ismét szisztematikusan előkészítsék a régi bűnös Budapestet. Akarjuk hinni, hogy a magyarság okult a múltból és a választások napján az ádáz tusából ismét a keresztény nemzeti rezsim kerül ki diadalmasan. Benedek Rezső megőrizzék. Itt tehát nem politikai pártokról és nem kormányról volt szó és ha ezt így akarják magyarázni, én ez ellen a leghatározottabban tiltakozom. A szociáldemokrata párt Magyarországon és mindenütt osztályharcot hirdet és osztályuralomra törekszik. Ezután megkezdték a javaslat részletes tárgyalását. Az első szakasznál Szilágyi Lajos indítványozza, mondja ki a bizottság, hogy országgyűlési képviselő választó minden férfi, aki 24. életévét betöltötte, hat éve magyar állampolgár, fél éve ugyanabban a községben lakik, vagy ugyanannyi ideig lakása van. Meskó Zoltán hangsúlyozza, hogy sohase hirdette az általános választójogot, sőt a titkosságnak is csak a háború után lett híve. Gömbös Gyula: A legutóbbi törvényekhez képest az ebben a javaslatban foglalt jogkiterjesztés igen nagy haladást jelent. A magyar fajtás nemzeti szempontból helyesli a kétévi helybenlakást. Indítványozza, hogy a külföldiek ne tíz-, hanem húszévi magyarországi tartózkodás után nyerhessék el a választói jogosultságot. Patacsi Dénes Gyula álláspontját. Osztja Gömbös Indítványozza, hogy a Károly csapatkeresztes vagy vitézségi érmes volt frontkatonák iskolai végzettségük igazolása nélkül is szavazhassanak, úgyszintén a hadseregben altiszti rangot viselt magyar állampolgárok is. Szabó József: Olyan módosítást indítványoz, hogy választójoga van annak a férfinek és nőnek, aki 24. életévét betöltötte, tíz év óta magyar állampolgár írni és olvasni tud. Vázsonyi Vilmos a szakaszhoz olyan értelmű pótlást javasol, hogy a négy elemi igazolásán felül azt a jogcímet is vegyék fel, hogy „vagy ezzel egyértékű műveltség megszerzését igazolja“. Kassai Károly az írni-olvasni tudást kívánja a választójog főkellékének. Mokcsay Zoltán indítványozza, hogy a 24 év betöltését ne kívánják attól, aki az egyetemen előírt tananyagot elvégezte. Csizmadia András: Minden 24 évet betöltött férfinek legyen választójoga. Rakovszky Iván belügyminiszter: A négy elemi elvégzése és az írniolvasni tudás között lényeges különbség van a polgári intelligencia és műveltség szempontjából. Az iskola elvégzése vallásos, erkölcsös nevelést jelent, azonkívül a gyermek bizonyos fokú fegyelmezését, amely a későbbi korban is érezteti hatását. Honorálni kívánja Patacsinak azt az indítványát, hogy a vitézi széki érmeseket és az altiszti fokozatot elért katonákat mentesíteni kell négy elemi elvégzésének igazolása a alól. A helybenlakás elve mindenütt az egész világon el van fogadva, mert az egy helyben lakó állampolgárok nagyobb értéket képviselnek, mint a vándorló elemek. Honorálja Vázsonyinak azt a kívánságát, hogy a négy elemi osztálynak megfelelő képzettség elegendő legyen az iskolai végzettség követelményénél. Ez vonatkozik a tanonciskolákra, tanfolyamokra, stb. Gömbös Gyulának azt az indítványát, hogy a tíz évi állampolgárság kellékét húsz esztendőre emeljék fel, nem fogadhatja el, mert a tíz esztendő nálunk tradíció. Tényleg igaz, hogy a nők választójoga korlátozva van, de a nők az alkotmányos küzdelemben csak a legutóbbi idők óta vesznek részt és számuk túlsúlyt jelenthetne a régi politikai érzékkel bíró férfiakkal szemben. Ezután a bizottság az eredeti szöveget fogadta el, Vázsonyi Vilmos egyik, határozati javaslatával együtt. ""Ezzel az első szakasz tárgyalását befejezték. A legközelebbi ülést csütörtökön délelőtt tartják. A nemzetgyűlés A nemzetgyűlés ma délben tartott rövid ülésén Erődi Harrach Tihamér beterjesztette a bizottságok jelentését a mezőgazdasági hitelről, melyről kimondták a sürgősséget. Putnoki Sándor beterjesztette a fővárosi törvényhatóság kiegészítéséről szóló javaslat bizottsági jelentését. Kilenc képviselő mentelmi jogát felfüggesztették, három ügyben, köztük Hegedűs Györgyében is, az ilyenirányú kérést elutasították. A választójogi bizottság befejezte az első szakasz tárgyalását A miniszterelnök és a belügyminaisztér felszólalása az ellenzék kifogásaira — 14 nemzetgyűlés sürgősen tárgyalja a m@zSgsazcSa ® á$|i Iliésről s a fővárosi törvényi hatóságról szóló javaslatot