ZeneSzó, 1999. (9. évfolyam, 1-10. szám)

1999 / 1. szám

MAGYAR KÓRUSOK NAPJA ÜNNEPI HANGVERSENYÜNK ZENEAKADÉMIÁN Kodály Zoltán születésének 116. évfordulóján, december 16-án immár nyolcadik alkalommal szólaltak meg kiváló kórusaink, hogy tiszteletet adjanak századunk nagy énekkari alkotójának és képviseljék hazánk kóruskultúráját. Az est ünnepi fényét a védnökök fémjelezték. Prof. Dr. Hámori József kulturális miniszter és Kodály Zoltánná Péczely Sarolta vállaltak védnökséget a Kodály Zoltán, Bárdos Lajos és Pászti Miklós, valamint a közöttünk munkálkodó magyar zeneszerzők mű­veiből összeállított és bemutatókkal tarkított impozáns hangverseny felett. Mintha a közönség is megérezte volna: eddig nem látott számban jelentek meg a nézőtéren. Illyés Gyula "Bevezető egy Kodály-hangversenyhez" című köl­teményét Hűvösvölgyi Ildikó színművész kissé szokatlan hozzáállással mondta el megnyitóként. Utána az est méltó műsorvezetője, Lukin László felolvasta az ARTISJUS Zenei Alapítványnak a kortárs magyar zene népszerűsítéséért adott 1998. évi előadóművészi jutalmazottjai­­nak listáját. Baross Gábor és Hollerung Gábor karmesterek, Antal Má­tyás, Gráf Zsuzsanna, Mindszenty Zsuzsánna, Szesztay Zsolt, Szűcs Lajos karnagyok, valamint Fittler Katalin, a Magyar Rádió szerkesztője méltán kapták az elismerést. Egy csodálatra méltó műhely, a budapesti Erkel Ferenc Általános Iskola és Gimnázium 80 tagú Magnificat Gyermekkara nyitotta meg Szebellédi Valéria vezetésével a fellépő kórusok sorát. Magabiztos, a karnaggyal összeforrott előadással daloltak, a remekül kidolgozott művek a megszólalás pillanatainak élményével ajándékoztak meg ben­nünket. Idén szólalt meg két gyermekkari mű: Kocsár Miklós - Csanádi Imre "Csilingelő" és "Tél", majd Bárdos Lajos ritkábban hallható költői szépségű "Ave Maria"-ja után Karai József "1848" című népdalfeldolgo­zás-sorozatának remek előadása hangulatában emlékeztetett a 150 év­vel ezelőtti szabadságharcra. Teljes pompájában szólalt meg befe­jezésül Kodály Zoltán "Angyalok és pásztorok" c. kórusműve - most nyolc angyallal a kórus mögötti orgonaülések között. A Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola Budapesti Tanárképző Intézetének 35 fős Nőikara Pászti Miklós "Pueri Hebraeorum" című, Arezzoban I. díjat nyert alkotásával, Kocsárné Herboly Ildikó veze­tésével kezdte műsorát. A gregorián téma poifón kifejtése után a mű egyre bővülő hangzással és ujjongással jelenítette meg a Virágvasárnap hangulatát, emlékezésül is a szerző halálának igen közeli 10. évfor­dulójára. Kodály Zoltán 1898-ban, száz évvel ezelőtt írt, korai "Ave Maria"-ja méltán sorakozott a későbbi művek mellé a szép előadásban, Vargyas Bálint nemes orgonakíséretével. Utána a kórushangon ritkán hallható "Két duett" szólalt meg Kodály Zoltán "Bicinia Hungarica" sorozatának ismert darabjaiból ("Csillagoknak teremtője","Kiolvasó") - a kamaraéneklés szépségeit csillogtatva Mészáros Nóra érző zongorakí­séretével. Kocsár Miklós két műve hiteles, szépen formált előadásban hangzott fel végül a széphangú, énekhangon is szívesen muzsikáló együttes előadásában. Az "O vos omnes" bemutatóként elhangzott motetta után a jól ismert "Salve Regina" tudatos hangzásfokozással és zengő befejezéssel arattak megérdemelt sikert. Az Óbudai Kamarakórus 34 fős együttese Erdős Ákos vezetésével először Petrovics Emil "Triangulum" című művének I. tételét idézte fel: "Tavaszköszöntő" (Németh Tibor verse) lendületes előadással. Kodály Zoltán "Adventi ének" c. műve új szépségeket fedezett fel számunkra. Kocsár Miklós "Hegyet hágék" c. műve (népi imádság Erdélyi Zsuzsan­na gyűjtéséből) nagyszerű építkezéssel, már-már a nagyobb vegyeskari hangzást elérő, átélt énekléssel szólalt meg. Bemutató előadás kö­vetkezett: Mohay Miklós Petőfi Sándor "1848" c. költeményére készült és a hangversney rendezőtársának, a Magyar Muzsikus Fórumnak az 1848-49-es forradalom és szabadságharc emlékére kiírt pályázatán I. díjat nyert műve hangzott fel. A sokszínű előadói kultúrával rendelkező énekkar művészi erővel szólaltatta meg a kompozíciót. A méltó siker után Dr. Tóthpál József, a Magyar Muzsikus Fórum elnöke köszöntötte a szerzőt. Az Óbudai Kamarakórus Orbán György "A Paprikajancsi szerenádja" c. művének humorával, játékosságával, remek szövegkiejtéssel fe­jezte be gazdag műsorát. A Szegedi Lauda Leánykar 19 énekese a ka­maraéneklés magasisko­láját mutatta be Rozgonyi Éva vezetésével. Olyan műveket szólaltattak meg művészi kidolgozásban, melyeket általában na­gyobb létszámmal szoktunk hallani. Már az első mű, Bárdos Lajos "Magos a rutafa ". kórusa a kezdeti megszólalás után rövidesen meg­győzött arról, hogy az előadók nagyszerű egyéni teljesítménnyel feledtetni tudták a látvány­ okozta kérdőjelet. A kamaraéneklést megha­ladó hangzás, a messzeható intenzitás, a széles dinamikai skála jelle­mezte a sokszólamú Kodály-művet is: "Semmit ne bánkódjál" (Szkhárosi Horváth András éneke egykorú dallam szerint). A szájhagyo­mány úgy tartja, hogy Kodály így válaszolt a "Mátrai képek"-kel kap­csolatban feltett kérdésre: "Nincs létszámhoz kötve." Egyszerű művészi eszközökkel, líraian adták elő Kocsár Miklós-Fodor András "Szentiván­­éji út" c. művét. Műsorukat Orbán György fergeteges "Lauda"-jával fejezték be Rozgonyi Éva jobb karját most használni nem tudó, de egész lényével irányító vezetésével. A fellépő kórusok sorát az Erdélyi Ágnes vezette Veszprém Város Vegyeskara zárta. Fiatalos lendülettel, plasztikus szólamvezetéssel szólalt meg Kodály Zoltán-Balassi Bálint "Szép könyörgés"-e a 62 énekes hangján. Csemiczky Miklós "Ave Maria" c. művének szép előa­dása után az utolsó bemutatóra került sor. Karai József - Reviczky Gyu­la "Miatyánk" című, nagyszabású kórusműve 1998 októberében (!) ké­szült a Magyar Kórusok és Zenekarok Szövetségének felkérésére, az 1848-49-es szabadságharc 150., valamint az államalapítás és a kereszténység felvételének 1000. évfordulójára. A drámai színek meg­jelenítésével megszólaltatott mű nagy dicséretére szolgál az énekkar és vezetője munkájának, aki a mű minden pillanatában jelen lévő zenei irányítással vitte sikerre az előadást. Befejezésül Orbán György - Szent­­viktori Ádám "Mundi renovatio" c. művét bravúros zárószámként hal­lottuk. A hangverseny befejező összkara előtt Dr. Baross Gábor karnagy, Szövetségünk elnöke zárszavában emlékeztetett arra, hogy meg kell őriznünk Kodály Zoltán szellemiségét. Van még tennivalónk az éneklő ország megvalósításáért! Az iskolában fogjon össze tanár, karnagy és igazgató, hogy a mindenkire ható éneklés ereje megadja hozzá az ala­pot! Segítsük valamennyien, hogy megvalósulhasson hangversenyünk mottója is: "Egy ország zenekultúráját nem egyes zenészek csinálják, hanem az egész nép." (Kodály Zoltán) Kodály Zoltán - Berzsenyi Dániel kánonja, "A magyarokhoz" is­mét méltó előadásban hangzott el valamennyi énekes hangján, Szebellédi Valéria vezetésével, majd Kollár Éva karnagy, a Művészeti Bizottság elnöke köszöntötte egyenként az est karnagyait, az ünneplő közönség és valamennyi énekes teljes egyetértésével. Reméljük, sőt biztosak vagyunk benne, hogy a következő évek kórustalálkozói és ünnepi hangversenyei tovább mélyítik a kóruséneke­sek és hallgatóik szívében a "Musica Cantata", az énekelt zene művészi élményeit. Végül, de nem utolsósorban mondunk köszönetet a hangverseny támogatóinak: a Fővárosi Közgyűlés Kulturális Bizottságának és a Nemzeti Kulturális Alap Zenei Kollégiumának. Csík /PríklóS

Next