ZeneSzó, 2002. (12. évfolyam, 1-10. szám)
2002 / 1. szám
KODÁLY ZOLTÁNRA EMLÉKEZÜNK NYÍREGYHÁZÁN Gazdag program az új, Kodály Zoltán Általános Iskolában Hagyomány már Nyíregyházán, hogy a Magyar Kodály Társaság megyei tagcsoportja minden évben hangversennyel emlékezik Kodály Zoltánra, születésének évfordulójára. Ebben az évben emelte az ünnepség fényét, hogy a nagy zeneköltőről elnevezett ének-zeni általános iskola volt az emlékünnepség helyszíne, mely gyönyörű új épületet kapott 430 fős hangversenytermmel és minden igényt kielégítő próbateremmel. Ekkor leplezték le az ISOBAU Építőmérnöki Rt. által az iskolának adományozott egészalakos Kodály-szobrot. Az ünnepséget megtisztelete jelenlétével Kodály Zoltánná is. A jeles nap programja 2001. december 15-én a próbateremben kezdődött, ahol Eősze László zenetörténész professzor "Kodály és a magyar nyelv" címmel tartott nagy érdeklődéssel kísért előadást. Ezután került sor az iskola aulájában elhelyezett Kodály-szobor leleplezésére. Orr Lajos szobrászművész alkotását Merza Péter, az ISOBAU Építőmérnöki Rt. vezérigazgatója adta át Alexa Lászlónak, az iskola igazgatójának. A szobrot és alkotóját Györfi Sándor Mukácsi-díjas szobrászművész méltatta, majd a mintegy 200 tagú összkar Palesztrina Egy márványszoborhoz c. kompozíciójával zárta az ünnepségnek ezt a részét. Ezt követte a Kodályról elnevezett hangversenyterem ünnepélyes átadása. A főbejáratnál elhelyezett szalagot Kodály Zoltánné és Csabai Lászlóné, Nyíregyháza polgármestere vágta át Alexa László igazgató segédletével. Majd megtelt a terem, s megkezdődött a hagyományos - és egyben névadó - ünnepi hangverseny. Bevezetésként Ecsedi István, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma helyettes államtitkára mondott köszöntőt. Radnótit idézve tette fel a kérdést: vajon tudunk énekelni még?S válasza: a kodályi örökség addig él, míg alkotásai megszólalnak a gyermekek és felnőttek ajkán. Nyíregyházán tudnak énekelni még. Ezzel ércnél maradandóbb emléket állítottak Kodály Zoltánnak. Kiemelte a magyar zenepedagógia értékeit, mely példát mutat szerte a világban. A hangversenyen a házigazdák Cantemus Gyermekkara és a volt növendékekből 15 évvel ezelőtt szerveződött Pro Musica Leánykara lépett fel Szabó Dénes Liszt- és Kossuth-díjas karnagy vezetésével. Két vendégkórus is megtisztelte jelenlétével az ünnepi eseményt: a Kecskeméti Kodály Iskola Miraculum Énekkara, vezetője a Nyíregyházi Főiskolán végzett Durányik László, aki az első öt év pedagógiai és karnagyi tapasztalatait éppen ebben a nyíregyházi iskolában szerezte. A másik vendégkórus a Debreceni Bányai Júlia Ének-zenetagozatos Iskola Gyermek- és Ifjúsági Kórusa volt; vezetője, Tóth Ágnes szintén a Nyíregyházi Főiskolán szerezte diplomáját. A hangverseny műsorvezetője, Tárcai Zoltán ny. tanszékvezető főiskolai tanár, a Kodály Társaság megyei tagcsoportjának vezetője, nem véletlenül hangsúlyozta, hogy az elhangzó művek több mint 90 százaléka népdalfeldolgozás. A tiszta forrásból táplálkozó magyar zene. A nemzetközi kórusverenyékén is sok szép sikert elért együttesek magas színvonalú előadását méltán fogadta nagy tetszéssel a Kodály-termet zsúfolásig megtöltő közönség. Ez a gazdag program azt is bizonyítja, hogy Nyíregyházán ápolják azt a gazdag hagyományt, melyet Kodály teremtett a népzenei gyökerek kutatásával, többek között hét alkalommal felkeresve Szabolcs-Szatmár-Bereget is. Ide kívánkozik, hogy az ünnepségnek japán vendégei is voltak. Köztudott, hogy a Cantemus, a Pro Musica és a Ranchieri Énekeggyüttes ez utóbbi szintén a Cantemus-kóruscsalád tagja többször járt hangversenykörúton Japánban. Szabó Dénes több ízben vezetett mesterkurzust japán énektanároknak, karnagyoknak. E barátság egyik jeleként japán küldöttség érkezett az új iskolába, s az ünnepséghez kapcsolódóan - a Japán Magyar Baráti Társaság ajándékaként - JAPÁNKERT átadására került sor az intézmény második emeletén. Az átadók: Hagiwara Michihiko, a baráti társaság elnöke, Sumio Gotoda és Fukiko Gotoda elnökségi tagok. driesjené' 5