ZeneSzó, 2006. (16. évfolyam, 1-10. szám)
2006 / 10. szám
BARTÓK BÉLA SZEREPE BÁRDOS LAJOS ÉLETMŰVÉBEN Bárdos Lajos a magyar hangversenyéletből, majd később, 1920-tól a Zeneakadémiáról ismerte meg Bartók Bélát. Műveit, - Kodály akkori műveivel együtt - nagy érdeklődéssel figyelte és tanulmányozta. A népzene, az újszerű hangzásvilág (pentatónia, modalitás, egészhangú skála és e hangkészletekből alakult hangzatok) felkeltették érdeklődését. Bárdos 1921-ben jelentkezett a Zeneakadémia zeneszerzés tanszakára, ahol először egy évre Siklós Albert osztályába került, majd, amikor a Tanácsköztársasági „szilencium” után Kodály visszakerült a Zeneakadémiára, akkor az ő zeneszerzés csoportjába osztották be. Ettől kezdve végig Kodály osztályába járt és nála diplomázott 1925-ben. Közben - részben Kodály révén, részben saját érdeklődésből - szüntelenül figyelemmel kísérte Bartók Béla tevékenységét is, foglalkozott műveivel. Bárdos Lajos életművében az alábbi területeken követhető nyomon Bartók Béla zenéjével való kapcsolata: 1. Tanári és előadói munka (cserkészet, tanfolyamok, karnagyi klubok, stb.) 2. Kiadói tevékenység a Magyar Kórusban 3. Zeneszerzői munka, közéleti szerep 4. Zenetudományos tevékenység Ad 1. Bárdos Lajos gimnazista kora óta aktív tagja volt a cserkészmozgalomnak. A gimnázium után cserkésztisztként még sokáig részt vállalt a táborozások, túrák és kirándulások szervezésében és lebonyolításában. Ezek alkalmával rendszeresen tanított népdalokat, kánonokat, tartott előadásokat a magyar népdalról, Bartók és Kodály szerepéről a népzene gyűjtésében és rendszerezésében. Maga is gyűjtött néhány népdalt (én eddig 20 dalról tudok). Tanári munkájának a egyházkarnagyi szakon, de főként a középiskolai énektanár és karvezető képzésben, valamint a zeneszerzők és zenetudósok képzésében foglakozott behatóan Bartók és Kodály zenéjének, melódia és harmóniavilágának elemzésével. Bartók életművéből kiemelten foglalkozott tanítása során Bartók Mikrokozmosz füzeteinek, gyerekeknek füzeteinek elemzésével. Fontos művek voltak még a tanításában: a 44 hegedű duó, a Concerto, a 10 könnyű zongoradarab, az egynemű kórusok, a Cantata Profana, a Fából faragott királyfi, a Kékszakállú herceg vára, a Csodálatos mandarin, a hegedűversenyek, zongoraversenyek, (különösen a harmadik!), a népdalfeldolgozások és kíséretek, a két arckép, a Román népi táncok, a 15 magyar parasztdal, Román kolinda dallamok, Négy szlovák népdal (Vk.), Zene húros hangszerekre, ütőkre és cselesztára, stb. Bárdos Lajos a Művelődési Minisztérium felkérésére kidolgozta a Zeneakadémia számára a prozódia c. tantárgyat, melynek példatárában Bartók és Kodály műveinek sokasága található. Ez az anyag megjelent a Tankönyvkiadó közreadásában a Tanárképző Főiskolák tankönyveként „Karvezetés II. Zenei prozódia” címmel. A prozódia tantárgyat nyugdíjazásáig tanította a zeneszerző és karvezető növendékeknek, valamint a zenetudományi tanszak hallgatóinak. A pozitív példák zöme Bartók és Kodály műveiből valók voltak. Nevezetes és hangszalagon is megőrzött prozódia előadást tartott Szombathelyen a Tanárképző Főiskolásoknak 1979. XI. 26-27-én. Másik nagy jelentőségű előadása Győrben volt, „Bartók és a rend” címmel 1983. VII. 1-én, a Nevelési Konferencián. Bárdost mindenkor nagyon zavarta, hogy Bartókot ateistának hirdette ki a kommunista rendszer. Ezért nagy sikerű előadást állított össze Bartók „Istenes” zenéjéből és ezt Debrecenben a Kántusban mondta el 1980 júliusában, „Bartók és az Istenhiti’ címmel. Az előadás megjelent a Vigilia 1981/7. számában is. A népdallal, népzenével való kapcsolatáról beszélt egyik rádiós adásában, melynek keretében Kerényi Mária készített vele riportot „Utam a népzenéhez” címmel. A műsor 1973 őszén hangzott el. Azóta meg is ismételték már. Az életmű kutatása során még bizonyára egyéb előadások és témák is előkerülnek Bartókkal kapcsolatban Bárdos munkásságából. Én e témában jelenleg ennyire emlékszem vissza. Ad 2.1 Bárdos Lajos Kertész Gyula közreműködésével rábeszélte Bartókot arra, hogy komponáljon kórusműveket, hiszen akkor már Kodály karművei ismertek és kedveltek voltak az iskolai és egyéb kórusok műsorán. A Magyar Kórus kiadó 1936-ban 8 füzetben, majd később egy kötetben adta közre elsőként Bartók 28 egynemű karát. Itt jelent meg a zenekari kíséret is ebből 5 kórusműhöz. A Magyar Kórusnál jelent meg a férfikari „Elmúlt időkből”, valamint a „Székely népdalok” I.-II. füzet. Később a Magyar Kórus a karművek mellett tudományos cikkek közreadását is megkezdte. Ők adták ki Bartók: „Miért és hogyan gyűjtsünk népzenét?”, „Népzenénk és a szomszéd népek zenéje”, valamint Bartók és Kodály által közösen szerkesztett „Erdélyi népdalok” c. gyűjteményt is. (150 dallam). Hét Bartók dallam található az „Énekes abc.” C. könyvecskében, mely 304 dallamot tartalmaz és több kiadást ért meg a Magyar Kórusnál. A kötethez vezérkönyv és tanmenet is készült. Bárdos Lajos Kishonti Barnával közösen négy kötetes tankönyvsorozatot szerkesztett a líceum és leánylíceum négy osztálya számára. Mind a négy kötetben több Bartók dallam is megtalálható. (Athenaeum Kiadó, 1940-1941.) Bárdos Magyar Kórusban adta ki a 101 Magyar népdalt, mely kötetben 36 dallam bartók gyűjtéséből való. E kötet első megjelenése 1929- ből való és a mai napig 9 kiadást ért meg. Ezek közül a 8. kiadás az USA-ban, Garfieldben jelent meg. Ugyancsak a Magyar Kórusban jelent meg először a Madárka c. népdalkötet Kerényi György közreadásában. Ebben 102 dallamból 19-et gyűjtött Bartók. Ad 3./ Bárdos Lajos zeneszerzői tevékenységében is több ponton mutatható ki találkozás Bartók munkásságával. 8 ZeneSzó