ZeneSzó, 2006. (16. évfolyam, 1-10. szám)

2006 / 10. szám

BARTÓK BÉLA SZEREPE BÁRDOS LAJOS ÉLETMŰVÉBEN Bárdos Lajos a magyar hangversenyéletből, majd később, 1920-tól a Zeneakadémiáról ismerte meg Bartók Bélát. Műveit, - Kodály akkori műveivel együtt - nagy érdeklődéssel figyelte és tanulmányozta. A népzene, az újszerű hangzásvilág (pentatónia, modalitás, egész­hangú skála és e hangkészletekből alakult hangzatok) felkeltették érdeklődését. Bárdos 1921-ben jelentkezett a Zeneakadémia zeneszerzés tanszakára, ahol először egy évre Siklós Albert osztályába került, majd, amikor a Tanácsköztársasági „szilencium” után Kodály vissza­került a Zeneakadémiára, akkor az ő zeneszerzés cso­portjába osztották be. Ettől kezdve végig Kodály osz­tályába járt és nála diplomázott 1925-ben. Közben - részben Kodály révén, részben saját érdeklődésből - szüntelenül figyelemmel kísérte Bartók Béla tevékeny­ségét is, foglalkozott műveivel. Bárdos Lajos életművében az alábbi területeken kö­vethető nyomon Bartók Béla zenéjével való kapcsolata: 1. Tanári és előadói munka (cserkészet, tanfo­lyamok, karnagyi klubok, stb.) 2. Kiadói tevékenység a Magyar Kórusban 3. Zeneszerzői munka, közéleti szerep 4. Zenetudományos tevékenység Ad 1.­ Bárdos Lajos gimnazista kora óta aktív tagja volt a cserkészmozgalomnak. A gimnázium után cser­késztisztként még sokáig részt vállalt a táborozások, túrák és kirándulások szervezésében és lebonyolításá­ban. Ezek alkalmával rendszeresen tanított népdalokat, kánonokat, tartott előadásokat a magyar népdalról, Bartók és Kodály szerepéről a népzene gyűjtésében és rendszerezésében. Maga is gyűjtött néhány népdalt (én eddig 20 dalról tudok). Tanári munkájának a egyházkarnagyi szakon, de fő­ként a középiskolai énektanár és karvezető képzésben, valamint a zeneszerzők és zenetudósok képzésében fog­lakozott behatóan Bartók és Kodály zenéjének, melódia és harmóniavilágának elemzésével. Bartók életművéből kiemelten foglalkozott tanítása során Bartók Mikro­kozmosz füzeteinek, gyerekeknek füzeteinek elemzé­sével. Fontos művek voltak még a tanításában: a 44 he­gedű duó, a Concerto, a 10 könnyű zongoradarab, az egynemű kórusok, a Cantata Profana, a Fából faragott királyfi, a Kékszakállú herceg vára, a Csodálatos manda­rin, a hegedűversenyek, zongoraversenyek, (különösen a harmadik!), a népdalfeldolgozások és kíséretek, a két arckép, a Román népi táncok, a 15 magyar parasztdal, Román kolinda dallamok, Négy szlovák népdal (Vk.), Zene húros hangszerekre, ütőkre és cselesztára, stb. Bárdos Lajos a Művelődési Minisztérium felkéré­sére kidolgozta a Zeneakadémia számára a prozódia c. tantárgyat, melynek példatárában Bartók és Kodály műveinek sokasága található. Ez az anyag megjelent a Tankönyvkiadó közreadásában a Tanárképző Főiskolák tankönyveként „Karvezetés II. Zenei prozódia” címmel. A prozódia tantárgyat nyugdíjazásáig tanította a zeneszerző és karvezető növendékeknek, valamint a zenetudományi tanszak hallgatóinak. A po­zitív példák zöme Bartók és Kodály műveiből valók voltak. Nevezetes és hangszalagon is megőrzött prozódia előadást tartott Szombathelyen a Tanárképző Főiskolásoknak 1979. XI. 26-27-én. Másik nagy jelentőségű előadása Győrben volt, „Bartók és a rend” címmel 1983. VII. 1-én, a Nevelési Konferencián. Bárdost mindenkor nagyon zavarta, hogy Bartókot ateistának hir­dette ki a kommunista rendszer. Ezért nagy sikerű előadást állított össze Bartók „Istenes” zenéjéből és ezt Debrecenben a Kántusban mondta el 1980 júliusában, „Bartók és az Istenhiti’ címmel. Az előadás megjelent a Vigilia 1981/7. számában is. A népdallal, népzenével való kapcsolatáról beszélt egyik rádiós adá­sában, melynek keretében Kerényi Mária készített vele riportot „Utam a népzenéhez” címmel. A műsor 1973 őszén hangzott el. Azóta meg is ismételték már. Az életmű kutatása során még bizonyára egyéb előadások és témák is előkerülnek Bartókkal kapcsolatban Bárdos munkásságából. Én e témában jelenleg ennyire emlékszem vissza. Ad 2.1 Bárdos Lajos Kertész Gyula közreműködésével rábeszél­te Bartókot arra, hogy komponáljon kórusműveket,­­ hiszen akkor már Kodály karművei ismertek és kedveltek voltak az iskolai és egyéb kórusok műsorán. A Magyar Kórus kiadó 1936-ban 8 füzetben, majd később egy kötetben adta közre elsőként Bartók 28 egynemű karát. Itt jelent meg a zenekari kíséret is ebből 5 kórusműhöz. A Magyar Kórus­nál jelent meg a férfikari „Elmúlt időkből”, valamint a „Székely népda­lok” I.-II. füzet. Később a Magyar Kórus a karművek mellett tudományos cikkek köz­readását is megkezdte. Ők adták ki Bartók: „Miért és hogyan gyűjtsünk népzenét?”, „Népzenénk és a szomszéd népek zenéje”, valamint Bartók és Kodály által közösen szerkesztett „Erdélyi népdalok” c. gyűjteményt is. (150 dallam). Hét Bartók dallam található az „Énekes abc.” C. köny­vecskében, mely 304 dallamot tartalmaz és több kiadást ért meg a Ma­gyar Kórusnál. A kötethez vezérkönyv és tanmenet is készült. Bárdos Lajos Kishonti Barnával közösen négy kötetes tankönyvso­rozatot szerkesztett a líceum és leánylíceum négy osztálya számára. Mind a négy kötetben több Bartók dallam is megtalálható. (Athenaeum Kiadó, 1940-1941.) Bárdos Magyar Kórusban adta ki a 101 Magyar népdalt, mely kötet­ben 36 dallam bartók gyűjtéséből való. E kötet első megjelenése 1929- ből való és a mai napig 9 kiadást ért meg. Ezek közül a 8. kiadás az USA-ban, Garfieldben jelent meg. Ugyancsak a Magyar Kórusban jelent meg először a Madárka c. nép­dalkötet Kerényi György közreadásában. Ebben 102 dallamból 19-et gyűjtött Bartók. Ad 3./ Bárdos Lajos zeneszerzői tevékenységében is több ponton mutatható ki találkozás Bartók munkásságával. 8 ZeneSzó

Next