ZeneSzó, 2018. (28. évfolyam, 1-7. szám)

2018 / 1. szám

KODÁLY EMLÉKMISE Kodály Zoltán Missa brevise jótékonysági mise keretében hangzott el Március hatodika - Kodály Zoltán halálának évfordulója. Ezen a napon a Kodály Társaság hívó szavára a tagtársakon kívül más zenei szervezetek, intézmények képviselőivel minden évben elzarándokolunk a Farkasréti temetőben lévő sírjához. A szóbeli megemlékezés, a tisztelet sírra helyezett virágai mellett az énekszó mindenkori része az alkalomnak. Ez idén, az 51. évfordulón igen messziről érkezett tagokból álló kamarakórus adta színvonalas zenei részét a megemlékezésnek. A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Kodály Intézete kamara­kórusa főként távol-keleti tagokból áll, s vezetőjük az angol-japán gyökerekkel rendelkező Theodore Vinden. A fiatal zenetanárjelöltek a temetői ünnepség után nem tértek vissza Kecskemétre, hanem részt vettek - sok más érdeklődővel és az egyházközség tagjaival együtt - a KÓTA és a Magyar Kodály Társaság kezde­ményezésére az Avilai Nagy Szent Teréz templomban Horváth Zoltán kanonok, plébános úr védnökségével és celebrálásával lezajlott emlékmisén. A szertartás­ban részt vett Dobák Gábor mátraszentimrei plébá­niai kormányzó is. A Missa brevis alkalomhoz méltó, ünnepélyes és áhítatos hangulatot teremtő előadói a következők voltak: a Kőbányai Szent László Templom Kórusa (karigazgató: Varsányi István) és az előadást vezénylő Somogyváry Ákos énekkara, a Budai Ciszterci Szent Alberik Kórus. A szívességből közreműködő szólis­ták: Duba Szilvia - szoprán, Szarka Emília - szoprán, Heim Mercedes - alt, Viszló István - tenor és Klézli János - basszus. Az orgonaszólamot Mészáros Zsolt Máté szólaltatta meg. A mise változó részeiként el­hangzott egy zsoltár, aztán Kodály (Szedő Dénes ver­sére írott) háromszólamú Miatyánk című kisdarabja és a Pange lingua. Az orgonás Missa brevis első szöveggel kiteljesedő változata annak a műnek, amelyet Kodály Zoltán 1941-42-ben, galyatetői alkalmi kántorkodása alatt Csendesmiseként komponált, s játszott maga azon a harmóniumon, amely még ma is megvan és - amennyire megromlott állapota engedi - szolgál a hegyi kápolnában. Éppen en­nek a történelmi hangszernek a felújítására kezdeményezett adománygyűjtést a két zenei szervezet. Ezért került az eseményt meghirdető plakátra ez a mondat: Emlék­misénk adományai jótékony célt szolgál­nak: a galyatetői „Kodály kápolna” har­­móniumának felújítására ajánljuk fel! Adakozókedvben nem volt hiány, de a befolyt adomány valószínűleg nem lesz elegendő a megfelelő színvonalú, tartós felújítás költségeire. Ezért az ügy iránt elkötelezettként kérjük Olvasóinkat, Kodály Zoltán munkásságának, zeneműveinek híveit adományaikkal továbbra is segítsék a nemes terv megvalósulását. Az adományokat a következő címre és bankszámlára várják köszönettel. Mátraszentimrei Római Katolikus Egyházközség CIB Bank 10700282-69213298-51100005 A rendelkező nyilatkozatba kérjük beírni: A galyatetői Kodály-harmónium felújítására. Hadd zengjen, szépen, sokáig a harmóniumon, vagy énekszóval erő­sítve Kodály művéből is: Gloria in excelsis Deo et in terra pax hominibus bonae voluntatis. I. M. ÍGY LÁTTÁK KODÁLYT­­ A KÉPZŐMŰVÉSZEK Kodály Zoltán ábrázolások a képzőművé­szetben címen jelentetett meg igényes kivitelű kötetet a Magyar Kodály Társaság. Címlapján Borsos Miklós grafikája, amely A Magyar Ko­dály Társaság Hírei 1992 óta napvilágot látott számainak fedlapjáról köszönt ismerősként. A folyóiratot 1994 óta szerkesztő Márkusné Natter- Nád Klára „nem tett mást”, mint a bul­letin minden számában közölt egy Kodályport­­rét, s most azokat gyűjtötte egybe. Az idézőjeles fogalmazás éppen azt hivatott kiemelni, mi­lyen sokat tett a főszerkesztő azzal, hogy nem­csak a Kodály és tanítványai világában fontos eseményekről adott hírt, hanem mindvégig figyelmet fordított a Mester képzőművészeti recepciójára. Ha Kodályra és utókorára gondolok, a „Tanár úr”-ként emlegetett óriást mindig „szo­bornak” látom. Irigylem azokat, akik - minél hosszabban - személyesen ismerhették, jelen­léte kisugárzásából részesültek. De lám, ők is, akaratlanul is formázzák e szobrot, akár az így láttuk Kodályt vallomástevői nagyértékű emlékezéseikben, amelyeket Bónis Ferencnek köszönhetünk. Ugye, megfigyelték, hogy aki Kodály szava­it idézi, gyakorta hanghordozását is kölcsön veszi? Azt a hanghordozást, amely a közlendőt szigorúan koncentráló, az idejét semmire sem pazaroló, tehát nem társalkodó, mondataival KODÁLY ZOLTÁN ábrázolások a KÉPZŐMŰ­V­ÉSZETBEN Márkusné Malter-Kác Klára MAGYAR KODÁLY TÁRSASÁG 12

Next