ZeneSzó, 2018. (28. évfolyam, 1-7. szám)
2018 / 1. szám
KODÁLY EMLÉKMISE Kodály Zoltán Missa brevise jótékonysági mise keretében hangzott el Március hatodika - Kodály Zoltán halálának évfordulója. Ezen a napon a Kodály Társaság hívó szavára a tagtársakon kívül más zenei szervezetek, intézmények képviselőivel minden évben elzarándokolunk a Farkasréti temetőben lévő sírjához. A szóbeli megemlékezés, a tisztelet sírra helyezett virágai mellett az énekszó mindenkori része az alkalomnak. Ez idén, az 51. évfordulón igen messziről érkezett tagokból álló kamarakórus adta színvonalas zenei részét a megemlékezésnek. A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Kodály Intézete kamarakórusa főként távol-keleti tagokból áll, s vezetőjük az angol-japán gyökerekkel rendelkező Theodore Vinden. A fiatal zenetanárjelöltek a temetői ünnepség után nem tértek vissza Kecskemétre, hanem részt vettek - sok más érdeklődővel és az egyházközség tagjaival együtt - a KÓTA és a Magyar Kodály Társaság kezdeményezésére az Avilai Nagy Szent Teréz templomban Horváth Zoltán kanonok, plébános úr védnökségével és celebrálásával lezajlott emlékmisén. A szertartásban részt vett Dobák Gábor mátraszentimrei plébániai kormányzó is. A Missa brevis alkalomhoz méltó, ünnepélyes és áhítatos hangulatot teremtő előadói a következők voltak: a Kőbányai Szent László Templom Kórusa (karigazgató: Varsányi István) és az előadást vezénylő Somogyváry Ákos énekkara, a Budai Ciszterci Szent Alberik Kórus. A szívességből közreműködő szólisták: Duba Szilvia - szoprán, Szarka Emília - szoprán, Heim Mercedes - alt, Viszló István - tenor és Klézli János - basszus. Az orgonaszólamot Mészáros Zsolt Máté szólaltatta meg. A mise változó részeiként elhangzott egy zsoltár, aztán Kodály (Szedő Dénes versére írott) háromszólamú Miatyánk című kisdarabja és a Pange lingua. Az orgonás Missa brevis első szöveggel kiteljesedő változata annak a műnek, amelyet Kodály Zoltán 1941-42-ben, galyatetői alkalmi kántorkodása alatt Csendesmiseként komponált, s játszott maga azon a harmóniumon, amely még ma is megvan és - amennyire megromlott állapota engedi - szolgál a hegyi kápolnában. Éppen ennek a történelmi hangszernek a felújítására kezdeményezett adománygyűjtést a két zenei szervezet. Ezért került az eseményt meghirdető plakátra ez a mondat: Emlékmisénk adományai jótékony célt szolgálnak: a galyatetői „Kodály kápolna” harmóniumának felújítására ajánljuk fel! Adakozókedvben nem volt hiány, de a befolyt adomány valószínűleg nem lesz elegendő a megfelelő színvonalú, tartós felújítás költségeire. Ezért az ügy iránt elkötelezettként kérjük Olvasóinkat, Kodály Zoltán munkásságának, zeneműveinek híveit adományaikkal továbbra is segítsék a nemes terv megvalósulását. Az adományokat a következő címre és bankszámlára várják köszönettel. Mátraszentimrei Római Katolikus Egyházközség CIB Bank 10700282-69213298-51100005 A rendelkező nyilatkozatba kérjük beírni: A galyatetői Kodály-harmónium felújítására. Hadd zengjen, szépen, sokáig a harmóniumon, vagy énekszóval erősítve Kodály művéből is: Gloria in excelsis Deo et in terra pax hominibus bonae voluntatis. I. M. ÍGY LÁTTÁK KODÁLYT A KÉPZŐMŰVÉSZEK Kodály Zoltán ábrázolások a képzőművészetben címen jelentetett meg igényes kivitelű kötetet a Magyar Kodály Társaság. Címlapján Borsos Miklós grafikája, amely A Magyar Kodály Társaság Hírei 1992 óta napvilágot látott számainak fedlapjáról köszönt ismerősként. A folyóiratot 1994 óta szerkesztő Márkusné Natter- Nád Klára „nem tett mást”, mint a bulletin minden számában közölt egy Kodályportrét, s most azokat gyűjtötte egybe. Az idézőjeles fogalmazás éppen azt hivatott kiemelni, milyen sokat tett a főszerkesztő azzal, hogy nemcsak a Kodály és tanítványai világában fontos eseményekről adott hírt, hanem mindvégig figyelmet fordított a Mester képzőművészeti recepciójára. Ha Kodályra és utókorára gondolok, a „Tanár úr”-ként emlegetett óriást mindig „szobornak” látom. Irigylem azokat, akik - minél hosszabban - személyesen ismerhették, jelenléte kisugárzásából részesültek. De lám, ők is, akaratlanul is formázzák e szobrot, akár az így láttuk Kodályt vallomástevői nagyértékű emlékezéseikben, amelyeket Bónis Ferencnek köszönhetünk. Ugye, megfigyelték, hogy aki Kodály szavait idézi, gyakorta hanghordozását is kölcsön veszi? Azt a hanghordozást, amely a közlendőt szigorúan koncentráló, az idejét semmire sem pazaroló, tehát nem társalkodó, mondataival KODÁLY ZOLTÁN ábrázolások a KÉPZŐMŰVÉSZETBEN Márkusné Malter-Kác Klára MAGYAR KODÁLY TÁRSASÁG 12