Zenelap, 1892 (7. évfolyam, 1-23. szám)
1892-01-10 / 1. szám
o dást tanúsított; játékával igyekezett feledtetni, hogy hangja nem az ily nagy igényű coloraturszerepekre való; nem is vesszük jó néven Neytől, hogy ily értékes műben, amelyben persze nem lehet könnyű sikereket aratni, maga helyett mást küldött megbirkózni a nehézségekkel. Broulik néhány betett magas B-vel ovácziót nyert, a fiatal Ney B. azonban következetesen hibásan énekli az első muezzin apró, de megkapó szólamát. Kiss B. és Odry szerepe jelentéktelen, de jó. A nők közül Henszler asszonyé az elsőség, mind a hang természetes kellemét, mind az énekelni tudást, mind a szöveg megértetését tekintve. — A karok jól mentek. Hanem meglátszott az egész előadás színvonalán, hogy a már szeptemberben kezdett próbák sokáig szüneteltek. A történeti igazság kedvéért hadd említsük fel, hogy Mahler operaigazgató már 1889 őszén előadhatta volna a darabot, akkor már a teljes fordítás a kezében volt; a fordító, Kereszty István („Parsifal” fordítója is), már akkor egy év óta hiába sürgette a próbaképen benyújtott néhány jelenet-fordítás megbírálását. A mai igazgató nem vehetett tudomást az esztendők óta ott hevert fordításról, igy esett, hogy amikor az érdekes operát elő akarta adatni, rögtön az ily feladatokra régóta edzett id. Ábrányi Kornélra gondolt. Hangverseny. Az »Újpesti zeneművek egyesület« f. hó 5-én tarta meg hangversenyét a »Colosseum« nagy termében. A változatos műsor, melynek minden száma — mondhatni — kellő értelmezéssel és szabatos előadással adatott elő, élvezetet nyújtó volt. A vegyes karok közül, melyeket Goll János egyesületi karnagy vezényelt, különösen Mihalovich Ödön »Magyar királyhymnus«-a és Goll »Ébresztő«-je tetszett. A karokat meg kellett ismételni. Kuliffay Izabella és Erkel Gyula, Onstar Gy., »Sonátá«-ját játszották kiválóan finom előadással négy kézre zongorán. Rupnik Rezső, az »Orsz. m. kir. zene- és színművészeti akadémia« tanítványa gordonkán adta elő előbb Molique »Andante«-ját, aztán Popper »Gavotte«-ját. Ez utóbbival különösen nagy tetszésnyilvánításra ragadta a közönséget. Keil Aranka jó hanganyaggal rendelkező kisasszony Gounod »Siebel-Anná«-ját hatással énekelte; a sokat tapsoló közönség jó néven vette, hogy megismételte énekét. Végül Rózsa Márkus hegedűmester Ernst »Piráta ábránd«-ját játszta, melyet oly lelkesedéssel fogadtak — daczára éles karakterű hegedűjének, hogy egy »Magyar ábránd«-dal toldotta meg előadását. A hangversenyt rendkívül szokatlan nagy közönség hallgatta, aminek igazán örvendünk, sőt konstatálhatjuk, hogy a közönség között az előkellő művészvilágból is nem egy képviselőt találtunk ott. A műsorból kitetszik, hogy legtöbb számot megismételtetett a közönség, fájdalom ez rossz szokássá fog válni, ha a hangversenyeket rendezők ennek idejében elejét nem veszik. Az ismétlések a legritkább esetben válnak az előadás előnyére, a mellett meg a műsor előadása kétszeres időbe kerül. Egyébként a conservatorium működése — már most is látszik — kiválóan jó hatással van az újpesti közönségre, melyet teljesen meg fognak nyerni a jó zenének. Az egyesületben a főváros legkiválóbb zenetanárai tanítanak s igy a jó eredménynél egyebet nem is várhatunk. Külföldi hírek. A Cellier Alfréd, angol zeneköltő, deczember 28-án meghalt. Másnapra volt kitűzve utolsó operájának, a „The Mountsbanks” (Csalók) cziműnek első előadása a londoni Lyre-szinházban. Első dalműve, „Dorottya* ez. aratta a legnagyobb sikert; „A mokkai szultán“ ez. már nem tetszett oly osztatlanul. A bécsi operaházban 1891. évfolyamán 41 dalmű és 8 ballett került színre, köztük 4 újdonság. Z E N E L A P. □ Az 1891. év halottai közt a zeneszerzők sorát Taubert Vilmos nyitotta meg (jan. 7. Berlinben). Dalai, „Kizmesz“ ésMacbeth“ operái és Shakespeare „Vihar”-ához irt zenéje a legnevezetesebb művei. 79 éves lett. Sulzer Gyula (febr. közepén Bécsben) 60 éves korában halt meg, a Burgszínház karnagya volt. Schumacher Pál (ápr. 25. Mainz) karnagy, ismeretes dalköltő. Haupt Ágost (jl. 4. Berlin) az orgona szakférfia volt. 1874-ben őt hívták meg a londoni kristálypalota orgonájának építésekor vezetőnek. A berlini „egyházi zeneiskola” igazgatója volt, 81 évet élt, számos kitűnő tanítványa maradt. Schmidt Ágost dr. (okt. 13. St.-Veit) a bécsi énekakadémia alapítója 84 éves lett. Sara Henrik (nov. 27. Berlin) a legnépszerűbb német katonazenekarnagy, számtalan indulót irt. — Énekesek közül elhunytak : Kindermann Ágost (München, márcz 6.) ünnepelt bassista, 74 éves korában. Draxler József (Prein, szept. 5.), a bécsi opera volt híres bassistája, 75 éves. A felejthetetlen Wilt Mária, kamaraénekesnő. (Bécs, szept. 24.) Táncosnő : Windisch gyäzegnő, szül. Taglioni Mária (neu-argeni kastélyában aug. 27.) . Régi operát Újdonságul volt kénytelen előadni, a minisztériummal kötött szerződés alapján, a párisi nagy opera búcsúzó igazgatósága (Ritt és Gailhard), az 50 éves Bourgaut-Ducoudray, ifjabb korában „római díjat* nyert énektanárnak „Thamara* cz. dalművét. A Kaspi-tenger partján játszik; Baku városának egy bátor hajadonja a hősnő, aki a városát rég ostromló persa szultán táborába megy, hogy megölje (mint Judit Holoferneszt), de a kegyetlennek képzelt nagy úrban megnyerő ifjat talál, maga sem állhat ellen ébredő szerelmének, s mikor a gyilkosságot végrehajtja, kétségbeesve önmaga ellen fordítja terét. A Keletet beutazott szerző zenéje csillogó, eredeti, s ha néhol hiányzik is a színpad (vagy jobban mondva: az operaközönség) kellő ismerete belőle, sok fénypontja felszínen fogja tartani a húsz éves művet. * A berlini kir. operaház a múlt évben 49 művet adott elő : Wagner 9, Mozart 7, Verdi 5, Meyerbeer 4, Lortzing 3, Flotow, Rossini, Weber 2, Auber, Beethoven, Bizet, Bronsart, Brüll, Dittersdorf, Donizetti, Gluck, Goetz, Halévy, Kreutzer, Mascagni, Nessler, Nicolai, Thomas egy-egy művel szerepeltek színpadán. Tehát 4 franczia, 4 olasz, 13 német szerző, ami határozott mulasztás a franczia Gounod-val, Delibes- és Massenet-vel s a német Spohrral és Marschnerrel szemben. Dalegyesületi ügyek. A »Nagy-Szebeni magy. dalkör« jan. hó 5-én tartotta meg dalestélyét. Műsor: 1. »Tavasz elmúlt«, férfikar Lányitól. 2. »Virágot adj«, vegyes kar Hoóstól. 3. »Hallgasson el«, férfi kar Ábrányitól. 4. Népdal-átirat, vegyes kar Dománffytól. 5. Népdalok, czimbalmon előadja Ondrejkovics Rezső úr. 6. É 11 ap, férfi kar. A »Fiumei Magyar Daloskor 1892. január hó 9-én Brand Ede karnagy vezetése mellett tartotta első rendes dalestélyét. Műsor: 1. Egressy B. »Szózat«, énekli a kar. 2. Gr. Festetich L. »Árvalányhaj«, énekli a kar. 3. Rubinstein A. »A vándor éji dala«, énekli Sforzina M. és Szabó S., zongorán kiséri Brand Ede. 4. Huber K. »Édes lánykám«, énekli a kar. 5. Liszt P. »VI. Rhapsodia«, előadja zongorán Jettmár V. k. a. 6. Erkel F. »Bordal« Bánk bánból, énekli Szabó Samu kar és zongora kísérettel. A zongora részt játsza Kubicsek A. 7. Brand E. »Népdalegyveleg», énekli a kar. 8. fil bér K. »Magyar halárinduló«, énekli a kar.