Zsidó Szemle, 1929 (24. évfolyam, 1-35. szám)
1929-01-01 / 1. szám
Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, VI., Király ucca 36. Telefon: 284—89. Sürgönyeim: MNGCION Egyes szám ára 32 fillér Előfizetési díj egész évre 10• pengő Megjelenik minden hó 1-én és 15-én. POLITIKAI LAP Az Actions Kommitee berlini ülése A Jewish Agency ügyében elfogadták Weizmann javaslatait hívják össze a XVI. kongresszust Július 28־ ára A Cionista Világszervezet nagy vezérlőbizottsága (A. C.) december 20—24-ig tartotta meg cionista és nem cionista körökben nagy érdeklődéssel várt ülését Berlinben, amelynek napirendjén, mint legfontosabb tárgy a Jewish Agency tárgyában az amerikai nem cionistákkel folytatott tárgyalások eredményeinek tudomásul vétele és ratifikálása volt. A kérdésről Weizmann elnök referált majd Sokolov ismertette a kérdést és azután beható vita indult meg az amerikai, illetve a Luis Marshall-féle javaslatok tárgyában. A vita után nagy szótöbbséggel elfogadták a Jewish Agency kibővítésére vonatkozó javaslatokat és ezzel az ügyet abba a stádiumba hozták, hogy most már Amerikán kívül a többi országokban is hozzáfoghatnak az illető országok zsidóságának a Jewish Agencyben való képviseletének megalakításához. Az ülésről a következő tudósításunk számol be: December 20-án nyitotta meg Leo Motzkin, az A. C. elnöke az ülést héber beszéddel és ismertette a napirendet. Majd a legutóbbi ülés óta elhunyt cionista vezető férfiakról emlékezett meg. Az ülésen az A. C. tagok igen nagy számban jelentek meg. Az Exekutive részéről ott voltak: Weizmann, Sokolov, Brodetsky, Lipsky, Rosenblüth, Saeder és Miss Szeld. A tagok közül: Dr. Felvei (London), Dr. Bileszky, Blumenfeld (Berlin), Coralnik (Newyork), Motzkin (Paris), Rabbi Meir Berlin (Jeruzsálem), Dr. Holpern (London), Dr. Wahrhaftig (Krakkau), Dr. Federbusch (Lemberg), Nurock (Riga), Sprinzak (Jeruzsálem), Rubaschov (Palesztina), I. Grünbaum (Warschau), Dr. Soloweitschik (Berlin), Dr. Goldstein (Palesztina), Dr. N. Goldmann (Berlin), Jaffe (Jeruzsálem), Fischmann (Newyork), Dr. Reich (Lemberg), M. Grossmann (London), R. Lichtheim (Berlin), Dr. Hugo Hermann (Brünn), Dr. Hantke (Jeruzsálem), Naiditch (Paris), H. Farbstein (Warschau), Dr. Hindess (Warschau), Dr. I. Schalk (Wien), Dr. Stephen Wiese (Newyork), az ülés vége felé érkezett), Schramek (Strassburg), összesen 46 szavazati joggal bíró bizottsági tag jelent meg. Weizmann jelentése: Az elnöki megnyitó után nyomban Weizmann tette meg jelentését az amerikai nemcionistákkal Harry Sacherral együtt folytatott tárgyalásairól, az amerikai nem cionista zsidóság nagy konferenciájáról, az ezáltal választott héttagú bizottsággal folytatott tárgyalásokról az A. C. július havában megtartott ülésén elfogadott határozati javaslatok tárgyában. E tárgyalások eredményeképp előterjeszti Luis Marshall memorandumát, amely a cionista követelések tárgyában megfelelő megnyugtatással szolgál. Ismerteti a memorandum lényeges tartalmát, amely szerint a Joint Palestine Survey Commission (a Jewish Agency kibővítése tárgyában kiküldött vegyes szakértői bizottság, amely tudvalevőleg hatalmas jelentésben terjesztette elő a maga feltételeit a Jewish Agency tárgyában és amellyel a július havában megtartott A. C. ülés foglalkozott és abban sok kifogásolni valót talált cionista szempontból csak kiinduló alapul szolgálnak a jövő együttműködés szempontjából, időről-időre szükségesnek mutatkozó módosítások lehetősége elől nem zárkóznak el. A kibővített Jewish Agency a hatáskörébe utalt ügyeket úgy fogja vezetni, hogy Palesztina gazdasági, szellemi és kulturális szempontból való fejlődését elősegítse. A memorandum szerint a földvásárlást a Jewish Agency Útmutatása szerint továbbra is a Keren Kajemeth Lejiszrael fogja végezni és annak nevére lesznek telekkönyvezve. A Jewish Agency jogosítva lesz a rendelkezésre álló pénzek egy részét részvényekbe, záloglevelekbe, vagy más már fennálló, vagy csak ezután alakítandó társaság értékpapírjaiba fektetni, hogy ezáltal magánosok részére is megkönnyítse Palesztinában a földvásárlást. A Palesztinában jövőben követendő telepítési forma (itt főleg az általuk kifogásolt ״ kruca“ rendszer értendő) előzetes meghatározása nélkül a Jewish Agency lesz hivatva határozni az egyik vagy másik gazdasági és telepítési rendszer kivihetősége vagy gazdaságossága fölött, mielőtt a pénzt e célra kiutalja. A zsidók Palesztinába való bevándorlását illetőleg a legteljesebb mértékben követni fogja az eddigi elveket és egyaránt előmozdítja úgy a tőkenélküli munkások, mint a tőkével rendelkezők bevándorlását. Minden munkánál és vállalkozásnál, melyet a Jewish Agency végez, kizárólag zsidó munkaerőt vehet igénybe. Végül a héber nyelv és a héber kultúra fejlesztését tartja kötelességének a Marshallféle memorandum is Palesztinában. A Marshall-féle memorandum Weizmann szerint a legteljesebb mértékben kielégíthet minden cionistát. Felolvassa Ussiskin levelét, amelyben üdvözli őt a tárgyalások eredményéhez és a memorandumot a KKL. szempontjából, is megnyugtatónak mondja. Most már meg kell teremteni az Agency megalakulásának további előfeltételeit is, legelsősorban azt, hogy legalább 6 ország zsidósága képviseltesse magát benne. Az ezévi, cionista kongresszust már júliusban kell összehívni, hogy a kongreszszus után nyomban összeülhessen a Jewish Agency nagy tanácsának első ülése is. Végül rámutat a Jewish Agency megteremtésének nagy jelentőségére. A Keren Hajesod bevételei nagyban emelkedni fognak, egy új gyarmatosító bank megteremtése van tervbe véve, amelyről az utóbbi időben a zsidó sajtóban is sok szó esett. (Lord Melchett 100.000 fontnyi jegyzése, amelyről a Zsidó Szemle utolsó száma is hírt adott, nyilván ezen új bankkal van összefüggésben. A szerk.) A legnagyobb jelentősége azonban abban lesz, hogy az egész zsidóság egyesülni fog Palesztináért, egy valódi Knesseth Israel fog alakulni, ami alapjában állandóan a cionizmus célja volt. A cionista szervezet a jövőben is mozgató ereje lesz és marad a Palesztina-mozgalomnak. Végül ismételten ajánlja a Marshall-féle memorandum elfogadását, hogy nyomban megkezdhessék az Agency megalakításához szükséges további lépéseket. Weizmann után Sokolov ismertette a Jewish Agency nagy jelentőségét, majd kezéletet veszi a vita. Grünbaum (radikális): A nem cionisták nagyon engedékenyeknek mutatkoztak velünk szemben, nyilván Weizmann is sok engedményt tett Amerikában a cionista ideológia rovására. (Weizmann tiltakozik.) Kifogásolom, hogy a cionizmust kizárólag Palesztina-kérdéssé teszik meg, mintha egyéb zsidó élet nem érdekelne bennünket. A cionizmus feladata minden téren befolyást gyakorolni a zsidó életre, nem pedig mindenáron békére törekedni csak azért, hogy a Palesztina-munkát ne zavarjuk. Láttuk Romániában és Lengyelországban, hogy a kormányok a cionizmussal szemben rokonszenvüket fejezték ki és mégis az ország belső politikájában antiszemita és anticionista magatartást tanúsítanak. Szükségesnek tartja egy erős, radikális cionista propagandát, mert különösen az ifjúság csak ott nyerhető meg, ahol erőt és becsületes akaratot lát. Kifogásolja a Marshall-memorandumnak a provizóriumra vonatkozó részét. Az 1925. évi bécsi cionista kongresszus ugyanis úgy határozott, hogy a Jewish Agencyt egyelőre csak provizórikusan, három évi időtartamra alakítsák meg és három év után újból tárgyalni lehessen annak fentartásáról. Ezzel szemben a memorandum az Agencyt véglegesen akarja megalakítani és csupán úgy intézkedik, hogy amennyiben bármikor a Jewish Agency feloszlana, annak minden joga a mandátum 4. pontja értelmében újból teljes egészében visszaszáll a cionista világszervezetre. Az angol kormánynál biztosítékot kell szerezni ebben a kérdésben. Végül kijelenti, hogy nem arról van szó, hogy elfogadják vagy elvessék az Agency-javaslatot, hanem, hogy a nemcionisákkal áló paktum megkötésénél ügyeljünk arra — amennyire ez emberi gondossággal lehetséges — hogy minden téren megvédjük a cionista érdekeket. II. ülés. A vita következő szónoka Lechter (Warschau). Grünbaummal szemben úgy véli, hogy a Palesztina-munka a galat zsidó szellemét is meg fogja erősíteni. A Palesztina-munka mindenekfölött való elsőbbségét biztosítani kell, mert csak ezzel tudjuk az összes erők egyesítését megteremteni. A memorandum teljesen megnyugtató. Mindkét oldalról jóhiszeműséget kell feltételezni. Minél gyorsabban meg kell teremteni minden országban az Agency képviseletét. Rubasov (Poule Dion) kifogásolja a memorandumnak a telepítési formákra vonatkozó rendelkezéseit. Egy bizonyos gyámságot akarnak létesíteni a telepesek fölött és nincs biztosítva, hogy a telepes a maga életének szociális formáit szabadon választ