Zsidó Szemle, 1929 (24. évfolyam, 1-35. szám)

1929-01-01 / 1. szám

Egyes szám ára 32 fillér Előfizetési dij egész évre 10• pengő Megjelenik minden hó l-én és 15-én. POLITIKAI LAP Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, VI., Király ucca 36. Telefon: 284—89. Sürgönyeim: UNGCION Az Actions Kommitée berlini ülése A Jewish Agency ügyében elfogadták Weizmann javaslatait hívják össze a XVI. kongresszust Agency megalakításához szükséges további lépéseket. Weizmann után Sokolov ismertette a Jewish Agency nagy jelentőségét, majd kéz­­eletet veszi a vita: Grünbaum (radikális): A nemcionisták nagyon engedékenyeknek mutatkoztak ve­­lünk szemben, nyilván Weizmann is sok en­­gedményt tett Amerikában a cionista ideo­­lógia rovására. (Weizmann tiltakozik.) Ki­­fogásolom, hogy a cionizmust kizárólag Pa­­lesztina-kérdéssé teszik meg, mintha egyéb zsidó élet nem érdekelne bennünket. A cio­­nizmus feladata minden téren befolyást gya­­korolni a zsidó életre, nem pedig minden­­áron békére törekedni csak azért, hogy a Palesztina-munkát ne zavarjuk. Láttuk Ro­­mániában és Lengyelországban, hogy a kor mányok a cionizmussal szemben rokonszen­­vüket fejezték ki és mégis az ország belső politikájában antiszemita és anticionista magatartást tanúsítanak. Szükségesnek tartja egy erős, radikális cionista propa­­gandát, mert különösen az ifjúság csak ott nyerhető meg, ahol erőt és becsületes oka­­ratot lát. Kifogásolja a Marshall-memorandum­­nak a provizóriumra vonatkozó részét. Az 1925. évi bécsi cionista kongresszus ugyanis úgy határozott, hogy a Jewish Agencyt egy­­előre csak provizórikusán, három évi idő­­tartamra alakítsák meg és három év után újból tárgyalni lehessen annak fentartásá­­ról. Ezzel szemben a memorandum az Agen­­cyt véglegesen akarja megalakitani és csu­­pán úgy intézkedik, hogy amennyiben bár­­mikor a Jewish Agency feloszlana, annak minden joga a mandátum 4. pontja érteimé­­ben újból teljes egészében visszaszáll a cio­­nista világszervezetre. Az angol kormány­­nál biztosítékot kell szerezni ebben a kér­­(lésben. Végül kijelenti, hogy nem arról van szó, hogy elfogadják vagy elvessék az Agency-javaslatot, hanem, hogy a nem­­cionisátkkal aló paktum megkötésénél ügyeljünk arra — amennyire ez emberi gon­­dossággal lehetséges — hogy minden téren megvédjük a cionista érdekeket. II. ülés. A vita következő szónoka Lewite^ (Warschau): Grünbaummal szemben úgy véli, hogy a Pqlesztina-munka a galuth zsidó szellemét is meg fogja erő­­siteni. A Palesztina-munka mindenekfölött való elsőbbségét biztositani kell, mert csak ezzel tudjuk az összes erők egyesítését meg­­teremteni. A memorandum teljesen meg­­nyugtató. Mindkét oldalról jóhiszeműséget kell feltételezni. Minél gyorsabban meg kell teremteni minden országban az Agency kép­­viseletét. Rubasov (Poalé Cion) kifogásolja a me­­morandumnak a telepítési formákra vonat­­kozó rendelkezéseit. Egy bizonyos gyámsá­­got akarnak létesíteni a telepesek fölött és nincs biztosítva, hogy a telepes a maga éle­­tének szociális formáit szabadon választ­valót talált cionista szempontból) csak ki­­induló alapul szolgálnak a jövő együtt­­működés szempontjából, időről-időre szűk­­ségesnek mutatkozó módosítások lehetősége elől nem zárkóznak el. A kibővített Jewish Agency a hatáskörébe utalt ügyeket úgy fogja vezetni, hogy Palesztina gazdasági, szellemi és kulturális szempontból való fej­­lődését elősegítse. A memorandum szerint a földvásárlást a Jewish Agency Útmutatása szerint to­­váibbra is a Keren Kajemeth Lejiszrael fogja végezni és annak nevére lesznek telekköny­­vezve. A Jewish Agency jogositva lesz a rendelkezésre álló pénzek egy részét részvé­­nyekbe, záloglevelekbe, vagy más már fenn­­álló, vagy csak ezután alakítandó társaság értékpapírjaiba fektetni, hogy ezáltal magú­­nosok részére is megkönnyítse Palesztiná­­ban a földvásárlást. A Palesztinában jövőben követendő te­­lepitési forma (itt főleg az általuk kifogá­­sóit ״kvuca“ rendszer értendő) előzetes meg­­határozása nélkül a Jewish Agency lesz hi­­vatva határozni az egyik vagy másik gaz­­dasági és telepítési rendszer kivihetősége vagy gazdaságossága fölött, mielőtt a pénzt e célra kiutalja. A zsidók Palesztinába való bevándorló­­sát illetőleg a legteljesebb mértékben kö­­vetni fogja az eddigi elveket és egyaránt előmozdítja úgy a tőkenélküli munkások, mint a tőkével rendelkezők bevándorlását. Minden munkánál és vállalkozásnál, me­­lyet a Jewish Agency végez, kizárólag zsidó munkaerőt vehet igénybe. Végül a héber nyelv és a héber kultúra fejlesztését tart ja kötelességének a Marshall­­féle memorandum is Palesztinában. A Marshall-féle memorandum Weiz­­mann szerint a legteljesebb mértékben ki­­elégíthet minden cionistát. Felolvassa Ussis­­kin levelét, amelyben üdvözli őt a tárgyalá­­sok eredményéhez és a memorandumot a KKL. szempontjából, is megnyugtatónak mondja. Most már meg kell teremteni az Agency megalakulásának további előfelté­­teleit is, legelsősorban azt, hogy legalább 6 ország zsidósága képviseltesse magát benne. Az ezévi. cionista kongresszust már júliusban kell összehívni, hogy a kongresz­­szus után nyomban összeülhessen a Jewish Agency nagy tanácsának első ülése is. Vé­­giil rámutat a Jewish Agency megteremté­­sének nagy jelentőségére. A Keren Hajesod bevételei nagyban emelkedni fognak, egy uj gyarmatosító bank megteremtése van tervbe véve, amelyről az utóbbi időben a zsidó saj­­tóban is sok szó esett. (Lord Melchett 100.000 fontnyi jegyzése, amelyről a Zsidó Szemle utolsó száma is hirt adott, nyilván ezen uj bankkal van összefüggésben. A szerk.) A leg­­nagyobb jelentősége azonban abban lesz, hogy az egész zsidóság egyesülni fog Pa­­lesztináért, egy valódi Knesseth Israel fog alakulni, ami alapjában állandóan a cioniz­­mus célja volt. A cionista szervezet a jövő­­ben is mozgató erője lesz és marad a Pa­­lesztina-mozgalomnak. Végül ismételten ajánlja a Marshall-féle memorandum elfő­­gadását, hogy nyomban megkezdhessék az Julius 28־á r a A Cionista Világszervezet nagy vezérlő­­bizottsága (A. C.) december 20—24-ig tar­­tóttá meg cionista és nem cionista körökben nagy érdeklődéssel várt ülését Berlinben, amelynek napirendjén, mint legfontosabb tárgy a Jewish Agency tárgyában az ame­­rikai nem cionistákkel folytatott tárgyalá­­sok eredményeinek tudomásul vétele és rati­­fikáiása volt. A kérdésről Weizmann elnök referált majd Sokolov ismertette a kérdést és azután beható vita indult meg az ameri­­kai, illetve a Luis Marsliall-féle javaslatok tárgyában. A vita után nagy szótöbbséggel elfogadták a Jewish Agency kibővítésére vonatkozó javaslatokat és ezzel az ügyet abba a stádiumba hozták, hogy most már Amerikán kívül a többi országokban is hozzáfoghatnak az illető országok zsidósá­­gának a Jewish Agencyben való képvisele­­tének megalak itásához. Az ülésről a következő tudósításunk szá­­mól be: December 20-án nyitotta meg Leo Motz­­kin, az A. C. elnöke az ülést héber beszéd­­del és ismertette a napirendet. Majd a leg­­utóbbi ülés óta elhunyt cionista vezetőfér­­!iákról emlékezett meg. Az ülésen az A. C. tagok igen nagy számban jelentek meg. Az Exekutive részéről ott voltak: Weizmann, Sokolov, Brodetsky, Lipsky, Rosenblüth, Sa­­eher és Miss Szóld. A tagok közül: Dr. Fel­­vei (London), Dr. Bileszky, Blumenfeld (Berlin), Coralnik (Newyork), Motzkin (Pá­­ris), Rabbi Méir Berlin (Jeruzsálem), Dr. Holpern (London), Dr. Wahrhaftig (Krak­­kau), Dr. Federbusch (Lemberg), Nurock (Riga), Sprinzak (Jeruzsálem), Rubaschov (Palesztina), I, Grünbaum (Warschau), Dr. Soloweitschik (Berlin), Dr. Goldstein (Pa­­lesztina), Dr. N. Goldmann (Berlin), Jaffe (Jeruzsálem), Fischmann (Newyork), Dr. Reich (Lemberg), M. Grossmann (London), R. Lichtheim (Berlin), Dr. Hugo Hermann (Brünn), Dr. Hantke (Jeruzsálem), Naiditch íPáris), H. Farbstein (Warschau), Dr. Hin­­dess (Warschau), Dr. I. Schallt (Wien), Dr. Stephen Wiese (Newyork), az ülés vége felé érkezett), Schramek (Strassburg), összesen 46 szavazati joggal biró bizottsági tag je­­lent meg. Weizmann jelentése: Az elnöki megnyitó után nyomban Weizmann tette meg jelentését az amerikai nemcionistákkal Harry Sacherral együtt folytatott tárgyalásairól, az amerikai nem cionista zsidóság nagy konferenciájáról, az ezáltal választott héttagú bizottsággal foly­­tatott tárgyalásokról az A. C. julius havá­­ban megtartott ülésén elfogadott határozati javaslatok tárgyában. E tárgyalások ered­­ményeképp előterjeszti Luis Marshall me­­morandumát, amely a cionista követelések tárgyában megfelelő megnyugtatással szol­­gál. Ismerteti a memorandum lényeges tar­­talmát, amely szerint a Joint Palestine Survey Commission (a Jewish Agency ki­­bővítése tárgyában kiküldött vegyes szak­­értői bizottság, amely tudvalevőleg hatal­­más jelentésben terjesztette elő a maga fel­­tételeit a Jewish Agency tárgyában és amellyel a julius havában megtartott A. C. ülés foglalkozott és abban sok kifogásolni­

Next

/
Thumbnails
Contents