Zsidó Szemle, 1929 (24. évfolyam, 1-35. szám)
1929-01-01 / 1. szám
ZSIDÓ SZEMLE 1929 január 1. Az elkésve érkezett Stephen Wise nagy ellenzéki beszéde A közbeeső szombat miatt az A. C. szombat este folytatta tanácskozásait. Az ülés megnyitásas után az Executive nevében Felix Rosenblüth ismerteti a kibővítendő Jewish Agency szervezetének a tervezetét. Ezt a tervet egy e célra kiküldött bizottság készítette el és most már a részletek letárgyalásra kerül a sor. E tárgyban több határozati javaslat érkezett be, amelyek fölött való szavazás előkészítése véget az ülést félbeszakítják. Az ülés újból való megnyitása után Motzkin elnök még megadja a szót a közben megérkezett dr. Stephan Wisenak (Newyork) az A. C. alelnökének. Bár a vita be van zárva — mondja az elnök — mégis kéri, hogy halgassák meg Wiset, aki hibáján kívül nem tudott idejében megjelenni. Dr. Stephan Wise igen szenvedélyes hatalmas beszédben foglalt állást az amerikai javaslatokkal és a Jewish Agency kibővítésének egész tervével szemben. Mindenek előtt az ellen tiltakozott, hogy az A. C. zárt ülésekben tárgyalja a kérdést. Ő minden titkos diplomáciának ellensége és e termen kívül épp oly nyíltan fog beszélni, mint itt az ülésen. Az előterjesztett megegyezés a cionizmus teljes feladását jelenti. Ezt legalább egy embernek nyíltan meg kell mondani és ezért jött el a gyűlésre. A szavazás törvénytelen lesz, mert a kongresszus nem hatalmazta fel az A. C.-t, hogy lemondjon a mandátumban biztosított jogainkról. A kongresszus két feltételt szabott: először, hogy a mandátumon semmi változás ne essék, ami azt jelenti, hogy továbbra is a cionista szervezet maradjon a mandátumban megnevezett Jewish Agency. A másik feltétel az volt, hogy az Agency csak egy hároméves provizóriumra rendezkedjék be. Mi a zsidó nép ügyvivői vagyunk, a mi partnereink azonban nem akarnak a mandátum igazi részesei lenni, csak támogatók, legjobb esetben adakozni akarnak Palesztinának, de nem a zsidó nemzeti otthonnak. Koncessziókat csak mi tettünk. A nem cionisták talán bizalommal viseltetnek egyes cionista vezérekkel szemben, de magával a cionizmussal szemben bizalmatlanok. Palesztinát épp úgy támogatják, amint Lengyelországot támogatták és Palesztina a Joint Distribution Commitee tevékenységi körébe belevont kis tartomány lett. Amikor az első amerikai nem-cionista konferencia után, — amelyen ezek az urak Palesztina részére támogatásukat kilátásba helyezték, — az oroszországi Krím telepítési akció terve fölmerült, azonnal készek voltak Oroszországért dolgozni. Akkor én voltam az, aki Palesztina elsőbbségét hangoztattam és követeltem egyedül a legnagyobb harc árán. Amikor azonban Weizmann megérkezett, engem dezavuált. Ez volt a meghódolás kezdete. Akkor én engedtem, sőt hozzájárultam az Agency tervhez abban a hitben, hogy valóban a zsidó nemzeti otthon felépítését végző Agencyről van szó, nem pedig egyszerűen Palesztina támogatásáról. Ha választanom kell a cionizmus nélküli Weizmann és a Weizmann nélküli cionizmus között úgy ez utóbbit választom. Nem hiszem, hogy Weizmann minden követelésére ámennel kellene felelnünk. Most van itt az ideje, amikor ellentállást kell kifejtenünk, mert ha egyszer aláírtuk a megállapodást, attól többé vissza nem léphetünk. Döntsön a zsidó nép népszavazás útján, hogy mi maradjunk-e továbbra is a Jewish Agency, avagy engedjük azt át másoknak. A nép továbbra is bennünk fog megbízni. Még nem késő. Bár tudom, hogy az önök részéről a kérdés elintézettnek tekintendő, mégis kötelességemnek tartom önöket mégegyszer figyelmeztetni, hogy ne dobják oda prédául a cionizmust. Weizmann válaszol. Késő éjjeli órákra járt az idő, amikor Wiese nagy, néha drámai hatást keltő beszédét befejezte. Weizmann szükségesnek tartotta, hogy arra nyomban reflektáljon. Kijelentette, hogy teljesen méltányolni tudja Wiese magatartását, azonban a maga részéről teljesen megbízik a nem-cionista partnerei jóhiszeműségében és a cionista szervezet erejében. Egyébként Wiese egyes érveire külön-külön reflektálni nem tartja szükségesnek, mert ezeket az utolsó négy évben különféle variációkban mindenki haltotta. Újabb szünet után a különféle határozati javaslatok tárgyában megkezdődött a szavazás, amelynek során a következő főjavaslatot fogadták el: — Az A. C. megelégedését fejezi ki az amerikai zsidóság Newyorkban 1928. évi okt. 20. és 21-én megtartott konferenciájának lefolyása fölött, amelyen az amerikai zsidóság elhatározta, hogy belép a Jewish Agencybe, amely a Palesztina-mandátum értelmében a zsidó nemzeti otthon felépítésénél közreműködni van hivatva. Miután az A. C. 1928. évi június havában Berlinben elfogadott határozatai alapján Newyorkban lefolytatott tárgyalások befejezést nyertek, az A. C. a Marshall-féle memorandum tudomásul vétele után felhatalmazza a cionista szervezet végrehajtóbizottságát, hogy értesítse Marshall urat, hogy a cionista szervezet kész a memorandumban foglaltakkal egybehangzóan cselekedni abban a meggyőződésben lévén, hogy ezek a tárgyalások a berlini határozatokat messzemenően figyelembe vették és hogy a tárgyalások eredményei a kibővítendő Jewish Agency keretén belül az egész zsidóságot egyesíteni fogják Erecz Israel felépítésére. Az A. C. elvárja, hogy a végrehajtóbizottság minden szükséges intézkedést megtegyen avégből, hogy a kibővített Jewish Agency tanácsa megalakíttassék és hogy annak egybehivását a lehető legrövidebb idő alatt a 16. cionista kongresszus után azonnal biztosítsa. A javaslat mellett 39 szavazat esett, ellene 2 revizionista, 2 radikális és dr. Wiese szavazott. Motzkin elnök többek többek kérdésére kijelentette, hogy véglegesen a kongresszus fogja ratifikálni ezt a megegyezést, de az A. C.-nek már most teljesen elő kell készíteni a kérdést. A radikálisok javaslatát, amely szerint az amerikai feltételek sok fontos kérdésben nem felelnek meg az A. C. követeléseinek a fenti szavazatok arányában elvetik. Ezzel szemben egy pótjavaslatban kimondja az A. C., hogy a 15 kongresszus határozatai értelmében a Jewish Agency elnöke a cionista szervezet mindenkori elnöke lesz. Elfogadták a Poalé Cion javaslatát, amely szerint a memorandum az A. C. berlini ■ülésének a telepítési formákra vonatkozó határozatát érvényben tartja, nevezetesen azzal a feltétellel, hogy a telepítési forma gazdasági szempontból kielégítő, a telepes szabad választási joga a maga gazdaságának szociális formája tekintetében (króca vagy mosav) biztosítva legyen. Ugyancsak elfogadták az amerikai nemcionista munkásság képviseletére vonatkozó indítvényt is. Az Executiva politikai jelentése. A napirend további pontjai során dr. Brodetsky az utóbbi hónapok politikai eseményeiről referál. Megemlékezik az új palesztinai főkormányzó hivatalba lépéséről és a végrehajtóbizottságnak a Kotel-Maaravi tárgyában tett lépéseiről. A haifai kikötő építésénél zsidó munkások foglalkoztatása ügyében a kormánnyal tárgyalások folyamatban vannak. A bevándorlás tárgyában a végrehajtóbizottság fokozottabb tempót sürget a kormánynál, a Palesztinai lakosok rokonainak bevándorlását máris megkönynyítették. Az egész politikai tevékenységünk — mondotta — azon az elven épül fel, hogy semmit sem akarunk tenni, ami az ország jelenlegi lakosságának sérelme lehetne. A mi munkánk az egész ország javára van erről mindenki meggyőződik. Utána a PalesztinaExekutive nevében Miss Sold referált. A kongresszus után átvett adósságokat jelentékenyen csökkentették, a gyarmatosítás terén részint a rossz termés, részint a csekély budget miatt nem sokat tehettünk. Feltétlenül szüksége van az Exekutivának egy 20.000 fontnyi pótbudgetre. Majd az egészségügyi viszonyokról emlékezik meg. Az iskoláknak sikerült 11.000 font pótköltségvetést biztosítani. Herzl hamvainak átszállítása. A napirend következő pontja Rosenblüth jelentése volt, amely a végrehajtóbizottságnak Herzl hamvainak Palesztinába leendő átszállítása tárgyában tett lépéseiről számol be. A végrehajtóbizottság a kongresszus határozata értelmében a szükséges lépéseket megtette, a technikai és jogi előfeltételeket biztosítota, az átszállítás időpontját azonban még nem határozták meg. A legközelebbi kongresszus, Rosenblüth ezután a nyáron esedékes XVI. kongresszus helyének és időpontjának megbeszélésére tért át. A végrehajtóbizottság a kongresszus megnyitását Július 21. vagy 28-ra tervezi, a kongresszus helyének végleges meghatározását a végrehajtóbizottságára kéri bízni. Hosszas vita után elhatározzák, hogy a kongresszust Július 28-án (Tamász 20., Herzl Tivadar 25-ik halálozási évfordulója napján) fogják megnyitni. A kongresszus helyét a végrehajtóbizottság az Actions Comitéval együtt fogja meghatározni. Ezután hosszas vitával határozatba megy, hogy a kongresszus előtt még egy Actions Comité ülést fognak tartani Palesztinában. A napirend utolsó pontja a Jewish Agency megszervezésére kiküldött bizottság jelentése volt. E tárgyban több határozatot fogadtak el, amelyek közül kiemelendő, hogy a végleges megalakulás előtt legalább két keleteurópai országnak kell a maga delegátusait az Agencyba megneveznie és e két ország közül az egyik Lengyelország legyen. Végül Grünbaum kijelenti, hogy a kongresszusig tovább is küzdeni fog az Agency kibővítésének terve ellen. A nagyjelentőségű ülést Motzkin elnök december 25-én, reggel 8 órakor zárta be. A revizionista cionisták világkonferenciája Bécsben — A megnyitó ülés Jabotinszky a revizionizmus céljairól — — A Zsidó Szemle tudósítójától. — December 26-án este nyitották meg a Continental-szálló nagytermében a cionista revizionisták öt napra tervezett világkonferenciáját. Mintegy 90 delegátus jelent meg a konferencián, amelyen a legerősebben a lengyelországi szervezet volt képviselve 40 taggal. Palesztina, Anglia, Belgium, Bulgária, Németország, Észtország, Franciaország, Görögország, Lettland, Litvánia, Ausztria, Románia, Csehszlovákia és az Egyesült Államok voltak még képviselve. A megnyitó ülésen sok vendég és a bel- és külföldi sajtó számos képviselője jelent meg. A revizionista szervezet központi bizottságának tagja, Richard Lichtheim nyitotta meg a konferenciát, rámutatva arra, hogy egy olyan időpontban kezdik meg a tanácskozásaikat, amelyet a cionizmus történelmében fordulópontnak lehet nevezni. Majd az év elején elhunyt revizionista vezérről, Tiomkin Wladimirról emlékszik meg kegyeletes szavakkal. Felolvassa a beérkezett üdvözlő iratokat, közöttük a bécsi Szr. Hitközség elnökségének üdvözletét. Az osztrák cionista szervezet nevében annak elnöke, dr. Goldhammer, a radikális cionisták nevében Stricker tanácsos üdvözli a konferenciát. Ezután tomboló ováció közepette lépett a szószékre a revizionisták vezére, Jabotinszky Vladimir, hogy a revizionizmus céljait ismertesse. Többek között a következőket mondotta: A cionizmus célja a palesztinai zsidó állam megteremtése. Ez a fogalom kettőt jelent: zsidó többséget az országban és ennek elérése után az ország szabad önrendelkezési jogát. Természetesen ez nem jelentené a kisebbség elnyomását és az önrendelkezési jog nem zárná ki azt, hogy az ország ne csatlakozzék valamilyen más szövetséghez, például a brit birodalomhoz. De az előbbi két föltétel nélkülözhetetlen alapja a cionista végső célnak. Ez a tartalma a mi Judenstaat eszménknek, ez volt a cionista programmnak a lényege a mozgalom kezdetétől fogva, ez