A Közgazdasági Szemlét 1876-ban alapították. 1876-tól 1893-ig Nemzetgazdasági Szemle címmel jelent meg. 1893-ban a németből hibásan képzett „nemzetgazdasági” szót „közgazdasági”-ra változtatták és profilját kibővítették és Közgazdasági és Közigazgatási Szemle néven jelentették meg két éven át. 1895-ben lett Közgazdasági Szemle, mivel a közigazgatási témakörben nem tudtak folyamatosan publikálni. A Magyar Tudományos Akadémia megbízásából a Magyar Közgazdasági Társaság adta ki, 1895-től 1948-ig Közgazdasági Szemle néven volt jelen a magyar szellemi életben. Az 1947-es év a törés a lap életében és irányvonalában, a kor viszonyainak megfelelően megjelent a színen a Magyar-Szovjet Közgazdasági Szemle. 1948-ig e kurzusfolyóirat párhuzamosan futott az erdeti lappal, amikor is a Közgazdasági Szemlét megszüntették. A lap 1954-től indult újra az MTA Közgazdasági Bizottságának orgánumaként, ettől az évtől kezdve új folyamként számozzák. A folyóiratot 1991-től a kizárólag az erre a célra létrehozott Közgazdasági Szemle Alapítvány adja ki. A Közgazdasági Szemlét 1945 előtt nagy nevű elődök jegyezték, mint Jekelfalussy József, Mandelló Gyula, Bud János vagy Heller Farkas. Az 1947-1954-es epizód kivételével, a folyóirat szellemiségét néhány alapvető érték tartotta fenn. Magyarországon sohasem hunyt ki teljesen a gazdasági racionalitás és a verseny iránti elkötelezettség, amely az 1954-ben újraindított lapban is érzékelhető. Legfőbb szerkesztési elvei a tudomány fejlődéséhez való hozzájárulás, a szellemi függetlenséget a valóság tanulmányozása, az egymásnak ellentmondó nézetek ütköztetése és a társadalmi felelősségérzet. A lap közvetlenül bekapcsolta a külföldi szerzőket a magyar szellemi életbe, s – az Acta Oeconomicával, valamint az Eastern European Economics-szal együttműködve – felelősséget vállal a magyar szerzők eredményeinek külföldi terjesztéséért is.