168óra, 1989. április-december (1. évfolyam, 1-34. szám)
1989-06-20 / 8. szám
Megmérték a mérhetetlen felelősséget „Kádár hazudott a népnek” A közvélemény egy búcsúzó korszakról A Magyar Közvélemény-kutató Intézet 1989. május 23. és 28. között kérdőíves kutatást végzett 300 budapesti, 100-100 szegedi, illetve győri, valamint 200 Nyíregyháza környéki falusi (Magy, Nagycserkesz, Sényő, Vasmegyer) lakos körében. A vizsgálat célja az volt, hogy megismerjék a „Kádár-korszakkal” kapcsolatos véleményeket, valamint Kádár János személyének, történelmi-politikai szerepének a megítélését. Városok esetében a lakossági minták életkor, nem és iskolai végzettség, a községekben életkor és nem szerinti megoszlást követik. A május végi felmérés eredményét - a napokban befejezett értékelés-elemzés következtetéseivel együtt - a Magyar Közvélemény-kutató Intézet elsőként a 168 órának adta át közlésre. Az MSZMP KB 1989. május 8-i ülésével - ahol Kádár Jánost pártelnöki tisztéből felmentették - formálisan is véget ért egy csaknem 33 éves korszak Magyarországon, amelyet Kádár neve fémjelzett. Az utóbbi hónapok forrongó politikai közéletében számos értékelés látott napvilágot Kádár János személyes szerepéről, politikai pályafutásáról. Jelen vizsgálatunkban a szélesebb közvéleményben kialakult összetett képet igyekeztünk feltárni. Miért váltották le? Az elmúlt negyven év történelme meglehetősen élénken foglalkoztatja az embereket. Egy 1-től 5-ig terjedő skálán rangsorolva Budapesten 3,5, a városokban 3,6, a községekben pedig 3,3-as „átlagosztályzatot” kapott ez a téma. A megkérdezettek csak a közvetlenül „zsebbe vágó” kérdéseket, valamint a magyar-román viszonyt helyezték ennél magasabbra. Ez némileg meglepő, mivel eddigi tapasztalataink azt mutatták, a napi gondokon túlmutató kérdések kevésbé foglalkoztatják az emberek többségét. Egyébként az érdeklődési rangsort mutató skálán ezúttal is az MSZMP politikája, illetve az új politikai szervezetek, pártok alakulása kapta a legalacsonyabb értékeket (2,6-2,9 körül). Ennek ellenére a kérdezettek háromnegyede azt állította, értesült az MSZMP KB 1989. május 8-i üléséről. Az ott megtárgyalt napirendi pontok közül Kádár János leváltása keltette körükben a legnagyobb figyelmet - 27 százalékuk említette. (Összehasonlításul: az ülésen tárgyalt egyéb témákra - a káderhatáskör megváltoztatására, a nemzeti kerekasztal létrehozására, a pártértekezlet összehívására - mintegy 10 százalékuk emlékezett.) Kádár János politikai hatalmának csökkenése a tavaly májusi pártértekezlet határozata nyomán vált nyilvánvalóvá, akkor, amikor az MSZMP értekezlete Kádár Jánost 1988 májusában leváltotta főtitkári tisztéből. Az 1988-as döntést a válaszolók háromnegyede (75, 78, 70%) helyeselte. Közel hasonló arányban helyeselték az egy évvel későbbi határozatot is, leváltását a pártelnöki tisztségből (74, 71, 68%). Ezzel ellentétes véleményen a megkérdezettek 13, 11 és 18, illetve 14, 14 és 22 százaléka volt. A közvélemény szerint a határozat hátterében sokkal inkább politikai, semmint egészségi okok álltak. Kádár János betegségének az alacsony iskolázottságúak, a 60 évnél idősebbek és a falusi lakosok tulajdonítottak nagyobb szerepet. Ennél sokkal fontosabb oknak vélték a megkérdezettek a „hatalmi harcokat a felső pártvezetésben” (3,6; 3,7; 3,2), és azt, hogy Kádár János „nem tudott lépést tartani a változásokkal” (3,6; 3,7; 3,4). Az utóbbi lehetséges indokoknak az átlagnál magasabb osztályzatot adtak a magasabb iskolai végzettségűek, a kvalifikált munkát végzők, a fiatalok, a budapesti, a szegedi és a győri lakosok. A hivatalos indokokkal közel egyforma súlyúnak vélték még „az ellenzéki szervezetek fellépését” is (2,8; 3,1; 3,1), különösen a szakmunkások és a magasabb iskolázottságúak. A közvélemény csupán a „szovjet vezetők befolyásának”, „a párttagok akaratának” és „az emberek akaratának” tulajdonított a közepes értéknél kisebb szerepet. Kor-szakaszolás Az elmúlt 33 év - s benne Kádár János szerepe - több szempont szerint is szakaszolható. Kérdőívünkben az egyszerűség kedvéért négy időszakot különböztetünk meg - a konszolidáció éveit, a 60-as, a 70-es, valamint a 80-as éveket - és arra kértük válaszadóinkat, ítéljék meg, milyen volt Kádár János politikájaaz egyes időszakokban. „Ön szerint milyen volt Kádár János politikája...” Átlagosztályzatok településtípusonként (1 % nagyon rossz, 5 % nagyon jó) Mint látható, a válaszadók a 60-as évek végéig mindenütt a közepesnél jobbra, a 70-es években legfeljebb közepesre, a 80-as években pedig már meglehetősen negatívan osztályozzák a kádári politikát. Figyelemre méltó a 60-as és a 70-es évek eltérő megítélése, holott az életszínvonal még mindkét évtizedben emelkedett. Az emberek - visszatekintve - mégis viszonylag sötétebbnek látják a 70-es éveket. Ennek okát egyrészt abban kereshetjük, hogy mára széles körben ismertté váltak az akkoriban elkövetett vezetési hibák, másrészt pedig abban, hogy a kérdéses évtized időben közelebb áll a jelenhez, amelynek árnya „visszavetül” a közelmúltra is. Felelős-e Kádár János? Mennyire tartják az emberek személy szerint Kádár Jánost felelősnek a kialakult helyzetért? A kérdezettek minden általunk felsorolt tényért a közepesnél nagyobb felelősséget tulajdonítottak az ország hajdani első emberének. Az, hogy még (látszatra) tisztán gazdasági természetű hibákat is felrónak Kádár Jánosnak, részben a honi döntéshozatali mechanizmust, részben pedig az emberek általánosító gondolkodásmódját tükrözi. Az elmúlt negyven év politikai eseményei közül felsoroltunk néhányat, amelyekről az utóbbi hetekben-hónapokban élénk vita folyik a nyilvánosság különböző fórumain. Először azt kérdeztük válaszadóinktól, ítéljék meg ezen „intézkedések” helyességét. Ezek után megkérdeztük, volt-e szerepe Kádár Jánosnak abban, hogy Rajk Lászlót kivégezték, hogy 1956-ban a szovjet csapatok beavatkoztak a magyarországi eseményekbe, hogy 1956-os politikai tevékenységük miatt sokan börtönbe kerültek, hogy Nagy Imrét kivégezték, hogy 1968-ban a magyar csapatok beavatkoztak a csehszlovákiai eseményekbe. Domináns vélemény szerint a volt pártfőtitkár minden egyes felsorolt eseményben szerepet játszott, de elsősorban abban, hogy 1956- ban a szovjet hadsereg beavatkozott a magyar fejleményekbe. A legnagyobb bizonytalanság akörül tapasztalható, volt-e Kádár Jánosnak valamilyen része Rajk László kivégzésében. Egyébként a válaszokból erre a következtetésre jutottunk: minél iskolázottabb a kérdezett, annál valószínűbb, hogy összekapcsolja Kádár János személyét a fenti történésekkel. Azoktól, akik szerint Kádár Jánosnak volt szerepe a felsorolt politikai döntések valamelyikében, azt is megkérdeztük, véleménye szerint mekkora volt ez a szerep. A MAGYAR KÖZVÉLEMÉNYKUTATÓ INTÉZET Budapest Két város: Négy község 1957-től a 60-as évek elejéig 3,2 3,3 3,6 a 60-as években 3,3 3,3 3,6 a 70-es években 2,7 2,6 3,0 a 80-as években 2,1 2,1 2,5