168óra, 1991. január-június (3. évfolyam, 1-25. szám)
1991-03-12 / 10. szám
! Ami egyébként egy újabb kísérlet lenne, mert a parlament ezzel azt mondaná ki, hogy ez eddig nem ment, akkor most gyorsan megpróbálunk valami mást. A kérdés az, meddig? - így van, s ezt kísérletként is fel lehetne fogni, de ez úgy is megvalósulhat, hogy a parlament már nem magától, puccsszerűen csinálja, hanem társadalmi nyomásra. Önös pártérdek - Merről jönne ez a társadalmi nyomás? - A társadalomból, természetesen. - Hogy gondolja? Tömegek vonulnának az utcára olyan transzparensekkel, hogy: „Elnök kell nekünk, erős ember, aki rendet teremt!” Vagy mire gondol? Tudniillik ezek a táblák rendszerint éppen azokon a tüntetéseken lelhetők fel, amelyeken azok vesznek részt, akiktől ön fél. Nem feltétlenül kellenek ehhez tüntetések, bár nincs kizárva, hogy lesznek ilyenek. Ha nem sikerül a parlamentnek és a pártok elitjeinek visszaállítaniuk a társadalommal a napi beszédet és a jó kapcsolatot, akkor minden tüntetés nélkül, spontán módon is elfordulnak az emberek a parlamenttől, ahogy ez tulajdonképpen már el is kezdődött. Nem szükséges revolúciós és szélsőséges indulati úton eljutni ehhez a felismeréshez. Miért ne próbálnánk meg akkor a parlament mellett még egy erős köztársasági elnököt? ! Csak azért emlegettem tüntetéseket, mert hiszen éppen ön veti a parlament meg a parlamenti pártok szemére - gondolom, még a kormányt is beleértve-, hogy tökéletesen érzéketlenek a társadalomtól jövő ingerek iránt, nem „veszik" ezeket a jelzéseket. Tehát csak nagyon egyértelmű és nagyon veszélyes jelzéseket fognak ezután venni? - Nem, hiszen minden párton belül végbemehet az a folyamat, amikor részint a párttagok, részint a párthoz közel állók gyakorolnak nyomást az adott pártvezetésre, egy politikai változás érdekében. Kialakulhatnak azonkívül olyan új civil szervezetek, olyan polgári kezdeményezések is a társadalomban, amelyek képesek a pártokat akár fennmaradásuk érdekében abba az irányba kényszeríteni, hogy újfajta politikai konstrukciókban gondolkozzanak. Ehhez nem feltétlenül kell kimenni az utcára. Ha ennyire hiányoznak az egyértelműségek ebből a társadalomból, akkor miért gondolja, hogy bármiféle társadalmi nyomás rá fogja bírni a parlamenti pártokat arra, hogy módosítsák az alkotmányt, bevezessék az elnöki rendszert, s egy erős elnököt ültessenek a köztársasági elnöki székbe. El tudja képzelni például a saját pártjáról - amely most kormányon van hogy ezt belátja és azt mondja: átadok a hatalmamból egy jókora adagot, egy ki tudja még, kicsodának, aki köztársasági elnök lesz? Hadd előlegezzem meg ezt a bizalmat minden pártnak, nemcsak az MDF-nek. Akár a parlamenti demokrácia lesz Magyarországon működőképesebb, és ezáltal elkerülhető lesz az elnöki rendszer bevezetése, akár az elnöki rendszert fogjuk bevezetni, mindkét esetben demokrácia lesz Magyarországon, hiszen az elnöki rendszer is demokrácia. Mindkét esetben az lesz a belépő a demokráciába, hogy minden pártnak a mostaninál sokkal többet kell engednie önös pártérdekeiből, és sokkal jobban magáévá kell tenni azt a gondolatot, hogy a haza toronymagasan, mindenekelőtt... A dél-koreai botrány ! Nem gondolja, hogyha egy társadalom hangulata roppant feszült, akkor a szélsőségek veszélyét éppen az olyan megoldások villantják fel, mint amit ön is pártol? Tudniillik ilyen helyzetekben éppen a szélsőségesek szoktak olyasmit követelni: pokolba a gyengekezű kormánnyal, elég volt az ellenzék okvetetlenkedéséből, nekünk egy erős ember kell, aki vaskézzel teremt rendet. Igen, tényleg olyan dolgokra hivatkozik, amikre lehet hivatkozni, mert van rá példa, ez így volt. Én azonban egészen másra gondolok. Hadd említsem most csak akár Ro Te Vu elnök esetét, vagy utaljak ismét De Gaulle személyére. Ezeket az embereket nem a szélsőségek emelték az elnöki posztra, hanem a társadalom. Gondoljon csak bele, valamelyik héten kirobbant egy vesztegetési botrány Dél- Koreában, és egy napon belül az elnök az összes lehetséges érintettet felfüggesztette az állásából. Másnapra nem volt botrány. A kormány ismét azzal tudott foglalkozni, amivel kell, ami előremutató. - Ha lenne egy magyar De Gaulle - fogalmam sincs, hogy ki lenne az, de mondjuk, lenne -, nyilván feloszlatná a parlamentet, esetleg új választásokat írna ki, új alkotmányt fogadtatna el, lehetséges, hogy azt is népszavazással. Mi lenne akkor a parlament szerepe? Ezt nagyon végig kell gondolni. A parlament egy erős köztársasági elnök mellett is működik, de a parlament tevékenysége mellett az erős köztársasági elnöknek bizony megvan a joga, hogy ha valahol az országban gond vagy baj van, akkor beavatkozik. Másnap azután megy tovább az élet. A POLGÁRJOG A BIZTONSÁGRA Az Önnel megbeszélt kockázatokra és értékre köthet velünk biztosítást. Igény szerinti variációk. Kártérítés új értéken. Családi Otthon BIZTOSÍTÁS LAKÁSBAN IS OTTHON VAGYUNK s/////////S/SSS//SS//////S////////////////////SS/SSSS/////SSS//////S/SS/S///////S//S/S////SSs,/ % SOROS ALAPÍTVÁNY - KÖZÉP-EURÓPAI EGYETEM ^ ^ Ösztöndíjpályázat '‡, ökológiai és környezettudományi posztgraduális programra ' A megpályázható ösztöndíj teljes körű fedezetet nyújt az alábbi programokon való részvétel költségeire (utazás, szállás, ellátás, zsebpénz): 1. Ökológiai és környezetvédelmi szeminárium Budapesten 1991. július-augusztusban. Maximum 60, közép- és kelet-európai hallgató vehet részt egy intenzív, 8 hetes nyári szemináriumon, melynek témája a közép-európai környezeti problémák (víz- és levegőszennyezés, erdőpusztulás, veszélyes hulladékok). A szeminárium előadói amerikai szakemberek. 2. Kétéves ösztöndíjas képzés Nyugat-Európában vagy Észak-Amerikában vezető tudományos kutatók mellett, melynek célja doktori fokozat megszerzése a környezettudományok terén. A nyári szemináriumon részt vevők közül a legjobb minősítést elnyerő 30 hallgató kaphatja meg az ösztöndíjat. Pályázni lehet: 1. csak a nyári szemináriumra 2. vagy a kétéves ösztöndíjra és a nyári szemináriumra együtt Pályázati feltételek: 1. Egyetemi diploma természettudományokból (fizika, biológia, kémia), műszaki tudományokból, orvostudományból, matematikából vagy elméleti közgazdaságtanból. 2. Alapos matematikai ismeretek (a nyári kurzus során értékelik). 3. Az angol nyelv magas szintű ismerete (TOEFL nyelvvizsga eredménye minimum 550 pont). 4. Korhatár 45 év. A résztvevők a kurzus során önálló feladatokat kapnak. A program célja, hogy a megszerzett ismereteket később a közép- és kelet-európai környezeti problémák megoldásában kamatoztassák. Pályázati határidő: 1991. április 1.. Részletes információ és pályázati űrlapok postai levelezőlapon igényelhetők: Soros Alapítvány, 1525 Budapest, Pf. 34. 2 Jelige: „CEU - Environmental’ I ''S///S////////////S///////S/SSS//////S/////SS///S/////S/////SSS///SS///SS//S///S//SSSSS/S/S/JJ