168óra, 1993. január-június (5. évfolyam, 1-26. szám)

1993-04-20 / 16. szám

Szakértők és szerencselovasok Kormányzásra készülve Új ruhában a Fidesz A legkisebb ellenzéki párt, a Fidesz a múlt hét végén Debrecenben tartotta kongresszusát. A jö­vőt illetően a párt vezetői nem sok találgatnivalót hagytak a sajtó munkatársainak, abban azon­ban, hogy - amint azt a programjuk írja - „négy évtized bűnei és négy év szerencsétlenkedései után” egy Fidesz-vezetésű kormány húzza majd ki az ország szekerét 1994-ben a kátyúból, csak ők maguk biztosak. A kongresszus félidejében készült Lantos Gabriella interjúja.­ ­ Ennek a kongresszusnak az alapkérdése - és ezt már az előzetes politikai elemzések is így tartották - a módosított alapszabály elfogadá­sa lett, amit nagyjából sikerült is keresztülvin­niük. Azt mondják azonban ugyanezek a politi­kai elemzők és azok a belső ellenzékiek, akik valamilyen mértékben azért hangot kaptak ezen a kongresszuson, hogy ez nagyon könnyen elvezethet a demokratikus centralizmus állapo­tához, egy elnöki túlhatalomhoz. Ön mit gon­dol erről? ORBÁN VIKTOR: Ha a centralizmusnak a rémét vetjük föl, akkor az nem az elnöki intéz­ményhez kapcsolódik. Nem az elnöki intézmény az, amelyet a legerősebben támadtak, hanem az alapszabály szellemisége. Pártelnökök jönnek, pártelnökök mennek, pártprogramok alkottat­nak meg és veszítik el aktualitásukat, de olyan struktúrája, olyan szerkezete van ennek a párt­nak, amely mindenfajta személyi váltás, prog­ramváltás ellenére is képes garantálni biztonsá­gos létét. Tehát, ha úgy tetszik, a szociológiai előfeltétele annak, hogy a Fidesz hosszú távon jól szervezett pártként kapaszkodjék meg a ma­gyar politikai életben, ezzel a döntéssel született meg.­­­ Van itt egy furcsa diszkrepancia azért. Ez az alapszabály, ha jóindulatú akarok lenni, akkor a külső idősebb szakértők számára megnyitja a kormányzati szerepvállalás lehe­tőségét, ha rosszindulatú, akkor a karrier le­hetőségét, míg a küldöttek számára záródást jelent. Milyen politikai koncepció működteti ezt? - Be fognak jönni idősebb emberek, na de ezek eddig is belül voltak, csak formálisan nem voltak tagjai a pártnak. Egy 18 éves Fidesz­­tagnak - ha politikai riválisait nézzük -, egy me­gyei jogú városban eddig is a Fidesz megyei jogú városi polgármesterével kellett fölvenni a ver­senyt. Ez a helyzet nem változik, csak annyiban, hogy ez a polgármester most már párttag is. Va­lójában a verseny már korábban is megvolt, csak ennek a versenynek a kereteit nem szabta meg a korábbi alapszabály, hiszen párttag mér­kőzött nem párttaggal, ami a lényeget nem érin­tette ugyan, ellenben teljes anarchiát okozott a párton belül. Egy párt így nem tud működni.­­ — Ez az alapszabály legalább arra alkalmas, hogy az eddigi informális, de nyilvánvalóan személyekhez kötődő hatalom most megneve­­ződik, és a Kövér-Orbán-vonal a politikai irányzatot meghatározza. Ez milyen politikai irány lesz? Mennyiben változik a Fidesz? - Az alapszabály nem valakinek a pozícióját erősíti meg, hanem kiszámítható kereteket te­remt. Ezen a kereten belül, ha engem választa­nak meg holnap elnöknek, akkor feltehetően az én politikai irányvonalam, ha legközelebb vala­ki mást, akkor majd annak a politikai irányvo­nala fog érvényesülni. Ebben semmiféle radiká­lis váltás nem lesz.­­­­ Elemzők azt mondják, hogy ez a kettős a Fidesz élén azt a stílusbeli különbséget, amely eddig a Fodor- és az Orbán-féle vonalat jelle­mezte, most már politikai különbséggé teszi, s hogy ez egy konzervatívabb, jobboldalibb li­beralizmus. - Konkrét kérdésekről meg tudom mondani, hogy mi volt a Fidesz álláspontja eddig és mi lesz ezután.­­ - A koalíciós partnerek megválasztása már egy ilyen konkrét kérdés lehet. Önök többször is azt mondták, hogy: az összes demokratikus párttal igen, de az MSZP-vel nem. Úgy tűnik, hogy a Fideszen belül van egy irányvonal, amelyik nem zárkózna el egy szociálliberális­­ koalíciótól, önök pedig nagyon határozottan ezt teszik. Ez egy választás.­­ Nem igaz, hogy lenne egy úgymond szo­­ciálliberálisabb vonal, meg lenne egy kemé­nyebb vonal a szocialistákkal szemben. Én azt hiszem, ha az elmúlt időszak sajtóját valaki megnézi, akkor a legkeményebb elhatárolódást a szocialistákkal szemben Fodor Gábor tette meg. Én egyetértek ezzel, ha a Fidesznek ez lesz az irányvonala - bár erre áldását még senki nem adta. De amikor azt mondja valaki, hogy szo­ciálliberális, meg az MSZP-vel való együttműkö­dés kérdése, akkor látható, hogy nem lehet egy személyhez kötni a dolgot. A két dolog nem így áll összefüggésben egymással, mert látom, eb­ben a helyzetben például egy, a kívülállók sze­rint inkább szociálliberálisnak tűnő Fidesz­­vezető az, aki sokkal keményebb feltételeket tá­maszt, mint például én.­­­­ Sikerült elfogadtatnia Fodor Gábornak, hogy az elnökség több tagból álljon. Miért kell, hogy nyolctagú legyen az eredetileg ter­vezett hat helyett? FODOR GÁBOR: A két fővel megnövelt el­nökségnél nagyobb esélyt látok arra, hogy többfajta szemléletmód jelenjen meg a Fidesz vezetőségében... ! - De mit jelent ez a többszínűség? Orbán Vik­tor visszautasította, hogy ez valóságos politi­kai különbözőség legyen. Ön szerint ez mi­csoda? - Szerintem egyfelől meg kell őriznünk azo­kat az értékeket, amelyekkel 1988 óta rendelke­zünk és amelyek a F­idesz indulásától fogva jelen voltak. Ezek: a nyitottság, a másság iránt való tolerancia, és az olyan területek iránti érzékeny­ség, amelyek inkább a speciális, különleges jo­gok felé mutatnak, mint pl. a kisebbségek prob­lémái. Miközben ezeket őrizzük, egyúttal tudo­másul kell vennünk, hogy változik a politikai közeg, amiben vagyunk, változnak a kihívások, és nekünk egyre profibbakká kell válnunk. Vannak a politikai kérdésekben is fellelhető­en­ Orbán Viktor: „Az alapszabály kiszámítható kereteket teremt" Fodor Gábor: „Változik a politikai közeg, változnak a kihívások"

Next