168óra, 1996. január-június (8. évfolyam, 1-25. szám)
1996-04-02 / 13. szám
Gasztronómus a dzsungelháborúban nyakkal és a gyerekekkel, de hamarosan kikértem magamnak. Részt vettem az akciókban, mint bármelyik karenni harcos. A karennik egyszerűen élnek a polgárháborús körülmények között. Rizst termesztenek, ehető növényeket gyűjtenek a dzsungelben. Köztük élve napról napra erősödött bennem az érzés: fontos, amit csinálok, minden tőlem telhetőt meg kell tennem, hogy ne pusztuljon el ez a kultúra. Mivel vezetőik illegalitásban élnek - Abel, Tweed és hasonló kódneveken szerepelnek nincs kapcsolatuk a nemzetközi diplomáciával. Úgy gondoltam, azzal segíthetek a legtöbbet, ha megpróbálom megismertetni a világgal, a nemzetközi közvéleménnyel a sorsukat. Kétévnyi küzdelem után sikerült a karonai népet felvetetni az UNPO-ba, az ENSZ-ben Nem Képviselt Nemzetek Szervezetébe. - Úgy hallottuk, ön nemcsak a karenai néppel áll baráti viszonyban, de kedvelik az észak-amerikai sziú indiánok is. - Igen, ők évek óta tartó jó kapcsolatunkat a tavalyi kongresszuson azzal koronázták meg, hogy Ülő Bölény törzsfőnök és Szent Ló, a Szent Pipa tartója törzsfőnökké avatott, így viselhetem a szent sapkát és a Kék Sólyom nevet. Ez a családias hangulat egyébként az UNPO kiegyensúlyozott belső viszonyait is tükrözi. - Mi a célja ennek a szervezetnek? - Az UNPO-t 1991-ben alapította egy volt nemzetközi bíró, Michael Van Praag, Hágában. Elsősorban a tibeti kérdésre próbálta felhívni a figyelmet. Ám kezdettől egyértelmű volt az alapítók számára, hogy minden kis népet, amely elnyomástól szenved, amelynek nincs képviselete, minden emberi közösséget, amellyel nem áll szóba senki, megillet a részvétel joga. A holland kormány nagyvonalú gesztussal egy szép műemlék épületet bocsátott a szervezet rendelkezésére. Itt 50-60 hivatásos aktivista dolgozik. Fő célunk, hogy a nyilvánosság segítségével érzékeltessük az érintett kormányokkal: szervezetünk figyeli az országukban élő kisebbségekhez való viszonyulásukat. Vizsgálóbizottságokat küldünk, jelentéseket készítünk, igyekszünk minél szélesebb körben elfogadtatni magunkat. Jó példa erre az ENSZ Kisebbségi és Emberjogi Konferenciája, melyen megfigyelőként már jelen lehettünk. Az UNPO minden januárban tart kongresszust, ahol felvételek, kizárások, kilépések ügyében döntünk. - Nagy a fluktuáció? - Nem túlságosan. Kizáró ok például a terrorizmus. Ha bármelyik taggal szemben csak a gyanúja is felmerül, azonnal kizárjuk, mint legutóbb a szikizeket. Vannak, akik önként függesztik fel tagságukat, ha kedvező fordulatot vesz sorsuk. Ilyenek a gagauzok, akik teljes körű autonómiát kaptak Moldovában. A negyven-egynéhány tag mindegyike egyedi eset. A sziú indiánok vagy a maorik más problémákkal küzdenek, mint mondjuk az RMDSZ képviselte erdélyi magyarság vagy távoli vérrokonaink, az ujgurok, akiknek földjére most naponta negyvenezer kínai telepes érkezik. - Hol a legsúlyosabb a helyzet? - Csecsenföldön, ahol máig nem sikerült véget vetni az öldöklésnek. De a maga mohó etnikai imperializmusával Kína is nagyon sok konfliktusban benne van. Tibet példáját mindenki ismeri. A burmai katonai diktatúra is kínai támogatást élvez. Az ujgurok helyzete számomra különösen fájdalmas. Úgy tűnik, a Szovjetunió felbomlásával Kína tért nyert a térségben, és új erőre kaptak az általa támogatott rezsimek. ■ Mit hoz a jövő a haretniknek? - Csak reménykedni tudok. Most éppen egy olyan konferencia előkészítésén dolgozom, amely tárgyalóasztalhoz ültetné a burmai kisebbségeket. Tudniillik ki kellene dolgozni egy megállapodást a diktatúra bukása utáni helyzetre. Csak így remélhetjük, hogy megszüntessük az etnikai háborúságot, gyűlölséget, amely minden baj okozója. ■ I A szószóló az ő karenijei között 30 WOODOO Clairvius Narcisse, haiti lakos halálát szívbénulás okozta - legalábbis ezt állítja a halotti jelentés, melyet először egy haiti, majd egy amerikai orvos írt alá. A férfit eltemették, de évekkel később visszatért falujába. Rokonai és a helyiek is Zombinak, élő halottnak tartották, és elkergették, mert úgy gondolták, a gyilkosai támasztották fel, hogy aztán a Woodoo hatalmát felhasználva, rabszolgává tegyék... A halálból visszatért férfi esete bejárta a világsajtót. Ma történészek, néprajzkutatók és vegyészek kutatják a rejtélyes vallást, amely számunkra csak furcsa misztikum, de a szigetországban még ma is valóság. NAGY ISTÓK TIBOR írása. A Woodoo Afrikából jött Haitire. Ez lett az elnyomók ellen lázadó fekete rabszolgák vallása. A katolikus franciák tűzzel-vassal irtották, de misztikus varázsa félelemben tartotta az ellene vétkezőket. Fennmaradását az örök titkolózásnak és a rejtélyes mérgeknek köszönhette. A méregkeverés tudománya még az őshazába nyúlik vissza. Egyes nyugat- és közép-afrikai törzsek évente több száz embert áldoztak fel valamiféle istenítélet keretében, hogy megakadályozzák a túlszaporodást. Az Efik törzs házi hóhéra (minden mérgek tudója) például a kiszemelt áldozattól tíz lépésre egy vonalat húzott a földön. A halálra ítéltnek rituális szertartáson kellett lenyelnie a Kalabáris tök nyolc magját (ez egyébként Physostigmint tartalmazó méreg, amely bénulást, izomgörcsöt és szén-dioxid-mérgezést okoz). Ha a magvakat kihányta vagy elérte a vonalat (itt poshadt vízzel hánytatták), megúszta. Ilyen szerencse azonban csak keveseknek jutott. Zombi, a második élet A rabszolga-kereskedelemmel aztán a Woodoo méregkeverői, az EGBO, vagyis a leopárd szövetség tagjai is átkerültek Haitira. Bongo- Dob és transz A szellem karbantartása, felszabadítása, az áldozatok bemutatása rituális szertartásokon zajlik. A dobok monoton hangjától a résztvevők lassan önkívületi, transzállapotba kerülnek. Ilyenkor a szertartást vezető Houngan (varázsló) kiemel a tömegből egy táncolót és megvizsgálja, hogy milyen szellemmel áll kapcsolatban. Ogou Feray, a tűzharcos szellem például a forróságot éhezi, ezért aki őt kelti életre, az égő parazsat tesz a szájába, úgy táncol tovább. Julian Left, a londoni egyetem professzora kimutatta, hogy egyes afrikai dobok hangja csökkenti az agykéreg aktivitását, az állapot a hipnóziskor megfigyelt alfa agyhullámok megjelenésével jár. Ebben az úgynevezett transzállapotban az agy fogékonyabbá válik a kívülről jövő parancsokra, ugyanakkor az érzékszervek működése eltompul.