168óra, 1997. január-június (9. évfolyam, 1-26. szám)
1997-02-04 / 5. szám
Harmincöt esztendővel ezelőtt, 1962-ben látott napvilágot Arthur C. Clarke könyve, A jövő körvonalai. A fizikusból bestselleríróvá híresült szerző e kötetben arra vállalkozott, hogy megjövendölje az emberiség tudományos és technikai vívmányait 2100-ig. Az évforduló kapcsán LÁNG ZSUZSA Marx György professzort, az Eötvös Loránd Fizikai Társulat elnökét látogatta meg. I - Clarke-nak két komoly aggálya volt a tudományos jövendöléssel kapcsolatban. Egyfelől attól tartott, hogy a „jósok” képzeletük szárnyán túlságosan messze rugaszkodnak a realitástól, másfelől viszont képzeletük szárnyalásának nagyon is korlátot szab a valóság. - Arthur Clarke-ot ismertem személyesen is, és tudom, hogy a jövő tudományos lehetőségeinek leírásán túl foglalkozott praktikus kérdésekkel is. A háború alatt minden figyelmét a radartechnikának szentelte. Az azt követő években pedig úttörőként foglalkozott a mesterséges holdnak (mint a mindennapi technika eszközének) terveivel. Lévén műszakilag is képzett elme, nem csupán ebben a művében, de tudományos-fantasztikus regényeiben is lehetséges jövőmodelleket tárt az emberiség elé. Olyan mintákat vagy alternatívákat mutatott be, amelyekről dönthet a társadalom: kell neki , vagy nem kér belőle. Clarke fizikus volt, márpedig a fizika az a tudomány, amely tapasztalja, megméri, hogy pillanatnyilag épp milyen állapotban van a világ. Ebből pedig - viszonylag jó közelítésben ismerve az anyag mozgásörvényeit - előre kívánja látni a jövőt. Ezzel a stratégiával azt is meg lehet tudni, hogy mit kell most tennünk ahhoz, hogy a kívánt jövő bontakozzék ki... Vagyis mi, fizikusok azzal vagyunk megverve, hogy mindent a jövőbe extrapolálunk — ezért trendekre vagyunk kíváncsiak. Clarke tehát „fizikusindíttatásból” kutatta a jövő körvonalait. Ezt tette könyveiben a Nobel-díjas Gábor Dénes is, tőle származik a mondás: „A jövőt nem lehet megjósolni, azt fel kell találni”. Csinálni, formálni kell. Andy Grove - aki természetesen szintén magyar származású, csak Pesten még Gróf Andrásnak hívták, és aki a mikroprocesszorfejlesztés és -gyártás vezéralakja - nemrégiben azt írta könyvében, hogy „csak a paranoid marad életben”. Vagyis az, aki megszállottan akarja a jövőt alakítani. Arthur Clarke-nak ahhoz is volt bátorsága, hogy dátumokat jósoljon egy-egy jelentősebb eseményhez: meglepően pontosan prognosztizálta a Holdra szállás idejét, a fordítógép feltalálását. Jövendölései közül majdnem mindegyik - technikai vívmány megvalósult... - Ebben nem az a megrázó, hogy ember szállt le a Holdra - ezt megjósolta Verne Gyula is. Inkább az a fantasztikus, hogy a Holdat érés pillanatát az egész világ élő adásban láthatta televízión! Hallhatta, mit beszélnek ott, akkor az asztronauták... Clarke a második évezred elejére jósolta a „globális könyvtár” létrejöttét. Tudjuk, hogy már most, a kilencvenes években megvalósult, Interneten elérhető. De arról Clarke sem álmodott, hogy ez a globális könyvtár még ebben a században minden magyar középiskolából hozzáférhető lesz minden diák számára. A jövendölök legszebb álmait is felülmúlhatja a valóság. Megvalósult a nukleáris rakéta, az űrlaboratórium és a személyi rádió is - melyet most rádiótelefonnak hívunk... Van „drót nélküli energia”, vagyis lézer, bányásszák a tenger mélyét. Nincs viszont hatékony villamosenergia-tárolás, nem ismerjük a cetnyelvet. Min múlik, hogy mi valósul meg és mi marad sci-fi? - Egyrészt a kíváncsiságon, másrészt a társadalmi akaraton, összefogáson... SS - Valóban csak az akaraton múlna? - Az elmúlt héten ötven magyar tudós aláírásával meghirdettük a Modernizációs Chartát, melynek éppen ez a célja. Az alapítók a tudomány, innováció, vállalkozás és társadalmi tudat egymásrautaltságát felismerve írták alá a dokumentumot a társadalom egészséges fejlődésének érdekében. Abból a meggyőződésből, hogy a gazdasági felemelkedés kulcsa az emberi képességek kibontakoztatása. Megbocsássa, professzor úr, de olyan rég, és annyira tiszta szívből akartuk már ezt eddig is - de csak ott tartunk, ahol tartunk. Kutatóink színe-java most is tengerentúli intézetekben öregbíti a magyar tudomány hírnevét. Viccnek indult, de szállóigévé vált a mondás: „Mi a magyar tudósok sikerének titka? - Időben tudnak lelépni...” Talán a társadalmi akaraton kívül egy kis pénzre, kutatási lehetőségre és megbecsülésre is szükség lenne... - Az Amerikában vagy más nyugati országban élő és dolgozó magyar tudósok nem elsősorban az anyagiak miatt nem jönnek haza. Többük véleménye szerint itthon sokkal jobban éreznék magukat, kevesebb pénzért is szívesebben élnének Magyarországon - ha itthon is kikérnék, meghallgatnák véleményüket. Mert ők hiába elismert tudósok odakint, Beteljesült jóslatok A jelen körre I Dátum Közlekedés Hírközlés és információ Anyagok Gyártás Biológia, Kémia Fizika 1970 Leszállás a Holdon Űrlaboratórium Fordítógép Hatékony villamosenergiatárolás Cetnyelv 1980 Leszállás a bolygókon Személyi rádió Exobiológia Gravitációs hullámok 1990-Mesterséges intelligencia Fúziós energia Cyborg 2000 Bolygók Globális „Drót nélküli” energia Idő, Érzékelés, Szubatomi gyarmatosítása könyvtár A tenger bányászása Növekedés szerkezet Artur C. Clarke „jóslataiból” 38