168óra, 1998. január-június (10. évfolyam, 1-26. szám)
1998-01-20 / 3. szám
Tisztelt Szerkesztőség! Ismételten felháborodtam a minap, amikor a tévéhíradó „tájékoztatott" a borok megáldásáról. Az még elfogadható lenne, hogy megáldják a világi hatalom által az egyháznak ajándékozott közvagyont, az új templomokat, de hogy áldásos hókuszpókuszokkal szinte az egész országot „magáévá tegye" az egyház — ez már túlzás . Kikérem magamnak, hogy a boromat, kenyeremet, gyümölcsömet „áldás" címén "láttamozzák" a papok. Illene észrevenni a huszonegyedik század küszöbén, hogy a középkori primitív vallási mágia enyhén szólva nem korszerű, akkor sem, ha ma is jó üzlet és tömegeket lehet vele „etetni"... Éles Antal Budapest, Tulipán u. mmvelő szemmel Me^ «**£ tJ^tÁz Istrí _ i Címlapon az építőipari konjunktúra: az ezredfordulóig állandósulhat az építési ágazat tízszázalékos növekedése. A cégek újra bizakodnak. Ágazati tükörben a gyógyszeripar: miért szorulnak ki lassacskán a hazai gyártók a belföldi piacról? Stratégiai olajtartalékok: miféle vészhelyzetben korlátozhatja az ipari miniszter a fogyasztást? Megrendelhető: Figyelő Rt., 1406 Budapest, Pf. 45. Fax: 351-0325 Zöld szám: 06-80-200-024 Tisztelt Szerkesztőség! A székesfehérvári Rádió úti romákról a sajtóban számos cikk jelent meg. Legújabban azt olvastuk, hogy egyetlen községben sem akarják befogadni őket. Mi lehet ennek az oka? A többségi magyar lakosság fajgyűlölete? Egyes cikkek etnikai zavargások veszélyével riogatnak. Kis János a Népszabadságban megjelent írásában cigány területi autonómia és külön cigány ország vízióját emlegeti. Állatorvosként 25 évig dolgoztam egy alföldi nagyközségben, ahol a lakosság 10%-a roma, ezért jól ismerem őket, így állítom, hogy a sajtó munkásainak felületesek az ismereteik, amit természetesnek tartok, hiszen „lakva ismerni meg az embert”. Én azt tapasztaltam, hogy a magyar többség békésen együtt élt a többségében becsületes és törvénytisztelő romákkal, szó sem volt megkülönböztetésről vagy kirekesztésről. Viszont kétségtelen tény, hogy egy roma kisebbség bűnöző életmódot folytatott, és cselekedeteiket rendszeresen csoportosan követték el. Pl. több alkalommal, fényes nappal a község főutcáján megtámadták a szolgálatos rendőrt és 8 napon túl gyógyuló sérüléseket okoztak neki. A rendőr bűne az volt, hogy előzetesen megakadályozta a vágóhídon közfogyasztásra alkalmatlannak ítélt húsok eltulajdonítását. A helyszínre érkező kutyás járőr állította helyre a rendet. Természetes, hogy a lakosság félt ezektől a romáktól. Az viszont nem természetes, hogy az agresszív, bűnöző roma kisebbségről nem szólt a foma. És úgy tűnik, hogy a rendszerváltás után sem változott a helyzet. Ehelyett folyik a mellébeszélés és a filozofálás. Egyszerű az oka annak, hogy egy község sem hajlandó befogadni a Rádió utcaiakat. Köztudott, hogy volt lakásuk, de eladták, majd felrúgva a törvényt, elfoglalták az üres önkormányzati épületet, ergo ők is az említett roma kisebbséghez tartoznak. Félnek tőlük az emberek. Joggal. Szomorú és veszélyes, hogy az önkormányzat milliókkal dotálta a társaságot, mert sok ezer törvénytisztelő, a rendszerváltás vesztesei közé tartozó, létminimum alatt élő állampolgár is él ott, akikkel szemben nem ilyen bőkezű a hatalom, ezért azt gondolhatnák, hogy ők a másodrendű állampolgárok és ez a félreismerés gerjeszt indulatokat. Üdvözlettel: dr. Molnár János ny. állatorvos Budapest Tisztelt Szerkesztőség! A 168 Óra december 23-i számában Bedő Iván Lapzárta rovatában megkérdezte Iványi Gábor lelkészt a székesfehérvári roma családok ügyében: „ Több faluban a polgárok élő lánccal akadályozták meg, hogy a cigányok elfoglalják a nekik vásárolt házakat. ” Iványi lelkész úr válasza: „Szégyenteljes történet. A társadalom megakadályozza a kisebbséget abban, hogy emberi körülmények között éljen. Ha ez megtörténhet, akkor Magyarország azt üzeni a környező államoknak, hogy hasonló elbánásban részesítsék az ott kisebbségben élő magyarságot. ” Én tisztelettel közlöm az alábbiakat: 1. Általánosítani nem lehet, mindenkor voltak és vannak nagy tiszteletet érdemlő kivételek. 2. Fejér megyében Aba és Felsőbáránd községben élő pár száz nem cigány lakos még nem a „ társadalom ”. Nem lehet elítélni őket, ha tiltakoznak a vándorcigányok szomszédságától. Valószínűnek tartom, hogy tudomásuk van arról, ahol a cigányok megjelennek, a környéken fű, fa, virág nem terem. 3. Emlékezetünkben él a hajdani „fekete vonat”, ami zúdította a Nyírségből minden hét első napjaiban a nagy részben ittas és részeg „munkaerőt” Budapest és a vidéki városok építkezéséhez. Tudomásunk van arról is, hogy a vonatok berendezését tönkretették. A MÁV-nak évente sok milliós kárt okoztak. Verekedések, bicskázások voltak. Több esetben megtörtént, hogy a jegyvizsgáló kalauzt a vonat ablakán keresztül kidobták. Munkahelyükön a teljesítményük alig érte el az 50 százalékot. A munkáltatók részéről ők voltak a „ vatta emberek”. Kissé túlzottnak és elhamarkodottnak tartom azt a kijelentést, hogy Magyarország azt üzeni a környező államoknak, hogy „ hasonló elbánásban részesítsék az ott kisebbségben élő magyarokat”. 4. Jogosnak tartom a nem cigány lakosság felháborodását, hogy családonként 1,6 millióért a önkormányzat lakást vásárolt részükre, amikor Székesfehérváron több száz gyermekes család évek óta vár lakáskiutalásra. 5. A legutóbbi hírek szerint Perkáta községben vásárolt az önkormányzat 1,6 millióért egy házat egyik „ erőszakos honfoglaló család” részére a nem cigány lakosság „ örömére ”. Erdős László Budapest (Add -i m ) PIACVEZETŐ AZ INTERNET SZOLGÁLTATÁSBAN Minőségi Internet szolgáltatás Testreszabott szolgáltatások Web-tervezés,kivitelezés Információs ház Béreltvonalas és ISDN csatlakozás Technikai támogatás További felvilágosításért forduljon ügyfélszolgálatunkhoz: IL. EUnet Hungary Kft E-NET Kft Internet Hungary Kft áltíjE i _ ä ■ ■ I ^ ----------------------------a---------------------------------• — a i-------------a----------- -- ^ r? > f ’'Jhd Á» 4| ^ - 1, • * ” ” U R 0 W E D EuroWeb Rt. 1122 Budapest, Városmajor u. 13. Telefon: 22-44-000, Fax: 22-44-100 e-mail: infd@euroweb.hu, http ://www.euroweb.hu 45