168óra, 2001. július-december (13. évfolyam, 27-52. szám)
2001-09-13 / 37. szám
Kultúra nem, ha a szabadságharcos dokumentumok Magyarországon maradnának.” Herman Róbert történész szerint három részből áll a gyűjtemény. A filatéliai ritkaságoknak számító borítékok mellett megtalálhatók kőnyomatos minisztériumi körlevelek is, amelyeken eredetiek az aláírások. De a legérdekesebbek a magánlevelek. „Ezek egyedi példányok, történelmi értékük igen jelentős. Az egyik levélben például Görgey Artúr egy vidéki tanítót kér: hazaszeretetre nevelje gyermekeit. Két asszony küld postát honvéd férjének. De mivel betűvetéshez nem értenek, a plébánossal íratják a sorokat. Egy másik levélben erkölcsi tanácsokkal látja el unokaöccsét egy volt honvéd.” Az árverés szeptember 14-én lesz az Ulysses Aukciós Házban. Szász György vezető állítja: „Eddig még soha ennyi ’48-as levelet nem árvereztek az országban. Unikum a gyűjtemény.” Ám nem az egyetlen. Dobák Géza üzletember szintén ugyanezt a korszakot gyűjti. Mintegy 250 irata van. Őt kevésbé izgatják a családi levelezgetések, inkább a történelmi szempontból fontosabb dokumentumokat vadássza. Mondjuk Kossuth és Görgey levelezését. Herman Róbert szerint a kéziratgyűjtők közt favorit téma a szabadságharc. „Büszkék vagyunk hőseinkre, ráadásul ezeket a leveleket a laikusok is könnyen elolvassák. De például egy Rákóczi-kori írást csak tanfolyam segítségével lehet kibetűzni.” Dobák Géza nem titkolja: a nagy nevekben van a nagy üzlet. Wesselényi, Batthyány kéziratainak értéke biztosan emelkedni fog. Az Ulysses Aukciós Ház vezetője is említi: tíz év alatt az iratok ára hússzorosára, némelyiké ötven-százszorosára nőtt. KOSSUTH VÉGRENDELETE Minél ritkább az írás, annál értékesebb. Szerencse fia, ha valaki mondjuk Petőfitől kurta sorocskát talál. Sok-sok milliót érne. .A költő minden kéziratát begyűjtötték már. Szinte kizárt, hogy új előkerüljön” - vélekedik Herman Róbert. Az árakat mégis leginkább a vadászszenvedély srófolja. Dobák Géza elismeri: olykor a reális érték háromszorosát is megadta egy papirosért, ha épp az hiányzott a gyűjteményéből. Nemrégiben ötszázezer forintért jutott Árpád-kori oklevelekhez az egyik levéltár. A Központi Antikvárium aukcióján viszont Vörösmarty Mihály Bordalát 15 millióért vihette valaki haza. Az ódon irat nemcsak biztos befektetés - biztonságos is. Szinte lehetetlen hamisítani. A rongy- vagy selyemlap előállítható ma is, és a korabeli tinta összekutyulható kémcsőben - ám az időt nehéz kopírozni. Bár az amatőrök kedvelt bárításos módszere a feketekávéval való lögybölés - a mikroszkópos vizsgálat hamar leleplezi a csalást. A szélhámosok mégsem adják fel. Herman Róbert meséli, egy gyűjtőnek el akartak adni egy okmányt, amelyen Kossuth és Szemere aláírása szerepelt. „Az 1848. április 5-én keltezett írás arról szól, hogy az első honvédezred támogatást kér a toborzáshoz. Csakhogy azon a napon Szemere Budapesten tartózkodott, Kossuth pedig Pozsonyban. Egyébként honvédezred nem létezett, csak zászlóalj. A hamisítványt nyolcvanezerért árusították. Ugyanezt a papírt később felkínálták egy másik gyűjtőnek. Szegény megvette.” De nem mindig szándékos a hamisítás. Az aradi vértanúk búcsúleveleiből tucatnyi forgott az országban. Az 1800-as évek végén albumban adták ki a hasonmásokat. Akadt jámbor, aki azt hitte, Pöltenberg Ernő eredeti sorai pottyantak az ölébe. Úgy is adta tovább a papirost. Más a padlásán bukkant Kossuth Lajos végrendeletére - pechére fakszimile kiadásban. „Az aukciós házunkban eladott papírok hitelességéért személyesen vállalok garanciát” - biztosít Szász György. A vezető egyébként az aukcióról értesítette az illetékes közgyűjteményeket, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumát is. Nem mintha kötelessége lett volna. De Nagy Ferenc is elmondta a telefonban: örülne, ha legalább a fontosabb dokumentumokat állami intézmények vennék meg. Az Országos Széchényi Könyvtárat egyáltalán nem érdekli a gyűjtemény, a Hadtörténeti Múzeumnak szinte semmi pénze. A Nemzeti Múzeum vásárolna tizenöt levelet - ha kifizeti a kultuszminisztérium. Igényükre - lapzártánkig - még nem kaptak választ. Az NKÖM ügyosztályának illetékesei nem akartak nyilatkozni, csak a sajtóosztálytól tudtuk meg: üdvösnek tartanák, ha a teljes árverési anyag az államé lenne. Ám hogy erre áldozni is hajlandók-e - az nem derült ki. A kormány milliárdokat költött millenniumi pompára, parádéra. Vajon a szabadságharc hőseinek hagyatéka mennyit ér? Egyébként a gyűjtemény kikiáltási ára ötmillió forint. Úgy látszik, a Magyar Országos Levéltárat izgatja leginkább az aukció. Napok óta folyik a lázas munka. „Ahhoz, hogy el tudjuk dönteni, mit vegyünk meg, előbb a saját levéltárunkat kell áttekintenünk. Az 1848-49-es időszakból 270 iratfolyóméternyi dokumentumot őrzünk. Az összeset végig kell néznünk, hiszen lehet, hogy az eladásra kínált okirat fogalmazványa megvan nálunk. De az is előfordulhat, hogy a példa Dobák Géza: Lehet, hogy kilószám penészednek az értékes okmányok Herman Róbert: Ezek egyedi példányok, történelmi értékük igen jelentős