168óra, 2017. október-december (29. évfolyam, 40-52. szám)
2017-11-23 / 47. szám
KULTÚRA A posztókirály üzlete a világot, és a nemzetközi divatot követve egyedi szövésmintákat, különlegesen finom anyagokat álmodott meg. Ilyen volt például a gyémántfekete Brammer posztó, amelyet úrhölgyeknek vizittoilettekre meleg szívvel ajánlott. Brammer exportja is kiemelkedő volt: szállított Párizsba, Berlinbe, Bécsbe, Rómába, de még Szentpétervárra és Moszkvába is. A vásárló hölgyeket külön megragadta, hogy a posztókirály és fia, Pál többször is a pult mögé álltak. Az a tény pedig, hogy a fiú Simon Böskét, az első magyar szépségkirálynőt (később Miss Europa) vette fe l Hirdetés eségül, szinte a rajongásig fokozta a női közönség figyelmét. A legendás márkák közül tartja még magát a Régiposta utcában az Ékes kesztyűszalon, melyet a Eisenbach Ignác alapított 1883-ban. Sétavezetőnk elmondja, hogy az aprócska bolt még a Louis Vuitton-féle világkalauzban is szerepel a „feltétlenül megnézni" címszó alatt. Talán ennek is köszönhető, hogy koncertturnéján Michael Jackson is felkereste az üzletet, és válogatott a míves portéják között. A szalon gyakori vendége volt valamikor Honthy Hanna is, aki szeplőkkel teli karját gyöngyházgombokkal díszített, konyakig érő kesztyűkbe rejtette. A múlt századforduló pezsgő forgalma már rég a ködbe veszett, egy jó ideje a színházi társulatok Ékesék legfőbb megrendelői. Na meg egy-két svéd és norvég, akik a mocsári vaddisznóbőr kesztyűért keresik fel újra és újra a patinás üzletet. A Váci utcában elhaladunk Európa egyetlen, ma is működő szecessziós virágüzlete mellett, amely 1906 óta várja a vásárlókat. A zsúfolt tündérboltban a mozaikpadló, a szekrények, a pultok, a kandalló és a falakon látható Márk Lajos-festmények eredeti formájukban őrzik a százévnyi emléket. A Szervita téren hallunk még Tüdős Kláráról, aki a harmincas években divattervezőként a magyar népi kultúra motívumaival gazdagította az úri és polgári öltözködést. Megtudjuk, hogy nem messze innen, a Deák téren állt Rotschild Klára szalonja is, akinek a pályája szintén a harmincas években indult, de karrierje igazán csak a háború után teljesedett ki. Rotschild Klára stílusa többnyire Coco Chanel világát követte, kollekciói, munkái mégis a magyar elegancia nagyasszonyává tették. Nála varratott többek között Kádár Jánosné, Gábor Zsazsa és Ruttkai Éva is. S hogy fűző helyett mit kezdtek el hordani a nők? Hát például melltartót. A séta végén kiderül, hogy a melltartó bizony amerikai találmány (egy bábaasszony kötött magára két zsebkendőt), és mint megannyi más a történelemben, gondoljunk a nejlonharisnyára, a Levi’s farmerra, a kenyérpirítóra vagy a polgári demokráciára, úgy ez is csak jó pár év késéssel került hozzánk. De végül nálunk is divatba jött. Székely Ilona EZT ORBÁN NEM TESZI A KIRAKATBA! Para-Kovács Imre arról, miért nem akarnak a romák Kisvárdán kézilabdázni Smuzewitz Ilona szerint nemcsak egy fideszes tanár tartja otthon dobozban a pénzünket, hanem az egész párt is Farkasházy Tivadar Tiborcz és Ráhel keleti kapcsolatairól Képriport a FIDESZ és az MSZMP közös pártkongresszusáról VIKTORKANAK KÖNYVET HOZ A JEZUSKA J ORBANSÁG ARANYA narancskönyv PARA-KOVÁCS • VÁNCSA • FARKASHÁZY MARABU RAJZAIVAL