168óra, 2017. október-december (29. évfolyam, 40-52. szám)

2017-11-23 / 47. szám

KULTÚRA A posztókirály üzlete a világot, és a nemzetkö­zi divatot követve egyedi szövésmintákat, külön­legesen finom anyagokat álmodott meg. Ilyen volt például a gyémántfekete Brammer posztó, amelyet úrhölgyeknek vizittoilettekre meleg szívvel aján­lott. Brammer exportja is kiemelkedő volt: szállí­tott Párizsba, Berlinbe, Bécsbe, Rómába, de még Szentpétervárra és Moszkvába is. A vásárló höl­gyeket külön megragadta, hogy a posztókirály és fia, Pál többször is a pult mögé álltak. Az a tény pedig, hogy a fiú Simon Böskét, az első magyar szépségkirálynőt (később Miss Europa) vette fe­­ l Hirdetés­ ­eségül, szinte a rajongásig fokozta a női közönség fi­gyelmét. A legendás márkák közül tartja még magát a Régi­posta utcában az Ékes kesztyűszalon, melyet a Eisen­­bach Ignác alapított 1883-ban. Sétavezetőnk elmond­ja, hogy az aprócska bolt még a Louis Vuitton-féle világkalauzban is szerepel a „feltétlenül megnézni" címszó alatt. Talán ennek is köszönhető, hogy kon­certturnéján Michael Jackson is felkereste az üzle­tet, és válogatott a míves portéják között. A szalon gyakori vendége volt valamikor Honthy Hanna is, aki szeplőkkel teli karját gyöngyházgombokkal díszített, konyakig érő kesztyűkbe rejtette. A múlt századfordu­ló pezsgő forgalma már rég a ködbe veszett, egy jó ideje a színházi társulatok Ékesék legfőbb megrende­lői. Na meg egy-két svéd és norvég, akik a mocsári vaddisznóbőr kesztyűért keresik fel újra és újra a pa­tinás üzletet. A Váci utcában elhaladunk Európa egyetlen, ma is működő szecessziós virágüzlete mellett, amely 1906 óta várja a vásárlókat. A zsúfolt tündérboltban a mo­zaikpadló, a szekrények, a pultok, a kandalló és a fala­kon látható Márk Lajos-festmények eredeti formájuk­ban őrzik a százévnyi emléket. A Szervita téren hallunk még Tüdős Kláráról, aki a harmincas években divattervezőként a magyar népi kultúra motívumaival gazdagította az úri és polgári öltözködést. Megtudjuk, hogy nem messze innen, a Deák téren állt Rotschild Klára szalonja is, akinek a pályája szintén a harmincas években indult, de karrierje igazán csak a háború után teljesedett ki. Rotschild Klára stílusa többnyire Coco Chanel világát követte, kollekciói, munkái mégis a magyar elegancia nagyasszonyává tették. Nála varratott többek között Ká­dár Jánosné, Gábor Zsazsa és Ruttkai Éva is. S hogy fűző helyett mit kezdtek el hordani a nők? Hát például melltar­tót. A séta végén kiderül, hogy a melltartó bizony amerikai találmány (egy bábaasszony kötött magára két zsebkendőt), és mint megannyi más a történelemben, gondoljunk a nejlonharisnyára, a Levi’s farmerra, a kenyérpirítóra vagy a polgári demokráciára, úgy ez is csak jó pár év késéssel került hozzánk. De végül nálunk is divatba jött.­­ Székely Ilona EZT ORBÁN NEM TESZI A KIRAKATBA! Para-Kovács Imre arról, miért nem akarnak a romák Kisvárd­án kézilabdázni Smuzewitz Ilona szerint nemcsak egy fideszes tanár tartja otthon dobozban a pénzünket, hanem az egész párt is Farkasházy Tivadar Tiborcz és Ráhel keleti kapcsolatairól Képriport a FIDESZ és az MSZMP közös pártkongresszusáról VIKTORKANAK KÖNYVET HOZ A JEZUSKA J ORBANSÁG ARANYA narancskönyv PARA-KOVÁCS • VÁNCSA • FARKASHÁZY MARABU RAJZAIVAL

Next