168óra, 2018. október-december (30. évfolyam, 40-52. szám)
2018-10-18 / 42. szám
1 • Új KULTÚRA A posztholokauszt még ma is tabu Szellemidézés Pelle Jánossal A népirtáshoz vezető tragikus folyamatban, majd az 1944. március 19-ét követő hónapokban, amikor a vidéki zsidóság deportálása zajlott, kétség sem férhet Horthy Miklós kormányzó, valamint a vele szoros kapcsolatban álló politikusok és magas rangú katonák felelősségéhez - mondja Pelle János, aki a közelmúltban előadást tartott Izraelben, a tel-avivi Drory könyvtárban. Erről és új könyvéről kérdeztük a történész-újságírót. Meglehetősen hosszú idő után látogatott most újra Izraelbe. Tapasztalt változást? 1993-ban jártam itt először, amikor egy dokumentumfilmet forgattunk. Akkor még láthatóak voltak a cionista halucok (úttörők - A szerk.) heroikus erőfeszítéseinek nyomai. A magyar ajkú izraeliek is sokkal többen voltak, mint ma. Az azóta eltelt idő alatt a világ összezsugorodott, hiszen Izraelt és Magyarországot napi repülőjárat köti össze. Magyar zsidóként Erec (Izrael - A szerk.) ismerős, ugyanakkor nehezen felfogható a számomra. Belpolitikáját, pártjainak működését, belső társadalmi és vallási konfliktusait nemigen értem. Azt azonban érzékelem, hogy a gazdaság dübörög, és Tel-Aviv a körülötte elterülő óriás agglomerációval „amerikanizálódott". Izrael és Magyarország kormánya újabban szoros politikai kapcsolatot teremtett Hogyan fogadja ezt a magyarországi zsidó közösség? ! Izrael ma népszerű Magyarországon, ugyanakkor ez az új keletű, intenzív kapcsolat a magyar zsidók egy részét zavarba hozza. Vannak, akik úgy gondolták, Izraelnek jobban ki kellett volna állnia a Mazsihisz mellett, amely kifogásolta, egyenesen antiszemitizmusnak minősítette a Fidesz 2018-as, Soros György elleni kampányát Én nem kifogásolom, hogy az izraeli kültügy tudomásul vette a realitásokat és - az ország érdekeit szem előtt tartva - ebben az ügyben nem foglalt állást . Mi lett a sorsa az 1993-ban forgatott dokumentumfilmnek? A filmet a Hunnia filmstúdió készítette, Surányi András és Kőszegi Edit rendezte. Midőn a vér... volt a címe, és a holokauszt utáni magyarországi vérvádakról szólt. Az 1946 május végi kunmadarasi pogromot átélt, Izraelben élő zsidókat kutattak fel, igen nagy nehézségek árán. A filmet be is mutatták a tel-avivi Diaszpóra múzeumban. Forgattunk utóbb, 1996-ban egy másik filmet is, azt már Magyarországon, Kő a sírra címmel. Ezt Vitézy László rendezte, és az 1946. július 30-án és augusztus 1-jén elkövetett miskolci kettős lincselésről szólt E szörnyű história különlegessége az, hogy az áldozatok a holokausztot túlélő zsidók voltak, miként zsidó származásúak voltak azok is, akik a Magyar Kommunista Párt funkcionáriusaiként megszervezték a „népítéleteket”. A posztholokauszt történései mind a mai napig kevéssé ismertek. Miért? Igen, hiszen a „posztholokauszt” nemcsak a rendszerváltás előtt volt tabu, hanem utána is. 1995-ben csak azért tudott megjelenni Az utolsó vérvádak című 54 2018. október 18. Fotó: 168 ÓRA-ARCHÍV