168óra, 2019. október-december (31. évfolyam, 40-52. szám)

2019-10-17 / 42. szám

MAGYARORSZÁG / MAI ÜGYEK intenzív, magas hozzáadott értékkel bíró ipari és szolgáltatási területekre célszerű irányítani. Erre azért is szükség van, mert a vizsgált időszakban a kutatás-fejlesztési beruházások számottevően nem emelkedtek. A közlemény szerint a munkahelyteremtés a rendszerváltás óta alapvető feltétele a támoga­tások igénybevételének, és a befek­tetésösztönzési politikát is megha­tározza, 2010 és 2017 között pedig főként ez utóbbi célt szolgálta. Ennek köszönhetően 2015-re jelentősen csökkent a munkanélküliség, nőtt a foglalkoztatottak száma. Ugyanakkor megjegyezték, hogy a munkahely­­teremtés még 2017-ben is elsőbb­séget élvezett, miközben bizonyos iparágakban már megjelent a mun­kaerőhiány. Ezért az ÁSZ úgy véli, a munkaerőpiac helyzete már nem indokolja, hogy az egyedi munkahelyteremtést továbbra is köz­pénzből támogassák. A számvevőszék szerint 2010 és 2017 között 120 vállalkozás összesen 682,8 milliárd forint értékű közvetlen támogatásban és adókedvezményben részesült, a munkaadók ezért több mint 34 ezer új munkahely megteremtését vállalták. A kor­két eset lehetséges. Az egyik, hogy már mindenkinek odaadták az ingyenpénzt azok közül, akiknek akarták. A másik: a kormányzat rájött arra, hogy pusztán több új munkahely létrehozásától a magyar gazdaság nem fog jobban teljesíteni, mány így a vizsgált időszakban egy munkahely létrehozására átlagosan 7,3 millió forint támo­gatást fordított. Hozzátették, hogy a tervezési dokumentumokba jellemzően nem építettek be számszerűsített eredménycélokat, ütemezést és monitoringrendszert, így a befektetésösztönzési rendszer működésének nyomon követése nem valósult meg. Ennek legfőbb oka, hogy a Fidesz-kormány­­zat szeret saját hatáskörben és külső ellenőrzés nélkül pénzt osztani. Hogy ez mennyire így van, azt jól mutatja a statisztika. Amíg 2009-ben 4,5 milliárd forint ilyen jellegű támogatás jutott a cé­geknek, 2011-ben már 21 milliárd, 2018-ban pedig több mint 90 milliárd. Az adatokból az is meg­mutatkozik, hogy valami miatt a vállalatok egyre drágábban tudták létrehozni a kormányzat által támogatott munkahelyeket. Míg 2014-ben még 43,68 milliárd forintból 9552 munkahely létre­hozását támogatta a tárca, idén ez a szám eddig csupán a 3729-et érte el az 54,6 milliárd forintból. Arányosan 2014-ben a támogatások egy munka­helyre vetített értéke 4,57 millió forint volt, 2016- ban ez felugrott 11 millió forintra, idén pedig már átlagosan 14,64 millió forintnál tart. A legdrágábban létrehozott munkahely a Mal tiszaújvárosi gyáráé, itt egy állás több mint 67 millió forintba került. Utána a Richter Gedeon következik 39 millió forinttal. Az első tíz helyezett között szerepel a győri Audi, a szegedi Pick, a kisvárdai Várda Meat Kft. és a kiskunfélegyházi, nap­raforgóolajat előállító NT Kft. is. Akad olyan vállalat, amelynek az esetében tíz évre előre kifizette a kormány az új munkahelyen dolgozó alkalmazott bérét. Összességében a legtöbb támogatást a Mercedes, a BMW és a Mal kapta. Az egyedi kormánydöntésekkel kapcsolatban többször felmerült az el­múlt években, hogy valójában már meg­lévő munkahelyek kaptak úgy állami tá­mogatást, mintha újak lennének, illetve hogy olyan cégek is jutottak így pénzhez, amelyek piaci pozíciója nem indokolta ezt a különleges bánásmódot. A kormányzat mindig igyekezett ugyan megindokolni a döntését, a Transparency International Hungary azt kommunikálja, hogy a 2010 óta regnáló magyar kabinet a szakpoli­tikai döntéseket egyirányú folyamatnak tekinti, alfáját és ómegáját a kormányzó elit politikai preferenciái jelentik mind a szakpolitikában, mind a döntés­hozatal folyamatában. S ha ezt tekintjük, akkor az EKD támogatási rendszer újabb puhítása valójában azt jelenti, hogy következnek az eddig figyelmen kívül hagyott, de időközben fontossá vált, második körös, kisebb vállalko­zások. Mivel azok képtelenek lettek volna teljesíteni az egyébként már jócs­kán felpuhított feltételeket is, a kormányzat tovább lazított. Az új feltételrendszer kialakítása után a kormányzat már meg is kezdte a tárgyalásokat több befektetővel.­­Szabó Brigitta Egyedi kormánydöntéssel nyújtott támogatások, 2009-2018 (milliárd forint) 2019. október 17. 27

Next