168óra, 2020. április-június (32. évfolyam, 14-26. szám)
2020-05-21 / 21. szám
IRA SPORTFÓLIÓ I Felejthetetlen sportolók, elfelejtett történetek Hitlert imádta a csodás Henie Sonja Henie, valljuk be, nem egy oldalt érdemelne, hanem különszámot. Legalábbis, ha egy kicsit is részletesebben szeretnénk elmesélni az életét. Az 1912-ben született norvég lány édesapja, Wilhelm, világbajnok kerékpározó volt, ő maga meg ugyan műkorcsolyázóként lett világhírű, de számon tartották mint teniszezőt is, mi több: jól úszott és lovagolt. Korcsolyázókarrierje korán indult, és hihetetlen magasságokba tört. Már tízévesen megnyerte a norvég felnőttbajnokságot, 11 esztendősen pedig 8. lett az 1924- es chamonix-i téli olimpián. A következő kereken egy tucat esztendőben nyert három olimpiai, tíz világbajnoki és hat Európabajnoki aranyat zsinórban, ezzel mindmáig a sportág legeredményesebbje. Visszavonulása után bemutatókon korcsolyázott, valójában neki és remek menedzserének, Arthur Wirtznek köszönheti a világ a ma is népszerű jégrevüket. Henie a negyvenes években a népszerűségének köszönhetően évente kétmillió dollárt keresett (ez mai árfolyamon több mint 8 milliárd forint!), s ezzel korának egyik leggazdagabb nőjeként tartották számon. Tegyük hozzá: ezt a rengeteg pénzt nem kizárólag korcsolyázással kereste, filmezett is. Ekkor Amerikában élt, Hollywood egyik dédelgetett kedvence volt, tucatnyi filmben szerepelt mesés gázsikért. Falta a férfiakat, háromszor ment férjhez, számtalan szeretője volt a sport- és a filmvilágból, a legpikánsabb talán a Barna Bombázóval, a kor verhetetlen fekete nehézsúlyú bokszolójával, Joe Louiszal folytatott románca volt. Szonja ugyanis, bár a jégen mindig hibátlan volt, a való életben... szóval nem maradt makulátlan. Már a harmincas évek közepén gyakran versenyzett Németországban, s mivel norvégként kétség sem férhetett hibátlan árja pedigréjéhez, Hitler is bátran kimutathatta a rajongását iránta. Nemzetközi botrány akkor lett a dologból, amikor az 1936-os garmisch-partenkircheni olimpia előtt egy kiállítás megnyitóján Heine hibátlan náci karlendítéssel A Youtube számtalan felvételt őriz róla, mi ezek közül az emlegetett Egy a millióból című film korcsolyázójelenetét választottuk ki, üdvözölte a Führert. Az ötkarikás játékokon ezután már senki sem csodálkozott, hogy Hitler a jelenlétével tüntette ki a műkorcsolyázónők versenyét, személyesen gratulált a győztes norvégnak. Mi több, meghívta őt és a szüleit a berchtesgadeni rezidenciájára ebédre keveseket ért ilyen megtiszteltetés. Heine ezt ki is használta: az Egy a millióból című filmjének németországi forgalmazását egyenesen Goebbels propagandaminiszterrel egyeztette le. Amikor még a németek megszállták Norvégiát, gyorsan hazatelefonált a házvezetőnőjének, így a házukba betörő németeket a kandallón egy neki dedikált Hitler-fotó fogadta. Ennek ellenére a következő évben, 1941-ben csodák csodájára megkapta az amerikai állampolgárságot, amit azzal hálált meg, hogy anyagilag támogatta az Egyesült Államok háborús erőfeszítéseit. Ugyanakkor a norvég ellenállási mozgalomnak egy árva centet sem volt hajlandó adni. Ezzel kivívta honfitársai erőteljes rosszallását, azzal vádolták - alighanem joggal -, hogy a náci kollaboráns, 1945 októberében háborús bűnökért kivégzett Vidkun Quislinggel szimpatizál. Sonja Henie a „nyugdíjba menetele” után harmadik férjével, Niels Onstad hajómágnással hazatelepült Oslóba, s hatalmas, modern művészeti gyűjteményt vásároltak össze, amely a későbbi Henie-Onstad Művészeti Központ alapját képezte. A jégkirálynőnél 1968-ban leukémiát diagnosztizáltak. A következő év októberében, már súlyos betegen, meglátogatta párizsi barátait, hazafelé a repülőgép fedélzetén halt meg. Minden idők legnagyobb műkorcsolyázónőjét a róla és a férjéről elnevezett művészeti központra nyíló domboldalon helyezték örök nyugalomra. Szekeres Tamás 64 2020. május 21.