2000, 2019 (31. évfolyam) március
Vaderna Gábor: Mátyás király szerelmes
A hervadhatatlan Szép Ilonka, Árgus, 11.5 (2000), 44-49. 6. Margócsy: i. m. 218—219. 7. A vers szövegét a kritikai kiadás alapján idézem: Vörösmarty Mihály: Kisebb költemények 2. (1827-1839) (s. a. r. Horváth Károly), Budapest, Akadémiai (Vörösmarty Mihály összes művei 2.), 1960,131—135. 8. Mieke Bal: Narratology. Introduction to The Theory of Narrative, Toronto - Buffalo - London, University of Toronto Press, 20093,145-165. 9. Brian Luke: Violent Love. Hunting, Heterosexuality, and the Erotics of Men’s Predation, Feminist Studies, 24.3 (Autumn, 1998): 627-655; Marcell Thiébaux: The Stag of Love. The Chase in Medieval Literature, Ithaca - London: Cornell UP, 2014, 89-143. 10. Amor és Psyché mítoszának eredetéről lásd Thomas Gärtner: Ein Gattungsinternes Vorbild der Erzählung über Amor und Psyche, Quaderni Urbinati di Cultura Clas sica, New Series, 97.1 (2011): 103—125. A 19. századi költészetben való továbbéléshez lásd Jean H. Hagstrum: Eros and Psyche. Some Versions of Romantic Love and Delicacy, Critical Inquiry, 3.3 (Spring, i977):52i-542. Remek példatár: Amor und Psyche (Hrsg. Gerhard Binder - Reinhold Merkelbach), Darmstadt: Wissenschaftliche Buchgesellschaft (Wege der Forschung 126.), 1968. A Szép Ilonka kapcsán szóba hozza: Szilágyi, i. m. 205. 11. Lásd az öröm és gyönyör különbségéhez: Czuczor Gergely - Fogarasi János: A magyar nyelv szótára. Negyedik kötet, Pest, Emich Gusztáv, 1867,1207. 76 és 2000 Czuczor Gergely - Fogarasi János: A magyar nyelv szótára. Második kötet, Pest, Emich Gusztáv, 1864,1230. 12. A Czuczor-Fogarasi-szótár szócikke árulkodó: „Eredetileg oly ember, ki szájtátva néz, bámul; megfordítva málé, honnan málészájuam, bámuló, szájtáti, mamlasz, bamba, bámbám, bacza. Mindezekben alapfogalom a szájtátongás, melyet a nyílt a, illetőleg nyílt e fejez ki. Nemesebb ért. bizonyos helyre vigyázva néző, mi sok embernél szájtátva szokott történni. Ily értelme van e versben: / »A vadász ül hosszú méla lesben.« / Vörösmarty.” (Czuczor-Fogarasi: A magyar nyelv szótára. Negyedik kötet, i. m. 429.) Hiszen még a nemesebb értelemnél is (mely mentené Vörösmarty vadászának-Mátyásának mélaságát) felmerül, hogy mindez tátott szájjal esnék meg. A TESz. szerint a méla alak csak a nyelvújítás idején kezdett elterjedni, s jelentése ’ábrándozó’. A hivatkozott források (például Csokonai Vitéz Mihály Méla Tempefőije) alapján azonban ez elég jóhiszemű értelmezés. Lásd A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára. Második kötet: H-O (főszerk. Benkő Loránd, szerk. Kiss Lajos - Papp László), Budapest, Akadémiai, 1970, 829, 880. 13. Margócsy: i. m. 215-218. 14. Gyulay Pál: Vörösmarty életrajza, Budapest, Ráth Mór, 1864,192-193. 15. Lásd például Baróti: i. m. 265-271; Bécsy: i. m. 44; Szilágyi: i. m. 205. Bár nálamnál (és az imént idézett szerzőknél) sokkal szorosabban köti hozzá Vörösmarty versét a költő életrajzához, végső soron Szabó Magda is arra