2000, 1990 (2.évfolyam) december

Lengyel László: Megjött a tél

68-ra kérdez, Magyarországon... Zuboly Kata, mint szüle­tett demokrata - magyar, szabad, liberális, nemzeti, ke­resztény, európai-, arra használta föl 1990 magyarországi dicsőséges 133 napját, hogy önmaga és pártja üdvtörténetét parlamentárisan megfogalmazza. A magyar polgár ismer­heti már az egyetlen igaz ellenállót, legyen az szabad­, magyar vagy szocialista demokrata, de már le is leplezte a másik által. És Zuboly Kata az 1. számú tagkönyvvel titkár­nőre, sofőrre, nyugati autóra, zakóra és nyakkendőre váltott, s oly nyelvre, amelyet csak a politikus tündér-szak­szervezet beavatottai értenek.* Az ódon sezlon nyikorog és recseg. De ne gúnyolódjunk. Volt megoldandó elég a kormány száznapos magányában és az első konfliktusig tartó dicsőséges százharminchárom napban. T. G. Ash fel is sorolja a három alapvető problémát: 1. Társadalmi kiáb­rándultság a gazdasági nehézségek, az új társadalmi egyen­lőtlenségek és a parlamentáris káosz láttán; 2. Elitek konf­liktusa, a válságkezelés játékszabályainak kialakulatlansá­ga; 3. Gazdasági szétesés (az út a „könnyek gazdasági völgyén" át vezet).*" Mert amikor Magyarországon a kádá­rista hatalom összeomlasztotta, felszámolta önmagát,*** ezzel nem szűnt meg a társadalmi kiábrándultság, az elitek konfliktusa és a gazdasági széthullás. És folytatódott a társadalmi és gazdasági intézmények és szervezetek átfor­málódása. Ez a változás részben­ egészben kiterjedt: a) a kormányzatra és az államapparátusokra; b) a pártokra; c) az érdekképviseletekre; d) a nemzeti intézményekre; e) az önkormányzatokra; f) a különböző tulajdonú vállalatokra, szövetkezetekre; g) bankokra és pénzintézetekre, h) az egyházakra.""" A kormányzat és az államapparátusok „rendszerváltása" nem az Antall-kormány hivatalbalépésé­vel indult meg, de ekkor új fordulat következett.* A három­párti - nemzeti jobbközépnek nevezett - koalíció kormány­zati berendezkedését a felkért miniszterelnök határozta meg. A kormányfő saját koncepciója szerint átalakíttatta a kormány felépítését, a minisztériumok szerepét, hatás­köri megoszlásait. A koncepció lényege a következő. Erős politikai kormány megteremtése. Az első felelős kormány fő feladata a politikai rendszerváltás. Ehhez új politikai intézményeket és szervezeteket kell teremteni, új politikusokat kell élükre helyezni. A politikai rendszervál­tást a kormány vezeti, amikor kidolgozza a szükséges törvénytervezeteket, és meghatároztatja ezek elfogadásá­nak parlamenti sorrendjét. A kormány -­biztos parlamenti többségre támaszkodva - politikai, közigazgatói és gazda­ságpolitikai döntéseit úgy hagyatja jóvá az országgyűléssel, ahogy neki tetszik. A köztársasági elnök alkotmányosan gyenge pozícióban van." Erős kormányfői hatalom. Az ország tényleges és egyetlen vezetője a kormányfő.*" a legerősebb kormánypárt elnö­ke.**** A miniszterelnök személyesen választja ki a minisz­tereit, a miniszterekkel szemben nem, csak az egész kor­mánnyal szemben lehet bizalmatlanságot kifejezni. A mi­niszterek mellett politikailag megbízható politikai államtit­károk működnek, akiket ugyancsak a kormányfő nevez ki. A Miniszterelnöki Hivatal jelentős irányító és koordi­náló szerepet tölt be, minden ügyet magához vonhat. A miniszterelnököt közvetlenül segítik tárca nélküli minisz­terek. A miniszterelnök-helyettesi államminiszteri funk­ciók megszűnnek. Minden szál a miniszterelnök kezében fut össze, nélküle a kormány lényegében döntésképtelen. Új kormányzati, államigazgatási apparátusi felépítés. A közigazgatás, a kormányzati munka és a gazdaságirányí­tás három kulcsminisztérium és a Miniszterelnökség együttműködésén nyugszik: a közigazgatásért felelős Bel­ügyminisztérium (a belügyminiszter a miniszterelnök általános helyettese), a külpolitikáért felelős Külügymi­ Hor voltál ekkor, mit csináltál akkor? Így például Wiktor Woro­szylski megtámadta Ryszard Bendert, hogy a Jaruzelski-parlament tagja volt, mire az fölemlegette Woroszylski kommunista múltját. T. Garton Ash: Eastern Europe: Aprés le Déluge (The New York Review of Books 1990. augusztus, 51. old.) * Ó, mindezt nem én mondom - hogyan is­merném? -, hanem az éles nyelvű brit fenti cikkében. Keleten mindenki megváltozott a vízözön után - állapítja meg T. G. Ash talán csak Adam Michnik és a fideszesek kivételek. Észrevehető különbség van az új elitek köz- és magánnyelve között - teszi hozzá. ** T. Garton Ash: Uo. A „könnyek gazdasági völgye" Dahrendorf szép kifejezése. Ash elsősorban Lengyelország problémáit látja maga előtt, de katalógusa érvényes Magyarországra is. *** A kádári oligarchiák - a nagyipar és a mezőgazdaság bárói -megvonták bizalmukat Kádár hagyományos alkurendszerétől és személyiségeitől, a dinamikus Kádár-megdöntőket választva. A kádári fogyasztói középrétegek lábukkal szavaztak a késő-Kádár­kor zavartalansága ellen. Az MSZMP-vezetés egy befolyásos része megsemmisítette a kádári rendszerazonosság alapjait - kimondta, hogy 1956 népfölkelés, engedte Nagy Imre és társai nyilvános eltemettetését-, feltétel nélkül engedélyezte a többpártrendszert, és nyomásra leült a kerekasztal mellé tárgyalni e pártokkal. Végül az MSZMP fölszámolta önmagát. A kormány elválasztotta magát a párttól, illetve az MSZMP képtelenné vált a kormányzat irányí­tására . A dereguláció, a liberalizáció és a vállalatok spontán priva­tizációja hozzájárult a központi hatalom gyengüléséhez. **** A politikai és a gazdasági rendszerváltásról szoktak szólni. Kétségkívül a rendszer változik. De azt jelenti-e, hogy a zárt társadalomtól a nyílt társadalom felé tartunk, vagy inkább a zárt társadalom egyik rendszeréből a másikba? Nem a kommunizmus­ból megyünk a kapitalizmusba, a központosított diktatúrából a demokráciába, a tervgazdaságból a piacgazdaságba, az állami 4 LENGYEL LÁSZLÓ tulajdonból a magántulajdonba. Itt valami másról van szó. Az intézmények és szervezetek helyzete megkérdőjelezi a kiinduló­pontot, változásuk a végpontot. * Grósz Károly kormánya (1987. június-1988. november) még hagyományos kádárista kormány. Németh Miklós kormánya már válaszúton állt. Pozsgay 1988 novemberében egy politikai kor­mányt javasolt, amely részben függetlenedne a pártvezetéstől. 1989 áprilisától Németh egy szakértő kormány helyzetébe igyeke­zett. Németh kormányzásának utolsó szakaszában már felgyorsult a kormányzati munka szétesése. ** A kerekasztal-tárgyalások alapot szolgáltattak a politikai kor­mány koncepciójára. Valamennyi korábbi ellenzéki párt a politikai rendszerváltásra összpontosított - a gazdasági kerekasztalt alig mél­tatták figyelemre­­, és arra, hogy a köztársasági elnök funkcióit behatárolja. Az erős politikai kormány, a kormányozhatóság feltéte­leinek megteremtése alapelv nemcsak Antall, hanem Tölgyessy számára is, ezért jöhetett létre az MDF-SZDSZ-paktum. *** A miniszterelnök mintája a német kancellár, az adenaueri hatalom. Ez a végrehajtó hatalom egy és oszthatatlan. A magyar megoldás különbözik a lengyeltől és a csehszlováktól, ahol az államfő és a miniszterelnök egy hatalmas távbérletben osztoznak. **** A két funkció kölcsönösen erősíti egymást. De koncepcioná­lisan az a fontosabb, hogy a pártelnök a miniszterelnök, és nem megfordítva.

Next