2000, 2000 (12.évfolyam) október

Nyikolaj Dmitrijevics Kondratyev: Szuzdali levelek

sebben haladna a trendről szóló munkám írása. Most arra törekszem, hogy mindazt, amit eddig erről írtam, egyetlen könyvbe sűrítsem. Természetesen csak az el­ső változatával leszek kész, mert sok anyagot és köny­vet kell majd még átnéznem. Ha a közeljövőben be­fejezem ezt a munkát, azonnal elkezdek egy másikat. 1934. február 28. Nem azt prédikálom neked, hogy légy bőszebb. Ehelyett azt mondom, hogy a legnagyobb önuralmat és realizmust tanúsítsd saját helyzeted megítélésében és állj mindig készen arra, hogy megvédd saját és Aljonka jogait. A legnagyobb elővigyázatosságot aján­lom a többi emberhez való viszonyodban, egészséges szkepszist, mély szkepszist. Nagyon szeretnék legalább négy könyvet megírni, melyek együtt egységes rendszert alkotnak. Ha lenne lehetőségem rá, írnék még két könyvet, melyek kö­zül az egyik az elvi alapokat fektetné le, a másik pe­dig általánosítaná azt, ami ezekre épül. Félek azon­ban, hogy mindez csak utópia. Egy percre sem szabad elfelejteni, hogy az idők, melyeket a mi nemzedé­künk él, bizonyos fokig apokaliptikusak. 1934. március 7. Folytatgatom a trendről szóló munkát. Ez a problé­m­a a legszorosabb összefüggésben van az emberiség fejlődési lehetőségeivel, már ami a hosszú távon elér­hető gazdasági jólétet illeti. Következtetéseim sok vonatkozásban saját magam számára is váratlanok. Munkám eredményei, ha bármikor is napvilágot lát­nának, valószínűleg még nagyobb felzúdulást váltaná­nak ki, mint korábbi műveim. 1934. március 21. Nem vagyok nagyon jó véleménnyel saját tudóssá­gomról, hát még az eszemről. Mégsem tudom nem észrevenni, hogy mennyi keserűséget és csüggedést hoztam magammal a te életedbe, mely felhőtlen és nyugodt lett volna egy olyan férj mellett, aki sablo­nos életet él és képes az árral úszni. Leveledben volt egy talányos kifejezés arról, hogy valaki engem a dinamika bizonyos problémáinak ki­váló ismerőjeként tart számon. Hogy pontosan ki ez az illető, azt te szemmel láthatóan nem tekintetted lényegesnek. Nyilvánvalóan Irving Fisher professzor egyik kijelentését említed. Fisher professzor annyira jelentős (valószínűleg ma az egyik legjelentősebb) vi­lágnagyság, hogy véleménye számomra távolról sem közömbös, sőt nagyon nem közömbös. Ezért kérve kérlek, hogy tudósíts erről részletesen. Ha nyilatko­zott valamit a sajtóban a munkáimról, nem tudnád annak szövegét elküldeni nekem? 1934. április 11. Négy éve vagyok a butító egyhangúság állapotá­ban, mely szétmorzsolja testi és erkölcsi egészségem. Szigorúan véve már nem vagyok alkalmas a tudomá­nyos munkára. Mindazok az új és objektíve talán nem érdektelen gondolatok, melyeket kitaláltam, fo­kozatosan elenyésznek, mivel a börtönben semmi igazán komoly dolgot nem lehet csinálni. 1934. május 30. Az utóbbi időben keveset dolgozom és alig írok va­lamit. Nem írok, mert még mindig nem tudom meg­oldani azt az egyenletrendszert, melyről beszámoltam neked. Keveset dolgozom, mert valami kifejezhetet­len lelki fáradtságot érzek, és ezzel együtt fizikai gyen­geséget is. Még olvasni sem akarózik. 1934. június 19. Pontosan négy év telt el, amióta börtönbe zártak. Már nem sok van hátra, épp ugyanennyi. A napok­ban kértem egy kaszát és lekaszáltam a kertben a fü­vet. A paraszti munkában sok egészséges és szép van. Önkéntelenül is eszembe jutott gyermekkorom, ami­kor a muzsikákkal együtt kaszáltam a csodálatos nyá­ri harmatban a mezőn. 1934. július 11. Hosszadalmas ellenőrzés után arra a következtetés­re jutottam, hogy az egyenleteket helyesen állítot­tam fel és oldottam meg. Sőt, megoldásukat már többre is tartom, mint eddig. További kutatásokat végezve ma hajlamos vagyok azt gondolni, hogy az említett egyenletrendszer a szó valódi értelmében felfe­dezés, mely lehetővé teszi, hogy a közgazdasági elmé­let teljesen új, rendkívül gondolatébresztő és fontos fejezetét alkossuk meg, ráadásul szigorú és pontos rendben. Sikerült egy felettébb egyszerű képletet elő­állítanom, amely, ha ismerjük a nemzetgazdaság bár­mely két fő mutatóját, mondjuk, a munkaképes la­kosság számát és a nemzeti tőke nagyságát, akkor elég pontosan, egyszerű számítások útján meg tudjuk határozni (és előre tudjuk jelezni­ a gazdaság összes többi alapadatát, olyanokat, mint a nemzeti jövede­lem, a munkabér, a kamat, stb. Bevallom neked, hogy rég nem kaptam ily csodálatos eredményeket, nem vártam őket, és meglepődtem, amikor Anglia és az Egyesült Államok adataival összevetve igen ponto­san igazolódott a felfedezett törvényszerűség. Annyi­ra hálás vagyok neked, kedves kis feleségem, hogy ha élek, megírom és valaha kiadom a trendről szóló könyvemet, neked fogom ajánlani. 1934. augusztus 15. Ezek lennének orosz nyelven megjelent legfonto­sabb tudományos munkáim: a)A társadalmi-gazdasági fejlődés törvényeiről szóló fő tanítások (1913) b)A gabonapiac ... (1922) c)A világgazdaság és konjunktúra a háború idején és a háború után (1922) 70 NYIKOLAJ DMITRIJEVICS KONDRATYEV

Next