2000, 2008 (20. évfolyam) január
GANTNER BRIGITTA ESZTER: Alternatív térkép(zet)ek. Zsidó szubkultúra Budapesten
Gantner B. Eszter - Kovács Mátyás Alternatív térkép(zet)ek ZSIDÓ SZUBKULTÚRA BUDAPESTEN IBudapest az egyetlen olyan város Közép-Európában, ahol kontinuus, nagy létszámú és társadalmi pozícióiban is erős zsidó közösség létezik. Az elmúlt közel két évtizedben kibontakozó rendszerváltó folyamatok kikezdték azt a magyar zsidó szervezetekben is uralkodó politikai felfogást, amely a magyar zsidóság mibenlétét elsősorban vallási alapon határozta meg, elmosva annak sokszínűségét. Számos olyan munka született, amelyek az új identitásformák megjelenését vizsgálták. A legátfogóbbak Zvi Guelman tanulmányai és a Kovács András szerkesztésében megjelent Zsidók a mai Magyarországon című kötet. E kötet az egyéni és közösségi identitás visszanyerésének és megszilárdításának lehetőségeit elemzi, és hangsúlyozza a '89 utáni zsidó identitás pluralizmusát, abból kiindulva, hogy „a történeti és társadalmi kontextus határozza meg a zsidó származás és a zsidósághoz tartozás jelentését az individuumok számára. Mivel ez a kontextus az elmúlt évszázad folyamán drámai változásokon ment át, azt feltételezzük, hogy az identitásstratégiákra nagy hatással van a generációs hovatartozás."" E pluralizmusról, mely a közép-európai kis közösségekre is jellemző, elmondható, hogy „az 1989-es rendszerváltást követően „újra" alakult vallásos szervezetek, egyesületek önmagukat ezen eszmerendszer egyik pólusán próbálják elhelyezni, diakronikus helyüket keresve a magyarországi zsidó vallásértelmezés történetében, azonban tulajdonképpeni szervezési kereteiket és támogatottságukat külföldi minták és intézmények határozzák meg." Elsősorban az izraeli, cionista ifjúsági szervezetek (mint pl a Hasomer Hacair) hatása feltűnő, hiszen a kilencvenes évekig felnőtt generációnak alig vagy egyáltalán nem voltak ismeretei erről a kultúráról. A vallási életben a Chabad Lubavics mozgalom megjelenésével kezdődtek a változások: egyfajta vallási reneszánsz jellemzi az utóbbi két évtizedet. A budapesti zsidóság identitása így legvilágosabban a nemzedéki különbségek mentén tagolódik. Felnőtt egy olyan generáció, amelynek identitását már nem a szocialista rendszerbént örökölt minták határozzák meg, hanem az izraeli és nyugati minták ismerete. Ez az identitás egyben e generáció által használt tereket is újrafogalmazza. Feltevésünk szerint a térhasználat különféle módjai ütköznek, hiszen nemcsak a - főleg az idősebb generációkat reprezentáló hivatalos zsidó intézmények jelenléte befolyásolja azt, hanem az alulról szerveződő, új mintákkal rendelkező fiatalabb korosztály által formált zsidó szubkultúra is megteremti a maga értelmezési lehetőségeit, felvillantva ezzel a vallás és kultúra már említett sokszínűségét. Ez tanulmány a budapesti zsidó kulturális tér elmúlt években megfigyelt változásairól, szereplőiről és struktúráiról szól. A budapesti „zsidó térbeliség" alakulását illetve alakítását három szinten, szembenálló identitások mentén vizsgáljuk: Történelmi terek: Belső-Erzsébetváros vs. Újlipótváros - Kortárs városi és kulturális terek: intézményesített helyek vs. alternatív szcéna - Virtuális terek: intézményesített zsidó fórumok vs. a zsidó identitás és kultúra megjelenésének új formái (blogok, webmagazinok, stb.). 2000 - 31