2000, 2018 (30. évfolyam) május
Kemény István: Mítosz (vers)
Kemény István MÍTOSZ Mindig azt akarta elkerülni, hogy a legrosszabbkor legyen darabokban, de közben szeretett is volna megjavulni. Végül nem bírta tovább, és azt mondta, na lássuk, és nekifogott szétszerelni magát rosszra és jóra. És válogatott és leltározott, és elemzett és félrerakott, de nem volt még kész, amikor, látszólag a semmiből, megérkezett a megpróbáltatás. És ő szét volt szerelve éppen egy nagy kupacnyi jóra, egy nagy kupacnyi rosszra, és valamire, amire már nem jutott ideje. Ez a valami őrzi azóta a jót és a rosszat. Nappal csak vicsorogva, de éjjel villog is a szeme. 2000 31