8 Órai Ujság, 1918. november (4. évfolyam, 256-281. szám)
1918-11-22 / 274. szám
Péntek, 1918 november 22. 8&&10&e : Fidldmivestaiticsokat is érventek a földosztásra iKisgazdakütöttttflg Busa miniszternél és Szende államtitkárnál — Saját tudósitónktól — ! Az Országos Központi Hitelszövetkezet kebelébe tartozó 2400 szövetkezet nevében 400 kisgazda érkezett ma Budapestre és Korányi Friigyest az O. K. H. vezérigazgatójának vezetésével tisztelgett Búza Barna fíföldmivelésügyi miniszternél és felajánlotta szolgálatait a birtokpolitiikai reform megvalósítására. A miiiniszter délelőtt 11 órakor fogadta aküldöttséget. Korányi Frigyes üdvözlő beszédére a miniszter közel egyórás beszéddel válaszolt. Beszédében támadta az előző kormányt, amely nem engedte meg ennek a fontos szervnek a működését olyan mértékben, amint megérdemelte volna. A népkormány azonban — folytatta a miniszter — felismeri az O. K. H. fontosságát és nehéz helyzetében örömmel tölti el az a bizalom, amelyivel a kisgazdák a népkormány iránt viseltetnek. . Búza Barna beszedő további részében ezután feljelentette, hogy Magyarországon legjobbjan a földmivelő népet szereti. Sokat foglalkozott a szövetkezeti kérdéssel és a szövetkezetek fejlesztését és trósblnését elsőrangú feladatának tekinti. A magyar nép értékének legerősebb bizonyítékát Amerikában látta, hová két millió magyar toli kénytelen kivándorolni, mert nem tudott megélni, noha Magyarországon nem húszmillió, hanem harminc-negyven millió ember számára van munka, mert a magyar munkások is képesek, nemcsak a földtárásra, hanem a finomabb munkára is. Azért vándoroltak ki a magyarok, mert ott szabadság van és lehet dolgozni. .A magyar kormány programja, hogy a magyar földet a magyar nép kezére adja. Az ország legnagyobb erőssége a magyar kisgazda és a magyar kisbirtok. Arra az ellenvetésre, hogy a nagybirtok többet termel, mint a kisbirtok, az a megjegyzése, hogy a szövetkezeti erő képes arra, hogy a tízholdas kisgazda, ha ezren tömörülnek, többet termelnek, mint a tízezer holdas nagybirtokok. A kormány programja az, hogy Magyarország kisgazdaságokból álljon, ennek alapja pedig a szövetkezeti rendszer. Beszédét azzal fejezte be a miniszter, hogy nemcsak a magyarokat, hanem az összes többi népeket is boldogulásuk ehhez az országhoz köti. Istenkísértés volna széttörni ezt az országot, amelynek természetes határa a Kárpát, ha bármely részét veszik is el az országnak, a megmaradt részek egymás nélkül élni nem tudnak. A küldöttség nagy éljenzéssel fogadta a miniszter beszédét, majd elénekelve a Himnuszt, a földmivelésügyi minisztériumból felmentek a Várbaa pénzügyminisztériumba. A pénzügyminisztériumban Szende Pál államtitkárt kereste fel a küldöttség, amelynek nevében ismét Korányi Frigyes vezérigazgató a Szövetkezetek részére hitelforrásokatkért. Az államtitkár válaszában kijelentette, hogy a népkormány a széles néprétegek uralkodásának elvi alapján áll és ez elsősorban a kisgazdákra vonatkozik. A Wilsonfélé önrendelkezési jog egyik gyenge megnyilatkozása a falum szövetkezet, vagyis a gyengék egyesülése. Az a földosztás, melyeit a népkormány meg akar valósítani felülmúlja a 48-as jobbágyszabaáílás jelentőségét Ennek a keresztülviteléhez a kisgazdákra feltétlen szükség van. A kormány az OKH szervezeteiből minden faluban földmivestakácsot fog szervezni és ezeket fogja felhasználni a földi felosztás keresztülviteléhez. A megdrágult villamost méhetek A munkások és kispolgárok trbb adója — Saját tudósítónktól — Három nap múlva életbe lépnek a villamosok egyesítése alkalmából szerkesztett tarifák. A tervezettől nem tagadhatjuk meg azt az elismerést, hogy bizonyos szociális szempontokat juttat érvényre, de vájjon valóban szociális-e az a reform, amely a munkásságnak és tisztviselői karnak nyújtott némi kedvezmények mellett is egész általánosságban árdrágítást foglal margában? A tóvégre a villanyosra egyáltalán nem is ül más, csak egészen szegény ember, aki a hivatala, vagy napi munkája színhelyére siet. Ha már most csak azt vesszük, hogy egy kisembernek két relációra szóló bérletjegyet kell váltania, úgy kedvezményesen is 288 koronába kerül az évi bérlete, de aki nagyobb távolságban lakik, az már 384 koronát kénytelen fizetni. És van olyan ember is, aki egyik favorizáltosztályba sem tartozik, de hivatásánál fogva mégis sokat kell járnia villamoson; ennek az évi bérlete 576 korona, nem is beszélve arról, hogy az egyesített mindkét vállalat vonalaira 720 koronán alul nem kap bérletet. Az új tarifarendeletnek közérdekű intézkedéseit itt közöljük. Az új bérletjegyet az egyesített vasutak december 1-én adják ki. A legfontosabb újítás az, hogy most nem vonalszakaszra, hanem relációkra adják ki a jegyet. A bérletjegy tulajdonosa nemcsak a reláció számával ellátott kocsit használhatja, hanem azokat is, melyek útvonalán járnak. Az utas egy, két vagy három relációra szóló bérletet vásárolhat. Akinek három reláció nem elég, megvásárolhatja a korlátlan utazás jogát. A jövő év elejétől kezdődően több hónapra, sőt az egész esztendőre is meg lehet vásárolni a bérletjegyet Az új térlét ára a következő: Egy viszonylat ára hónaponkint 21 It, két viszonylaté 36 K, három viszonylaté 48 K. Az egész vonalhálózatra szóló bérlet ára hónaponkint 60 korona. Egyharmados kedvezésben részesülnek a munkások, tisztviselők és alkalmazottak, ha munkaadóink cégpapiroson, vagy bélyegzős aláírással igazolja alkalmazott voltukat. Kétharmados kedvezést kapnak a tanulók, ha iskolájuktól írásos igazolást hoznak. A kültelki vasutak helyi forgalmában érvényes bérletjegy ára hónaponkint 10 korona, de kedvezés nincs. A bérletkedvezést szigorúan ellenőrzik és gyanús vagy kétes esetben nyomozást indítanak. Bérletet a következő hálózatra lehet váltani: A közúti hálózatira, a Városi Villamos hálózatára, a Budapesti Szentlőrinci H. É. Vasutakra, a Budapesti H. É. V. vonalán Erzsébetfalvára közlekedő közúti relációra, a Megyer—Újpest—Rákospalotai H. É. V. hálózatára és a Ferenc József földalatti vasútra. élEGJELENT: 8 ítélim MunkattMa A kazazákséarleti cikkek formalomba hozataláés ál előforduló visszaólások meggátlása, kártyában alkotott Jogszabályok ismertetése, magra* rázesa és bírálata. Irta Dr. Rádvényi László Az szerkesztője. Nélkülözhetetlen munka a közigasg&zdai hatóságok, ügyvédek, kerekedők és iparosok számára. 443. oldal- Ára 28 K. Kleffrend'iheti a 8 órát Ujsági kiadóhivatalában a könyv árának és a porta fejében szükséges 75 fillér beküldése mellett. 3 Románok tüntetés Aradon — Saját tudósítónk telefonjelentése — Arad, november 21. : Ma délben románajkú katonák és polgárok összegyülekezve, román nemzeti lobogókkal felvonultak a város főbb utcáin Nagy-Romániát éltetve. Majd a román nemzeti komité helyiségei elé vonultak, ahol Papp-Csicsó István lelkesítő beszédet mondott fe türelemre kérte a tüntetőket. A tüntetés befejezéséről lapunk zártáig nem kaptunk tudósítást. Z Zichy Géza grófot eltávolítják a Nemzeti Zenede éléről Az eset összes tanerőinek egyhangú állásfoglalása — A Zefsede ügyeinek rendezésére kormánybiztos kiküldését kérelmezik — Saját tudósítónktól —. A Nemzeti Zenede vezető és tanár kara egyöntetű állásfoglalással egyhangúan kimondta, hogy a Zichy Géza gróf-féle rezsimet tovább nem tűri, gyökeres reformokat kivon, amelynek megvalósítására egy szociális és egy művészi bizottságot küld ki. Erről a komoly művészi körökben már régóta óhajtott fordulatról a következőket jelenti a 8 órai Újság tudósítója. A Nemzeti Zenede, amely a magyar fővárosnak legrégibb — immáron nyolcvan esztendős — zenei intézménye, annak idején néhány lelkes műbarát kezdeményezéséből nyerte meg létalapját. Ma az intézetnek negyvenöt személyből álló tanári kara és 2200 növendéke van, tehát olyan zenei tanintézet, amely terjedelménél és belső gulyánál fogva egyaránt közügyet jelent. Az intézet élén elnöki minőségben Zichy Géza gróf műkedvelő zeneszerző áll, akinek tehetségtelenül visszamaradt egyénisége számos oknál fogva kerékkötője minden egészséges fejlődésnek. A volt intendáns, aki Mahler Gusztáv elküldésével visszavonhatatlan csapást mért a magyar zenei kultúrára és az Operaház fejlődésére, azóta csak akkor ment az Operaházira, ha az 5 saját fatális dalműveit adták elő, hangversenyen pedig csak úgy jelent meg, ha akár mint zeneszerzőt, akár mint zongorajátékost kieresztették a pódiumra. Csak Budapesten valósulhatott meg az a művészi monstrum, hogy egy előkelő műintézet élén olyan férfiú adhatta a zenezsarnokot, aki életében még nem hallotta Strausz Richárdot, avagy Debussit, Bartók Béláról pedig úgy adott le véleményt, hogy a telefonhírmondón hallgatta meg az Operaház előadását. El lehet képzelni, hogy minő hatást gyakorolt a zeneélet művészi és tárgyi kérdéseire a Nemzeti Zenede elnöke, amikor a „ultuszminisztérium apósa“ volt, amire különben nem volt szüksége, hiszen mint befolyásosan erőszakos arisztokrata más rezsim idején is megvalósíthatta akaraát. A Nemzeti Zenede konferenciám olyan hangon beszélt érdemes tanárokkal, hogy ezeknek reputációja érdekében nem reprodukálhatjuk az elnök úr tótos dialektusban tett kijelentéseit, csak egyet említünk fel, hogy legutóbb is a házmester jelenlétében ,fogja be a száját!" felkiáltással förmedt rá az intézet egyik tanárára. Mithologikus fösvénysége, amelyet az Operaház kóristái azzal bélyegeztek meg, hogy 220 koronás adományát jótékony célra fordították, illésre kényszerítette a Zenede tanári személyzetét, amely kevesebb fizetést húzott, mint egy átlagos étterem pincérkara. Nem engedte meg — merő szakkeblűségből —, hogy pl. Gobbit és más idős tanerőket nyugdíjazzanak és a Zeneakadémiával szemben érzett kicsinyes féltékenységénél fogva mm tűrte, hogy olyan tanerőket, alkalmaztatnak, akik Mihalovics Ödöntől kapták diplomájukat, úgy hogy ma a Zenedének számos diplomában tanára van. A Nemzeti Zenedének óriási tandíjjövedelmen kívül a Szerb-utcában két háza van, amely alig jövedelmez egy percentet és amikor illetékes emberek arra figyelmeztettek, hogy a két ház eladása révén az intézet sokkal kedvezőbb körülmények közé, esetleg saját megfelelő nagy palotájának felépítéséhez jutna azt felelte: „Nem vagyok zsidó!11 így a Nemzeti Zenede megmaradt régi helyén, bűnös örömtanyák közelében és egy hotelgami tőszomszédságában, nagy veszélyére az intézetet látogató mindkét nembeli serdülő ifjúságnak. Zichy Géza gróf eddig a Zenede választmányára támaszkodott, amely a legkülönbözőbb foglalkozású laikusokból áll és fejbólintó készséggel csatlakozott mindig a kegyelmes gróf úr indítványaihoz. Most azonban megfordult a világ. A Nemzeti Zenede tanári kara úgy szociális, mint művészi szempontból gyökeres reformokat óhajt, aminek első feltétele az, hogy Zichy gróf — keresztneve Géza — távozzék. Valószínűleg szüksége lesz a kormány részéről egy hozzáértő teljhatalmú kormánybiztos kiküldésének, aki rendet teremt, elvégre a Nemzeti Zenede fejlődése útján közüggyé vált, amelyet nem lehet a választmány derék iparosaira bízni. Az erre vonatkozó memorandum máris Károlyi Mihály gróf kezében van, miután Zichy Géza gróf tehetségtelen makacsságában nem akar belenyugodni detronizálásába.