8 Órai Ujság, 1918. november (4. évfolyam, 256-281. szám)

1918-11-22 / 274. szám

Péntek, 1918 november 22. 8&&ÍU&e : Fftldmivestaiticsokai ss«rv«aiek a föidosziésra iKisgazúakütöftttflg Busa miniszternél és Szende államtitkárnál — Saját tudósitónktől — I As Országos Központi Hitelszö­vetkezet kebelébe tartozó 24.00 szö­vetkezet nevében 400 kisgazda érke­­jzeít ma Budapestre és Korányi Fri­­igyesj az O. K. H. vezérigazgatójának I vezetésével tisztelgett Búza Barna jífildmivelésügyi miniszternél és fel­­jajánlotta szolgálatait a birtokpoliü* lkai reform megvalósítására. A uii­­iniszter délelőtt 11 őrskor fogadta a tktildötteéget. Korányi Frigyes üd­vözlő beszédére a miniszter közei egyórás beszéddel válaszolt. Beszé­dében támadta az előző kormányt, amely nem engedte meg ennek a fon­tos szervnek a működését olyan mér­tékben, amint megérdemelte volna. A nópkormiiny azonban — folytatta a miniszter — felismeri az 0. K. H. fontosságát és nehéz helyzetében örömmel tölti el az a bizalom, amely­­ivei a kisgazdák a népkormány iránt viseltetnek. . Búza Barna beszedő további ré­szében ezután Icijelenlettc, hogy Magyarországon lógj obiján a föld­­miveiö népet szereti. Sokat foglal­kozott a szövetkezeti kérdéssel és a szövetkezetek fejlesztését és trósbbüését elsőrangú feladatának tekinti. A magyar nép értékének legerősebb bizonyítékát Ameriká­ban látta, hová kit millió magyar toli kénytelen kivándorolni, inért nem tudott megélni, noha Magyar­­országon nem húszmillió, hanem harminc-negyven. millió ember szá­mára van munka, mert & magyar munkások is képesek, nemcsak a földturásra, hanem a finomabb munkára te. Azért vándoroltak ki a magyarok, mert ott szabadság van és lehet dolgozni. .4 magyar kormány programúja, hogy a ma­gyar földet a magyar nép kezére adja. Az ország legnagyobb erős­sége a magyar kisgazda és a ma­gyar kisbirtok, Arra az ellenvetés­re, hogy a nagybirtok többet ter­mel, mint a kisbirtok. az a meg­jegyzése, hogy a szövetkezeti erő képes arra, hogy a tizholdas kis­gazda, ha ezren tömörülnek, többet termelnek, mint a tfzezerholdas nagybirtokok. A kormány pro­­grammja az, hogy Magyarország kisgazdaságokból álljon, ennek alapja pedig a szövetkezeti rend­szer. Beszédét azzal fejezte be a miniszter, hogy nemcsak a magya­rokat, hanem az összes többi népe­ket is boldogulásuk ehhez az or­szághoz köti. Istenkisértés volna széttörni ezt az országot, amelynek tertniszcles határa a Kárpát, ha bármely részét veszik is el az or­szágnak, a megmaradt részek egy­más nélkül élni nem tudnak. A küldöttség nagy éljenzéssel fo­gadta a miniszter beszédét, majd el­énekelve a Himnuszt, a fJUdmiveiós­­ügyl minisztériumból felmentek a Várba 'a pénzügyminisztériumba. A pénzügyminisztériumban Szen­de Pál államtitkárt kereste fel a küldöttség, amelynek nevében ismét Korányi Frigyes vezérigazgató a Szövetkezetek részére hitelforráso­kat 'kórt. Az államtitkár válaszában kijelentette, hogy a nópkoraány a széles néprétogek uralkodásának el­vi alapján áll és ez elsősorban a kisgazdákra vonatkozik. A Wiíson­­fölé önrendelkezési jog egyik gyen­ge megnyilatkozása a falum szövet­kezet, vagyis a gyengék egyesülése. Az a földosztás, melyeit a népkor­mány meg aikar valósítani felül­múlja a 48-as jobbágyszabaáitás je­lentőségét Ennek a keresztülvitelé­hez a kisgazdákra feltétlen szükség van. A kormány az OKH. szerveze­teiből minden faluban földmiveeta­­riácsot fog szervezni és ezeket fog­ja felhasználni a földifelosztás ke­resztülvitel éhez. A megdrágult villatnostiérietek A munkások és kispolgárok tj ?íb adója — Saját tudósítónktól — Három nap múlva életbelépnek a villamosok egyesítése alkalmá­ból szerkesztett tarifák. A terve­zettől nőm tagadhaljulc meg azt az elismerést, hogy bizonyos szociális szempontokat juttat érvényre, de vájjon valóban szociális-e az a re­form, amely a munkásságnak és tisztviselői karnak nyújtott némi kedvezmények mellett is egész álla­­lánosságban árdrágítást foglal mar gában? U tóv égre a villanyosra egyálta­lán nem is ül más, csali egészen szegény ember, aki a hivatala, vagy napi munkája színhelyére siet. Ha már most csak azt vesszük, hogy egy kisembernek két relációra szó­ló bérletjegyet kell váltania, úgy kedvezményesen is 288 koronába kerül az évi bériele, de aki nagyobb távolságban lakik, az már 384 ko­ronát kénytelen fizetni. És van olyan ember is, aki egyik favorizált 'Osztályba sem tartozik, de hivatá­sánál fogva mégis sokat kell járnia villamoson; ennek az évi bérlete 576 korona, nem is beszélve arról, hogy az egyesitett mindkét vállalat vonalaira 720 koronán alul nem kap bérletet. Az nj tarifarendeletnek közérde­kű intézkedéseit itt közöljük: Az nj bérletjegyet az egyesített vas­utak december 1-én adják ki. A legfontosabb újítás az, hogy most nem vonalszakaszra, hanem relá­ciókra adják ki a jegyet. A bér­letjegy tulajdonosa nemcsak a reláció számával ellátott kocsit használhatja, hanem azokat is, melyek útvonalán jár­nak. Az utas egy, két vagy három relá­cióra szóló bérletet vásárolhat. Akinek három reláció nem elég, megvásárolhat­ja a korlátlan utazás jogát. A jövő év elejétől kezdődően több hónapra, sót az egész esztendőre is meg lehet vásá­rolni a bérletjegyet Az uj tériét ára a következő: Egy viszonylat ára h ó na­pon k i n t 21 Ií, két viszonylaté 36 K, három viszonylaté 48 K. Az egész vo­nalhálózatra szóló bérlet ára hónapon­­kint 60 korona. Egyharmados kedvezésben részesülnek a munkások, tisztviselők és alkalmazottak, ha munkaadóink cégpapiroson, vagy bélyegzós aláírással igazolja alkalmazott-voltukat. Kéthar­mados kedvezést kapnak a tanulók, ha iskolájuktól írásos iga­zolást hoznak. A kültelkivasutak helyi forgalmában érvényes bérletjegy ára hó­­naponkint 10 korona, de kedvezés nincs. A hérlctkcdvczést szigorúan ellenőrzik és gyanús vagy kétes esetben nyomozást indítanak. Bérletet a kővetkező hálózatra lehet váltani: A közúti hálózatija, a Városi Villamos hálózatára, a Budapest—Szönt­­lőrinci H. É. Vasutakíra, a Budapesti H. É. V. vonalán Erzsébetfalvára közlekedő közúti relációra, a Megyer—Újpest—Rá­kospalotai H. É. V. hálózatára és a Fe­renc József földalatti vasútra. Románok tüntetés Aradon — Saját tudósítónk telefonjelentése — Arad, november 21. , Ma délben románajku katonák és polgárok összegyülekezve, román nemzeti lobogókkal felvonultak a város főbb utcáin Nagy-Ro* mániát éltetve. Majd a román nemzeti komité helyiségei elé vonal* lak, ahol Popp-Csicsó István lelkesítő beszédet mondott fe tü­relemre kérte a tüntetőket. A tüntetés befejezéséről lapunk zártáig nem kaptunk tudó­sítást. Zichy Géza grófét eltávolítják a Nemzeti Zenede óléról Az Mset összes tanerőinek egyhangú állásfoglalása — A Ze* fsecie ügyelnek rendezésére kormánybiztos kiküldését kérelmezik — Saját tudósítónktól —> élEGJELElNT: 8 ítélim MmriattMa A küzazűksóarleti cikkek fo:-malomba hozatalá­éi ál clót'ordu'ó visseaólósok megg&tlása, hártyá­ban alkotott Jogszabályok ismertetése, magra* ráze+a és bírálata. Irta Dr. Rád vény I László Az szerkesztője. Nélkülözhetetlen munka a közigasg&tdal hatóságok, ügyvédek, kereke­dő k ős iparosok száméra. 443. oldal- Ára 28 K. hleffrend'iihetA a 8 órát UJságr kiadóhivatalá­ban a könyv árának ős a portó fejében szűk­­céges 75 fillér beküldése mellett. A Nemzeti Zenede vezető és ta­nán kara egyöntetű állásfoglalás­sal egyhangúan kimondta, hogy a Zichy Géza gróf-féle rezsimet to­vább nem tűri, gyökeres reformo­kat kivdn, amelynek megvalósítá­sára egy szociális és egy művészi bizottságot hűld ki. Erről a komoly míiTés2i körökbsn már régóta óhaj­tott fordulatról a következőket je­lenti a 8 órai Újság tudósítója: A Nemzeti Zenede, amely a ma­gyar fővárosnak legrégibb — im­máron nyolcvan osziendős — zenei intézménye, annak idején néhány lelkes mübarát kezdeményezéséből nyerte meg létalapját. Ma az inté­zetnék negyvenöt személyből álló tanári kara és 2200 növendéke van, tehát olyan zenei tanintézet, amely terjedelménél és belső gulyánál fog­va egyaránt közügyet jelent. Az intézet élén elnöki minőségben Zichy Géza gróf műkedvelő zene­szerző áll, akinek tehetségtelenül visszamaradt egyénisége számos oknál fogva kerékkötője minden egészséges fejlődésnek. A volt tn­­tenddns, aki Mahler Gusztáv el­küldésével visszavonhatatlan csa­pást mért a magyar zenei kultúrá­ra és az Operaház fejlődésére, az­óta csak akkor ment az Operaház­ija, ha az 5 saját fatális dalműveit adták elő, hangversenyen pedig csali úgy jelent meg, ha akár mint zeneszerzőt, akár mint zongorajá­tékost kieresztették a pódiumra. Csak Budapesten valósulhatott meg az a művészi monstrum, hogy egy előkelő müíntézet élén olyan fér­fiú adhatta a zene-zsarnokot, aki életében még nem hallotta Strausz Richárdot, avagy Debussü, Bariók Béláról pedig úgy adott le véle­ményt, hogy a telefonhírmondón hallgatta meg az Operaház előadá­sát. El lehet képzelni, hogy minő ha­tást gyakorolt a zeneélet művészi és tárgyi kérdéseire a Nemze'i Zenede elnöke, amikor a ,Jcultuszminisz­­térium apósa“ volt, amire külön­ben nem volt szüksége, hiszen mint befolyásosan erőszakos arisztokra­ta más rezsim idején is megvalósít­hatta akara át. A Nemzeti Zenede konferenciám olyan hangon beszélt érdemes tanárokkal, hogy ezeknek reputációja érdekében nem repro­dukálhatjuk az elnök ur tótos dia­lektusban tett kijelentéseit, csak egyet említünk fel, hogy legutóbb is a házmester jelenlétében ,J?ogja be a száját!" felkiáltással förmedt rá az intését egyik tanárára. Mitho­­logilcus fösvénysége, amelyet az Operaház kőristái azzal bélyegez­tek meg, hogy 220 koronás adomá­nyát jótékonycélra fordították, ill­őéire kényszeritette a Zenede taná­ri személyzetét, amely kövesebb fi­zetést húzott, mint egy átlagos ét­terem pincér! kara. Nem engedte meg — merő szükkcblüségből —* hogy pl. Gobbit és más idős tanerő­ket nyugdíjazzanak és a Zeneaka­démiával szemben érzett kicsinyes féltékenységénél fogva mm tűrte, hogy olyan tanerőket, alkahnazzar nák, akik Míhalovlci Ödöntől kap­ták diplomájukat, úgy hogy ma a Zenedének számos diplomában ta­nára van. A Nemzeti Zenedének óriási tandijjövedelmen kívül & Szerb-uteában két háza van, amely alig jövedelmez egy percentet és amikor illetékes emberek arra fi­gyelmeztették, hogy a két ház el­adása révén az intézet sokkal ked­vezőbb körülmények közé, esetleg saját megfelelő nagy palotájának felépítéséhez jutna azt felelte: „Nem vagyok zsidó!11 így a Nem­zett Zenede megmaradt régi helyén, bűnös örömtanyák közelében és egy hotelgami tőszomszédságában, nagy veszélyére az intézetet látoga­tó mindkét nembeli serdülő ifjúság­nak. Zichy Géza gróf eddig a Zene­de választmányára támaszkodott, amely a legkülönbözőbb foglalko­zású laikusokból áll és fejbólintó készséggel csatlakozott mindig a kegyelmes gróf ur indítványaihoz. Most azonban megfordult a világ. A Nemzeti Zenede tanári kara úgy szociális, mint művészt szempont­ból gyökeres reformokat óhajt, aminek első feltétele az, hogy Zichy gróf — keresztneve Géza — távozzék. Valószínűleg szüksége lesz a kormány részéről egy hoz­záértő teljhatalmú kormánybiztos kiküldésének, aki rendet teremt, elvégre a Nemzeti Zenede fejlődé­se utján közüggyé vált, amelyet nem lehet a választmány derék iparosaira bízni. Az erre vonatko­zó memorandum máris Károlyi Mi­hály gróf kezében van, miután Zichy Géza gróf tehetségtelen ma­kacsságában nem akar belenyugod­ni detronizálásába. I 3

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék