8 Órai Ujság, 1919. december (5. évfolyam, 126-147. szám)

1919-12-02 / 126. szám

Eladó a városi bunda, eladó a használt zongora, eladó a szalonberendezés ,és eladó az­ utazótáska és az arany éra, az olajfestmény és a fékszek­­rény, a lakkcipő és a kerékpár, az aranykeretes tükör és a porcelán­­­készlet, a vaságy és a­ selyemfüg­göny ... Budapesten ma minden eladó! Kusza h­ású, apró, szemér­mes cédulácskák kínálják szeré­nyen és szomorún az öles pártpla­­­kátok alján meghúzódva, mit ado­gat el sorra egymásután a küzködő polgári család. Nehéz évek gondjain át gyűjtött és az élet apró kis fény­űzéseibe fektetett megtakarítása így olvad napról-napra fájdalmasan és elkerülhetetlenül, hogy pótolja a háztartások deficitjét. Az apa, aki elsején számot vet és látja, hogy nem tud eleget adni és az anya, aki tudja, hogy a legszűkebben is mennyire van szükség, szomorúan­­körülnéz a kis lakásban s elkezdi a töprengő válogatást, hogy mitől fossza meg magát, —mint a mesé­ben: prémes bunda az is szép, háló­­bútor az is szép, — pianinó, jaj, be rút!... Ez a csölldes és együgyű tömeg­­kínálat fájdalmas likvidációja a há­ború és a forradalmak pusztításai­val ■ elkövetkezett szegénységnek, amit megint, mint eddig is minden bajt, elsősorban a tisztviselők, és ál­talában a középosztály érez meg leghamarabb és legsúlyosabban. Ezek a kis cédulák, melyeknek írói még a hirdetések díjait se fizethetik, egy ország nyomorának bánatos kiáltványai és többet mondanak, mint a párthirdetmények ökölnyi betűkkel ordító jelszavai. Ezek a rossz helyesírási­ sorok igazabba­t mondanak, mint sok államférfi ki­­cicomázott beszédje. Aki ezeket el­olvassa, az merje mondani, hogy itt nem kell béke, az, merje mon­dani, hogy itt nem kell az egész ország összefüggő munkája, hogy itt nem kell azonnal, amint csak lehet, hozzálátni a pénzügyi és gaz­dasági helyreállítás új honszerzé­séhez. Ma már ott vagyunk, hogy­­sem d­rágasági pótlékokkal, sem egyéb pénzügyi kuruzslószerekkel nem lehet segíteni a bajon, ide már csak a gyors béke és­ a béke után az el­lenségből barátokká vált hatalmas­ságok aránya és nyersanyaga hoz­hat új vért a kifáradt erekbe. Egyet­len gyors műtéttel kell majd le­számítolnunk szegénységünket, hogy munkával, szorgalommal és taka­rékossággal megkezdhessük vissza­szerzését annak, amit vesztettünk." ICedd, V. évfolyam 126. *g. O­perariS ELŐFIZETÉSI ÁRAK: EjEghóra...* 15 Korona. I Félévre. ■• 80 Korona, Heiytdivre .. S^St Korona. | Egész évre ICO Korona, Egyes példányszám ára 60 fillér. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, IV., Muzeum-Körut 3. sz. Lloyd George gyors békét remél Magyarországgal­ •I- Rotterdam, dge.­­l.'ijf '' A Nicuwe Rotterdamisch­e Courant jelenít Londonból. Ifi/ ILlOffd George kijelentene a­z alsóházban, hogy a szövetségesek már jóideje el akarták adni a béke­jelezés­eket Magyarországnak, de eddig nem volt olyan kormánya, amely az országot képviselte volna. Most végre az összes pártokból álló kormány alakult, amely választatni fog és várható, horm,ez lesz az első lépés a gyors béke felé. BBBBBBB9BBBBB3BBBBBeeaBi9ESHE!BBQHB9BBaBBB££iaBBBaBBflBaflBB A legfelsőbb tanács Románia belső helyzetével foglalkozik* Közzéteszik a legutóbbi jegyzéket (A Magyar Távirati Iroda sziktjatápUjpta n c. '„más írtján ) Parisból ícL­hLá: ~mA szövetségeid legfőbb tanácsa szogiHalon délelőtt ülést tar­tott. a:neh;cn ’fOhftdtttft a német tengeralattjárók elpusztítása követ­keztében rendelkezésre álló anyagnak elosztására vonatkozó vitát. Az ötös tanács azután újból foglalkozott Románia belső hely­zetével és elhatározta, hogy ma közzéteszi a román kormányhoz intézett legutóbbi jegyzéket. Vi„ .... r„ ^­­ ,1 Végül­­elhatározta a legfőbb tanács, hogy a A­émetország­ban lévő orosz foglyok költsége, nemkülönben a berlini különbizottság költsége a német államot terheli. ben is­ felszólította a német kormányt, hogy akadályozza meg Mun­icsáék kiadatását — Berlini munkatársunk távirati jelentése. — Borlin, dec. 1. Annak a jegyzéknek a­ következmé­nyeként, amelyet az antant legfőbb ta­nácsa küldött Németországnak, hogy vegyén részt Oroszország blokádirozá­­sában, a ném­et kormány ma szikratáv­iratot kapott Lenintől. A szikratávirat- Jian a szovjet­ kormány kijelenti, hogy Németország csatlakozását az antant blokádjához ellenséges lépésnek te­kinti, amellyel szemben az orosz kor Tb­an 1/1 kénytelen represszáliákkal élni. "Egyidejűleg felszólítja a német kor­mányt, h­asson oda minden befolyású­­­savat, hogy Német-Ausztria ne adja ki­­Kun Béláékat. A szov­jet kom­ány a ma­­­gyar kommunistákat politikai üldözöt­­éseknek tekinti, Németországnak nem szabad elsiklani olyan lény felett, amely a személyes szabadság megsérté­sére irányul. Dr. Dávid birodalmi miniszter kije­lentette előttem, hogy Németország semmi körülmények között sem­­ fog az antéint blokádjához csatlakozni, mert ez a blokád nemcsak az embe­riességgel, hanem a genfi konvenció­val is hom­l­ok­egyenest ellentétben ál. A kormány nem hajlandó ártatlan emberek kiéhez­tetésére az antántnak segédkezet nyújtani. Lenin fenyegeté­sei nem­ fogják befolyásolni a birodal­mi kormány magatartását, ezután is az eddigi eréllyel fogja a bolseviknek és a sparilaikusok törekvéseit Németor­szágban meghiúsítani. Németország nincs abban a helyzetben, hogy kétes politikát játszon. A 8 Órai Újság berlini munkatársa Leninnek "Kun' Béláék kiadatása érde­kében a német kormányhoz intézett távirata alapján­­kérdést intézett Deutsch birodalmi miniszterhez, eleget tesz-e a kormány Lenin felhívásának. A miniszter a következőket jelen­tette ki: •­­ A kérdés felett a német kormány feltétlenül napirendre fog térni. Ki­zártnak tartom, hogy Németország egy más állam belső ügyeibe beavat­kozzék. A magyar kommunisták ügyé­ben egyedül Német-Ausztria van hi­vatva jogszerűen dönteni. Kemény Vilmos. Újabb meglepetés készül az Adriánál? ! A jugoszlávoknal­ nincs lőszerzés . Newyorkból jelentik: (A Magyar Távirati Iroda szikratávirata a csepeli rádióállomás útján.) A­­Ne­wyork Sün­nek jelentik Párisból:­­A békeértekezlet köreiben kétségtelen tudomást szerez­tek arról,­­hogy a jugoszlávoknak alig van­­lőszerük és kórházberendezésük úgy, hogy a lőszerhiány valószínű­leg meg fogja akadályozni azt, hogy az Adriai-tenger mentén nyílt ke­­nyértörésre kerüljön a sör, feltéve hogy D'Annunzio maga nem provokál­ja. A jugoszlávok különben is félnek attól, hogy lm Olaszországgal háború-V ’ ”...............................*■ . ' di, Mii feni.: leue .vámos. a I. Pb ta­ nács egyedül a jugoszlávok békés ma­­gatartásában bízik és a konfliktus meg­előzésére semmiféle pozitív intézkedést nem tesz, mert valószínűleg attól tarta­nak, hogy ez még inkább megerősítené D'Annunzio ■ helyzetét.­ Az ötöstanács­­nak nincsen tudomása arról, hogy D­­Annunzio újabb csínyre készül, de az olasz misszió körében nem tart n­aki kizártnak, hogy újabb meglepetés tör­­ténik az adriai partvidéken. Renner a magyarországi szocializmusról. Bécs, dec. 11. Ma nyitották meg az első német, osztrák szakszervezeti kongresszust. A megnyitó ülésen Seitz elnök,­­Renner dr. kancellár, a szociáldemokrata tes­tületek képviselői, köztük ■ a magyar szakszervezetek képviselője is megje­lentek. A­ szakszervezeti bizottság ne­vében Mün­ler Rudolf képviselő nyitotta meg a kongresszust. Kijelentette, hogy Kun Béla annyit ártott Magyarorszá­gon a proletárságnak és annyira visz­­szavetette a haladásban, mint kívüle senki más. Jászai Samu,­ a Magyar Szakszervezetek Központjának képvi­selője sajnálkozását fejezte ki azon, hogy a magyarországi események az osztrákoknak is okoztak­­ kellemetlen­ségeket. A forradalom politikai tekin­tetben fölszabadította ugyan a magyar­országi munkásságot, de gazdaságilag, nem tudott rajta­ segíteni. r­ ,­­ Renner dr. kancellár, aki a kormány nevében üdvözölte a kongresszust, ki­­jelezt­et­te, hogy az Internacion­ale igazi eszméje, vagyis a gyakorlatilag elérhető eredmények mérlegelése , az osztrák mozgalomnak is egyik része. Azt a reménységét fejezte ki, hogy ez­zel a módszerrel sikerülni fog Buda­pesten is helyreállítani a szocializmust. Bauer Ottó dr., a szociáldemokrata párt nevében ismertette a munkás­vé­delem terén tett haladást és a munkás­­biztosítás fejlődését. Kijelentette, hogy a­­politikai és a szakszervezeti hata­lomnak legkisebb részét­ sem adhatja ki a kezéből a munkásság.

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék