8 Órai Ujság, 1920. június (6. évfolyam, 130-153. szám)
1920-06-01 / 130. szám
_ GIS&SG Kedd, 1920 június 1. Tisza István-emlékünnep / Győrött. A dunántúli reformátusok kegyelete. — Szász Károly a nemzet egyetértéséről. —/kiküldött tudósítónktól. — ■rtsza István, erőt kulisszának ápolását és terjesztését ^.a budapesti nemespélda hatásait*H''Győr város sietett elsőnek átvenni. A győri református egyházközség vasárnap a város és a környék előkelőségének teljes számban való részvétele mellett nagyszabású emlékünnepet rendezett, amelyen az egyházközség Kálvin kulturtházában Tisza István gróf arcképét leleplezték, aki a dunántúli reformátusa egyházkerületnek tizenegy éven át volt főgondnoka. Az emlékünnep, Győr város közönsége pár napok óta szinte lázas iratottsságban várta a református egyházközség vasárnapi emlékünnepét, amír délelőtt féltízkor az egyház komor stílusú templomában istentisztelettel kezdődött. Az Istentiszteleten az újonnan megválasztott lelkipásztor, Czeglédi Sándor, a pápai theológia volt tanára foglalkozott ,szent beszédében Tisza István gróf emlékezetével. A beszéd után a hívők "nagy serege átvonult az egyházközség Kálvin főulturházába, amelynek nemesen ódon termében az előkelőségek soraiban ott láttuk a következőket: Németh István ref., Fetser Antal róm. kat. püspökök, Darányi Kál Anán kormánybiztos, Farkas Mátyás polgármester, gróf Khuenflédervárti Károlyné, Balogh Jenő volt igazságügyminiszter, dr. Koncz Jenő alispán, Beöthy Zsolt, a Tisza-emlékbizottság elnöke, Szász Károly, Károlyi György gróf, Keletovszky Lajos, Lámber Tivadar, az emlékbizottság tagjai. Lampérth Géza, a vármegye, a város, a kir. törvényszék és különböző testületek és egyesületek küldöttségei. Az emlékünnepélyt a pápai ref. főiskolai énekkar éneke után németh István püspök szárnyaló imával nyitotta meg, majd felkérte id ünnepély szónokát, Szász Károlyt, hogy beszédét tartsa meg. Szász Károly b beszéde. Szász Károly mélyst szántó ünnepi beszédében többek , között a következőket monítsolta: „ Másfél eskemléje múlt, hogy Tisza István meghalt Ottmán, családi szentélyében esett el, gonsz szándékkal felizgatott és aljas tervszerűséggel felbujtott hitvány orgyilkos banda golyóitól. Egy nemzetért élt, egy nemzetért halt meg, de ravatalát ,A nyomorúságos forradalomnak amaz utálatos emlékű napjaiban nem egy gyászoló ország, csak övéinek s rendíthetetlen híveinek maroknyi csapata állhatta körül. Tisza István nemcsak legnagyobb, de jognemzetibb politikusaink egyike volt Országos politikájának tengelyéül a nemzeti önrendelkezés minél hatályosabb biztosítását tekintette. Ezért igyekezett mindig azon, hogy Magyarország politikai érettség és erkölcsi súly tekintetében, döntő tényezője legyen annak a kényszerű közjogi alakulatnak, melynek keretében nemzeti államként helyezkedett el, s hogy így igazán támaszává és biztosítékává váljék az annyira szükséges európai egyensúlynak. S ki tagadhatná, hogy Magyarország önérzete itthoni és tekintélye a külföld előtt Mátyás király dicső kora óta akkor volt legnagyobb, mikor kormányzatának élén Tisza István állott. Politikájának nemzeti alapgondolatából folyt, hogy oly nagy súlyt helyezett a parlamentre, hirdetvén, hogy nemzetünk testének organizmusa az országgyűlés képviselőházában — mint fő életszervében folytat organikus életet, benne fejezi ki akaratát, általa cselekszik. E felfogás nyomán tetőződött Tisza István politikai pályája két nagy küzdelemben. Egyiket az obstrukciek által megtámadott és aláásott parlamentarizmus védelmében vívta, nehéz csaták során időlegesen el is bukva, de végre is teljes sikerrel fejezvén be a harcot, mikor az öszszes eszközök kimerítése után egy merész kardcsapással levágta a mindent felforgatni kész obstrukció gonosz hydrájának fejét. Másik nagy küzdelme pedig az értelmiség vezető szerepét kockáztató s így méltán nemzetrontónak tartott radikális választójog ellen folyt, amely a maga korláttalan szélsőségében, mint ahogy azt Tisza prófétái érzéssel és bölcsességgel annyiszor hirdette: a parlament színvonalának mérhetetlen sülyedését, s a nemzet politikai cselekvőképességének megzsibbasztását fogja eredményezni. Hogy ebben a jövendölésében is mennyire igaza volt, az máris beigazolódott mindenki előtt, aki nem dugja fejét a hazugság homokjába, s aki le meri vetkőzni a magyar faj egyik régi átkos bűnét, — amit Tisza István mindig annyira ostorozott — a tetszetős és népszerű jelszavakkal szemben való gyávaságot. Tisza István az igazi magyar fajiságnak legerőteljesebb és legtökéletesebb kifejezője volt, olyan értelemben, hogy a magyarnak minden, kiváló tulajdonsága meg volt benne, szinte fenséges arányokban, míg a rosszakból úgyszólván semmi. Ha végigtekintünk hazánk történetén , szemügyre vesszük az egyes korszakokban nemes fellobogását a nemzetalkotó és még tartó géniuszának, s aztán elemezni kezdjük az ő egyéniségét: a történelmi igazság fényénél szinte elámulva látjuk, hogyan egyesültek, benne a históriai nagy elődök erényei. A haza érdeke azt követeli, hogy Tisza István emléke gazdag erőforrás legyen az egész magyar nemzet számára, ezekben a mai keserves időkben, amikor súlyosabb megpróbáltatás nehezedik Magyarországra, mint amilyen akár a mohi pusztán, akár a mohácsi mezőn szakadt ránk, s amikor jobban, mint valaha van szükség a nemzet egyetértésére és áldozatos munkájára, mondhatjuk összes szellemi és anyagi erőink legteljesebb megfeszítésére. Ha Tisza Istvánt most három éve félre nem tolják a parancsnoki hídról, a nemzet hajója bizonyára nem futott volna rá a hitvány „Őszirózsa-forradalom" zátonyára. S ha őt orvul le nem gyilkolják, szerencsétlen hazánk bizonyára nem tévedt volna bele gyáván botorul a vörös uralom mérget árasztó piszkos posványába. És ha ő élne, ma volna az országos politika terén nemcsak tanácsadásban bölcsi bánon, cselekvésre is képes és kész vezetőnk, akit bátran, bizalommal és diadallal követhetnénk a megújhodásnak és az uj életnek a nehéz, de fölfelé vivő útján! De Tisza István örökre lehunyt szemmel, elnémult ajakkal, lehanyatlott kézzel ott fekszikk, ott porlad a geszti sírbolt csöndes mélyében, nem tudva, hogy a szomszédságban, a híres „radinoyi sötét erdő" már nem Magyarország többé, oláh fejszecsapása bukott a régi magyar tevevényből nőtt fák gyökerére... Ám Tisza István gyilkosai mégis csak félmunkát végeztek! Elpusztították a halandó testet, összetörvén annak omlatag porsátorát, de nem ölhették meg a lelket, a szellemet, amely Tisza István halhatatlan egyéniségének soha el nem múló, örökké élő alkotó része volt. Ez a szellem lebegni fog időtlen időkig a magyar föld felett, afelett is, amelyet egyelőre elszakított tőlünk a történelmi vaksággal párosult kajánság és kapzsiság s mi magyarok a magyar Kárpátoktól a magyar Adriáig valamennyien ragadjuk meg azt a szellemet, magunkévá téve örök tulajdonul! A Tisza István neve ne maradjon üres hang, hanem legyen verejtékes munka irányítója és ha kell, harcos küzdelmek lobogója! Fogadjuk meg szentül, hogy igenis Tiszarkultuszt csinálunk s e kultuszban keresztyén szeretettel és hazafias lelkesedéssel, de egyben józan magyar bölcseséggel egyesülünk mindnyájan, akik ennek az ezeresztendős hazának fiai vagyunk, akármilyen módon dicsérjük is az örök Élet urát, akármilyen nyelvet tanultunk is édesanyánktól, akár szegények vagyunk, akár gazdagok, akár hatalmasak, akár tehetetlenek, akár kérges kézzel, akár fennszárnyaló gondolatokkal dolgozunk. Ha már a végzet a mostani nehéz sorsot mérte ránk, minden nyomorúságával és keserűségével s ha már ez s szomorú idő szinte példátlan kegyetlenséggel megtagadta tőlünk, hogy igazi nagy vezető embert állítson politikai közügyeink élére, s ha már nem támaszthatjuk fel Tisza Istvánt testileg, — pedig bizony kikaparná őt a sírból az elkopott és lemetélt körmű magyarság, ha lehetne, segítsünk magunkon azzal, hogy állítsuk érzéseink, gondolataink és cselekedeteink középpontjába a meghalt Tisza István halhatatlan szellemét. Legyünk olyan hívők, amilyen ő volt, aki — mint maga vallotta — megalázta magát Isten előtt, de erős szövetségben volt Istenével s kit a Gondviselés irgalmasságába vetett bizodalma a világ hiúságai és kételyei, kisértései és megpróbáltatásai fölé emelt. Legyünk olyan hű magyarok, mint ő volt, aki Széchenyi tanítását követve, mindig könnyű szívvel fel tudta áldozni a maga érdekeit az ország jól felfogott érdekeinek, s mindig teljes „fegyverzetben harcolt a nemzeti eszméért, a nemzetköziség veszedelmes kalandorai ellen. És kövessük erkölcsi felfogásunkban azt a hajthatatlan szigorúságot, mely őt az erős kéz és erős elme emberét minden tulajdonsága közt mégis leginkább jellemezte, s mely erkölcsi szigor — forrásának teljes tisztasága folytán— nem rideggé, hanem ragyogóvá tette az ő lelkét. Ha Tisza Istvánnak éltető eszmévé finomult szellem-alakját pártkülönbség nélkül állítjuk középpontjába az országos politikának , ezzel nemcsak Tisza emlékezetét szenteljük meg, nemcsak a megbillent erkölcsi egyensúlyt állítjuk helyre, hanem kijelöljük azt az utat, melyen a nemzetnek haladnia kell az újraéledés, a boldogulás, a nemzeti nagyság felé, ama cél felé, hogy visszaszerezzük Magyarországnak nemcsak régi földjét, régi határait hanem régi eszményét s régi, tisztes erkölcseit is! Tisza arcképének leleplezése. A nagy tetszéssel fogadott beszéd utolsózavai után lehullott a lepel a pompás fekete rámába illesztett, arcképről, amely Loner Gizella pápai tanárnő fedményeit és Tisza István gróf alakja az emlékező közönség szemei elé rajzolódott.A közönség megilletődve állott fe, majd miután az arcképleleplezés hatása elmúlt, Bakó László, a Nemzeti Színház művésze és szavalta Lampérth Gézának „Gróf Tisza István emlékezete“ című ódáját A hatalmas költemény, mely Bakó előadásában teljesen érvényesült, mély hatást keltett Ezután bemutatták az ünnepély alkalmából érkezett táviratokat és leveleket, amelyek közül az első Horthy Miklós kormányzóé volt, aki nagy mérvű elfoglaltságával mentette ki távolmaradását. A dunántúli ev. egyházkerület táviratának bemutatása után gróf Tisza Istvánné levelét olvasták fel. közönség tiszteletének és részvétének jeléül állva hallgatta végre a levelet, amelyben gróf Tisza Istvánné tragikus halált halt férjére emlékezve, mély sajnálatát fejezte ki, hogy az emlékünnepélyen nem jelenhetett meg és továbbá a következő,nagyhatású sorokat irta: — Képviseltetésemről sem gondoskodhatott, mert családomnak csak kiskorú tagjai vannak. Az emlékünnep a Himnusz eléneklésével ért véget ésezután az ünneplő közönség a Stoyal-szálló nagytermében gyűlt egybe, ahol délután 2 órakor többszáz terítékes társasebédelt. A lakomán számos felköszöntő hangzott el és ezek közül a legnagyobb hatást Beöthy Zsolt mélységes szép boaszja váltottaki. . A kultur-délután. A lakomji után az emlékünnep közönsége kulturdélutááui ismét a református templom padsoraiban sereglett össze. A tjemplonyi hangverseny műsora rendkívül értékes és gazdag volt és a résztvevők közül elsősorban HettyeyAranka, a Nemzeti Színház művésznője emelkedett ki, Petőfi, Tompa és Végvári verseit szavalva. A művésznő mellett Bakó László ért el néhány költeménnyel erős hatást és tasnádi Tornyai Adél győri hegedűművésznő technikájában precíz és festésében érzésteljes játékával emelte a közönség nemes hangulatát Az egyházközség lelkispásztora rövid elmélkedést tartott, majd imát mondott és a győri reformátusok páratlanul szép ünnepe a Szózat eléneklésével ért véget, Krettner Tamás. ]Emm 9££ 15E-Mozgó VII., Alsácfa u. 4. Hétfő-Bedd Neumann film Hajnalhasadás 6 felvonásban. DB1EBT WflZSfl ___________ Telefon: loO—87. i 11 ______az r _ Judex új megbízatása NI QZUSI I QQ V-lk és befejező rész V M S nSII nA 5 felvonásban Főszereplő ■ UliUlllUW BENE CEESTE Egy éjjeli kaland % Az előadások kezdete 4, 6 és 8 órakor. JARDIN (a ligáén] június 1-én lép fel Zerline Balten Minden este ROYAL'ORFEUM/a8 órakor Koffi?ra Bolondokháza Doley és Partnere, Asthon, Lena S Leonardi, Annie Gorilovich és a kitűnő kísérő műsor, Í'kert-mozii ! [ (Városligeti-fasor és Aréna-út sarkán.) JjJ | n » MISS AMERICAN | , A legszenzációsabb amerikai filmregény 2 i | befejező rész: VERITAS! . . • 11 Előadások 7*9 és 10 órai kezdettek X ffij jr egyedül csak »Aria bőrfehéritéff H Hl erem, púder, hajnövesztő, arc- , víz, szappan használatától lesz. j tyfáHW Email-borogatóviz 14 nap alatt • _ a ráncokat elsimítja.Hajszálai^ szemölcs eltávolítása villannyal. Szépségápolás. Goog kos. int. Múzeum-körutl3.Telef.o. *02—87 Poloskairtásnál legmegbízhatóbb Dittrichstein Dr. KAJDACSY SíktBSS mi. nnmnwM i del 10_4 és 7_g.is. AUTOMOBILOK | uj és használt személy- és teherautók nagy választékban eladók Király Automobil I részvénytársaságnálK Budapest, VII., Király u. 11.1 Telefon József 124-01, 124-02, 124-03. g w* "r"'' a (Városliget), r OVároSi éttermeiben n .-s-j Katonazeneravítton hangverseny Kricsay karmester személyes vezetésével. t