8 Órai Ujság, 1920. június (6. évfolyam, 130-153. szám)

1920-06-01 / 130. szám

_ GIS&SG Kedd, 1920 június 1. Tisza István-emlékünnep / Győrött. A dunántúli reformátusok kegyelete. — Szász Károly a nemzet egyetértéséről.­ ­­­—/kiküldött tudósítónktól. — ■rtsza István, erőt kulisszának ápo­lását és terjesztését ^.a budapesti nemes­­példa hatása­it*H''Győr város sietett elsőnek átvenni. A győri református egyházközség vasárnap a város és a környék előkelőségének teljes számban való részvétele mellett nagyszabású emlékünnepet rendezett, amelyen az egyházközség Kálvin kulturtházában Tisza István gróf arcképét leleplezték, aki a dunántúli reformátusa egyházke­rületnek tizenegy éven át volt főgond­­noka. Az emlékünnep, Győr város közöns­ég­e pár napok óta szinte lázas iratottsságban várta a re­formátus egyházközség vasárnapi em­lékünnepét, amí­r délelőtt féltízkor az egyház komor stílusú templomában isten­tisztelettel kezdődött. Az Isten­tiszteleten az újonnan megválasztott lelkipásztor, Czeglédi Sándor, a pápai theológia volt tanára foglalkozott ,szent beszédében Tisza István gróf emlékezetével. A beszéd után a hívők "nagy serege átvonult az egyházközség Kálvin főulturházába, amelynek neme­sen ódon termében az előkelőségek so­raiban ott láttuk a következőket: Németh István ref., Fetser Antal róm. kat. püspökök, Darányi Kál Anán kormánybiztos, Farkas Mátyás pol­gármester, gróf Khuen­flédervárti Ká­­rolyné, Balogh Jenő volt igazságügy­­miniszter, dr. Koncz Jenő alispán, Beöthy Zsolt, a Tisza-emlékbizottság elnöke, Szász Károly, Károlyi György gróf, Keletovszky Lajos, Lámber Tiva­dar, az emlékbizottság tagjai. Lam­­­pérth Géza, a vármegye, a város, a kir. törvényszék és különböző testüle­tek és egyesületek küldöttségei. Az emlékünnepélyt a pápai ref. fő­iskolai énekkar éneke után n­émeth István püs­pök szárnyaló im­ával­ nyi­­totta meg, majd felkérte id ünnepély szónokát, Szász Károlyt, hogy beszé­dét tartsa meg. Szász Károly b beszéde. Szász Károly mélyst­ szántó ünnepi beszédében­ többek , között a követke­zőket monítsolta: „ Másfél esk­emléje múlt, h­ogy Tisza Ist­ván meghalt Ottmán, család­i szentélyében esett el, gon­sz szándékkal felizgatott és aljas tervszerűséggel felbujtott hitvány orgyilkos banda golyóitól. Egy nemzetért élt, egy nemzetért halt meg, de ravatalát ,A nyomorúságos forradalomnak amaz utá­latos emlékű napjaiban nem egy gyászoló ország, csak övéinek s rendíthetetlen hí­veinek maroknyi csapata állhatta körül. Tisza István nemcsak legnagyobb, de jognemzetibb politikusaink egyike volt Országos politikájának tengelyéül a nem­zeti önrendelkezés minél hatályosabb biz­tosítását tekintette. Ezért igyekezett min­dig azon, hogy Magyarország politikai érettség és erkölcsi súly tekintetében, döntő tényezője legyen annak a kényszerű közjogi alakulatnak, melynek keretében nemzeti államként helyezkedett el, s hogy így igazán támaszává és biztosítékává vál­jék az annyira szükséges európai egyen­súlynak. S­ ki tagadhatná, hogy Magyar­ország önérzete itthoni és tekintélye a külföld előtt Mátyás király dicső kora óta akkor volt legnagyobb, mikor kor­mányzatának élén Tisza István állott. Politikájának nemzeti alapgondolatából folyt, hogy oly nagy súlyt helyezett a par­lamentre, hirdetvén, hogy nemzetünk tes­tének organizmusa az országgyűlés kép­viselőházában — mint fő életszervében folytat organikus életet, benne fejezi ki akaratát, általa cselekszik. E felfogás nyomán tetőződött Tisza István politikai pályája két nagy küzde­lemben. Egyiket az obstrukciek által meg­támadott és aláásott parlamentarizmus vé­delmében vívta, nehéz csaták során idő­legesen el is bukva, de végre is teljes si­kerrel fejezvén be a harcot, mikor az ösz­­szes eszközök kimerítése után egy merész kardcsapással levágta a mindent felfor­gatni kész obstrukció gonosz hydrájának fejét. Másik nagy küzdelme pedig az ér­telmiség vezető szerepét kockáztató s így méltán nemzetrontónak tartott radikális választójog ellen folyt, amely a maga kor­láttalan szélsőségében, mint ahogy azt Tisza prófétái érzéssel és bölcsességgel annyiszor hirdette: a parlament színvo­nalának mérhetetlen sülyedését, s a nem­zet politikai cselekvőképességének meg­­zsibbasztását fogja eredményezni. Hogy ebben a jövendölésében is mennyire igaza volt, az már­is beigazolódott mindenki előtt, aki nem dugja fejét a hazugság ho­mokjába, s aki le meri vetkőzni a magyar faj egyik régi átkos bűnét, — amit Tisza István mindig annyira ostorozott — a tetszetős és népszerű jelszavakkal szemben való gyávaságot. Tisza István az igazi magyar faji­ságnak legerőteljesebb és legtökéletesebb kifejezője volt, olyan értelemben, hogy a­ magyarnak minden, kiváló tulajdonsága meg volt benne, szinte fenséges arányok­ban, míg a rosszakból úgyszólván semmi. Ha végigtekintünk hazánk történetén , szemügyre vesszük az egyes korszakokban nemes fellobogását a nemzetalkotó és még tartó géniuszának, s aztán elemezni kezd­jük az ő egyéniségét: a történelmi igaz­ság fényénél szinte elámulva látjuk, ho­gyan egyesültek, benne a históriai nagy elődök erényei. A haza érdeke azt követeli, hogy Tisza István emléke gazdag erőforrás legyen az egész magyar nemzet számára, ezekben a mai keserves időkben, amikor súlyosabb megpróbáltatás nehezedik Magyarországra, mint amilyen akár a mohi pusztán, akár a mohácsi mezőn szakadt ránk, s amikor jobban, mint valaha van szükség a nem­zet egyetértésére és áldozatos munkájára, mondhatjuk összes szellemi és anyagi erőink legteljesebb megfeszítésére. Ha Tisza Istvánt most három éve félre nem tolják a parancsnoki hídról, a nem­zet hajója bizonyára nem futott volna rá a hitvány „Őszirózsa-forradalom" záto­nyára. S ha őt orvul le nem gyilkolják, szerencsétlen hazánk bizonyára nem tévedt volna bele gyáván botorul a vörös ura­lom mérget árasztó piszkos posványába. És ha ő élne, ma volna az országos poli­tika terén nemcsak tanácsadásban bölcsi bánon, cselekvésre is képes és kész veze­tőnk, akit bátran, bizalommal és diadallal követhetnénk a megúj­hodásnak és az uj életnek a nehéz, de fölfelé vivő útján! De Tisza István örökre lehunyt szem­mel, elnémult ajakkal, lehanyatlott kéz­zel ott feks­zikk, ott porlad a geszti sírbolt csöndes mélyében, nem tudva, hogy a szomszédságban, a híres „radinoyi sötét erdő" már nem Magyarország többé, oláh fejszecsapása buk­­ott a régi magyar teve­­vényből nőtt fák gyökerére... Ám Tisza István gyilkosai mégis csak félmunkát végeztek! Elpusztították a ha­landó testet, összetörvén annak omlatag porsátorát, de nem ölhették meg a lelket, a szellemet, amely Tisza István halhatat­lan­ egyéniségének soha el nem múló, örökké élő alkotó része volt. Ez a szellem lebegni fog időtlen időkig a magyar föld felett, afelett is, amelyet egyelőre elszakított tőlünk a történelmi vaksággal párosult kajánság és kapzsiság s mi magyarok a magyar Kárpátoktól a magyar Adriáig valamennyien ragadjuk meg azt a szellemet, magunkévá téve örök tulajdonul! A Tisza István neve ne maradjon üres hang, hanem legyen verejtékes munka irányítója és ha kell, harcos küzdelmek lobogója! Fogadjuk meg szentül, hogy igenis Tiszarkultuszt csinálunk s e kul­­tuszban keresztyén szeretettel és hazafias lelkesedéssel, de egyben józan magyar böl­­cseséggel egyesülünk mindnyájan, akik ennek az ezeresztendős hazának fiai va­gyunk, akármilyen módon dicsérjük is az örök Élet urát, akármilyen nyelvet ta­nultunk is édesanyánktól, akár szegények vagyunk, akár gazdagok, akár hatalma­sak, akár tehetetlenek, akár kérges kéz­zel, akár fennszárnyaló gondolatokkal dol­gozunk. Ha már a végzet a mostani ne­héz sorsot mérte ránk, minden nyomorú­ságával és keserűségével s ha már ez s szomorú idő szinte példátlan kegyetlen­séggel megtagadta tőlünk, hogy igazi nagy vezető embert állítson politikai köz­ügyeink élére, s ha már nem támaszthat­juk fel Tisza Istvánt testileg, — pedig bizony kikaparná őt a sírból az elkopott és lemetélt körmű magyarság, ha lehetne, segítsünk magunkon azzal, hogy állít­suk érzéseink, gondolataink és cselekede­teink középpontjába a meghalt Tisza Ist­ván halhatatlan szellemét. Legyünk olyan hívők, amilyen ő volt, aki — mint maga vallotta — megalázta magát Isten előtt, de erős szövetségben volt Istenével s kit a Gondviselés irgal­masságába vetett bizodalma a világ hiú­ságai és kételyei, kisértései és megpró­báltatásai fölé emelt. Legyünk olyan hű magyarok, mint ő volt, aki Széchenyi tanítását követve, mindig könnyű szívvel fel tudta áldozni a maga érdekeit a­z ország jól felfogott érdekeinek, s mindig teljes „fegyverzetben harcolt a nemzeti eszméért, a nemzetközi­ség veszedelmes kalandorai ellen. És kövessük erkölcsi felfogásunkban azt a hajthatatlan szigorúságot, mely őt az erős kéz és erős elme emberét minden tulajdonsága közt mégis leginkább jelle­mezte, s mely erkölcsi szigor — forrásá­nak teljes tisztasága folytán­­— nem ri­deggé, hanem ragyogóvá tette az ő lelkét. Ha Tisza Istvánnak éltető eszmévé fino­mult szellem-alakját pártkülönbség nélkül állítjuk középpontjába az országos politi­kának , ezzel nemcsak Tisza emlékezetét szenteljük meg, nemcsak a megbillent er­kölcsi egyensúlyt állítjuk helyre, hanem kijelöljük azt az utat, melyen a nemzet­nek haladnia kell az újraéledés, a boldo­gulás, a nemzeti nagyság felé, ama cél felé, hogy visszaszerezzük Magyarország­nak nemcsak régi földjét, régi határait hanem régi eszményét s régi, tisztes er­kölcseit is! Tisza arcképének leleplezése. A nagy tetszéssel fogadott beszéd utolsó­­zavai után­ lehullott a lepel a pompás fekete rámába illesztett, arc­képről, amely Loner Gizella pápai ta­nárnő fedményeit és Tisza István gróf alakja az emlékező közönség szemei elé rajzolódott.­­A közönség megille­tőd­ve állott fe, majd miután az arc­képleleplezés hatása elmúlt, Bakó László, a Nemzeti Színház művésze és szavalta Lampérth Gézának „Gróf Tisza István emlékezete“ című ódáját A hatalmas költemény, mely Bakó elő­adásában teljesen érvényesült, mély hatást keltett Ezután bemutatták az ünnepély al­kalmából érkezett táviratokat és leve­leket, amelyek közül az első Horthy Miklós kormányzóé volt, aki nagy mérvű elfoglaltságával mentette ki tá­volmaradását. A dunántúli ev. egyház­kerület táviratának bemutatása után gróf Tisza Istvánné levelét olvasták fel. közönség tiszteletének és részvé­tének jeléül állva hallgatta végre a le­velet, amelyben gróf Tisza Istvánné tragikus halált halt férjére­ emlékezve, mély sajnálatát fejezte ki, hogy az em­lékünnepélyen nem jelenhetett meg és továbbá a követ­kező,­nagyhatású soro­kat irta: — Képviseltetésemről sem gondos­kodhatott­, mert családomnak csak kiskorú tagjai vannak. Az emlékünnep a Himnusz elének­­­lésével ért véget és­­ezután az ünneplő közönség a Stoyal-szálló nagytermé­ben gyűlt egybe, ahol délután 2 óra­kor többszáz terítékes társasebéd­e­lt. A lakomán számos felköszöntő hang­zott el és ezek közül a legnagyobb hatást Beöthy Zsolt mélységes szép boaszja váltotta­­ki. . A kultur-délután. A lakomji után az emlékünnep kö­zönsége kulturdélutááui ismét a refor­mátus templom padsoraiban sereglett össze. A tjemplonyi hangverseny mű­sora rendkívül értékes és gazdag volt és a résztvevők közül elsősorban Hettyey­­Aranka, a Nemzeti Színház művésznője emelkedett ki, Petőfi, Tompa és Végvári verseit szavalva. A művésznő mellett Bakó László ért el néhány költeménnyel erős hatást­ és tasnádi Tornyai Adél győri hegedű­­művésznő technikájában precíz és festésében érzésteljes játékával emelte a közönség nemes hangulatát Az egyházközség lelkispásztora rövid el­mélkedést tartott, majd imát mondott és a győri reformátusok páratlanul­ szép ünnepe a Szózat eléneklésével ért véget, Krettner Tamás. ]E­mm 9££ 15E-M­o­z­g­ó VII., Alsácfa­ u. 4. Hétfő-Bedd Neumann film Hajnalhasadás 6 felvonásban. DB1EBT WflZSfl ___________ Telefon: loO—87. i 11 ______a­z r _ Judex új megbízatása NI QZUSI I QQ V-lk és befejező rész V M S nSII nA 5 felvonásban Főszereplő ■ UliUlllUW BEN­E CEESTE Egy éjjeli kaland % Az előadások­ kezdete 4, 6 és 8 órakor. JARDIN (a ligáén] június 1-én lép fel Zerline Balten Minden este ROYAL'ORFEUM­­/a8 órakor Koffi?ra Bolondokháza Doley és Partnere, Asthon, Lena S Leonardi, Annie Gorilovich és a kitűnő kísérő műsor, Í'kert-mo­zii ! [ (Városligeti-fasor és Aréna-út sarkán.) JjJ | n » MISS AMERICAN | , A legszenzációsabb amerikai filmregény 2 i | befejező rész: VERI­TAS! . . • 11 Előadások 7*9 és 10 órai kezdettek X ffij jr egyedül csak »Aria bőrfehérité­ff H Hl erem, púder, hajnövesztő, arc- , víz, szappan használatától lesz. j tyfáHW Email-borogatóviz 14 nap alatt • _ a ráncokat elsimítja.Hajszálai^ szemölcs eltávolítása villannyal. Szépségápolás. Goog kos. int. Múzeum-körutl3.Telef.­o. *02—­87 Poloskairtásnál legmegbízhatóbb Dittrichstein Dr. KAJDACSY SíktBSS mi. nnmnwM i del 10_4 és 7_g.is. AUTOMOBILOK | uj és használt személy- és teher­autók nagy választékban eladók Király Automobil I részvénytársaságnálK Budapest, VII., Király­ u. 11.1 Telefon József 124-01, 124-02, 124-03. g w* "r"'' a (Városliget), r OVároSi éttermeiben n .-s-j Katonazene­ravítton hangverseny Kricsay karmester személy­es vezetésével. t

Next